Délmagyarország, 1999. január (89. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-15 / 12. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. JAN. 14. SZEGED 5 • Új városházi struktúra Irodák jönnek-mennek A jelenlegi tíz iroda he­lyett nyolc működik majd a szegedi városházán, fel­téve, ha a közgyűlés elfo­gadja Mezey Róbert jegy­ző előterjesztését. A vál­toztatások indoka a haté­konyabb munka, ezzel összefüggésben az ISO 9001 -es szabványnak va­ló megfelelés. A pénteki közgyűlésen a szervezeti és működési sza­bályzat módosítása keretében az önkormányzati irodák rend­szerének gyökeres változtatá­sára vonatkozó javaslatot tesz dr. Mezey Róbert, Szeged jegyzője. Korábban már több írásban beszámoltunk arról, az önkormányzat feltett szándéka, hogy megszerzi az ISO 9001­es minőségbiztosítási szab­ványt. Ezzel függ össze, hogy az önkormányzat munkájának hatékonyabbá tétele érdekében a városvezetés a hivatal átszer­vezését tartja szükségesnek. Mindez, ha a közgyűlés is ál­dását adja rá, jelentős változá­sokat jelent: több iroda meg­szűnik, illetve újak jönnek lét­re. Összességében a jelenleg még működő tíz iroda helyett a tervek szerint nyolc dolgozik majd. Mezey Róbert hangsúlyoz­ta, hogy a szerkezetátalakítás önmagában kevés: új munka­módszereket is el kell sajátíta­ni. Ennek jegyében különös hangsúlyt kap az előkészítés­döntéshozatal-végrehajtás-el­lenőrzés folyamata, amelynek zökkenőmentes megvalósítása rugalmas, de mégis centralizált hivatalt feltételez. Egy külső szakértő cég je­lentése után körvonalazódott a jegyző elképzelése, amely két lépcsőből áll. Először a struk­túra fő vonalait kell kialakítani - ez a munka vár a január 15-i közgyűlésre. Ezt követően egy hónapot kapnak az új, illetve a régi-új irodavezetők arra, hogy kialakítsák elképzeléseiket a vezetésük alatt álló irodák mű­ködésének személyi és infrast­rukturális körülményeiről. Me­zey Róbert értékelése szerint talán a legfontosabb a straté­giai iroda létrehozása, amely a város rövid-, közép-, és hosszú távú stratégiájának meghatáro­zásával, pályázati rendszerek­hez történő csatlakozással, va­lamint a regionális kapcsolatok kialakításával és tartalommal való megtöltésével foglalkozik majd. Ehhez az irodához kap­csolódik a főépítész és cso­portja is. Az új irodának szoros együttműködést kell kialakíta­ni a közgazdasági irodával, hi­szen a működési alapot ez a részleg tudja biztosítani. Ugyancsak új iroda lesz a városüzemeltetési, amely a vá­ros működésének napi gondjai­hoz, feladataihoz kötné mun­káját. A jelenlegi közoktatási és közművelődési iroda helyett két iroda működik majd: az oktatási, illetve a kulturális, sport és ifjúsági. Az általános igazgatási iroda jelentősen megerősödik: beleolvad az ügyfélszolgálati iroda, illetve a műszaki irodán ellátott hatósá­gi ügyeket is itt fogják intézni. A népjóléti irodába beleolvad a főorvosi iroda egészségügyi csoportja, és az elnevezés bő­vül az „egészségügyi" kifeje­zéssel. A közigazgatási iroda annyiban bővül, hogy ideke­rülnek a vagyonnyilvántartá­sok. Jelentős változások előtt áll a jegyzői iroda. Önálló sze­mélyzeti osztályt hoznak létre, átalakul az ellátási és a jogi csoport is. Mezey Róbert úgy véli, hogy a változtatások révén megvalósuló új struktúra opti­mális hivatali működést ered­ményez majd, amelynek ügy­félbarát megjelenéssel kell pá­rosulnia. Mindehhez azonban következetes munka szüksé­geltetik - szögezte le a jegyző. A további döntések hétfőn vár­hatók. Arató László Vigyázat, csaló! • DM-információ A szegedi önkormányzat népjóléti irodájához bejelen­tés érkezett, miszerint egy