Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 28. EURÓPA-KAPU III. > Kupa Mihály: A francia szakértő is elájulhat # Csongrád, a ,,külkereskedő" Az euró jobb, mint az arany? A magánember még valutában számol. (Fotó: Nagy László) Marad a menetrend • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió pénzügyminiszterei elvetették azt a javaslatot, hogy hozzák előre az euróérmék és -bankjegyek bevezetését. A miniszterek tanácskozásán a belga Jean-Jacques Viseur javasolta a 2002. január 1-jében meghatározott határidő előbbre hozását három hónappal. Viseur azzal érvelt: az unió állampolgárai már így is csalódottak, hogy három évet várniuk kell a kézzel fogható euróra. Az eredeti menetrend értelmében idén vezette be a közös pénzt tizenegy EU-tagország - Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország. Az euró azonban bankjegyek és érmék formájában még nem létezik, mintegy váltópénzként a korábbi uniós valutákkal fizetnek helyette. Ennek az az oka, hogy összesen több tízmilliárd bankjegyet és érmét kell gyártani, és ez időbe telik. A tanácskozás résztvevői nem vetették el végérvényesen a javaslatot Megbízták a brüsszeli bizottságot, hogy vizsgálja meg az esetleges előrehozás hatásait. Az Európa-napokat szervező önkormányzatok és civil szervezetek a hét végén Balatonöszödön tanácskoztak. A konferencián részt vett dr. Kupa Mihály országgyűlési képviselő, a Zempléni Településszövetség elnöke is. A független politikus az önkormányzati szövetségek létjogosultsága mellett érvelt a lapunknak adott interjúban, és azt mondta, fontos, hogy az Európa-napokon képzett előadók magyarázzák el az embereknek, pontosan miben, hogyan változik az életük országunk uniós csatlakozása után. 0 Az elmúlt években megalakult önkormányzati társulások, szövetségek látványos eredményeket értek el, pályázataikkal jelentős fejlesztési pénzeket nyertek. Most azonban mintha a pártpolitika zavarná a helyi érdekek érvényesülését. Mi erről a véleménye? Mit vár a kormánytól egy településszövetség vezetője? - kérdeztem dr. Kupa Mihályt. - A politika mindig is beleszólt, és bele is fog szólni a helyi pénzek elosztásába. Van, amikor ez a befolyásoló szándék látványosabb, és van, amikor kevésbé látványos. Ezt a politikai ráhatást azonban lehet mérsékelni azzal, ha az önkormányzatok összefognak, és településszövetségeket hoznak létre; ha a meglévő szövetségek tagjai továbbra is tartják a kapcsolatot, közösen pályáznak, továbbra is megbeszélik, hogy a térségükön belül milyen fejlesztésekre van szükség, és fontossági sorrendbe rendezik a fejlesztési terveket. Továbbra is a települések erejét kell felhasználni arra, hogy a politikai erőket kivédjük vagy semlegesítsük. Látszik, hogy egy kormányváltás után a politikai ráhatás erősebb, legalábbis, ha a területi pénzek elosztásáról van szó; ebben bizony nekünk is van tapasztalatunk. Most már nevetünk a dolgon, de amikor felmértük a helyzetet, azt mondtuk, jó, akkor másként kell megpróbálni; a lényeg, hogy végül a hálónkba kerüljön az a pénz, amire szükségünk van településeink fejlesztéséhez. A siker alfája és ómegája továbbra is a jól megírt pályázat. Hogy mit várunk a kormánytól? Azt, amit most elég jól végre is hajt. Persze, nem az önkormányzatok ellátására gondolok, mert az elég gyengén sikerült... A mi megyénk, Borsod-AbaújZemplén esetében viszont a kormány megint adott plusz forrást a területfejlesztésre, igaz, úgy, hogy a kisvállalkozóktól vett el. Tehát azt várjuk, hogy tovább mérsékelje a különbséget, ami az ország különböző területeinek fejlettsége között tapasztalható. 