Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-26 / 21. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 28. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Hegedűs Szabolcesal oszthatják meg. Ügyeletes újságfró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9432663-as rádiótelefon-számon hívható. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Helyesbítés. Szabó István zákányszéki fizikatanár szerint a Szent István téri víztoronyról szóló, szombaton megjelent írásban két téves adat található. Lehetetlennek tartja, hogy a torony víztartálya csupán ezerliteres, mert az szerinte csupán egyetlen lakást tudna ellátni. Ehelyett inkább ezerköbméteres tartályról lehet szó - véli olvasónk. Ennek megfelelően a víz tömege tízezer tonna kell, hogy legyen. Félrevezetés. A szegedi szemklinika igazgatója, dr. Kolozsvári Lajos szerint a valóságnak nem megfelelő információkat is tartalmaz annak az optikai szalonnak a szombaton megjelent fizetett hirdetése, amely a zöld hályog kiszűrését ígéri a pácienseknek. Telefonálónk állítja, hogy tökéletes vizsgálat nem létezik, mert nincs sem tökéletes gép, sem tökéletes ember. Csongrád megye vezető szemorvosaként pedig bizonyossággal mondja, hogy a hirdetésben szereplő vizsgálati módszer nem egyedi a megyében, hiszen a klinikán öt éve használnak eltérő márkájú, de ugyanilyen modern gépeket. Sintértelep. D. L. Újszegedről - csatlakozva a tegnapi számban saját kutyájának kálváriáját elpanaszoló olvasónkhoz - felháborítónak tartja, hogy a sintértelepen szűk helyen, piszokban és étlen-szomjan őrzik az elkóborolt állatokat. Telefonálónk azt javasolja, hogy több helyen is hozzák nyilvánosságra a sintértelep telefonszámát, mert az aggódó gazdik nem tudják, hol keressék elveszett kedvencüket. Se kép, se hang. Egy hölgy a 327-127-es telefonszámról azzal keresett meg bennünket, hogy ebben az évben hetente két három alkalommal is előfordul adáskimaradás a Szegedi Kábeltelevízió Rt. hálózatán. Telefonálónk úgy véli, a hiányos szolgáltatás nem áll arányban a megemelt díjjal. A társaság ügyfélszolgálatának vezetője, dr. Totik Vilmosné elmondta: az adáskimaradásnak számos oka lehet, bekövetkezhet hálózatépítés, karbantartás vagy áramkimaradás miatt, de olyan is előfordul, hogy egy-egy csatorna bizonyos időszakban nem ad jelet. Totik Vilmosné nem állította, hogy időnként nem vétenek hibákat, azt viszont kijelentette: bejelentés alapján minden hibát regisztrálnak, és igyekeznek kijavttausm Testületi ülés Sándorfalvén • Munkatársunktól Ma, kedden délután három órakor képviselő-testületi ülést tartanak Sándorfalván. Darázs Sándor polgármester ismerteti a vízmű koncessziós dijának felhasználására tett javaslatot. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója, Szabó Ferenc a szemétszállításról tart tájékoztatót. Dunai László, a helyi rendőrőrs parancsnoka pedig az őrs munkáját ismerteti. Ezenkívül a képviselők megvitatják a választási ciklus gazdasági és fejlesztési munkaprogramját is. • Új helyen a Szent Gellért könyvesbolt Az ökumené jegyében • Munkatársunktól Az egyházi kiadók művei mellett, világi könyvkiadók vallási köteteiből is válogathat, aki betér a Szent Gellért Ökumenikus Könyvesboltba. A Szent Gellért Egyházi Könyvkiadó Kft. tegnap, Szent Pál megtérésének, azaz pálfordulásának napján megnyitott könyvesházában az ökumené jegyében tizennyolc felekezethez tartozó félszáz kiadó művei kerültek a polcokra. Guliga György evangélikus lelkész megnyitójában a nem is olyan régmúltról is beszélt. Arról az időről, amikor az országhatáron csempészve lehetett csak hozzájutni egyházi kiadványokhoz. A mai vásárló azonban már igen bőséges kínálatból válogathat. A megújult, s választékában is kiteljesedett Szent Gellért könyvesboltban bibliák