Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-02 / 1. szám

6 KITEKINTŐ SZOMBAT, 1999. JAN. 2. • Nemcsók János: Tudunk késsel-villával enni Bivalyt a magyarnak? Sokat beszélünk Euró­páról. A Nyugat, a pia­cán való megjelenésért, komoly árat kér. Az ér­kező országtól biztos gazdaságot, demokrati­kus hatalmi politikát. Bár leleményes a ma­gyar, megtalálja min­dennek a módját, de ezen az „Európába irá­nyuló úton" mutatkozik némi nehézség. Nem na­gyon fűlik hozzá a fo­gunk. A kívánt dolgok még hibádznak, de ki­mondatott: nincs kiút! Az érkezésig legalább annyira illene megsze­rettetni magunkat, hogy a beköszönésre tárul­hasson a nagykapu. Nem kevés eröt kíván ez, hiszen tudjuk: orszá­gunkban - csak csep­pentésként a bajból ­nincsenek irigyelt termé­szeti kincsek, kevés a nyelveket beszélő szak­ember. Kicsit „patópá­los" a készülődés, és politikusainkban sem lo­bog igazán a vágy tüze. Nemcsók János volt ál­lamtitkár szerint azért némiképp pislákol. Nem tegnap mondta ezt, de ami igaz, a nagy idő távo­lából is igaz. A mi mostani közlésünk emlékidézője ugyanis a múltnak. A rég­múlt közelmúltunknak... Vinni a jó hírünket... - Az országgyűlési képvi­selők nem ellenzik az euró­pai csatlakozást. Az MSZP­ben, az SZDSZ-ben is sok az olyan középgenerációhoz tartozó értelmiségi, aki a bank-, az üzleti élet révén mély kapcsolatot alakított ki Európával. Tudunk késsel­villával enni - említi Nem­csók János. - Az elmúlt húsz év alatt megtanultuk az EU írott és íratlan szabályait. A képviselők a saját kapcso­lataikban rendkívüli sokat tesznek, hogy jó hírünket vi­gyék. A párttal nem foglal­kozó magyar középosztály­hoz tartozó agrár-, ipari és bankelit bizony vért, veríté­ket nem kímélve megtanult egy-két nyelven kommuni­kálni. Ezek az ország arany­tartalékai. Az európai csatla­kozás előkészítése során A határ a régi, a barázda nyitni kell a 25-35 közötti generáció felé, mert ők már jól megtanulták a nyelveket. Nagyon fontosnak látom, hogy a minisztériumok kö­zépvezetői gárdáiban helyet biztosítsunk az európai nyel­vekben és normákban jártas fiatal generációnak. Hiányuk gátolni fogja a csatlakozást. Az apátia mély gödre 0 Ha menni kell, nyil­ván megyünk... Igaz-e, hogy az Európai Nagyok legelőket és erdőket kí­vánnak a mi kertjeink, aranyló búzaföldjeink helyébe? - Az Európai Unió nagyon markáns ajánlata Közép-Euró­pának, hogy az agrártermelés­ben csökkentse az eddig inten­zíven használt területeket. A legelőgazdálkodásra, fásításra már kidolgozott programmal bírunk. Szerintem a magyar gazdaságot az apátia mély gödréből a mezőgazdasági ter­melésre alapuló feldolgozói­par - ami a szellemi termék legmagasabb szintű találmá­nyait is magába foglalja - és az ország sajátosságait bemu­tató turizmus fogja kihúzni. Hiú ábránd, hogy nekünk ver­senyre kell kelnünk azokkal a tömegfigurákkal, amiket a nyugat-európai közösségek­ben jól szituált, dotációval agyontömött forgalmazók árulnak. Magyar termékekkel kellene a piacra kerülnünk. Nálunk azokat országos mé­retben lehetne termelni, ami az európai piacnak szinte csak hézagpótló lenne... • Úgymint!? - Bérhizlalási rendszert dolgozunk ki, egyéni parasz­tokhoz, önkormányzatokhoz, istállóbenépesítésre, amely­ben általunk megkutatott óri­ás piac van. A CNN tulajdo­nosa, Ted Turner bivalyokat