Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

IV. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 28. » Magyar-jugoszláv együttműködés Határvizeink tisztaságáért Képünkön még épül, de november óta működik is a szegedi szennyvíztisztító - első része. (Fotó: Miskolezi Róbert) EU-lexikon Az Agenda 2000 csomag az Európai Unió finanszírozásának elvárt reformját - befizetési és támogatási-fejlesztési politikáinak módosítását - tartalmazza a 2000 és 2006 közötti időszakra, benne a legköltségesebb fejezettel, a közös mezőgazdasági politikával és a regionális fejlesztési-strukturális alapokkal. Csupán a közös mezőgazdasági politika a maga sajátos ártámogatási rendszerével az EU egész költségvetésének felét teszi ki jelenleg. Franciaország - amely ez utóbbi rendszer legfőbb haszonélvezője - azt akaija elérni, hogy az amúgy kényszerű EU költségvetési szigorításoknak ne legyen „áldozata" e mezőgazdasági támogatás. Az EU mostani soros elnöke, a legnagyobb nettó befizető Németország nagyon szeretné csökkenteni pénzbeli hozzájárulási arányát, míg Nagy-Britannia változatlanul meg akaija őrizni az 1984-ben kialkudott „befizetési kedvezményét". A változtatás ellen vannak az EU déli országai is, mert eleddig a regionális strukturális támogatások legfőbb haszonélvezői voltak, s azok akarnak maradni az új tagokkal való bővülés esetén is. Az EU német elnöksége március 24-25-ére Brüsszelbe hívta össze a Tizenötök csúcstalálkozóját, melynek feladata lenne az áttörés elérése e témakörben. • Térség, régió - együtt és külön Zöldebb-e a jászkunság! rét? • Három tételben Egészségügy • Munkatársunktól Az Európai Unió alapvetó érdeke az eltérő gazdasági, infrastrukturális fejlettségű területek kiegyenlítése, az elmaradott térségek felzárkóztatása. Ezt régiókban kívánja megvalósítani, tehát a fejlesztési programok többsége nem országokban gondolkodik, hanem régiókban tűz ki támogatandó célokat. Ám e célok szigorúan a gazdasághoz kötődnek, az EU szociális és egészségügyi célkitűzéseket egyáltalán nem támogat. Az Európai Uniótól támogatás csak megfelelő önrész megléte mellett igényelhető, s ez óriási terhet ró a központi költségvetésre. Az integrációt szolgáló programokhoz nélkülözhetetlen saját rész előteremtéséhez pedig a nemzetgazdaság más ágazataitól kell majd elvonni pénzeket, nevezetesen a humán szférától, tehát a szociális területtől, az egészségügytől, az oktatástól. • Bonyolult probléma az európai közösség országai egészségügyi szolgáltatásainak összehangolása. Az ellátás alapvetően mindenütt a szolidaritás elvén nyugszik. A cél az (lenne), hogy a befizetett járulék ellenszolgáltatásaként az unió egész területén ugyanolyan színvonalú és értékű ellátás jáijon. Ennek érdekében hozták létre a nagy közös adatbázisokat, s kezdtek hozzá az egységes standardok kidolgozásához. • Az EU egyik alapelve a szabad munkaerő-áramlás, aminek elengedhetetlen feltétele az orvosképzés, illetve továbbképzés harmonizációjának biztosítása. Az UMS (Union European de Medicin Specialists) a magyarországi 106-tal szemben mindössze 33 szakvizsgát ismer el, ugyanakkor kimondja, hogy a szakképzés területén meg kell tartani a nemzeti sajátosságokat. Ez egyelőre annyit jelent, hogy elismeri mind a 106 szakvizsga-típust, de csak azok vállalhatnak minden további nélkül munkát kint, akik a 33, UMS által előírt szakvizsga valamelyikével rendelkeznek. Az egységes európai szakvizsga-követelményeket eddig 3 területen aneszteziológia, plasztikai sebészet, gyermekgyógyászat dolgozták ki. Az európai uniós szakvizsgával nem rendelkező orvosok befogadásáról, szakvizsgájuk érvényesítésének feltételeiről a nemzeti szakképzési-tanácsok döntenek. Újabb négy fejezet • Budapest (MTI-) Magyarország várhatóan e hét végéig átadja az Európai Uniónak a közösségi joganyag újabb négy fejezetére vonatkozó tárgyalási pozícióját - mondta hétfőn Györkös Péter, a Külügyminisztérium EU-koordináciős főosztályának vezetője az EuroAtlanti Hírlevél érdeklődésére. Az áruk szabad áramlásáról, a külgazdaságról, a vámjogról, valamint a versenyjogról szóló fejezetekre vonatkozó magyar tárgyalási álláspont ügye a kormány csütörtöki ülésén kerül napirendre. Ma ér véget a magyar-jugoszláv határvizek minőségét ellenőrző vegyes albizottság háromnapos ülése Szegeden. A kormányközi irányítással müködó testület