mellett teológiai lexikonok sora, lelki olvasmányok, szentek életművei és olyan, munkásságukkal a kereszténységhez kötődő költők, mint Pilinszky művei, sőt kegytárgyak is föllelhetők. A kínálat a Szent István tér 12. alatti könyvesboltban tizennyolc felekezet vallásos irodalmát foglalja össze. (Fotó: Karnok Csaba) EUkiállítás • Munkatársunktól Ma délután 5 órakor nyílik az Ifjúsági Ház kiállítótermében (Felső Tisza-part 2.) Balogh Csaba és Balogh Erzsébet képzőművészek EU című kiállítása. Az ünnepélyes megnyitón Kaszás Gábor művészettörténész méltatja a művészek munkáit. A kiállítás egyébként február 9-ig tart nyitva. Szeged építészete • Munkatársunktól Szeged építészete címmel rendez ünnepi felolvasóülést január 26-án 18 órakor a városháza dísztermében a Dugonics Társaság Elnöksége, Várostörténeti és Környezetvédelmi szakosztálya, a Csongrád Megyei Levéltár és a Somogyi-könyvtár. Az est témájában a Móra Ferenc Múzeum képtárában látható „Szegedi építészek" című kiállításhoz kapcsolódik, programján Kiss Lajos területi főépítész és Nóvák István városi főépítész előadása szerepel. A Jósika utcában egy épülő társasház zárja el a tömbbelső tizenöt garázsától az utcára vezető utat. A tulajdonosokat az utolsó pillanatban értesítették, ök pedig nem fogadták el a számukra kijelölt „vészkijáratot", és minden követ megmozgattak az ésszerűbb megoldás érdekében. A Kálvária sugárút 16. számú bérház udvarán álló garázsokba nem a sugárútról, hanem a Jósika utca felől lehetett beállni - egészen januárig. Az év első munkanapján ugyanis lezárták a garázsoktól kivezető utat: a Jósika utca 34. számú telken nekifogtak egy önkormányzati bérház építésének. A garázstulajdonosok három nappal a karácsonyi gyertyagyújtás előtt értesültek a tervekről: a garázsajtók réseibe dugdosott cédulákon olvashatták, mi vár rájuk. A szórólapról az is kiderült, hogy az építkezés ideje alatt (1999. december l-ig) a garázsosok a Kálvária sugárút 16. számú ház szárazkapuját használhatják. • „Röpcédula" az ajtórésben Parázs garázsvita Az érintettek előbb meglepődtek, aztán csodálkozásuk gyorsan mérgelődésbe fordult. Elsősorban nem is az építkezés miatt elkerülhetetlen útlezárás, hanem az elintézési mód miatt háborodtak föl. Amint egyikük mondta: őket nem kérdezte senki, lehetőséget sem kaptak véleményük kifejtésére. „Az ultimátum úgy jött, mint derült égből a villámcsapás!" - összegezte véleményét az egyik garázs tulajdonosa, akinek félje mozgássérült: ő a lakásával szemközti, Jósika utcai kijáró lezárása miatt most az egész háztömböt kénytelen megkerülni, amíg mankójával a számára létfontosságú autóig eljut. Ráadásul a Kálvária sugárúti ház udvarára nem csak a garázsokba tartó autók hajthattak be. Többen - akiknek csak „csillaggarázs" jutott beállási jogot kaptak az udvarra. Ha csak egyetlen autó rossz helyen parkol, elzárhatja az átmeneti kijáratként megjelölt szárazkapuhoz vezető utat. A ház lakói hasonló „röpcédulát" kaptak: innen tudták, hogy rajtuk keresztül jár majd árlegalább tizenöt autó. A boltíves szárazkapu fölött lakók még szomszédaiknál is kevésbé örültek a hírnek: tudták, hogy a kapualjba beszoruló kipufogógáz egyenesen az ő orruk alá szálldogál majd. Az egyik garázstulajdonos azonnal levelet írt a szórólapot „föladó" CSOMIBER-nek, de - föltehetően a karácsonyi és újévi ünnepek miatt - a január 4-i útlezárásig választ nem kapott. Telefonon is próbálkozott, ám megtudta, hogy „a bejárás ügyét rendezték", fgy nincs mit tenni. • Az érintettek viszont nem törődtek bele a vereségbe: lakógyűlést hívtak össze, amelyen a garázstulajdonosok, a vegyes tulajdonú Kálvária sugárút 16. számú ház tulajdonosai és bérlői, az Épületkezelő és Fenntartó Kft., a CSOMIBER, valamint a polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodájának képviselői is jelen voltak. A lakógyűlés visszautasította a garázsoktól kivezető út lezárásának elintézési módját, és ragaszkodott a Jósika utcai kijáráshoz. Utóbbira - az érintettek véleménye szerint - a garázsudvarral szomszédos, Béke utcai Általános Iskola udvarán át nyílna lehetőség. Ehhez csupán az udvari kerítést kellene megbontani. Az egyik panaszos közben a polgármesterhez fordult, gyors segítséget remélve - hiszen a váratlanul nyakukba szakadt helyzetben minden nap számított. A hivatal ezúttal valóban „polgárbarát" módon viselkedett: közbelépésükre január 14-én, a Béke utcai iskola olvasótermében megbeszélést tartottak, amelyen valamennyi érintett fél tárgyalóasztalhoz ült. Az egyeztetésen dr. Mezey Róbert, a szegedi polgármesteri hivatal jegyzője is megjelent. És megtörtént a „csoda", amelyben néhány nappal korábban talán maguk a falhoz állított polgárok sem reménykedtek: a jegyzőkönyv tanúsága szerint, az iskolaudvaron átvezető kijáró január 28-ig elkészül. Természetesen csak az építkezés idején közlekedhetnek erre az autók. Ha fölépül az önkormányzati lakóház, akkor annak kapualján át vezet majd az út a garázsokhoz. (Az autósok előre félnek a leendő lakók várható mérgelődésétől.) A gyors megoldás az egyik panaszos szerint dr. Bartha László polgármesternek, dr. Mezey Róbert jegyzőnek és nem utolsósorban a Béke utcai Általános Iskola igazgatójának, Mészáros Zsoltnak köszönhető. „Persze" - tette hozzá már kissé nyugodtabban a fölzaklatott garázstulajdonos „mindezt elkerülhettük volna, ha nem az utolsó pillanatban értesítenek minket a tervekről: az építési engedélyt május 8án adták ki, maradt volna bőven idő arra, hogy emberi módon, közösen keressünk megoldást." Nyilas Péter * , Tovább gyűrűzik a csatornaügy Tovább gyűrűzik a szegedi víz- és csatornaműrendszer üzemeltetése körüli polémia. A szegedi önkormányzat korábban kinyilvánította, hogy megítélése szerint francia CGEvel kötött szerződés nem a város érdekeit szolgálja, s a szegedi polgárokra, valamint a városra nézve hátrányos következményekkel jár a keretszerződés változatlan feltételekkel történd fenntartása. Az üggyel kapcsolatban a CGE képviselője nyilatkozott lapunknak arról, hogy számításaik szerint a szegedi polgárok számára nem hátrányos a víziközmű-szerződés, az önkormányzati szakértők pedig a folytatódó tárgyalások előtt rögzítették alapelveiket, amelyeket a szegedi közvéleménnyel is meg kívánnak osztani. Az alábbiakban a két fél álláspontját ismertetjük. A CGE által lapunkhoz eljutatott sajtóközlemény szövege a következő: A Generale des Eaux-val megkötött 1994-es szerződést az üzemeltetési és fejlesztési költségek szerződéskötés előtti és utáni alakulásán lehet lemérni - mondotta Rupp Tamás, a Szegedi Vízmű Kft. vezérigazgatója. Rupp Tamás kifejtette, hogy ezen két tényező összege jelenti a víziközmű árbevételét. Megemlítette, hogy 1992-93-ban az árak relatíve alacsonyabbak voltak, nagyobb mennyiségű víz fogyott és több szennyvizet kellett elvezetni. A kettő szörf zatából kialakult árbevétel 1993-ban 590 millió forint körüli összeget jelentett, 1998ban pedig - az öt évvel ezelőtti árakon számolva - ez 570 millió forint, 1999-es áron ez 1,8 milliárd forint. Az üzemeltetést költség 1993-ban 530 millió forint körüli, mely az akkori árakon számolva mára 370 millió forintra csökkent. Ezt az összeget az önkormányzat építési alapjára utalta a vízmű társaság. Az 1993-as 60-70 milliós fejlesztési összegek 195 millióra emelkedtek, ugyancsak az öt évvel ezelőtti számokkal kalkulálva, amely 1999-es árakon várhatóan 600 millió forintos bevételt jelent az önkormányzatnak. Rupp Tamás véleménye szerint az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a fejlesztések javára átrendeződés történt, s