0 A konferencián elhangzott, az Európa-napok egyik legfontosabb feladata, hogy választ adjon az egyes ember kérdéseire. Önök. hogyan oldották meg ezt a problémát; milyen tanácsot adna a makói Európa-nap szervezőinek? - A mi Európa-napjainkon tizenegy szekcióban folyt a válaszadás. Volt többek között szőlész-, borász-, állattenyésztő, földművelő, gyümölcsös, vállalkozó-, önkormányzati és iskolai szekció. Mindegyikhez külön előadót kértünk, és hál'Istennek kaptunk is. A borászok hallhattak az EU bortörvényéről, a versenyfeltételekről, a földművelőknek elmondták, milyen lesz a kvóta, és hogy miért jár majd a földalapú támogatás; egy olyan szakértő hölgy válaszolt a kérdésekre, aki megélte Ausztriában az uniós csatlakozást. Az állattenyésztés terén nyerők voltunk, mert Magyarország egyik legmodernebb sertéstelepén zajlott a szekcióülés, és a francia szakértő majdnem elájult, amikor meglátta, mit tudunk... Minden előadó egyszerűen beszélt, és az emberek, ebben biztos vagyok, meg is jegyeztek mindent; nem igaz, hogy a magyar paraszt hülye. Szóval, nálunk ez bevált. A hagymával azt hiszem, lesznek gondok. Na, de erről ne én beszéljek, hanem az uniós hagymaszakértő: merthogy van ilyen is. A mi szövetségünk életében egyébként nagyon fontos volt ez a rendezvény; addig 33 településből állt a ZTSZ, azóta azonban 52-re nőtt a társult önkormányzatok száma. 0 Körülbelül egy éve egy showműsorban az EUcsatlakozásról beszélt, és a magyar meg az uniós tárgyaló felek viszonyának érzékeltetésére elmesélte a viccet, amiben a vizsgáztatók a rendőrtől azt kérdezik, mennyi kettő meg kettő, és a rendőr azt feleli, öt, mire a vizsgáztatók azt kiáltják: és tudja, és tudja... A viccen kívül, mit vár a tárgyalásoktól? - Azt gondolom, hogy a jövőnk azon múlik, milyen tárgyalási pozíciót harcol ki magának a kormány. Biztosan lesz olyan terület, ahol rossz versenyhelyzetbe kerülünk, de számos vonatkozásban jól fogunk járni. Az is biztos, hogy az Európai Unió nem fog hozzánk alkalmazkodni. Tényleg meg kell tanulnunk, mit vár az unió minőségben, pontosságban, de azért azt sem szabad elfelejtenünk, amit mi tudunk. Bakos András Az euró megjelenésével az európai gazdaságban egy új határvonal jelent meg. Ez átmeneti időre pénzügyileg két részre bontja Európát: euróövezetre és az azon kívüli térségre. Magyarországnak már most olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, hogy az Európai Unióba való belépése után mielőbb tagja lehessen az euróövezetnek, s ezt a vállalkozásoknak is szem előtt kell tartaniuk külső kereskedelmi kapcsolataikban. E feladatra a megyei érintettek felkészültek. Az euró megjelenése nemcsak azt a tizenegy államot érinti, ahol már egységes pénzben számolnak, hanem az unió előszobájában várakozó országokat, köztük hazánkat is. Ha az új pénz folyamatosan erősödik, az számunkra nagyon fontos változást hozhat, többek között áttételesen javulhat az exportáló hazai szervezetek versenyképessége, búcsút inthetünk az árfolyamkockázatnak, a csatlakozás közeledtével csökken hazánk úgynevezett pénzügyi országkockázata - ez egyebek mellett mérséklődő állampapír-piaci hozamokat indukálhat -, a tőkepiaci befektetők szempontjából pedig bíztató lehet, hogy a magyar részvények felértékelődnek a jövőben. Az unió bővítése 2002-re várható, ám máris sokan vitatják, hogy valóban mind a hat tagjelöltet, Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Magyarországot, Szlovéniát és a speciális esetként kezelt Ciprust fölveszik-e egyszerre. Egy