arról tárgyalt jugoszláv partnerével, milyen minőségű vizet „adunk át" déli szomszédunknak. A magyar-jugoszláv határvízi együttműködés még az ötvenes években kezdődött. A kapcsolattartás célja azóta sem változott: a vízgazdálkodás Magyarországot és Jugoszláviát érintő kérdéseinek megvitatása, valamint a fölmerülő problémák megoldása. A feladat jelentőségét jelzi, hogy a vízügy egyes ágainak felügyeletére korEurópai uniós tájékoztató iroda nyílt hétfőn Bordányban. Az iroda szerepe, hogy a településen és környékén élö emberek jobban megismerjék az uniót, illetve tisztában legyenek a jogaikkal és kötelezettségeikkel az ország csatlakozása után. Az ünnepélyes megnyitón dr. Botka László, a megyei közgyűlés alelnöke, Balogh Ferenc bordányi polgármester és Tanács Gábor, a Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség elnöke köszöntötte az érdeklődőket. A hidegre való tekintettel a helyi faluházban gyűltek össze a bordányiak hétfő délután, hogy részt vegyenek az európai uniós tájékoztató iroda hivatalos megnyitóján. Elsőként a házigazda, Tanács Gábor, a Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség (Dalisz) elnöke mondta el, hogy a külügyminisztériumhoz regionális szervezetek adhattak be pályázatot irodanyitás érdekében. Öt szervezet - kaposvári, kecskeméti, mórahalmi, győrvári és bordányi - pályázatát fogadta el a minisztérium. Az egyik győztes szervezet, a Dalisz lett, s mivel a központja Bordány, így itt nyithatták meg a tájékoztató irodát. A civil szervetek a kilencvenes évek elején kezdtek el mányközi albizottságokat hoztak létre. így külön szakértő testület gondozza a vízkárelhárítás, a vízgazdálkodás és a vízminőség-védelem területét. A magyar-jugoszláv határvízi együttműködés a délszláv háború idején átmenetileg megszakadt. Az utóbbi két esztendőben azonban ismét olyan jó kapcsolat alakult ki a felek között, hogy - egy szakember szerint - már ledolgozták az öt-hat éves szünetből eredő hátrányt. Dr. Major Tibor, az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója a magyar-jugoszláv határvizek minőségét ellenőrző magyar albizottság elnöke elmondta: évente kétszer találkoznak jugoszláv kollégáikkal. Az albipmn szerveződni - mondta Balogh Ferenc polgármester. Az ifjúság, főleg itt Bordányban, ebben élen járt. A településen tíz civil szervezet működik, s mindegyikkel nagyon jó kapcsolatban áll az önkormányzat. A polgármester szerint az uniós csatlakozás olyan, mint a foci: mindenki beszél róla, de nagyon kevesen értenek hozzá. Ezért fontos egy ilyen iroda megnyitása, mert (gy a településen, sőt a környező községekben élők is előre megismerkedhetnek az uniózottsági ülések helyszíne fölváltva Szeged és Zenta. Most, január 26. és 28. között Szegeden tartotta soros ülését a vízminőség-védelmi albizottság. A vizek állapotát ellenőrző szakemberek negyedévente látogatják meg egymást: kölcsönösen betekinthetnek a laboratóriumokban folyó munkába, közösen vesznek mintát a vizek határon inneni és túlsó oldalán, s együtt értékelik a vizsgálati eredményeket is. A jugoszláv szakemberek nevében Mira Stanics okleveles vegyész, a Szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet főosztályvezetője tárgyalt a magyar féllel. Az albizottságok napirendjében többek között a rendkívüli vízszennyezés esetén életbe lépő val, illetve a csatlakozásunk után a saját lehetőségeikkel. Két fontos dolog foglalkoztatja most leginkább a helyi önkormányzatokat, az egyik a regionális, a másik pedig az uniós kapcsolatok - hangzott el dr. Botka László, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnökének beszédében. Míg megyei szinten csak az első lépéseket tették a csatlakozás érdekében, addig Bordányban megnyílt ez az iroda. Az unión belül nemcsak az országok, hanem régiók között is verszabályzat kidolgozása is szerepelt. Alapvető a gyors információcsere, ezen felül abban is megállapodtak, hogy egy esetleges vízszennyezés tanulságait közösen kell levonni. A jugoszláv szakembereknek megmutatták a november óta működő szegedi szennyvíztisztítót. A tisztítóműnek egyelőre az első üteme készült el, amely mechanikai módszerekkel szűri ki Szeged szennyvizének kétharmadából a hordalékot, homokot és zsírt. A biológiai tisztítást végző üzemrész építésére később kerítenek sort - mindenesetre Szeged már tett valamit azért, hogy szennyvize