Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-03 / 283. szám

IV. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1998. DEC. 3. • EU-minták alapján Szerveződünk a maffia ellen Kifüstöljük a bűnözőket! (Fotó: Karnok Csaba) EU-lexikon A strukturális és kohéziós alapok mai formájukat a még az 1992-ben Edinburgh-ban véglegesített „Delors II." (közös) költségvetés keretében nyerték el. Kohéziós alapból azon tagországok részesülhetnek, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlagban számolt GDP 90 százalékát. (Edinburgh idején négy ilyen tagország volt: Írország, Görögország, Portugália és Spanyolország). Ebből a forrásból kizárólag közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra kiépítését szolgáló konkrét projektekre lehet költeni, cserébe az alap a költségek 85 százalékát állja (térítésmentesen). Strukturális alapból az EU-átlaghoz képest elmaradott régiók és térségek felzárkózását lehet finanszírozni. A mostani reformok értelmében a legtöbbeket érintő kategória továbbra is az „ Objectiv 1": olyan térségek esnek ennek hatálya alá, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-átlag 75 százalékát. (Az 1999-ben lejáró „Delors II" költségvetésben a strukturális alap közel 80 százaléka ide tartozott.) Kétezer után az EU-népesség 20 százaléka részesül majd ebből. A második legjelentősebb kategória, az „Objectiv 2" alapján azon régiókat támogatják, ahol az ipari foglalkoztatás az EU-átlagot meghaladja, másfelől viszont a munkanélküliség (vagy általában az ipari foglalkoztatás visszaesése) tartósan nagyobb az EU-átlagnál. A harmadik fő kategória az EU szociális alap, amely főként foglalkoztatást segítő (például oktatási, képzési) projekteket támogat. A strukturális alapok hasznosításának megoszlása 1994-99-ben (milliárd ECU-ben, 1994-es áron) a következő volt: Ausztria 1,57 md, Belgium 2,10 md, Dánia 0,84 md, Finnország 1,65 md, Franciaország 14,94 md, Görögország 15,13 md, Hollandia 2,61 md, Írország 6,1 md, Luxemburg 0,1 md, Nagy-Britannia 13,15 md, Németország 21,72 md, Olaszország 21,65 md, Portugália 15,04 md, Spanyolország 34,44 md, Svédország 1,38 md. • Európai Parlament A bővítés bel- és igazságügyi „oldala" • Dialógus A gyerekek védelméről • Munkatársunktól A kiskorúak ellen a közelmúltban elkövetett bűncselekmények újabb ösztönzést adtak az Európai Unió számára, hogy reagáljon és felmérje a gyerekek és fiatalkorúak elleni erőszak és más kártékony cselekedet elleni küzdelem lehetőségeit. Az Európai Dialógus, az Európai Bizottság kéthavonta megjelenő folyóiratának legfrissebb száma részletekbe menően megvizsgálja, hogy mi történik az Európai Unióban és a jelölt országokban a kiskorúak védelme érdekében. Az ENSZ Gyermekalap (Unicef) egyik tanulmánya a kiskorúakat Kelet- és KözépEurópában fenyegető veszélyekre hívta föl a figyelmet. E térségben a veszély formája sokféle: a nyomortól kezdve a környezeti ártalmakon át a háborúkig és az otthon elvesztéséig terjed. Az Unicef szerint néhány kivételtől eltekintve Európa középső és keleti felén a gyermekeket a többi, hagyományosan sebezhető csoportnál (például öregek) drámaibb mértékben érinti a növekvő elnyomorodás. Bővülő mértékű a gyermekekkel szembeni kártékony bánásmód, így például egyre több kiskorút kényszerítenek a munkaerőpiacra. Egy társadalom egészségességének és fejlettségének fontos mércéje, hogy miként bánik a gyermekekkel. Az EU fokozatosan olyan intézkedések sorát dolgozza ki, amelyek biztonságos környeztet igyekeznek teremteni a kiskorúak számára. Különösen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a fokozottan veszélyeztetett (például hontalan) kategóriába tartozó gyerekek ne váljanak a kizsákmányolás áldozataivá. Ez képzési programokat, egészségügyi ellátást, szexuális viselkedésre vonatkozó oktatást, különböző