nemzetközi tanácsadó vállalat, a Dresder Management Consulting (DMC) tavaly nyáron készített egy felmérést a közép- és kelet-európai cégek körében, melyből kiderült, hogy tágabb régiónkban mi a vélemény az euró bevezetésről. A magyar nagyvállalatok elsőszámú vezetőinek mintegy nyolc százaléka fél éve még nem nézte jó szemmel a valutauniót. Ez az arány egyszersmind azt jelezte, a régióban a magyar nagyvállalatok vannak leginkább ellene az EMU-országok új fizetőeszközének. A másik véglet Lengyelország, itt már-már „eurofáriáról" beszélnek a pénzügyi és kereskedelmi szakemberek. Jelenleg sok hazai cég élő cáfolattal szolgál a nyár végi DMC - felmérésnek. Itt elég csak azokra utalni, amelyek külkereskedelmi kapcsolataik révén - tetszik, vagy sem minden nap kapcsolatba kerülnek az euróval. A vállalti ügyfélkör gondolkodását az euróval kapcsolatban alapvetően az határozza meg - hallottuk Kürthy Klárától, a Csongrád Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara közgazdasági irodájának vezetőjétől -, hogy partnerei átálltak-e az euróra. Azok a hazai és ezen belül megyei társaságok, melyek csupán egy-két külföldi partnerrel állnak kapcsolatban, valóban ráérnek még gondolkodni és számlát nyitni. Csongrád megyében mintegy négyezer vállalkozás - a bejegyzett vállalkozások tizedének - tevékenységi körében szerepel külkereskedelem, közülük ténylegesen 1500 kisebb-nagyobb cég bonyolít rendszeresen ilyen üzleteket. Amelyik megyei cégnek fontos, hogy euróban számoljon, annak lassan nem lehet újat mondani a fizetőeszközről és annak használatáról. Ez azért is pozitív, mert a megye jelentős külkereskedelmi forgalmat produkált, elsősorban az élelmiszeripari termékek piacán. Külkereskedelmi mérlege 1997-ben meghaladta a 75 millió dollárt, ez a szám a több mint 241 milliós export és a 166 millió dollárt meghaladó import egyenlege. (A CEFTA-országokkal való megyei „külforgalom" kis híján elérte a 14 millió dollárt.) Hogy az euró jobb mint az arany, azt egyelőre nem állítják sem a pénzügyi szakemberek, sem a magyar - ezen belül a megyei - cégek, a tapasztalatszerzésre még nem volt elég idő. Az viszont vitathatatlan, hogy az egyre inkább összefonódó külkapcsolati rendszerben minél kisebb egy ország és egy régió, annál kevésbé tudja önállóan befolyásolni a gazdasági folyamatokat. Ebben a helyzetben akkor jó a gazdaságpolitika, ha képes alkalmazkodni a világban és az Európában uralkodó áramlatokhoz. Ha ez sikerül, akkor hazánk helyzete stabillá válik és vélhetően az európai jólétet is importálni tudja. Katkő Krisztina Bank és bővítés • DM/DV-információ Európa új korszakba lépett az euró bevezetésével - nyilatkozta Alarich Fenyves, a Közép- és Kelet-Európában igen tevékeny Bank Austria/Creditanstalt International (BA/CA) vezérigazgató-helyettese. Az „öreg kontinensnek" azonban - mint megjegyezte - ezzel újra kell definiálnia szerepét is. Az elkövetkező tíz év a bővítés évtizede lesz. „Ennek a folyamatnak nem a nézői leszünk, hanem tevékenyen részt fogunk benne venni" szögezte le. Adatai szerint az 1998-as esztendőben a BA/CA Közép- és Kelet-Európában (Ausztriát és Oroszországot nem számolva) előreláthatólag 1,2 milliárd schillingre növelte üzleti eredményét (az 1997-es 1,048 milliárd schillinggel szemben). Közlekedés és „cabotage" • DM/DV-információ A német áruszállítók szövetsége szerint a fuvarozási szolgáltatásban súlyos következményekkel járna, ha a kelet-európai jelölt országoknak „elsietve", átmeneti idő közbeiktatása nélkül biztosítanák a teljes jogú tagságot az Európai