Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

• Beszélgetés a Radnóti Miklós Gimnázium igazgatójával „Butaságnak tartom" Az új felvételi rend­szer bevezetésével ma­gukra maradtak a kö­zépiskolások. Minden diáknak önálló rend­szert, felvételi stratégi­át kell kiépítenie ma­gának, mert a felsőok­tatási intézmények más és más feltételeket szabnak - nyilatkozta lapunknak Gál Béla. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatójá­val a felvételi rendszer kaotikusságáról és a végzős gimnazisták je­lentkezési szokásairól beszélgettünk. • A felsőoktatási felvé­teli-jelentkezési rend­szer 1995-ben változott meg. Azóta egy diák akár tizenöt helyre is beadhatja a jelentkezési lapját. Önnek mi a véle­ménye az új rend­szerről? Miért volt egy­általán szükség arra, hogy bevezessék? - Szerintem az új felvé­teli rendszer bevezetésével mind a diákok, mind pedig a szüleik biztonságosabban várhatják a felvételit. Az iskola szempontjából azon­ban kaotikus a rendszer, hi­szen eddig az osztályfőnö­kök tudták segíteni a tanu­lókat a felvételire jelentke­zés bonyolult adminisztrá­ciójában. Nyomon tudtuk követni, hogy ki hová, ki melyik intézménybe került. Az új rendszerben mindezt nem tudja felvállalni az is­kola. # A diákok mennyire vannak tisztában az új rendszer adta felvételi lehetőségekkel? Érzik-e ők is azt a káoszt, amit az iskola? - Azt gondolom, hogy a gyerekek magukra marad­tak. Minden diáknak az előzőekhez képest sokkal több tényezőt kell figye­lembe vennie a jelentke­zésnél. Már nem csak az számít, hogy melyik az az intézmény, amelynek el­végzése után biztosítottnak látja a jövőjét, illetve ké­pessége, készsége, ér­deklődése alapján meg tud felelni a felsőiskola által támasztott követelmények­nek. A jelenlegi rendszer­ben tervezni kell azt is, hogy a párhuzamos jelent­kezések esetén a felvételi vizsga ideje ütközik-e. Ha igen, akkor intézkednie kell a felsőfokú intézmé­nyek hivatalaiban az eset­leges időpont módosításról. A jelentkezési lapok kitöl­tésénél nehezíti a helyzetet az, hogy az autonóm egye­temek, főiskolák más és más feltételeket szabnak. Ez vonatkozik egyrészt a középiskolákból vitt pont­számra - tehát, hogy mi­lyen tantárgyakat kell be­számítania a diáknak másrészt a kedvezmények­re is, amelyre lehetőséget biztosítanak az intézmé­nyek, sőt, a számon kért is­meretekre is. Jelentős problémát jelent a rendszer működésében az, hogy minden intézménybe el kell juttatni a bizonyítvá­nyok másolatait. Sokszor ezt csak közjegyzői hitele­sítéssel fogadják el a felsőfokú intézmények ­ami komoly kiadás a család számára -, ha pedig ele­gendő az iskola igazolása, akkor a középiskola igaz­gatóságára ró jókora plusz terhet a náluk egy-egy év­ben igazolandó több száz oldal hitelesítése. Néhány főiskola - elsősorban a ta­nulók által kevésbé kedvelt intézmény - pótlólag küld a középiskoláknak tájékoz­tatót. Ezekben a reklám játssza a döntő szerepet, de egyes esetekben a decem­berben megjelent felvételi tájékoztatóhoz képest új adatokat, információkat juttatnak el hozzánk. • Nyilván itt arról is szó van, hogy ma már nem csak a középisko­lák, de — a normatív fi­nanszírozás miatt - az egyetemek és főiskolák is küzdenek a diákokért, így aztán minden szin­ten propagálják magu­kat. - Ezzel nem is lenne baj. A probléma abból szárma­zik, hogy akarva-akaratla­nul a tudásszintet viszjk lejjebb. • Önnek mi a tapasz­talata, a radnótis diákok hány helyet jelölnek meg a jelentkezési la­pon? Mennyire bíznak magukban, a