magát a népjóléti iroda mun­katársának valló nő egy idős asszonytól, annak lakásán el­kérte és felírta az illető hölgy adószámát, illetve a nyugdíj­igazolványán szereplő adato­kat. A népjóléti iroda vezető helyettese felhívja a figyel­met arra, hogy munkatársai a jegyző által kiállított igazol­vánnyal rendelkeznek, amit kérés nélkül felmutatnak lá­togatásaik helyszínén. Nem mennek soha senkihez szem­élyesen anélkül, hogy az ille­tő segélykérelemmel ne for­dult volna hozzájuk. Legye­nek óvatosak, mert vélhetően a népjóléti iroda munkatársa nevében bemutatkozó nó folytatja adószámgyűjtó körútját. • Ma választ színidirektort a Mit szeretne a néző? Kalandozási kísérlet a népszerű műfaj területére: az Arzén és levendula című amerikai horrorkomédia mindössze nyolc előadást ért meg. (Fotó: Karnok Csaba) Ma dönt a közgyűlés arról, ki lesz a Szegedi Nemzeti Színház és a szabadtéri igazgatója a kővetkező öt esztendő­ben. A kulturális bizott­ság és a szakmai zsűri a múlt héten hallgatta meg a hét pályázót, kö­zülük első helyen Korog­na! Károly színész-ren­dezö, második helyen a jelenlegi direktor, dr. Ni­kolényi István megvá­lasztását javasolta. A közgyűlési döntés előtt három szegedi nézőnek tet­tük fel a kérdést: Milyen színházat szeretnének? Dr. Olasz Sándor iroda­lomtörténész, a Tiszatáj fő­szerkesztője: Hiányolom a magyar drámákat, hiszen évek óta alig láttunk ilyen előadásokat. A Szegedi Nemzeti Színház drámapá­lyázattal ösztönözhetné mai magyar darabok megszületé­sét. Véleményem szerint sokkal változatosabb lehetne a műsorrend, a műsorszerke­zet, hiszen akadnak hóna­pok, amikor szinte csak két­három darabot lehet látni. Az előző évadok sikeres elő­adásait folyamatosan ébren lehetne tartani. Különösen érvényes ez az opera eseté­ben, amelynél korábban ez gyakorlat volt. Érdemes len­ne egy-egy produkcióra él­vonalbeli vendégművészeket megnyerni. Szívesen látná a szegedi közönség más társu­latok - nem feltétlenül csak fővárosiak - vendégjátékát is, hiszen ma nagyon keve­sen tehetik meg, hogy egy­egy előadás kedvéért egy másik városba utazzanak. Kádár Béláné kereskedő: Feltétlenül meg kellene őriz­ni a jelenlegi értékeket! Nagyszerű zenekarral és énekkarral rendelkezik a színház, ezeket az együttese­ket - ha még lehet - tovább kell erősíteni. Az operatársu­lat stabil művészei mellé szükséges lenne felkészült, tehetséges fiatal énekeseket szerződtetni. Jó lenne, ha az operabemutatókat egyenlete­sen osztanák el, s több elő­adás lenne a téli időszakban, amikor gyakrabban tudnánk színházba járni. Élvezhető prózai előadásokat szeretnék látni jó színészekkel. A ze­nés vígjátékoktól a klasszi­kus drámákig sokszínű mű­sorra lenne szükség. A kö­zépiskolások tananyagához is illeszkedő darabokat akár stúdiószínházi jelleggel, fia­tal színészekkel, jelzésszerű díszletekkel és jelmezekkel is lehetne játszani. A szegedi balett együttes sikereire büszke vagyok, jó lenne, ha folytatnák a Homo Ludens és a Trallala irányvonalát, s élvezetes, népszerű produk­ciókat hoznának létre. A színháznak jobban kellene építenie a zene- és énekta­nárok, a magyartanárok köz­reműködésére, akik propa­gálni tudnák a gyerekeknek az előadásokat. Alapvető szemléletváltozásra van szükség a jegyirodában! Jó lenne, ha úgy foglalkozná­nak a nézőkkel, ahogyan a pénzükért joggal elvárhat­ják! Az előző szezonban Vaszy- és Erkel-bérletet is vásároltunk, ám decembertől februárig szinte egyetlen előadásunk sem volt, az évad végére viszont hatot is ütemeztek. Ez elfogadhatat­lan. Az előző évadok rossz tapasztalatai miatt már nem hittünk az ígéreteknek, és ­hosszú évek után először ­erre a szezonra már nem vál­tottunk bérletet. Az elmúlt hónapokban be is igazoló­dott, hogy jól döntöttünk, csodák nincsenek, amíg a vezetés nem változik, ezen a téren sem számíthatunk vál­tozásra. Dr. Izsák Péter ügyvéd: Noha több magas színvonalú előadás is született az elmúlt években, hosszú ideje nincs a Szegedi Nemzeti Színház­nak olyan vezetése, amely az intézmény üzemszerű műkö­dését biztosítani tudta volna. Kívülállóként, nézőként ne­héz megítélni, hogy ebben mennyire játszottak közre fi­nanciális okok. A boldog emlékezetű Lendvay Ferenc mindig azt mondogatta: „A színháznak mindennap nyit­va kell lennie, mint a kuple­rájnak. Ha az ember este odamegy, tudja, hogy ott előadást láthat." Szegeden minden hónapban előfordul, hogy vagy a nagyszínházban vagy a kamarában szinte fél hónapig nincs előadás. Ez nonszensz! A következő években jó színházat szeret­nék, amiből sugárzik, hogy a művészek is szívesen dol­goznak ott. Nehéz egyszerre a közönség igényeit is kielé­gíteni és magas szinvonalat is biztosítani, de erre kellene törekedni. Olyan integráló egyéniségekre lenne szük­ség, akik valamennyi tagozat munkáját össze tudják fogni. Mindenevő vagyok, a mű­sorterv összeállításába nem szólnék bele, az a szakembe­rek dolga. Egy színház irá­nyítása speciális életmódot kíván, ehhez igazi színházi emberekre van szükség, akikből ma kevés van Sze­geden. A Lendvay igazgatta színháznak nem a műsorpo­litikáját, tartalmát sírom vissza, hanem azt, hogy ak­koriban a Szegedi Nemzeti Színház olyan érték és integ­ráló erő volt a városban, amihez csak a sport volt ha­sonlítható. H. Zs. SZEGEDI • Hároméves terv IPSZILON Szakmai befektető számára keresünk most kialakítandó kereskedelmi üzlet vezetésére ÖNÁLLÓ ÜZLETVEZETŐ munkakörbe agilis szakembert. Feladata: Villamos szereléstechnikai készülékek, anyagok, alkatrészek kiskereskedel­mi értékesítése szegedi belvárosi telephellyel. Az ideális jelölt: Céltudatos, már van kereskedelmi gyakorlata az említett szak­területen, tárgyalási készsége magas színvonalú és hatékonyan képes alkalmazni a korszerű marketing eszközöket. Rendelkezik szakérettségivel és „B" kategóriájú jogosítvánnyal. A kiválasztásnál előnyt élveznek a felsőfokú végzettséggel és/vagy német vagy angol nyelvismerettel, valamint saját gépkocsival rendelkezők. Ajánlatunk: Teljesen önálló üzletpolitika kialakításának és megvalósításának lehetősége, amihez a befektető megfelelő hátteret és versenyképes javadalmazást biz­tosít. Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdeklődését, akkor fényképpel ellátott, kézzel írt szakmai önéletrajzát 1999. január 25-ig a Délmagyarország Kiadóba „KÖZÖS JÖVŐTERVEZÉS" jeligére kérjük küldeni. Cím: 6740 Szeged, Stefánia 10. Csatornaépítés, 5,3 Nagyszabású csatorna­építési tervről dönthet ma a szegedi közgyűlés. Há­rom év alatt több mint 98 ezer folyóméter hosszú csatornahálózat készülhet Szegeden. A közel 5,3 mil­liárd forintos költségek nagy részét támogatások­ból és pályázatok útján szerezhetné meg a város. Köztudott, hogy a szegediek csaknem egyharmada csatorná­zatlan területen él. A régen ese­dékes fejlesztésről most tanul­mánytervet készített a Városi Vízügyi Beruházási Kft. Két műszaki megoldást dolgoztak ki: az egyik gravitációs rend­szerű, a másik nyomás alatt tar­tott csatornahálózat terveit és megépítésének költségeit tar­talmazza. A Területi Vízgaz­dálkodási Tanács az ,A" válto­zatot, vagyis a gravitációs csa­tornák építését támogatta. A közgyűlés asztalára tett előteijesztésből az is egyértel­műen kiderül, hogy a városnak nincs pénze ekkor beruházás