kutatási projekteket is magába foglal csakúgy, mint annak elérését, hogy az erőszakot kizáiják az iskolákból, vagy hogy a helyzet alakulását figyelő hálózatot hozzanak létre. Drága • Munkatársunktól A 100 milliárd dollárt is elérik 2015-ig a közlekedési hálózat kifejlesztésének költségei Közép- és Kelet-Európában. A közlekedésért felelős biztos, Neil Kinnock nyilvánosságra hozta: a tagjelölt országok magas rangú illetékesei és a jelenlegi EU tagállamok elfogadták a bővített EU integrált közlekedési hálózatának körvonalait. A terv a jelenlegi infrastruktúra fejlesztésére és modernizálásra összpontosít. A hálózat 18 ezer kilométer közutat, 20 ezer kilométer vasutat, 38 repülőteret, 13 tengeri és 49 folyami kikötőt kapcsol össze, beletartozik 10 pán-európai közlekedési folyosó, melyek többségét 1994-ben határozták meg. A fejlesztés költségei 2015-ig a legtöbb tagjelölt számára várhatóan nem haladják meg a GDP másfél százalékát, ami megfelel az EU-n belüli szintnek, mert ott a GDP 2 százalékát fordítják infrastrukturális beruházásokra. Az EU is támogatja a projektet: a Bizottság 2000-től évi 500 millió ECU-t javasol az infrastrukturális beruházások ösztönzésére, illetve a csatlakozás után az újak számára is megnyílnak a regionális és strukturális alapok. A szervezett bűnözés elletrrf*harc érdekében Mágy^pország a jövőben egyre inkább támaszkodik az Európai Unióban bevetett és bevált eszközökre, azzal a fenntartással, hogy nem lehet automatikusan alkalmazni az ottani szabályokat, hanem a magyar viszonyoknak megfelelően kell adaptálni az új elveket és módszereket. „Az Európai Unióhoz való csatlakozás jogharmonizációs kötelezettségei a Bel- és Igazságügyi Együttműködés területén, az elmúlt két év bűnügyi helyzetének hazai alakulása és az igazságszolgáltatás lassúságát ért jogos kritikák egyértelművé tették, hogy mindenképpen lépnünk kell mind jogi, mind szervezeti téren a szervezett bűnözés és korrupció elleni hatékony fellépés érdekében" - szögezi le egy közelmúltban készített tanulmány, amely a szükséges intézkedéseket is felsorolja. Fontos azonban kiindulási alapként megjegyezni, hogy a • Bonn (MTI) A nyugat-európai telefontársaságok, fis az Intemet-szolgáltatók 4 jövőben kötelesek lesznek megadni a rendőrségnek bűncselekményekkel kapcsolatban gyanúba került ügyfeleik titkos adatait - írja a Der Spiegel legújabb száma, brüsszeli értesülésre hivatkozva. A hamburgi hírmagazin információja szerint az Európai Unió központjában már elké• Bécs (MTI) Ausztria az Európai Unió soros elnökeként több hónapon keresztül úgynevezett Internetes konferenciát tart Európa jövőjéről a polgárok számára. Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszter, az EU soros elnöke ez alkalomból kiadott nyilatkozatában hangsúlyozza: „a vitát az EU jövőjéről nem csak a politikusok körében kell lefolytatni, s nem lehet belőle kizárni a közvéleményt. „Spkkal inkább szót kell kapniuk benne azoknak, szervezett bűnözés rendkívüli módon különbözik a hagyományos bűnözéstől, éppen ezért a hagyományos eszközökkel nem is lehet felvenni a küzdelmet. Az Európai Unió. tagállamaiban már bevezettek hatékony intézkedéseket, a magyarországi jogalkotónak azonban tekintettel kell lennie arra, hogy nem lehet „egy az egyben" átültetni a külföldi gyakorlatot. Éppen ezért egyfajta vegyes rendszer kidolgozása szükséges, amely hazai viszonyokra adaptálja az Európai Uniós mintákat. A tanulmány a következők rendszerben látja megvalósíthatónak a szervezett bűnözés elleni sikeres harcot: szemléletbeli változtatások, a jogelvek és a jogszabályi környezet változtatása, intézményi és módszerbeli változtatások, új eszközök bevezetése. Az újfajta szemlélet lényege, hogy kimondjuk: szervezet ellen csak szervezettel lehet felvenni a harcot, sőt, ennek a bűnüldöző