Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-03 / 283. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. DEC. 3. EURÓPA-KAPU III. • Finnek, görögök és olaszok a Gábor Dénesben „Szólcratésszel az Unióba ## A szegedi Gábor Dénes Gimnázium és a „Vasút a gyermekekért" Alapítvány diákotthona idén tavasz óta vesz részt az Európai Unió által támogatott Socrates Programban. A program célja, hogy az európai iskolák együttműködjenek a tudomány és a technika terén. A partnerkapcsolat első lépéseként finn, görög és olasz tanárok egy hetes megbeszélésen vettek részt az elmúlt héten Szegeden. A kapcsolatfelvétel 1996 októberében kezdődött, ekkor egy négy tagú finn küldöttség látogatott Szegedre. Azóta többször is találkoztak egymással a magyarok és a finnek, az idén nyáron csereüdülésen vettek részt a két testvérváros, Szeged és Turku diákjai. A Socrates Programot, amely a nemzetközi Comenius projekt része, a finnek, görögök és az olaszok alapították, amiben a szegediek 1998 áprilisa óta vesznek részt. A november 24. és 30. között Szegeden tartózkodó 11 külföldi tanár - többek között - megismerkedett a gimnázium és a diákotthon tanulóival, nevelőivel. Ezenkívül részt vettek a polgármesteri hivatalban rendezett fogadáson, megtekintették a MÁV menetirányító központját és a Szetáv létesítményeit. Az egy hét alatt - a hivatalos programok szünetében - azért jutott arra is idő, hogy a vendégek szétnézzenek a városban és megcsodálják a nevezetességeket. A szegedi Gábor Dénes Gimnázium és a „ Vasút a gyermekekért" Alapítvány diákotthona a finnországi Turku, a görögországi Kavala és az olaszországi Velence egyegy iskolájával dolgozik együtt a „Tudomány és technika a mindennapokban" címmel meghirdetett téma vizsgálatában. A program keretében a négy nemzet diákjai a háztartásban található elektromos berendezések működését vizsgálják, illetve a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásukat tanulmányozzák. Jelenleg tíz gépet „szednek ízekre" a tanulók történeti, társadalmi, műszaki, környezetvédelmi és kémiai szempontok szerint. Tanárok irányításával a diákok felosztják egymás között a munkát. Például az egyik vizsgált berendezés a mosógép, a görögök utána néznek annak, mikor gyártották az első ilyen gépet és az évek során mennyit fejlődött. A finnek megnézik, mennyiben változott meg az emberek élete a mosógép térhódítása óta. Az olaszok műszaki, a magyarok pedig környezetvédelmi szempontok szerint tanulmányozzák. A munka során a négy ország diákjai e-mail segítségével tartják a kapcsolatot, a kész anyag pedig mindenki számára hozzáférhető lesz az Interneten, angol nyelvű hypertext formában. Acz iskolák évente kétszer tartanak személyes tapasztalatcserét, amin a delegációk beszámolnak a csapatok hazai tevékenységéről, módszertani kérdéseket vitatnak meg és egyeztetik a kutatás további vizsgálati szempontjait. A program révén a tanulók elsajátíthatják az őket körülvevő berendezések működését, használatát, illetve bővíthetik a szaktárgyi, számítástechnikai és angol nyelvi ismereteiket is. Ezenkívül találkozhatnak más népek kultúrájával, szokásaival és akár még barátságok is kialakulhatnak a finn, görög, magyar és olasz fiatalok között. Kormos Tamás • Környezetvédelmi újságírás az Egyesült Államokban A lángoló folyó November elején amerikai újságírók vezetésével egyhetes műhelyfoglalkozás-sorozatot rendeztek Kecskeméten. John A. Dillon és Mike Dunne a környezetvédelmi újságírás szakmai fogásairól beszélt. Elmondták, hogyan mutatja be az amerikai média a környezetvédelmi témákat, kampányokat, katasztrófákat. Mike Dunne és John A. Dillon a budapesti Független Médiaközpont (Center for Independent Journalism) meghívására jött el Magyarországra. A médiaközpontot a New York-i székhelyű Független Újságíró Alapítvány (Independent Journalism