Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-20 / 16. szám

• Megkülönböztetett pályakezdő Keserves munkafront Vállalkozás s Építőipar Autósvilág Heti gazdaság # Heavytex, az újraprivatizált szövőgyár Kosarat kapott a kétszázmilliós menyasszony Újraprivatizált vagyon: nehéztextíliák, könnyebb terhekkel. (Fotó: Karnok Csaba) Széli János vezérigazgató: Úgy tűnik, túl vagyunk a nehezén! A munkafronton min­denkinek nehéz. A húsz­évesnek azért, mert még nincs tapasztalata. A ne­gyedik ikszen túl pedig azért, mert túl nagy a tapasztalat... A két szélső a póluson vege­tálok helyzetét is tovább ronthatja a megkülön­böztetés, s az ebből adódó csapdahelyzetek sokasága. A srác jóvágású, szak­munkás, katonaviselt, függet­len. Azaz ideális munkaerő. Mégis képtelen elhelyezked­ni, pedig július óta vagy hat­i van álláshirdetésre jelentke­; zett. Egészen addig neki áll a zászló, míg telefonon beszél, s nem kerül sor személyes ta­lálkozóra. Az elbeszélgetése­| ken senki sem mondja, vi­I szont mindenki érzékelteti, a I sráccal az a baj, hogy - ci­i gány. Ráadásul ez látszik is | rajta: az ápoltság és a jól sza­bott ruha sem feledteti a cigányos bőrszínt az egységes és udvarias megjelenés sem tereli el a fi­gyelmet a cigányos vezeték­névről. Mindennek a követ­i kezménye: a megkülönböz­I tetés, hogy az üres és alantas álláshelyre is azt mondja a tulaj: „megtelt". A 20 éves Rostás Sándor története nem tipikus. Azért sem, mert azon kevesek kö­\ zé tartozik, akik cigányként [ szakmát szereztek. De azért sem, mert a Krúdy szakkö­zépiskola ruházati keres­kedőjeként elsősorban a ke­reskedelem vagy a vendéglá­tás területén próbált elhe­lyezkedni, mindeddig siker­telenül. Cigányos külseje . miatt korábban nem tapasz­talt hátrányos megkülönböz­tetést sem az iskolában, sem a katonaságnál. De a mun­kafront: más. Az már a nagybetűs élet része. Ott más típusok is keseregnek. Munkavállaló és munka­vállaló között nem szabad különbséget tenni sem a faj, sem a vallás, sem a nem, sem a kor alapján - mondja ki a foglalkoztatási törvény. A statisztika nem mutathat­ja, a munkaügyis szakembe­rek mégis elismerik, hogy a munkáltatók egy része kife­jezetten kéri, cigányt ne küldjenek az üres álláshe­lyekre. E kérésről a munka­ügyi, szervezet nem vehet tu­domást. A diszkrimináció, vagyis a hátrányos megkülönbözte­tés kínjait persze nem csu­pán azok érzik, akiknek ci­gányos a külsejük. A pálya­kezdők közül például min­den harmadik tapasztalja, mi a huszonkettes csapdája, mikor például szakmai gya­korlatot írnak elő, de hogyan szerezzen tapasztalatot az, akit föl se vesznek, lévén hogy kezdő. De csapdahely­zetbe kerül az a negyvenes nő is, akit.az álláshirdetés el­ve kirekeszt a jelentkezők közül, de képtelen is meggyőzően előadni, hogy ő, a gyerekeit már szárnyra bocsátó, tapasztalatokkal fölvértezett, független és ru­galmas szakember a legal­kalmasabb az adott mun­kára. A munkaügyi szervezet klasszikus feladata: az állás­talanok munkába helyezése. A pályakezdők kívánatosab­bá tételét segíti a munkata­pasztalat megszerzési és fog­lalkoztatási támogatás, mi­kor a bérhez járul hozzá a munkaügyi szervezet. Sze­geden a nyilvántartott 377 pályakezdő közül 211 része­sül ilyen támogatásban, 49 fiatal bérének egy részét a munkaügyi szervezet fizeti, 29-en pedig közhasznú mun­kásként keresik meg a ke­nyérre valót. Az állástalan először egyedül próbálkozik, hirde­tések között válogat és moz­gósítja ismeretségi körét, de végül eljut egy munkaközve­títőhöz. A munkaügyi köz­pont munkaközvetítője először alapinformációkkal vértezi föl a munka frontjára igyekvőt aztán, szükség szerint, szem­élyes beszélgetésekkel és különböző szakemberek, például pszichológus vagy más tanácsadó segítségét kérve kísér el azon az úton, mely végül egy megfelelő állás elfoglalásába torkollik - hallottuk Balázs Gittától, a szegedi kirendeltség vezető közvetítőjétől. Mert a közve­títő feladata, hogy munkahe­lyet táijon föl, s oda a mun­kaadó elvárásainak legmeg­felelőbb embert küldje. A pályakezdők negyedé­nek a végleges elhelyezke­dés jelent problémát, mégis a fönnmaradó háromnegyed