tudásuk­ban? - Évente körülbelül száznyolcvan-kétszáz diák végez nálunk. Közülük csak ketten-hárman írnak be tíz-tizenkét helyet a je­lentkezési lapra. Bevallom, én ezt butaságnak tartom. A nagytöbbség három­négy helyet jelöl meg. Az első helyen természetesen az szerepel, ahová nagyon szeretne bejutni a diák, az utolsón pedig az, ahová nagy valószínűséggel beke­rülhet. Alaposan meg kell gondolni a sorrendet, egya­ránt figyelembe véve a cé­lokat, a lehetőségeket és az esélyeket. • Hány tanuló nem je­lentkezik felsőfokú ok­tatási intézménybe a gimnáziumból? - A Radnótiban végzet­tek közül általában egy-két ember nem tanul tovább. Az ő esetükben főleg csalá­di és anyagi okok játszanak szerepet a döntésben. Bi­zony mind a jelentkezés, mind pedig a tanulás je­lentős anyagi ráfordítást igényel. Szabó C. Szilárd I JNIVERSITAS a Középiskolások a felvételi vizsga előtt Nem a szerencsére játszanak Balról jobbra: Zöllei István, Krizsán Szilárd, Fuksz Éva osztályfőnök, Kürti iászló és Balog Andrea. (Fotó: Nagy László) Andrea, István, László és Szilárd ötödik osztá­lyos koruk óta a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázi­um tanulói. A tizenkette­dik gébe, a nyolc évfo­lyamos gimnáziumi osz­tályba járnak. Andrea, István, László és Szilárd idén végeznek. Bár a felvételi jelentkezési la­pokat csak március else­jéig kell beadni, kíván­csiak voltunk arra, hol akarnak tovább tanulni, hogyan készülnek a fel­vételire, egyáltalán, ja­nuár végén milyen ké­szültségi állapotban vannak. - Az elsó félév nem volt nehéz, január eleje óta azon­ban felpörögtek a dolgok ­kezdte a beszélgetést Zöllei István. - Sorban kapjuk és dolgozzuk ki ugyanis az érettségi tételsorokat. Egy­szóval, gőzerővel készülünk az érettségire és a felvételire. A végzős diák úgy véli, hogy ez a pörgés egészen jú­lius közepéig tart majd, s folytatná a mondandóját, de Krizsán Szilárd közbeszól. Elmondja, hogy szerinte ab­ban az esetben tart tovább ez a pörgés, ha nem veszik fel az embert valamelyik felsőoktatási intézménybe. Akkor még egy évet élhet ebben a ritmusban. A ki ho­gyan készül kérdésre elsőként a gyors reagálású Szilárd válaszol. - Nekem nem abból áll a nap, hogy bejövök a suliba, eltöltök itt néhány órát, és kimegyek a suliból. Nem. A JATE jogi karára készülő Szilárd októ­ber óta magyarból és törté­nelemből hetente három­négy alkalommal vesz ma­gánórát. A diák, aki legalább hat helyre adja majd be a je­lentkezési lapját, arra játszik, hogy ahová először jelentke­zik, ott úgy teljesítsen, hogy az, ha nem is veszik fel az első helyre, elegendő legyen a többire. Első helyen tehát a JATE jogi karának államilag finanszírozott képzését, má­sodikon pedig ugyanitt a költségtérítéses képzést jelö­li meg. - Kiszámoltuk, ha el­mennék Szegedről egy má­sik városba tanulni, az ugyanannyiba kerülne a szü­leimnek - szállás, kaja, uta­zás stb. -, mintha itt marad­nék költségtérítéses képzé­sen. Szilárd az iskolai mun­ka és a magánórák mellett sűrűn jár könyvtárba, estén­ként pedig a kötelező dolgok mellett szépirodalmat és tör­ténelmi tárgyú könyveket is olvas. István a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemre tart. Itt matemati­ka és történelem a két felvé­teli tantárgy. Matekból nem, történelemből viszont ő is magánórára jár, annak ellen­ére, hogy az iskolában fakul­tációban tanulja a törit. - Ha nem sikerül a budapesti köz­gáz, akkor a szegedi tudo­mányegyetem közgazdaság­tudományi fakultására jö­vök. Ha az sem jön be, ak­kor marad