ne tisztítatlanul ereszkedjen alá a déli határ túloldalára. Ny. P. s seny alakult ki, ezért elengedhetetlen a szomszédos települések között az összefogás. Az ünnepség végén dr. Botka László elvágta az iroda falán lévő táblát takaró nemzeti színű szalagot, majd az iroda munkatársai birtokba vették az épületet. A külügyminisztérium csak fél évig támogatja a bordányi irodát, de ha beválnak a hozzá fűzött remények, akkor akár tovább is működhet a létesítmény. K. T. Csongrád megye főként Békéssel és Bács-Kiskunnal szövögeti regionális kapcsoltát, ám szomszédos Jász-NagykunSzolnok megyével is. Természetesen ezen a részen sincsenek leeresztett sorompók, hiszen például Kunszentmárton környékéről sokan járnak át dolgozni Szentesre, az ottani kórházban születnek Szolnok megyei gyerekek. Közös folyó a Tisza, a szegedi klinikákon fogadják a jászsági betegeket is, stb. Merre akar haladni Szolnok megye a jövőben? - erre voltunk kíváncsiak, amikor bekopogtattunk Lakatos Istvánhoz, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzat térségfejlesztési irodavezetőjéhez. A rendszerváltásig a megyék szerepe egyértelműen meghatározó volt mind a közigazgatásban, mind a gazdasági életben. Az elmúlt tíz esztendőben, különösen az Európai Uniós csatlakozás szándékának kinyilvánítását követően új fogalmakkal ismerkedtünk meg: kistérség, régió, regionális együttműködés. A kapcsolatok keresése kitárta a megyék kapuit is. Az Alföld közepén fekvő Jász-Nagykun-Szolnok hét megyével szomszédos. A földrajzi fekvés is kínálja, hogy a Jászság inkább Hevessel és Pesttel, a Nagykunság Hajdúval és Békéssel, a délkeleti települések inkább Csongráddal és Báccsal tartanak szorosabb kapcsolatot. Ez a jövőben is meghatározó lesz, ám nem zárja ki a nagyobb léptékekben való gondolkodást. A '90-es években Szolnok mellett csupán Jászberénynek sikerült a rendszerváltozás szelét igazán vitorlába fognia, a két városban vett lendületet a kereskedelem, a pénzügyi szolgáltatás, és a gazdaság. A Tisza ketté szeli a megyét, mintegy kijelölve a fejlődés határát: itt is létezik Kelet és Nyugat közötti különbség, mint az országban. Éppen a különbségét akarják csökkenteni, hogy az elmaradottabb kistérségek is felzárkózzanak - magyarázta Lakatos István, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat térségfejlesztési irodájának vezetője. A legelmaradottabb kistérség éppen a Csongrád megyével is szomszédos Tiszazug a maga 14 településével. Hiányos infrastruktúra, foglalkoztatási gondok nyomasztják az itt élő 41 ezer lakost. Külön program készül a felzárkóztatásra, amely országos támogatással is számol. Földrajzi helyzete kedvező, ám önerőből a községek nem tudnak kimozdulni a holtpontról. Rövidebb és hosszabb távú tervet készítettek, amely egyebek mellett a mezőgazdasági termékekre épülő élelmiszeripar kialakítását, a bökényi duzzasztó megépítésével az öntözés feltételeinek javítását, az idegenforgalmi lehetőségek eddigieknél jobb kiaknázását célozta meg. Az egész megyét érintő elképzelésekből sincs hiány. Szolnokon például logisztikai központ kialakításán fáradoznak. A több megyét is érintő, mintegy 60 kilométeres jászsági öntöző főcsatorna 50 ezer hektár öntözését biztosítaná. Kunmadarason található az ország legnagyobb katonai repülőtere, amelyet az egykori szovjet csapatok használtak. Látnak abban fantáziát, hogy polgári reptérként használják majd a jövőben, ez óriási lendületet adhatna a nagy lomsági térségben a vállalkozásoknak. Aztán ott a Tisza-tó, amely fejlesztése a kiemelt kategóriában szerepel. Már jelenleg is vízügyi, mezőgazdasági, idegenforgalmi és természetvédelmi centrumként jegyzik, a továbblépésre is megszülettek az elképzelések. A Tisza Szolnok megyének legalább olyan fontos, mint Csongrádnak: idegenforgalom, személy- és teherszállítás. Vészesen hasonló a két szomszéd vár(megye) adottsága. A gondok, a lehetőségek is jórészt adottak. És a szándékok is: megyehatártól függetlenül ballagni előre, hol együtt, hol külön-külön. V. F. S. Az Európa-kapu, a Délmagyarország Kft. melléklet* a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jelt létre. Az Eurépa-kapa mellékletet szerkeszti: ÚJSZÁSZI ILONA • A csatlakozás olyan, mint a foci Uniós iroda Bordányban Az unió(s iroda) leginkább a helyi fiatalok érdeklődését keltette fel. (Fotó: Miskolezi Róbert)