gondjainak kezelését végzi a magyarországi munkaügyi szervezet - osztja meg ve­lünk tapasztalatát Gross­mann Zsuzsanna munkaügyi és pályalélektani tanácsadó. A munkaügyi szervezet több szakemberének energiáját is igénybe veszi, hogy a piac­képtelen végzettségűeket, a pályamódosításon gondolko­dókat új vágányra állítsák. A tartós munkanélkülieknek a munkaügyi szervezet kereté­ben működő Álláskeresők Klubja nyújt mentőövet. Itt, a háromhetes program kere­tében mindenki megtanulja az álláskeresés technikáit, amit a szakemberek felügye­lete mellett alkalmazni is fog. Az eredmény nem ma­rad el: a program végére a korábban nehézségekkel küszködő emberek 70 száza­léka el is helyezkedik - állít­ja Tihanyi Rita munkaügyi és pályalélektani tanácsadó. A klubban szerzett tapaszta­lat - egészíti ki a hallottakat Grossmann Zsuzsanna -, hogy a valós állások 20 szá­zalékát nem hirdetik meg, ezeket a munkanélküliek maguk derítik föl. Ez azt is jelzi, hogy meg kell dolgozni a munkahelyért! A diszkriminációt, az ilyen vagy olyan ok miatti megkülönböztetést meg­szüntetni nem lehet. Az előítélet még csak le­gyűrhető, ha a közvetítőnek jó a kapcsolata a munkaadó­val, s ajánlja a származása vagy életkora miatt koráb­ban nem tárt karokkal foga­dott munkavállalót - állítja a munkaügyi központ szegedi kirendeltségének vezető közvetítője. A financiális se­gítség, például a. bér egy ré­szének vagy az útiköltség­nek az átvállalása, is lendít ilyenkor a fogadókészségen. Mert a jog nem ad védel­met. Mindennapos dolognak mondja Lakatos Béla, a Ci­gány Oktatási Egyesület egyik vezetője, hogy szak­képzettsége ellenére sem kap munkát az, akire külseje alapján az mondható, ci­gány. Ugyanis az, akit ilyen ok miatt elutasítanak, még csak föl sem jelentheti a munkáltatót, mert jogi kap­csolat nem jött létre közöt­tük. Ez is csapda. A sokadik. A munkafrontra kerülni nehéz. Ennél talán már csak ott megmaradni nehezebb. Újszászi Ilona Három esztendő helyett két évig tartott az a há­zasság, amelyet a Heavy­tex Újszegedi Szövő Rt. kötött a Magyar Fejleszté­si Bankkal. A szegedi könnyűipar nehézlovas­ságát képviselő társaság még 1996-ban - szorult helyzetében - vonta be többségi tulajdonosnak az állami bankot. Akkor jelentős tökeemelést, most gyakorlatilag „töke­felezést" hajtottak végre, hogy újraprivatizálhassák a céget. A milliárdos va­gyonnal bíró Heavytex az önkormányzat bevonásá­val jelenleg azon gondol­kodik, hogyan tudná kö­zel húszhektáros területét és százmilliókat érő, ma kihasználatlan ingatlanja­it a jövőben jobban hasz­nosítani. Az egykori állami vállalat­nak a kilencvenes évek elején még a léte is megkérdője­leződött. A textilipar rend­szerváltás utáni összeomlásá­nak szele az akkori Kenderfo­nó és Szövőipari Vállalatot is a csőd szélére sodorta. A ke­leti piacok összeomlása miatt a szovjet export „lenullázó­dott", a liberalizáció miatt pe­dig hónapok alatt eladhatatlan lett kétmillió méter farmer­szövet. , A cégnek nemcsak tulaj­donformát, de termékszerke­zetet is váltania kellett: az ad­dig csak „melléktermékként" gyártott műszaki szövet jelen­tette a szalmaszálat, amibe ka­paszkodni próbáltak. - 1995-re már nem volt kérdés, hogy megmaradunk-e? - mondja Széli János vezér­igazgató. - Mégis nehéz évek következtek. Sikerült piacokat szereznünk, ám a tőkehiány továbbra is nehezítette a ter­melést. A részvénytársaságot ugyanis többségében a me­nedzsmentből álló konzorci­um vásárolta meg. Hamar ki­derült, a tőkehiány miatt be­fektetőt kell keresniük, hogy működtethessék a céget. - Két, független szakér­tőkből álló testület is átvilágí­totta a Heavytexet, s megegye­zett a véleményük: érdemes tőkét fektetni a társaságba. A mentőövet végül az addi­gi kisebbségi tulajdonos, a Magyar Fejlesztési Bank dob­ta oda a konzorciumnak: csak­nem kétszáz millió forinttal megemelte az alaptőkét, s így többségi tulajdonosa lett a cégnek. Az egyszer már priva­tizált társaság döntő hányadát - ha úgy tetszik - újraállamo­sították. A piaci kényszer szülte megoldás azonban csak ideig­lenes volt: a szerződés szerint három esztendő után a me­nedzsment visszavásárolhatta