tenyészt, hogy húst szállítson Nyugat-Európába. Hatalmas üzleti felfutás előtt áll... Megszerveztük a szürkemar­hatenyésztés szisztémáját, a vágóra tenyésztett lótartás rendszerét. A háziasított gím­szarvast és dámszarvast fog­juk kihelyezni parasztgazdál­kodásra. Az első száz te­nyészállatot már be is szerez­tük. ' • Nem semmi, ha jól be­legondolunk... Beérhetjük ennyivel? új. (Foló: Gyenes Kálmán) - A spanyoloknál és más­hol is nagy az igény a manga­lica disznó húsára, mert lé­nyegében a halakéhoz hason­ló a zsírjuk. Ez az oka, hogy a háború előtt nem volt kolesz­terines keringési betegséges probléma Magyarországon, pedig akkor is sok zsírszalon­nát ettek. A sertéstartást ebbe az irányba kellene terelni. Ugyanígy specifikumként le­hetne termelni a paprikát... Az egész alföldi régió, a nagyon hiányos iparosítás miatt, kivá­lóan alkalmas a biotermékek előállítására. A gyümölcsö­ket, a zöldségeket a meghatá­rozott technológiával az euró­pai szabvány szerint kevesebb vegyszerrel lehetne megne­velni. A kézimunkától nem félő magyar parasztnak, aki képes ina szakadtáig dolgoz­ni, óriási lehetőséget ad ez. • Igaz, ami igaz... - Elkészült az erre vonat­kozó tanulmány. Kész a terv a vágóhídra, amely biotermék­ként csomagolja a húsokat, mert nemcsak megtermeljük, föl is dolgozzuk ezeket. Éven­te 400 szürkemarhára, 1000 csikóra és számtalan más ál­latra számolnak a nyugati ke­reskedők. Keressük az útját a Pannon Egyetem rektorával, hogy megint talpra álljon a magyar mezőgazdaság nö­vénytermesztése, állatte­nyésztése. 0 Háát, nincsenek köny­nyű helyzetben... Manap­ság egyre többen hangoz­tatják a hozzáértők, hogy a magyar agráriumnak nincs Európára érvényes fellépése, elképzelése, po­litikája... - A koalíció eddig rendkí­vül rosszán gazdálkodott a Pungor Ernő által csodálato­san megszervezett Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­sággal. A tárcaszintű szerve­zetek között ez jutott a leg­messzebbre az európai integ­rációban. A szervezetnek élé­re kellene állnia annak a mozgalomnak, amely techno­lógiát ajánl a mezőgazdaság­nak és az iparnak. Óriási a le­hetősége a környezetvédelmi iparnak a talajolajmentesítő, víztisztító eszközök gyártásá­ra. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak egyik krité­riuma lesz, hogy mennyi szennyezőanyagot bocsáthat ki egy gyár. Ehhez jól jönne az OMFB meg a szétvert nö­vényvédelmi és agrokémiai központok szakembergárdá­ja. Ha politikai okok miatt maradnak, tán ez a lángbe­tegség sohasem pusztított volna ekkori mértékben ná­lunk. 0 Lett, ami lett, de mi lenne jó ezután? - Alapvetően állami be­avatkozással talpra állítani a hagyományos magyar fajtá­kat szinten tartó zöldség-, Puszta, gémeskút - közel Európához? (Fotó: szőlő-, gyümölcskutató inté­zeteket. A géntechnológia a világ legnagyobb termelő ágazata. A biotechnológiai ipar ma a mezőgazdaság szolgálatában akkora robba­nás előtt áll, mint a mikroe­lektronika húsz évvel ezelőtt. 0 Ha a kutató mondja... - A molekuláris biológiai módszereket megtanulja a technikus végzettségű ember, és családi alapon 10-15 vagy csak öt fővel dolgozik az ilyen üzemben, akkor az igé­nyeknek megfelelően, ma az egyik fermentációs mikroor­ganizmust csinálom, holnap a másikat. 