Foundation) hozta létre 1995ben. A központ díjmentes képzési programokat kínál újságíróknak és média-szakos egyetemistáknak. A kecskeméti székhelyű Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán, november első hetében tartott előadás-sorozatban elhangzott, hogy a környezetvédelmi újságírás más, mint a hírlapi munka többi fajtája. A jól megírt környezetvédelmi témájú cikkek fölkeltik az olvasók érdeklődését, felelősségérzetükre is hatnak, ezen felül cselekvésre szólítják a közvetlen környezetük megóvásában érdekelt embereket. Az amerikai környezetvédelmi újságírás mintegy harminc éves múltra tekint vissza. A hatvanas évek elején megjelent, „Néma tavasz" című könyv a növényvédő szerek hatásáról szólt: arról a időről, amikor a megmérgezett rovarokkal táplálkozó madarak is elpusztultak, s nem hangzott föl a tavaszt köszöntő madárdal az agyonvegyszerezett területek fölött. Téma bőven adódott: megtörtént, hogy egy gyúlékony vegyi anyagokkal súlyosan szennyezett folyó lángra lobbant, s napokig égett... Mike Dunne és John A. Dillon a tudomány és az üzlet összekapcsolódására is figyelmeztette hallgatóit: csöppet sem közömbös, ki és milyen céllal finanszírozza a kutatásokat, fölméréseket. Érdekes és az amerikai viszonyokra jellemző is egyben, hogy az ottani Föld napja rendezvényeit éppen a legnagyobb környezetszennyező cégek támogatják. Ny. P. • A csatlakozás nem (csak) gazdasági kategória A tagfelvétel politikai döntés J. Nagy László: ne emlegessük mindig a csatlakozás dátumát... (Fotó: Schmidt Andrea) Az elmúlt években rengeteg információ jut(hat)ott el hozzánk az Európai Unióról. A szerzők sokféle aspektusból szemlélve írtak az egyesülésről, a hazánkra váró különféle csatlakozási feladatok teljesítéséről is. Dr. J. Nagy László, az Európai Tanulmányok Központjának tanszékvezető egyetemi tanára hamarosan megjelenő könyvében új szemszögből vizsgálja az Európai Uniót és informálja az olvasót. • Tanár úr, milyen cél vezérelte, amikor hozzá látott a mű megírásához? - Az európai integráció politikai története címet viselő könyv egyfelől tankönyvnek készült, de a szélesebb rétegnek is szól. Azért adtam ezt a címet, mert az utóbbi időben sokat írnak a témáról, de ebből a szempontból nem vizsgálják. • Mi lesz tehát az új információ a könyvben? - Az eddig megjelent művek tartalma vagy jogi szempontból, vagy pedig gazdasági szempontból vizsgálja az uniót. Köztudottan az terjedt el, hogy az integráció azonos a gazdasági integrációval. Pedig nem erről van szó. Sőt, az unió már a születésének pillanatában is nagyon határozott politikai döntés volt. Akkor is mondták, ma pedig már világosan látjuk. Spaak, belga politikus fogalmazott úgy, hogy: az integráció tulajdonképpen Sztálin lánya. • Ami magyarra lefordítva... - ...azt jelenti, hogy a hidegháború kényszerítette őket arra, hogy Németország nyugati felét integrálják Európába, s ezáltal szorosabbá zárják soraikat. Én a könyvemben a politikai tényezőknek a befolyásáról, hatásáról írok az EU történelmében. • Voltaképpen mi ösztönözte önt, hogy megírja ezt a könyvet? - Ez már az ötödik tanév, amikor ezt a kurzust tartom a tanszéken. Azt tapasztaltam, hogy nincs tankönyv, vagy egyáltalán olyan könyv, amely összefoglalná ezt a témát. Másrészt pedig a szélesebb közönséget is szeretném informálni, hogy vannak ilyen aspektusai ennek a dolognak, vagyis, hogy az integráció egy politikai folyamat volt. • S az is az lesz, ami a következő csatlakozásokról dönt majd? - Igen, az is politikai, nem pedig gazdasági döntés lesz, hogy kit vesznek majd fel az Európai Unióba. • Hol tartunk most a csatlakozással? - Elég sok információ elhangzik a témáról, de szerintem egy kicsit torz irányba fordul mindez, mert csak az időpontról beszélnek. Pedig nem erről van szó, hanem elvi döntésről: 1993-ban a koppenhágai csúcsértekezleten született az a határozat, hogy a kelet-európai országok - bizonyos feltételek teljesítése esetén - kérhetik felvételüket az unióba. 