volna a részvényeket. Egy idő közben született törvény vi­szont ezt a megoldást megtor­pedózta. - A három évre szóló reor­ganizációs programot sikerült két év alatt végrehajtanunk, ráadásul idő közben megvál­tozott a vagyonkezelő is. így drágább lett ez a megoldás, mint a banki hitel. Leültünk a bankkal és sikerült egyezségre jutnunk, hogyan vonul ki idő előtt a cégből. Miután a részvényeket már nem lehetett visszavásárolni, más megoldás után kellett nézni: az alaptőkét közel a fel­ére - 676 millióról 338 millió­ra - csökkentették, így a hite­lező kiszorult a cégből, s a többségi tulajdon az elmúlt napokban ismét a menedzs­ment kezébe került. - A Heavytexnek a megál­lapodás szerint ki kell fizetni a bankot, amely nyereséggel fektette be pénzét a cégbe. Most ezt egy külföldi pénzin­tézet segítségével meg is tesszük. Miután ez az összeg ősz óta már egy elkülönített számlán pihent, mára gyakorlatilag csak a „papírmunka" maradt. Az új tulajdoni szerkezetből a menedzsment több mint 66 százalékkal, a szegedi önkor­mányzat 18 százalékkal része­sedik, a fennmaradó részt pe­dig egy amerikai cég birtokol­ja. Miután az.elmúlt években a társaság teljes termékszerke­zete megváltozott, most a nö­vekedés feltételei elől is elhá­rultak az akadályok. - Egy év kivételével min­dig nyereséggel termelt a He­avytex. Ma már a profilunk döntő többségét a műszaki ne­hézszövetek adják. Termelé­sünk több mint felét a szegedi Taurus köti le, de jelentősen növekvő piacra találtunk Etió­piában is, ahová hagyományos ponyvákat szállítunk. A gaz­daság, ha lassan is, de növeke­dési pályára áll, s ehhez műszaki szövetre is szükség lesz. Ezt mutatja az is, hogy az idei kapacitásunk 70 száza­lékát már januárban lekötötték partnereink. A tavalyi másfél milliárdos forgalom után közel kétmilli­árdra számítanak az idén, s az egykor nagy létszámkibocsátó cég hamarosan jelentősebb munkahelyteremtésre is vál­lalkozik. Új termékeket és pia­cokat is igyekszik keresni a társaság: Amerikába éveken át szállítottak kenderszövetete­ket, de az alapanyag mára annyira megdrágult, hogy azt még a környezetbarát tenge­ren túli vásárlók sem fizetik meg. Most Csipkerózsika ál­mát alussza ez a termék. Pi­hentetik, akár csak a keleti pi­aci kapcsolataikat: - A FÁK-országokból nem szeretnénk végleg kivonulni, hiszen a gazdasági helyzet rendeződése után ígéretes üz­leti partnereknek tűnnek, ne­künk pedig már vannak ott pi­aci tapasztalataink. A termelés mellett a He­avytex most ingatlanjainak hasznosításán töri a fejét. A közel húszhektáros telkük és több százmilliót érő épülete­gyüttesük ma még részben ki­használatlanul áll. Igaz, így is évi 60-80 milliót emészt fel a fenntartásuk. A Heavytexnek a piac és termékszerkezet megváltozás nyomán 3-4 hek­tárnyi terület is elég lenne. Most a szegedi önkormányzat szakembereinek bevonásával tanulmányozzák, hogyan hasznosíthatnák a több mint egymilliárdot érő vagyont. Rafai Gábor ^^^^PJILUIMMMIILLHIIHYITITFM^^UI n sORtk. ' wStssF­'»« ÍN & m AUTO-KURZ & Co. Kft. 6725 Szeged, Vásárhelyi P. u. 15. I Tel/Fax: 62/466-631, 62/468-027 • Válasszon Vitót gazdag kíná­latunkból! Változatos felszereltségű autóink árából - az akció ideje alatt ­rendkívüli engedményt adunk, vala mint kívánságára különleges, testre szabott finanszírozási csomagot ala­kítunk ki, melyben 1 évig a teljes körű Casco-biztosítás is ingyenes. így akár félmillió Ft-ot is megtakarít­hat!* • Ráadásul az első kötelező szervizt is cégünk fizeti Ön helyett! • Térjen be Mercedes-Benz márkakereskedőjéhez, ahol kellemes év eleji meglepetések várják. • Mercedes-Benz; jármű és fi­nanszírozás egy kézből. * Vito-L esetén. Az akt ió a Mercedes-Benz Lízing Hungáriával 1999. február 28.tg megkötött finanszírozási szerződésekre vonatkozik. Mercedes-Benz Az autógyártás jövője TOSHIBA Hűtő-fűtő klímaberendezések * DÉMÁSZ ártámogatással * POSTABANK áruhitel konstrukcióval FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT 6723 Szeged, Római krt. 23. Tel.: 421-533, Fax: 421-637 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Tel.: 321-676, Fax/üz.r.: 311-136

Next

/
Thumbnails
Contents