szervezetnek nemzetközinek kell lennie. Nem feltétlenül szükséges a szervezett bűnözés definiálása, viszont elengedhetetlen valódi jellemszült az a tervezet, amelyet az uniós tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei következő tanácskozásainak egyike elé teijesztenének. Elfogadása esetén a dokumentum arra kötelezné az uniós telefontársaságokat és az Internet-szolgáltatókat (on-line cégeket), hogy közöljék a rendőrséggel azon ügyfeleik titkos azonosítóit akiket érint - azoknak az embereknek, akik az Európai Unióban élnek. Október 26ától kezdve az osztrák EU-elnökség a honlapján (www. eu.presidency. gv.at) minden érdeklődő számára lehetőséget biztosít arra, hogy az Interneten keresztül megfogalmazza ötleteit és javaslatait az EU jövőjéről, szükséges fejlődéséről". Schüssel indoklása szerint az Európai Uniónak ahhoz, hogy meg tudjon küzdeni a jövő kihívásaival, a polgárai részéről az eddigieknél is nagyobb támogatásra van szüksége. Ez csak úgy biztosítható, ha a polgárokat bevonják zőinek és veszélyességének pontos körülírása. Elsődleges célként kell megfogalmazni a szervezet felmorzsolását, tevékenységének lehetetlenné tételét és anyagi eszközeinek elvonását. A jogelvek szintjén a bűnözőbaráttá vált eljárás helyes útra terelését kell megvalósítani, a bizonyítási teher látszólagos megfordításával, hatékony tanúvédelemmel, s egy új kifejezés, a bűnös összeesküvés bűncselekménynyé nyilvánításával. Mindezek segítségével elérhető az, hogy olyan, a háttérből koordináló személyeket is felelősségre lehessen vonni, akik a konkrét bűncselekményekben nem vettek részt. Az elemzés rávilágít arra, hogy a jogszabályi környezetet is át kell alakítanunk. Feltétlenül szükség van egy szervezett bűnözés elleni törvényre, egy egységes kábítószer törvényre, valamint egy egységes bűnüldözői és bűnmegelőzési törvényre. Utóbbi révén elérhető, hogy egységes szerkezetben szabályozzák például rendőrség, a határőrség és a vámőrség tevékenységét, megszüntetve a most (mobiltelefon PIN-száma, mailbox kulcsszava, Internetkódja), akiket a nyomozó szervek bűncselekmény gyanúja miatt meg akarnak figyelni. Németországban az ilyen lehallgatáshoz minden esetben bírósági határozatra van szükség. A brüsszeli tervezet azonban erről nem, csupán „a töraz unió továbbfejlesztésének folyamatába: tapasztalniuk kell, hogy az EU-ban számít a véleményük. Az osztrák politikus szerint az Internet a jövő médiumaként különösen alkalmas arra, hogy megszűnjön az emberek tartózkodása az intézményekkel szemben. Az EU-elnökség azt váija, hogy a polgárok közvetlenül vitatkozzanak vele, közöljék elképzeléseiket az EU fejlődéséről, intézményi reformjáról, az unión belüli demokráciáról, az EU legfontosabb feladatairól, arról, hogy mit várnak tőle a fiatalok, mit tehet a munkahelyteremtés, a uralkodó törvényi szétszórtságot. Az új bűnüldözési módszerek és eszközök között szerepel az úgynevezett pénzügyi háttérnyomozás. Ennek lényege, hogy az illegális jövedelem elvonása érdekében mind a felderítés, mind a nyomozás során fel kell tárni minden olyan adatot, amely arra utalhat, hogy az elkövető profitált az általa elkövetett bűncselekményekből. Egyebek mellett arról is szól a tanulmány, hogy a szervezett bűnözést dezinformálni kell a média útján. A bűnözők természetesen mindig igyekeznek információkat szerezni arra vonatkozóan, hogy milyen lépéseket terveznek ellenük a hatóságok. Éppen ezért igyekeznek beférkőzni különböző szervezetekbe, például sajtóba, s pénzért híreket és informátorokat szereznek. Az elképzelések szerint ezt a folyamatot feltérképezve és befolyásolva a bűnözők saját eszközükkel csapdába csalhatok lesznek. Persze, hogy a fentiekből mi válik valóra, az már a politika és a törvényhozás kérdése. Arató László vény által felhatalmazott hatóságokról" tesz