0 Jézus Mária! Mivé nem válhat a szőlőkötöző homoki ember?! - Mondják, Magyarország még nem készült föl erre... de azt is mondják, hogy nem le­het nálunk biológiai alapon szúnyogot irtani. Ennek is az az alapja, hogy a mikroorga­nizmus által megtermelt fe­hérjét dobnak a vízbe, azt megeszik a szúnyogok és el­pusztulnak. Tanulmány a másra 0 Szó, ami szó: a szú­nyogetetők jól dolgoztak! - Tízen versengtek a pá­lyázat kiírásáért, olyan jó üz­letnek bizonyult. Ugyancsak nem elhanyagolható az a föl­vetés sem, hogy a domaszéki burgonyaszaporító szövetla­boratóriumot állami pénzen kellene újjáéleszteni. A la­boratórium a fél Alföldet el­láthatná vírusmentes vető­maggal. Más! Itt, a Dél-Al­földön, ahol nagyon sok jó szakember munkálkodik, ki lehetne alakítani egy euro­komform szabvány szerint működő termékminősítő há­lózatot. Ne Münchenben méijék meg, hogy rossz az áru Szegeden, hanem itt, helyben. 0 Magunkat is mérhet­nénk, nemde?! - A mi szakembereink közt azt kell elismertet­nünk, hogy nem lesz min­denkiből Szent-Györgyi Albert, de a természettudo­mányos módszerekkel vi­lágszínvonalon mérni tudó ember, naponta ezer mintát pontosan megmér, az is nagy szellemi és tudomá­nyos teljesítmény. Ha a posványba ragadt szekerünk megmozdftásához bivaly kell: hát legyen! Majoros Tibor Gyenes Kálmán) Mezei revü A ' lom gazda nagyot kiált: - Istenem! Végre irin­gálhatok -, majd ősi lendü­lettel fut a semlyéknek. Or­dít utána féltő asszonya: - Jajjajajj... beszakad alattad a jég! - Anyócám - rikkant fut­tából -, a jégmezők lovagját sose féltsd. Figyeld inkább ezt a pehelysiklást! Emberünk, mint régen a gyerekkori csúszkálások idején, kicsit megguggolva végighasít a befagyott tó­csán. A másodiknál megcif­rázza, egylábazik; a harma­diknál perdül-fordul, ba­kancsa sarkával fékez. Dia­dalittasan feszít: - A mezei csúszkálás bajnoka! Ezen a jó jégen most istenigazából megjáratom majd a korcso­lyákat. Hiába intette kora és sú­lya miatt Anyóca, erre egyezségük volt. Ha eljön egyszer az igazi tél, kipró­bálják az ingyenes tanyai jégpályát. A semlyék befa­gyott vizén áldoznak a téli sportok istenének. Mert­hogy az alföldi ember en­nek igencsak hiányát szen­vedi. Álmos Flórián télről télre készült eme gyönyörre. A régi idillre, mikor sziget a tanya, körbeveszi a téli víz tengere, és fagy után fé­nyes, nagy jégtükre lesz a mezőnek. Amikor száraz hi­deggel áll be a tél, nem hó­val. Elvágyakozta már az ő Anyócájának ezerszer, hogy mindehhez az apja korcso­lyája lenne az igazi korona. Az a fakori, amelyet gusz­tonnyal, a szöges végű bot­tal kormányozva hajtottak. Amelyhez vödörfület hajlí­tottak csúszónak a fahasáb­ra, izzó vasszeggel fúrtak lyukat a felkötő madzagnak. Amelyet fapálcákkal erősí­tették a lábhoz Hasonlóval siklottak, köröztek régen a semlyékjegek harcosai. Az éhező árvagyerekek nem kaptak annyi megértést ka­rácsonykor, mint az ő mesés történetei, amelyek szerint ő ezekből mindig kimaradt, merthogy kicsi volt, s annak ugye se csizmája, se korija soha. (Amikorra nagy nehe­zen kikövetelte azokat - ál­talában fölengedett a jég). A befagyott vizeken való suhanás vágyott jeleneteit Anyóca, ha kellett, bárhon­nan tudta folytatni. Abba is rég beletörődött, hogy férju­ra állandóan szólót énekel, mikor hangja akár a repedt fazéké; táncol világnak, mintha Freds Aster lenne, holott botlábú, ütemérzéke súlyos