ez 450460 millió forint körüli üzemeltetési költség-megtakarltásnak felel meg napi árakkal számolva, vagyis ez az az összeg, amennyivel kevesebbet költ a Szegedi Vízmű az üzemeltetési költségeire. A vezérigazgató fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a szegedi polgár költségvetésében a víziközmű számla összege nagyjából változatlan maradt, abban az esetben, ha a fogyasztást 1999-ben 12 köbméter/hóra, vagy az alatt maradt. Tény ugyanakkor, hogy a lakosság többet takarékoskodik, mint öt évvel ezelőtt. Rupp Tamás megemlítette még, hogy 1998 harmadik negyedévében a Szegedi Vízmű részt vett abban a szociális akcióban, amelyet Szeged városa a díjhátralékosok érdekében hirdetett meg, s ennek keretében a város csupán négy családot talált alkalmasnak és rászorultnak arra, hogy díjkompenzációban részesítsen. • Mint ismeretes, a közgyűlés határozatában 90 napos határidőt szabott meg, s az önkormányzat delegációjának ezen belül kell lefolytatni a tárgyalásokat a kisebbségi tulajdonossal. A részletes anyagon még dolgoznak a városháza szakértői, azonban a tárgyalásokon majdan képviselendő alapelveket már kidolgozták. Információink szerint az önkormányzati ajánlat a következő téziseket tartja majd szem előtt, mint az együttműködés előfeltételeit: 1. Részvénytársasági működési forma. 2. A többségi részesedésű önkormányzat társasági törvényben biztosított jogának biztosítása a management és a tisztviselők megválasztására és visszahívására. 3. A munkaszervezet hatékonyabbá tétele. 4. A munkabéren felül a külföldi fél által felvett, évente több mint 80.000.000,- Ft összegű úgynevezett „menedzsmentdíj" megszüntetése. 5. A működési költségek racionalizálásával a fejlesztések, rekonstrukciók szabad pénzügyi forrásainak felszabadítása. 6. A közművek karbantartásának non-profit működtetése az üzemeltető szervezetén belül. 7. Az önkormányzati részvétel megszüntetése a kivitelezésben. 8. A kivitelezési munkákra vonatkozó kizárólagosság megszüntetése, a kivitelezési munkák közbeszerzési törvény szerinti versenyeztetése. 9. A lakossági terhek csökkentése érdekében a szennyvíztisztító jelenlegi üzemelési költségeivel történő vízdíjemelés megakadályozása. 10. A vízdíj növekedésének az infláció mértékére történő visszaszorításával, a lakossági terhek reálértékű csökkentése. 11. Rögzített áron biztosított vételi jog az önkormányzat számára a külföldi részesedésre. 12. A választott bíróság illetékességének törlése. A fentieken túl az önkormányzati delegáció elkészttette a kisebbségi tulajdonos által elküldött ajánlat értékelését. A szakértők szerint több ponton támadható a javaslat. így sérelmesnek tartják az önkormányzat által igényelt vételi jog mellőzését, továbbá azt, hogy a közműkarbantartási munkák továbbra is a francia fél által meghatározott áron, a kizárólagosság fenntartásával végezhetők. Azt is furcsállja a városi delegáció, hogy a fejlesztési munkák esetében a kizárólagosság esetleges részbeni felfüggesztése további önkormányzati és lakossági tehervállalás esetén képzelhető el - a francia fél javaslata szerint. Hasonlóan nem tudják elfogadni az önkormányzati szakértők, hogy a kivitelezési munkáknak a közbeszerzési törvény betartása melletti versenyeztetése esetén kizárólag a francia fél részére feltétlen - törvénybe ütköző vétójogot kellene biztosítani. Ezen túl a vitatott tételek közé tartozik az üzemeltetési szerződés fenti feltételek mellett történő, további két éves meghosszabbítása, az önkormányzatot illető hálózatbérleti díj egy részének folyamatos visszatartása a Szegedi Vízmű Kft.-nél, illetve az, hogy a jövőbeni fejlesztésekben való együttműködés feltétele a francia fél által igényelt mértékű vízdíj emelés és a francia féllel kötött szerződés meghosszabbítása. Arató László