említést - írja a Der Spiegel. A szolgáltató cégeknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás műszaki színvonala a lehallgatás alatt is kifogástalan maradjon, nehogy a megfigyelt személy gyanút fogjon: telefonáláskor nem torzulhat a beszédhang, a mobiltelefon kijelzőjén nem tűnhetnek föl a megszokottól eltérő jelek. biztonságpolitika, a határokon átnyúló bűnözés leküzdése és a kultúra terén, mit jelent az európai partnerség, és az unió hogyan kerülhet közelebb a polgárokhoz. A legérdekesebb internetes „dolgozatok" néhány hónap múlva könyv formájában is megjelennek. A rendkívül figyelemre méltó javaslatok szerzőit pedig meghívják egy bécsi konferenciára. Az ott megfogalmazott gondolatokat Wolfgang Schüssel előterjeszti az EU különböző szintjein, s gondoskodni akar arról, hogy ezeket figyelembe is vegyék az unió jövőjének alakítása során. • Brüsszel (MTI) Pozitívan említették Magyarországot az Európai Unió képviselői azon a szemináriumon, amelyet az Európai Parlament belügyi bizottsága rendezett az EU keleti bővítésének bel- és igazságügyi vonatkozásairól. A tanácskozásra a tagjelölt országokból is meghívtak képviselőket. A magyar résztvevők - az alkotmányügyi bizottság nevében Vastagh Pál, a nemzetbiztonsági bizottság nevében Szabó Attila - fontosnak tartották, hogy a hivatalos csatlakozási tárgyalások mellett effajta fórumokon is folyik a belépés előkészítése. Vastagh Pál azt is elmondta: jó lenne, ha a magyar és az Európai Parlament szakbizottságai között rendszeres kapcsolatok alakulnának ki, Szabó Attila pedig jelezte, hogy az EU részéről is van ilyen igény. A találkozón világossá vált, hogy az EU-n belül egyre nagyobb jelentőséget kap az együttműködés ezen a területen. Az unió jövő októberben - finn elnökség alatt • Munkatársunktól Mit jelent számomra hazám jövőbeni EU-tagsága? E címmel indított versenyt az Európai Bizottság Technical Assistance Information Exchange Office (Taiex) a 10 kelet- és közép-európai társuló ország, EU-ügyekkel foglalkozó diákok és fiatal szakemberek számára 1998 tavaszán. A cél: az EU működésének tudatosítása és azok alaposabb megértése. Az öt rendkívüli kormányfői értekezletet tart a bel- és igazságügyek témájáról. Az EU, brüsszeli bizottságának felelőse, a svéd Anita Gradin saját tapasztalatai nyomán méltatta a társult országokban felmutatott fejlődést is. A parlamenti témafelelősök pozitívan említették meg a magyar jogalkotást, miközben a társultak általános hiányosságai között a megbízhatóbb határellenőrzést, és a hatékonyabb rendőrségi munkát sorolták fel. Vastagh Pál egyebek mellett arról beszélt az európai honatyáknak, hogy a csatlakozáshoz fűződő kulcskérdésnek tartja a bírák képzését, mert ők fognak először szembekerülni a feladatokkal, amelyek az EU szabályozásából erednek. Szabó Attila a szervezett bűnözés elleni harc jelentőségéről beszélt, és jelezte: szükség lenne arra, hogy Magyarország már a csatlakozás előtt együttműködjön e kérdésben az EU rendőri koordinációs szervezetével, a Europollal. A határok védelmének szigorításáról a magyar képviselő úgy vélte, szükség lesz uniós segítségre hozzá, de ez az EUnak is érdeke. nyertes cikk szerzőjét a brüsszeli európai intézmények egyhetes látogatásával díjazzák. A Magyarországról beküldött pályamunkák közül ötöt ismertet az Európai Dialógus című folyóirat legújabb számának melléklete. így a JATE-n diplomát szerzett, 24 éves, Ádám István Pál dolgozatából is idéz: „Egy ex-kommunista országnak a teljes jogú EU-tagság a szabadság és a jogok tiszteletétjelenti." Az Európa-kapu, a Délmagyarország Kft. melléklete a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében jött létre. Az Európa-kapu mellékletet szerkeszti: Újszászi Ilona Az EU lehallgatási terve Ausztria az Interneten várja a javaslatokat Fiatal európaiak