bántalmakban szen­ved; szaval, szerelmi hőst alakit, mikor jócskán „be van oltva" a színészet ellen. Beállt már lakodalmi ban­dába muzsikálni és tán abba se hagyja, ha szájba nem verik a szájkürttel. A jégtün­dér mániáját elviselte, itt a pusztán senkinek sem árthat vele. így azt sem kellett eről­tetnie, hogy vegyenek bérle­tet a városi jégpályára és ott élje ki olthatatlan koramá­niáját. A méregdrága mu­latságra egyszer a vállalata befizette, fölvették videóra, de két évig azért sajnáltatta magát, hogy a potya se az igazi, ha nem az Isten ad­ja... Férjura szerint a kor­csolyázás csak a természet megfagyott lágy ölében iga­zán csodálatos. A tanyasor csillámló jegén. Este, a fól­forraltborozott családi lég­körben erre tekintettel néz­ték meg a jégtáncot s tették videóba kedvcsinálónak a kanadai hokimeccs kazettá­ját. - Bemutatok egy kis semlyékbéli virgonckodást ­simul kedvese mellé öröm­mel Apáca. Revüre, mezei jégrevüre gondol és ki is mondja: „Dupla Axel, trip­la Lutz, leszúrt Rittberger, egyszerű az, csak próbálni kell". - Édesem... - kapja vála­szul s a hanglejtésből azt ér­zi, hogy nem igazi az öröm, ezért tesz még a tűzre: - Keringő, kelep, suha­nás. Hej, de tudod, milyen régi vágyam ez! Anyóca - tudja. M ásnap megtörténik, aminek történnie kell Álmos Flórián, kit erős vágya nagy lendülettel vitt a jégre, megtapasztalja, hogy a mai vizek már nem víz­szintesen fagynak be. Irgal­matlanul lejtenek, bár tü­körsimának mutatják ma­gukat, nem állhat rajta meg a láb. A korcsolyák vasélei, bár a legdivatosabb városi hokikorik, nem képesek tar­tani a test és a súly egysé­gét. Hamar szétszélednek. A fagyok se igazán azok a fa­gyok már mint régen, mivel a legjelentéktelenebb zup­panás után reccsenve-rop­panva engedik szabadjára a mező bezárt vizét. Ha meg mégse - a hirtelen találko­zásokkor - a vastag jégfedő akkorát üt, mintha a ló rúg­ná bordán az illetőt. Úgy­hogy Anyóca, amint látta lábaival kalimpálva elnyúl­ni s hallotta is jajgatni hit­vesét, azonmód szánkót in­dított a mázsás test alá. S amíg cammogott visszafelé a jócskán alélt mezei revü­bajnokkal, méregetve a többemberesen mély öntö­zőgödröt, az ötlik az eszébe: vajon élete párjának lehet­tek-e titkos vízibajnok ál­mai? Merthogy úszni se tud... NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHATJA A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN IS: KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baks, fő út 88. Tel.: 62/269-397. Balástya, Felszabadulás u. 10. Tel.: 62/278-330. Csengele, Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031. Ópusztaszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/275-188. Pusztaszer, Köztársaság tér l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogarasi u. I. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány, Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, Ú| u. 1. Tel.: 62/287-156. Öttőmös, Rúzsai u. 1. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges, Tolbuhin u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, Fő u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 25-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva, Alkotmány karút 21/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó, Felszabadulás u. 104. Tel.: 62/255-504.

Next

/
Thumbnails
Contents