a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola. István először úgy gondolta, hogy több, hat-hét helyet is beír a jelentkezési lapra, aztán úgy határozott, mégsem. Elég a három. Inkább a mentesség­rejátszik, s megpróbál minél több pontot vinni, illetve mi­nél több idegen nyelvből, minél magasabb szintű nyelvvizsgát tenni. Kürti László - aki külön angolórára jár - szintén a Budapesti Közgazdaság-tu­dományi Egyetemet jelöli majd meg az első helyen. ­Én azt látom, hogy mindenki elsődlegesen azokra a tantár­gyakra koncentrál, ame­lyekből majd felvételizni fog, s ez így természetes. Mindemellett az érettségi tantárgyakra is figyelnünk kell, hiszen a tanárok ezt is elvátják tőlünk. Január eleje óta egyszerre és mindenfelől jön a teher - szól közbe Szi­lárd. - A nyolc osztályos formában azonban hozzá­szoktunk, hozzászoktattak bennünket a terheléshez, a strapához. A tanárok már régóta úgy jönnek be a tizen­kettedik gébe, hogy úgy­mond produkciót várnak az osztálytól. Mert kitől válja­nak el jó teljesítményt, ha nem tőlünk? - szokták volt mondani. Fuksz Éva, a 12. G matematika-fizika szakos osztályfőnöke helyeslőleg bólogat, majd közli: a 12. G önhergelő osztály, amelynek tagjai rendkívül sokat tanul­nak. Balog Andrea például a nyelveket imádja. Angolból már megvan a felsőfokúja, májusig pedig franciából vagy olaszból szeretné meg­szerezni a középfokú nyelv­vizsgát. Andrea egyébiránt a Külkereskedelmi Főiskola nemzetközi kommunikáció szakát jelöli majd meg első, külgazdasági szakát pedig második helyen. - Ha nem vesznek fel a külkerre, akkor eljövök a JATE francia­olasz szakára, s jövőre újra megpróbálom a külker főis­kolát. Ha csak jövőre sikerül a Külkereskedelmi Főiskola, akkor évet halasztok a JA­TE-n, s Budapesten is elvég­zek egy évet, ami után meg­látom, hol érdemes folytat­nom a tanulmányaimat. Andrea csak egy dologtól tart: nem tudja, hogy a többi végzős középiskolás milyen szinten áll. Az biztos, hogy ő mindent megtesz, ami tőle telik. - A gyermekek túlzot­tan aggódnak, pedig nem kellene, hiszen olyan a tu­dásszintjük, olyan képessé­geik vannak, ami alapján szinte biztosan állítom, hogy mindenkit fel fognak venni az első helyre - mondja az osztályfőnök. - A 12. G nem a szerencsére játszik. Ebbe az osztályba olyanok járnak, akik ha tételt húznak a felvé­telin, vagy jól, vagy nagyon jól felelnek majd. Sz. C. Sz. Gál Béla: „Eddig nyomon tudtuk követni, hogy ki hová, melyik intézménybe került." (Fotó: Nagy László) Gimnáziumi toplisták A felsőoktatásba felvettek aránya az osztály­Az OKTV-ken 1986- 1996 között elért létszámokhoz viszonyítva 1993-1997 helyezések száma szerint 1. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc 1. Fazekas Mihály Gimnázium Budapest 2. Fazekas Mihály Főv. Gyak. Gimn. Budapest 2. Apáczai Csere J. Gimnázium Budapest 3. Révai Miklós Gimnázium Győr 3. Radnóti Miklós Gyakorló Gimn. Budapest 4. Varqa Katalin Gimnázim Szolnok 4. Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Szeqed 5. Naqy Lajos Gimnázium Szombathely 5. Sziláqyi Erzsébet Gimnázium Budapest 6. Maqyar-Anqol Tan. Nyelvű Gimn. Balatonalmádi ó. Berzsenyi Dániel Gimnázium Budapest 7. Apáczai Csere J. Gyakorló Gimn. Budapest 7. Piarista Gimnázium Budapest 8-11. Sáqvári Endre Gyakorló Gimn. Szeqed 8. Révai Miklós Gimnázium Győr 8-11. Radnóti Miklós Gyakorló Gimn. Budapest 9. Trefort Á. Gyakorlóiskola Budapest 8-11. Zrínyi Ilona Gimnázium Zalaeqerszeq 10. Sáqvári Endre Gyakorló Gimnázium Szeqed 8-11. Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium Szeqed 11. KLTE Gyakorló Gimnáziuma Debrecen 8-11.' Zrínyi Ilona Gimnázim Nyíreqyháza 12. Leövey Klára Gimnázium Pécs 13-15. Lovassy László Gimnázium Veszprém 13. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc 13-15. Szent István Gimnázium Budapest 14. Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest 13-15. Avasi Gimnázium Miskolc 15. Eötvös József Gimnázium Tata A SZAB hírei • Munkatársunktól Dr. Németh András elnök­letével kezdődik az urológiá­ban szerzett tapasztalatokat, eredményeket érintő tudomá­nyos ülés ma délután négy órakor, amelyet a SZOTE Tu­dományos Ülések Bizottsága rendez. Szerdán tíz órakor kezdődik és két és fél napon át tart a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád megyei csoportja által szervezett har­mincadik Kromatográfiás To­vábbképző Tanfolyam. Az előadássorozatot dr. Bernáth Gábor, az MKE Csongrád megyei csoportjának elnöke nyitja meg. Isaac Blickstein professzor tart előadást „The clinician's perspective of the psychologi­cal and ethical aspects of mul­tiple pregnancy" címmel. A rendezvényt a SZOTE női kli­nika és a SZAB orvostudomá­nyi szakbizottsága közösen szervezi. Nyílt napok • Munkatársunktól A közeli napokban két szegedi felsőoktatási in­tézmény, a JATE és a SZOTE rendez nyílt napot, amelyen tájékoztatják a középiskolák diákjait az ott folyó képzésöl, és az egyetemi életről. A József Attila Tudomá­nyegyetem Természettudomá­nyi Karával ismerkedhetnek középiskolások január 28-án, amikor a kar nyílt napot ren­dez. Az érdeklődőket délelőtt fél tizenegykor tájékoztatják a továbbtanulási lehetóségekról, az ösztöndíjakról, a kollégiu­mi helyzetről a SZOTE Dóm tér 13. szám alatti oktatási épületének elsó emeleti tan­termében. Délután egy órától pedig ellátogathatnak a kar tanszékeire, és közelebbről is megismerkedhetnek az őket érdeklő területekkel. Akiket érdekel ez utóbbi program, azok a Rerrich Béla téren gyülekezzenek, és ott kapnak eligazítást. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem is nyílt napot rendez február 7­én. A megnyitót az intézmény oktatási központjában, a Dóm tér 13. szám alatt tartják dé­lelőtt tíz órakor. Videofilmek segítségével mutatják be az egyetem életét, így képspro­kat láthatnak az érdeklődők az egészségügyi képzésről, a szi­ámi ikrek szétválasztásáról és a gólyabálról. Fél tizen­kettőkor a biológia, a fizika és a kémia felvételi tárgyakról adnak tájékoztatást, majd dél­után fél egytől külön ismer­tetót tartanak a gyógyszerész­tudományi, illetve az általá­nos orvostudományi karra, és azon belül a fogorvos szakra jelentkezni kívánók számára ugyancsak az oktatási köz­pontban. A SZOTE egészség­ügyi főiskolai karára jelent­kezők részére a kar Temesvári körút 31. szám alatt található épületében tartanak általános tájékoztatót délután egy óra­kor. Fél kettőkor a diplomás ápoló szakot, két órakor a gyógytornász szakot, fél há­romkor pedig a védőnő szakot mutatják be. A szociális mun­kás szakról a Bal fasor 39-45. szám alatti épületben hangzik el ismertető délután fél kettőkor. Diákjogi tanács • Budapest (MTI) Az Oktatási Minisztérium­ban megalakult az oktatási miniszter diákügyekben illeté­kes kilenc fős tanácsadó testü­lete, az Országos Diákjogi Tanács, amelybe három-há­rom főt a 6-14 év és a 14-18 év közötti korosztályt képvi­selő diákszervezetek jelöltek, további három személyt pedig az oktatási miniszter delegált.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents