Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-06 / 4. szám

Felsxólítólevél hava L

étezik ugye boldogasszony hava, böjtmás hava; január speciel a felszólltólevél hava. Ezt onnan tudom, hogy itt ülök a gép előtt e különlegesen kietlen, szortyogószürke januári reggelen, és nem tudom, mikor írjak. Nincs időm rá, mindenféle fólszólításoknak kell eleget tennem. Az első megmozdulásom ez új év során ugyanis az volt: bedugtam a bankkártyámat az automatába, mire a kártya eltűnt, nem is jött ki soha többé, a képernyőn viszont, ezzel szoros összefüggésben, fölirat jelent meg, „Kártyáját bevontuk, forduljon a fiókvezetőhöz. Boldog új évet!" Miután a kártya eltűnt a nyílásban, rögtön eszembe jutott, nemrég levelet kaptam a banktól: kártyám lejáróban van; csináljak valamit - verte az asztalt hisztérikusan a levél mert nem lesz ennek jó vége! Csináltam valamit: nem vettem tudomást a levélről, sőt - továbbmenve - teljesen megfeledkeztem róla, mintha soha nem létezett volna. S a kártya be lett vonva, a gond az: nem csokiöntettel, mindössze amúgy. A könyvtártól szintén kaptam fólszólítólevelet, nem az elsőt, hanem a tudomisén, hanyadikat: vigyem vissza az ekkor meg ekkor kikölcsönzött köteteket, különben problémák adódnak. Jelzem, messzemenőkig a legjobb külső kapcsolata vagyok a bibliotékának, kölcsönzők könyveket, ám nem kvázi ingyen, mint ahogyan többnyire a könyvkölcsönzők, hanem - mert folyton késve viszem vissza a köteteket - borsos késedelmi díjakat fizetve. Örülhet nekem a könyvtár: pénzt lát belőlem, plusz visszakapja a könyveit. Tiszta haszon vagyok. r

tvábbá az adóhivataltól is kaptam fólszólítólevelet. Mire szólít fői?, még nem tudom, tán arra, hogy adós, fizess!, egyelőre nem mertem fölbontani, csak kerülgetem, mint tornából főimentett gimnazista a fekvenyomó erőgépet. Mikor írjak? Időm nincsen, mihamar eleget kell tennem a fólszólítások tömegének, -kelegének, ami sokrendbeli szaladgálást követel. Előbb azonban én is írok egy levelet. Ezt Anasztáziának írom, és nem föl-, hanem leszólítólevél leend. így készülök februárra; az lesz a leszólítólevél hava. Farkas Csaba » A támadólag feltett kérdésekre is válaszolni kell Válságkommunikáció: jobb félni. ltot • Több vállalkozás A kereskedelem vezet • Budapest (MTI) Három hónap alatt 22 ezerrel nőtt a gazdasági társaságok száma, ezen belül a működő vállalkozásoké 21.746-tal emelkedett, novemberben összesen 770.636 müködö céget tartottak nyilván - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A vállalkozások 41 százalékát kitevő társas vállalkozások száma több mint 12 ezerrel, az egyéni vállalkozásoké pedig 9.441-gyei gyarapodott a vizsgált időszakban. A társas vállalkozások száma valamennyi nemzetgazdasági ágban emelkedett, a legkiemelkedőbb növekedést a kereskedelem és járműjavítás, illetve a ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás terén regisztrálták. A vállalkozási formák közül továbbra is a korlátolt felelősségű társaság és a betéti társaság a legelterjedtebb. Előbbi 42, utóbbi 43 százalékát teszi ki az összes társas vállalkozásnak. Változatlanul magas, 96 százalékot kitevő a kis létszámot, 20 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek aránya. Ezek száma 12.336-tal emelkedett. Csökkent viszont (31-gyei) a 20-249 főt alkalmazók és stagnált a legnagyobb, 250 főnél többel dolgozó társaságok száma. A működő egyéni vállalkozások közül a legtöbb szintén a kereskedelem, járműjavítás, illetve az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban tevékenykedik. A tavaly november végén működő 455.106 egyéni vállalkozó 59 százaléka főfoglalkozású, 29 százaléka mellékfoglalkozású, 12 százaléka pedig nyugdíjas volt. A területi megoszlás az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott: a