megvalósítására. Ezért a javas­lat szerint valamennyi lehetsé­ges támogatási forrást igénybe kell venni. A tanulmányterv a pályázati lehetőségeket is föl­sorolja. A városi csatornaháló­zat fejlesztésének I. üteme sze­rint Alsóváros, Baktó, Békete­lep, Fodorkert, Kecskéstelep, Klebelsbergtelep, Kiskundo­rozsma. Petőfitelep, Szőreg, Tápé és Újszeged területén épülnének új szennyvízvezeté­Lerakták a Cora alapkövét Szeged északi kereske­delmi kapujában, a Metró és Praktiker áruház tő­szomszédságában épül a Cora hipermarket, amely­nek alapkövét ünnepélyes keretek között rakták le tegnap délelőtt. A bevásár­lóközpont közel 20 ezer négyzetméteren terül majd el, vélhetően szeptember­ben nyitja meg kapuit. Óriási sártenger, a nagy építkezésekre jellemző fel­fordulás, magasba kúszó tar­tóoszlopok fogadták tegnap délelőtt Szegeden a Cora be­vásárlóközpont alapkőletéte­lére meghívottakat. Először Philippe Lejeune, a Magyar Hipermarket Kft. vezérigaz­gatója köszöntötte a megje­lenteket. Elmondta, hogy a francia és belga tőkére épülő Cora '95-ben érkezett az or­szágba, a két budapesti hipe­market után nem véletlenül választották Szegedet első vidéki beruházásuk színhe­lyéül, hiszen a város régiós gazdasági, kereskedelmi központ, amelynek szerves részévé kívánnak válni. Dániel Audoine, az épülő létesítmény majdani igazga­tója elmondta: az alapkőle­tétel nem pusztán azt jelenti, hogy eggyel több áruháza lesz Szegednek, a Cora igazi hipermarket. Egy esztendeje annak, hogy a törökbálinti és a budakalászi áruházban megkezdődött a szegedi és város környéki jelentkezők, majdani munkatársak felké­szítése. Szakszerű és barát­ságos kiszolgálást ígért, va­lamint azt, hogy az esztendő harmadik negyedévében ki­tárulnak a 11 ezer 500 négy­zetméteres eladóterű bevá­sárlóközpont kapui. Az új városvezetés mind a hazai, mind a külföldi be­ruházásokhoz kedvező fel­tételeket kínál, hogy a vál­lalkozók megtalálják számí­tásaikat az itt élők érdekei­nek figyelembevételével ­fogalmazott Bartha László polgármester rövid beszédé­ben. Hangsúlyozta: a Cora színesíti a kereskedelmi kí­nálatot, ugyanakkor új mun­kahelyeket is teremt. A hipermarket igazgató­ja, Dániel Audoine lapunk kérdésére válaszolva el­mondta: áruskészletük 80 százaléka magyar termék lesz. Már keresik a kapcso­latot a helyi szállítókkal. Például: a hús- és a textilá­rut főként Szegedről szerzik be majd. Óriási választékot ígérnek a termékekben és az árakban is. V. F. S. kek. Összesen 98 ezer 45 fo­lyóméter csatorna építését ter­vezik. A költségek (forgalmi adóval együtt) 5,288 milliárd forintra rúgnak. A munkát az idei év második negyedében kezdenék, s 2002 végén fejez­nék be. A tanulmányterv sze­rint a csatornaépítés leghatéko­nyabban vízközműtársulat lét­rehozásával valósulhatna meg. Ez a forma nem ismeretlen Szegeden: Móravárosban, vala­mint Kiskundorozsma egy ré­szén is vízközműtársulat közre­működésével épült szennyví­zelvezető rendszer. A szegedi csatornahálózat fejlesztéséről szóló javaslatot ma vitatja meg a városi köz­gyűlés. Ny. P. PAPAGÁJ A PAPAGAJ MARKETBEN 1999. jan. 15-21-ig. régi ár új ár Finomliszt 1/1 54,- 39,­Millitej, 1,5% 1 I 135,- 109,­Müller rizs 200 g 10-féle íz 131,- 109,­Karaván sajti kg 1229,- 936,­Arvit paraj­krém, 450 g 132,- 98,­Pickwick zöldtea 232,- 189,­Francia drazséi 00 g 123,- 89,­Nestlé Disney szelet ÚJ! 29,­Always Ultra 3-féle 345,- 299,­Vanis 400 g mosószeradalék 459,- 299,­Alulix uzsonna­zacskó 100 db-os 199,- 136,­Üzekiink a Szabadkai úton található! Nonstop nyitva tartással állunk vásárlóink rendelkezésére I

Next

/
Thumbnails
Contents