Unióban. A szövetség érvelése szerint az ágazati jövedelmekben a német és a kelet-európai átlagfizetések között mintegy tízszeres a különbség, ami felveti annak kockázatát, hogy ha már e rés mellett is beengedik a keleti fuvarozókat az EU-piacokra, akkor az előbbiek olcsóbb bérei miatt „több mint 800 ezer (jelenlegi) munkahely" kerülhet veszélybe a mai tagországokban. A német fuvarozók szervezete ennek kivédésére két szakaszból álló forgatókönyvet javasol: az elsőben - mintegy 2000-től, 2001-től - fokozatosan lehetővé tennék, hogy a keleti jelölt országok fuvarozó cégei is szállíthassanak EU-országba - vagy egymás között -, de „cabotage"-t (például egy EU-országban belföldi szállítást vagy akár EU-országok közötti fuvarozást) csakis akkor engedélyeznének, ha a tagjelölteknél az átlagjövedelem és a társadalombiztosítás költségei már közelítenének az EU jelenlegi szintjéhez. A második szakasz a csatlakozással venné kezdetét, amikor elvben az új tagországok szolgáltatói számára is szabaddá kellene válnia a mozgásnak és cégalapításnak az EU egész területén. Túlértékelt... • Párizs (MTI) A francia és a német pénzügyminiszter közös cikkben foglalt állást az euró túlértékeltsége ellen. Egyúttal azt javasolták a zóna 11 tagországának, hogy többségi szavazás bevezetésével döntsenek minél több kérdésben, így a fiskális politikában is, és harmonizálják a nemzeti adópolitikákat. A miniszterek azt javasolják, hogy pénz- és árfolyamügyekben az eddiginél szorosabb együttműködést hozzanak létre az Egyesült Államokkal. A világ pénzügyi tranzakcióinak nagy részét euróban és dollárban hajtják majd végre, és ezért a két valuta közti árfolyam alakulása meghatározó lesz a világ gazdaságának egészére. Németeknek a magyarokról • Wildbad Kreuth (MTI) Az Európai Unió bővítésével összefüggő kérdésekről, Magyarország felkészüléséről és uniós elvárásairól tartott előadást nemrégiben a felsőbajorországi Wildbad Kreuthban Martonyi János külügyminiszter. A miniszter igyekezett eloszlatni a bajor és a német aggályokat, amelyek az EU bővítésével, új tagállamok felvételével kapcsolatban tapasztalhatók. A CSU-képviselők kérdéseire válaszolva leszögezte: Magyarország nem csupán kész, de köteles is átvenni az unió szociális normáit, a közösségi joganyag erre vonatkozó előírásait. Pár hónapon belül Budapest ratifikálni fogja az Európa Tanács szociális chartáját. Néhány EU-tagjelölt ország valutáinak (fjh alkalmazkodása az euróhoz Á Valuta Az 1999. január elsejéig fennálló rendszer Az 1999. január elsejétől érvényes rendszer Valószínű későbbi változások Cseh korona Szabályozott lebegtetés a német márka árnyékában Nincs változás Szabályozott lebegtetés Észt korona Kötött árfolyam (1 márka = 8 korona) Nincs változás A valutát az euróhoz kötik Lengyel zloty Csúszóleértékelés (a valutakosár: 45% dollár, 35% márka, 20% egyéb valuta) Az euró bekerül a valutakosárba, lassul a csúszóleértékelés üteme Csak az euró marad a valutakosárban Magyar forint Csúszóleértékelés (a valutakosár: 70% márka 30% dollár) A valutakosárban a márkát az euró váltja fel f^rX 2000. január elsejétől csak az euró marad a valutakosárban Szlovén tolár Szabályozott lebegtetés FF / - • ÜL Nincs változás Az euró árfolyama kötött lesz. (Forrás: Financial Times) yj Igaz, mi még csak tisztes távolból figyeljük az új pénzügyi rendszert, a forint devizakosarában január elsejétől immáron euró szerepel a márka helyett. A szakértők úgy vélik, a közös európai valuta megerősödik majd, áttételesen javítva a honi exportálók versenyképességét.