vállalkozások 39 százaléka a közép-magyarországi régióban, 12 százaléka a Dél-Alföldön, 11 százaléka Észak-Alföldön, 10-10 százaléka Közép- és Nyugat-Dunántúlon, 9-9 százaléka pedig Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon tevékenykedik. Lednitzky Péter: Nem lehet azt mondani, hogy „no comment"! (Fotó: Miskolezi Róbert) Működése során minden vállalat, szervezet kerülhet enyhébb vagy súlyosabb krízishelyzetbe. Bár ezek a helyzetek elkerülhetetlenek, a szakemberek szerint mégis föl lehet rájuk készülni, ha a kommunikáció megfelelő, elháríthatóak olyan súlyosabb következmények, mint például a normális vállalati munkamenet és irányítás megváltozása, a cég teljes bizalomvesztése. A válságról, annak hatásairól és az adrenalinszintröl dr. Lednitzky Péterrel, a Déltáv Rt. vezérigazgatójával beszélgettünk • Meghatározható-e általánosan, mi a válságkommunikáció, vagy in-_ kább az a jellemző, hogy azt minden szervezet sajátosan értelmezi? - Nem egyszer tapasztaltam, hogy a legfelkészültebb PR- és marketingszakemberek is megrándulnak a válság szó hallatán, egyszerűen bekapcsol a „vigyázz, baj van!" rendszer. Mivel válságot és válságkommunikációt emlegetni pszichésen is rossz hatást vált ki, szerencsésebb azt mondani, hogy éberséggel sok mindenre fel lehet készülni. Véleményem szerint klasszikus, megrázó, komoly válsághelyzet ritkán adódik, vannak viszont olyan nap mint nap meghozott cégen belüli döntések, melyekből - főként egy szolgáltatónál - adódnak problémák. Ezeket a napi gondokat kell gyakorlatban, kifelé megoldani, akár a sajtóról, akár a fogyasztóról legyen szó. A lényeg, hogy minderre reagálni kell, nem lehet megengedni a „no comment" luxusát. • A déltávos kötelék előtt ön a magyar sajtó elismert orgánumának, a Magyar Nemzetnek volt a marketing igazgatója. Kommunikáció területén, akár kellemes, akár kellemetlen, bőven van tapasztalata. - Valóban, két cég életéből tudok konkrét példákat hozni. Az egyik a Déltáv, melynek fejlődését volt szerencsém végigkísérni, a másik a Magyar Nemzet, ahol a privatizációt követő három évig dolgoztam. Ez utóbbi egy tipikus válságkommunikáció volt, amiből rengeteget lehetett tanulni, sajnos nagy áron. Annak idején mindenki azt gondolta, ha van lap, amelyik mindent túlél, akkor az a Magyar Nemzet, amelynek mindig más volt a hangja, ahol a 70es években is az volt a szlogen, hogy olvasson a sorok között! Azután jött a privatizáció és az igazi probléma, hogy a Magyar Nemzet életébe beleszólt a politika. Ez már probléma volt, sőt a tulajdonosváltás idején igazi válsághelyzet. Kifelé a sajtókommunikáció teljesen csődöt mondott, sem az olvasónak, sem a hirdetőnek, sem a kollégáknak nem tudtuk megmagyarázni a helyzetet. Mindenkinek illúziói voltak, miközben a lap nem tudott ráállni a piacra. Ennek az országos sajtóterméknek a sorsa ott vált nehézzé, s azóta sem könnyű a helyzete. Sok mindent le lehetett volna tompítani a kommunikációval, kifelé, és befelé egyaránt. • A Déltávot nem fenyegeti ilyen veszély, annak ellenére sem, hogy a szolgáltatókat nem szokták fogyasztóik a keblükre ölelni. Korábban viszont voltak kellemetlen kommunikációs helyzeteik. - Kétségtelenül. 1994-től sorra jöttek az országos szolgáltatói tenderkiírások, a Dél-Alföldön több jelentős cég francia tulajdonba került. Pillanatok alatt kialakult a köz véleménye: kiárusítják az országot, a franciák pedig megvették Szegedet! Az általánosan rossz hangulatot tetézte a kommunikáció hiánya, a Déltávnál ugyanis francia a menedzsment, s a látványos fejlesztések is később indultak. Az akkor megszülető cégnek csupa feketepontos kommunikációs vizsgái voltak. A jelenlegi helyzet remélem töfibnyire más - érre utaltam a beszélgetés elején -, hiszen világos, hogy nincs válsághelyzet. Vannak viszont napi gondok, amelyekkel minden szolgáltató cégnek szembe kell néznie. így tehát a jobb félni, mint megijedni alapon felkészülünk minden helyzet kommunikálására. • Mi az, amit nap mint nap, ha nem is válságként, de meg kell oldani? Ide tartozik a legutóbbi számlázási probléma is? - A számlagond egy szolgáltatónál tipikus, kommunikációs korrekcióra szoruló eset. Megoldható, ha nem ijedünk meg sem a sajtó, sem az ügyfél, sem a tulajdonos kérdéseitől. Lehet, hogy támadóak ezek a kérdések, lehet, hogy csak annak véljük, a lényeg azonban az, hogy reagálnunk és értelmesen válaszolnunk kell. A számlagondok, illetve az ebből adódó lakossági elégedetlenség tipikusan külső-belső válságkommunikációt igényelt. Katkó Krisztina SZERDA, 1999. JAN. 6. EGY SZÁZALÉK 11 • Digitális tévé? Ötszáz csatorna • Róma (MTI) Rupert Murdoch ausztrál-amerikai médiamágnás elvi egyezségre jutott a Telecom Italia olasz telefontársasággal arról, hogy közösen indítják be Olaszországban a televíziózás terén a jövöt jelentő digitális techológiát, versenyt támasztva a RAI közszolgálati tévé és a CanalPlus francia kereskedelmi csatorna hasonló vállalkozásának. Az új televíziós technikát a Telecom Italia kábeltévéhálózata, a Stream köré építik ki. A karácsony előtt létrejött egyezség alapján a Telecom Italia átengedi a Stream tulajdonjogának 80 százalékát Murdochnak és esetleges más partnereknek. Az ügylethez előfizetőnként 1350 dolláros vételárat vesznek alapul, ami azt jelenti, hogy a telefontársaság napi több mint egymilliárd líra veszteséget termelő kábeltévés leányvállalatát 116 ezer előfizetőt alapul véve - 250 milliárd lírára (32,5 milliárd forint) értékelték. A megállapodás részléteit az elkövetkező hónapokban dolgozzák ki, s a szövetség végleges létrehozását attól tették függővé, hogy sikerüle megszerezni az olasz bajnoki labdarúgó-mérkőzések közvetítési jogát. Murdoch 2,5 milliárd dollárt ajánlott az összes első és másodosztályú mérkőzés sugárzási jogáért. A fociklubok egy része azonban a csábítóan magas ajánlat ellenére is azt állítja - egyelőre -, hogy nem bontja fel szerződését a rivális kábeltévé-hálózattal, a francia érdekeltségű TelePiu-val. A RAI olasz közszolgálati tévé nemrég állapodott meg a CanalPlus francia adóval arról, hogy 10 százalék erejéig beszáll jelenlegi vetélytársába, a TelePiu-ba, amely 90 százalékban a franciák. . Kézműves mestervizsgatanfolyamok • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kézműves Közhasznú Társaság 1999-ben is indít mestervizsga előkészítő tanfolyamokat. Január 15-ig lehet jelentkezni gázvezeték- és készülékszerelő, vízvezeték- és központi fűtés-szerelő, asztalos, kőműves, hentes és mészáros, valamint fodrász szakmákban a leendő tanfolyamokra. A KAPCSOLAT Ft-ért saját számod lehet, és az egészet lebeszélheted! Vagy válaszd a Dominot és egy jó mobilt együtt! WESTEL 900 mintabolt: Szeged, Feketesas u. 25. tel.: 06-62/411-575. 06-10/934-4900 Ofotért: Hódmezővásárhely, Andrássy u. 5-7. • Szeged, Kérész u. 16. • Szeged, Kelemen u. 8. • Keravill: Szeged, Dugonits tér 8-9. (Domus Áruház) • Westcom GSM Kft: Szeged, Somogyi u. 21. • Szeged, Roosevelt tér 5. • Fish Telecom: Hódmezővásárhely, Andrássy úti parkoló • Elektrofil Kft: Szentes, József A. u. 6/b. • Csongrád, Fő u. 62. • Autószerviz Kft: Csongrád, Zrinyi M. u. 19. • Puszta Sándor: Makó, Szegedi út Z • Eco-Phone Kft: Hódmezővásárhely. Szántó Kovács 1 u. 20. Kiru-Fon Kft.: Szeged, Jósika u. t. • Sári-Phone Bt: Szeged. Jókai u. 4. • West-Szeg 98 Bt: Szeged. Mikszáth K. a 19. Mobilvilág Bt: Csongrád, Fő út 40. • BBK Hungary Kft: Kistelek. Kossuth u. 30. További feltételek az üzletekben. Információ az ingyenesen hívható 06-80/630-900-as zöldszámon. Internet: www.westel900.hu IteraviD OFOTÉRT jfem. FOTZfc