9 Melyek ezek a feltételek? - Legyen demokratikus társadalom az adott országban. (Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a 60-as évek elején a spanyolok is kérték a felvételüket, de nem is válaszoltak a kérelmükre...) A második a piacgazdaság, a harmadik pedig: a belépő ország legyen olyan gazdasági, politikai szinten, hogy ne fékezze az integrációs szervezetnek, jelen esetben az Európai Uniónak, a dinamizmusát. Egyébként a múlt évben az amszteredami csúcson közzé tették az úgynevezett országvéleményeket, és ebben Magyarország nagyon jól szerepelt, s az érdemi tárgyalások is megkezdődtek. Ez a lényeg. Azt, hogy mi mikor leszünk tagjai az uniónak, nem lehet még tudni. Szerintem éveket, dátumokat nem szabad mondani... 9 Hosszadalmas tárgyalások elé nézünk? - Biztosan. Tudniillik azt sem szabad elfelejteni, hogy a mai EU-nak is megvannak a maga belső problémái. Főleg szociális vonatkozásban. Azután az intézményrendszer területén. Annak idején 6 országra alakították ki ezt a rendszert, ma pedig 15-en vannak. Egyre nehezebb a döntések meghozatala. Vannak olyan vélemények, hogy előbb végre kell hajtani az intézményrendszer reformját, azután bővíteni. Mások szerint együtt kell a kettőt csinálni. Valószínűleg az utóbbi történik majd. Természetesen vannak érdekellentétek az unión belül is, főleg az anyagiak vonatkozásában. 9 Mekkora az érdeklődés a tanszéken az „EU-téma" iránt? - Egyre nagyobb. Ezt a következő adat is alátámaszthatja. Ötödik éve tart ez a speciális képzés, s ebben az évben 120-an jelentkeztek! Tavaly még 45-en, azelőtt 20-an iratkoztak be... 9 Végezetül: mikor kerül a boltokba a könyv? - A nyomdától függ. Bízom abban, hogy december 20-a körül megjelenik. Karácsonyra. Kisimre Ferenc • Harrach Péter: a család minden tagja fontos A gazdag felelős a szegényért Az EU normáknak megfelelően alakítják át a magyar egészségügyi és szociális rendszert, s zárkóztatják fel hamarosan az egyes régiókat egymáshoz. Az „Egészségügyi és szociális ellátások az Európai Unióban" című fórumot a vásárhelyi Európa-napok ideje alatt rendezték meg. Ezen dr. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a kormánynak a családok minden tagja fontos, éppen ezért mindenkinek akarnak adni valamit. A segélyeket eddig nem mindig azok vették igénybe, akik valóban rászorultak. A miniszter szerint a jövő szociálpolitikájában a segélyezettek már nem csupán passzív résztvevői lesznek a szociális háló befoltozásának, hanem saját maguknak is tenniük kell önmaguk lábra állításáért. Ugyanakkor az EU-csatlakozás idejére már jó lenne, ha Magyarországon is működne az az európai gyakorlat, melyben a gazdag polgárok felelősséget vállalnak a szegényekért, azaz jótékonysági eseményeket szerveznek a megsegítésükre. A kormány hangsúlyozta a miniszter -, éppen a szociális szempontok miatt elzárta azokat a csapokat, melyeken eddig ellenőrizhetetlenül folytak el a közpénzek. Dr. Harrach Péter az 1997-ben kötött amszterdami szerződésről szólva elmondta, ehhez kell igazítani a szociális védelem jogi hátterét, így - többek közt -, meg kell könnyíteni a vállalkozások működtetését, csökkenteni szükséges a rájuk háruló terheket és adminisztrációt, elő kell segíteni a vállalkozások és alkalmazottaik alkalmazkodóképességét, s rugalmassá tenni a vállalati átképzési lehetőséget. El kell törölni a nemek közötti mindenféle munkaerő-piaci megkülönböztetést. Az unióban jövő január elsejétől szabad mozgást kap a munkaerő, azaz várhatóan Magyarországon is megjelennek a külföldi egyszemélyes vállalkozások. Idehaza ugyanakkor meg kell teremteni a határainkon túli magyarok foglalkoztatásának lehetőségét, az adott országokkal kötött kétoldali szerződések segítségével. Dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter szerint megreformált és fölzárkóztató egészségügyi rendszerrel kell belépnünk az unióba, s ehhez elegendő, ha az ajánlások jó kétharmadát teljesítjük elsőként. Be kell fejezni az alapellátás privatizációját, átalakítani a munkaegészségügyet, megváltoztatni a technológiailag már megfelelő, de finanszírozási rendszerében pazarló egészségügyet. A kormány ugyanakkor nem tekinti üzletnek az állampolgárok egészégét - hangsúlyozta a miniszter, aki elmondta, hamarosan átvesszük a szabályozott döntési rendszert az uniótól, mely biztosítja az optimális pénzfelhasználást. A fekvőbeteg-ellátást regionálisan ki kell egyenlíteni. A kormány a jövőben 10 milliárd forintot kíván fordítani a mentőállomások fejlesztésére. Bevezetik az egészségügy oktatását az iskolákban, s visszaállítják az orvosok számára a központi gyakornoki rendszert. B. K. A. Harmonizálandó: 15 ezer szó • Budapest (MTI) Magyarország számára a kommunikációs és nyelvi problémák jelenthetik az egyik legnagyobb kihívást az európai uniós jogharmonizáció folyamatában. August Jonsson, a jogharmonizáció elősegítésére hivatott úgynevezett PRAQ III program szakértője újságírók előtt annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország képes lesz ezeknek a problémáknak az áthidalására. Jonsson hangsúlyozta, hogy Magyarországnak, mint csatlakozni kívánó országnak, valamennyi uniós technikai jogszabályt pontosan, „paragrafusról paragrafusra" át kell vennie, éspedig „vita nélkül". E nélkül - és ez előtt - nem lehetséges a csatlakozás. Az elvégzendő munka nagyságrendjének érzékeltetésére Jonsson elmondta, hogy az EU-joganyagban szereplő nem kevesebb mint 15 ezer szót és szakkifejezést kell „harmonizálni" - vagyis nem pusztán lefordítani. Ez alapvető feltétele annak, hogy el lehessen végezni annak a legkevesebb 700-800 technikai jogszabálynak a harmonizálását, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az EU belső piacának a működéséhez. Gazdasági konjunktúra 9 London (MTI) Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke szerint a legutóbbi gazdasági adatok azt sugallják, hogy a közös európai pénzt bevezető országcsoportban lassul a gazdasági növekedés üteme, jóllehet a hazai kereslet továbbra is a konjunktúra ösztönzője marad. Duisenberg Londonban azt mondta, hogy az ECB poliükaformáló testülete december 1. és december 22. között veszi szemügyre az eurozóna gazdasági és inflációs kilátásait. Az euro-övezet gazdasági növekedését támogató tényezők között a munkaerőpiac fokozatos javulását említette. A gazdasági növekedés támogató tényezője a kamatok csökkentése is, a 3,3 százalékos szint felé. A közelítés e szint felé folyamatos volt, a rövid távú kamatok átlagos csökkenése bizonyára 0,5 százalékpontos július óta az eurozóna országaiban - mondta Duisenberg, hozzátéve, hogy szerinte a hosszú távú kamatok is alacsonyak. Az ECB-elnök szerint az infláció 1999-ben mérsékelt ütemben nő, de 2 százalék alatt marad. Piacvédelem • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió egyelőre nem tart attól, hogy egyes kelet-európai országok sertéspiacvédő intézkedései súlyosan megnehezítik a kivitelét. Az EU végrehajtó testületének egyik szóvivője azután nyilatkozott erről, hogy Lengyelország már lépéseket tett a sertésbevitel megakadályozására, Csehország pedig jelezte, hogy hasonló lépéseket fontolgat. Az orosz válság is jelentős csapást okozott a sertéskivitelben az EU-nak. Ezen segített némileg az, hogy a közelmúltban elhatározott élelmiszersegély részeként az EU 100 ezer tonna disznóhúst is ad Oroszországnak. Továbbá ezért határozott úgy az unió a hét elején, hogy 40 ECU-ról 70-re emeli a mázsánkénti exportvisszatérítési támogatást. Tnriri'i'ríriymiTVHNTiT.'viffíHf msssmm