Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-03 / 283. szám

II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1998. DEC. 3. Munkaerőnk Európában • Közigazgatási konferencia Vásárhelyen Belépő: a nyelvismeret NATO-orosz együttműködés • Munkatársunktól A NATO-orosz együttműködést keretbe foglaló Alapító Okirat tavalyi aláírása óta az alábbi területeken történt érdemi fejlemény a kétoldalú viszonyban. A politikai konzultáció intézményesülése (az állandó tanács havi nagyköveti ülései, amelyeket tavaly kiegészített két külügyminiszteri találkozó is). Hivatalos NATO-képviselet megnyitása Moszkvában (idén januárban). A már korábbról megörökölt boszniai SFORmisszió, amelyben mintegy 1000 orosz katona volt érintett. A polgári válságkezelési tevékenység tervezésében és gyakorlásában való együttműködés. Tudományos és környezetvédelmi együttműködés (például műholdas információk megosztása). Szövetségi képzési központok megnyitása orosz tisztek előtt. Tömegpusztító fegyverek terjedésének a megakadályozása, külön kezelve a három főbb témakört (a vegyi, a biológiai és az atomfegyverek kérdését). Konkrét gyakorlati közös tevékenységre még nem volt, egyeztetés folyik, de a szakértők nagy lehetőségeket lámák, például a felderítési adatok megosztásában, információk cseréjében, a vonatkozó politikák koordinálásában. Hol dolgozunk? • Munkatársunktól A határsávban élők közül a legtöbben (82 százalék) a szomszédos Ausztriába járnak át dolgozni, míg a legkevesebben Ukrajnába (30 százalék) - erősíti meg föltételezésünket a TARKI vizsgálata. A fölmérés kimutatta, hogy a „szomszédolók" zöme nem munkanélküli, inkább másodállást feketén vállaló, a jólétért küzdő polgár. Az Osztrák Munkaügyi Hivatal adatai szerint 8865 magyar dolgozik legálisan Ausztriában, többségük Burgenlandban és AlsóAusztriában. Az ingázó osztrák-magyar munkavállalókra vonatkozó, idén májusban megkötött egyezmény három határ menti megyét fed le. Ennek alapján idén 1050 személy kaphat munkavállalási engedélyt, legfeljebb fél évre. Készül a rendelet az uniós polgárok egyéni vállalkozói engedélyének kiadásáról, valamint a cégek kulcsembereinek munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatásáról. Nem kell félni • Semmering (MTI) Az EU keleti bővítésétől való félelmeket Hannes Famleitner osztrák gazdasági miniszter Ausztria EU-hoz, illetve az euróhoz való csatlakozását megelőző félelmekhez hasonlítja. Mindkét esetben később aztán a lakosság többsége támogatta a változást. Ausztriának az összes reformországgal fizetési mérleg-többlete van, és a nyitás óta Kelet-Európában jelentősen növelte piaci részarányát. Ez idó szerint Ausztria külkereskedelmének 17,6 százaléka jut Kelet-Európára, a cél mihamarabb 20 százalék, majd 15 év alatt a 30 százalék. A keleti nyitás eddig nettó 40 ezerrel növelte a munkahelyek számát Ausztriában: 100 ezer új munkahely keletkezett és 60 ezer állás szűnt meg a keleti nyitással kimutatható összefüggésben. A közigazgatási konferenciát az Európa-napok keretében rendezték meg Vásárhelyen. Az eseményen Paul Poudade, francia és Nigel Thorpe, brit nagykövet is beszédében mindenekelőtt az idegen nyelvek, elsősorban az angol, a német és a francia nyelvek ismeretének fontosságát, s a közigazgatás döntő szerepét hangsúlyozta, az Unióba való belépésünk kapcsán. Dr. Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő ugyanakkor kiemelte: az Európa-napok célja, hogy elősegítsük Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását. „Magyarország Uniós tagsága nem jelenti a nehézségek végét. A magyar közigazgatás A rövid távú magyar felkészülési prioritások listája - miként általában is a teendők egész sora valamivel rövidebb, mint a tárgyalási folyamatot már elkezdő többi keleteurópai országé. Alfejezetei a következők. Az egyik a gazdasági reformok, melyek lényegében az eddigi strukturális reformok folytatását szorgalmazzák, külön is kiemelve az egészségügyi szektort (a tervezetben még szerepelt a nyugdíjrendszer reformjának a szükségessége is, a végleges szöveg azonban már nem említi). A közigazgatás és az államapparátus hatékonyságát javítani kell, a szakterületek közül külön is megemlítik a növény- és állategészségügyi hatóságok munkáját. Az egységes piac területén a bizonylatok EU-szabványokhoz közelítése, a jogharmonizáció folytatása, az állami támogatás szabályozásának és kezelésének EU-konformabbá tétele, a szellemi tulajdon védelmének a javítása szerepel az elvárások között. A bel- és igazságügyben megfelelő menekültügyi jogszabályok pedig döntő szerepet játszik a felkészülésben, hiszen körülbelül százezer rendeletet kell átültetnünk az európai elvárásoknak megfelelően" - mondta előadásában Paul Poudade francia nagykövet. A nagykövet a továbbiakban kifejtette: nagy jelentősséget kap, és a különböző programok segítéségével hamarosan indulhat a köztisztviselők képzése és oktatása, melyben rendkívül fontossá válik az idegen nyelvek, elsősorban az angol, a német és a francia nyelvek elsajátítása. A csatlakozás után kiszélesedik Európa, s lehetővé válik a szabad letelepedési lehetőség. Nigel Thorpe brit nagykövet megítélése szerint mindenféleképpen érdemes, sőt nélkülözhetetlen munkát befektetni a közigazgatás átalakításába. Dr. Fogarassy József, a Magyar Közigazgatási Kamara elnöke elmondta: az integrációs folyamat tulajdonképpen megalkotását és az 195l-es genfi konvencióval összhangban álló feltételek megteremtését szorgalmazzák. A környezetvédelem területén a jogalkotás és a végrehajtást szolgáló stratégiai programok tervezése és teljesítésük megkezdése az idei teendő. A középtávú prioritások az alábbiak. A politikai teendő: a cigányság társadalmi integrálása. A gazdasági reformok terén meg kell szilárdítani a további jelentős tőkeáramlást elősegítő feltételeket (az eredeti tervezetben ez még a rövid távú célok között szerepelt), és elvárják a gazdaság fokozatos felkészítését az euróhoz történő majdani csatlakozásra (a dokumentum hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nem számolnak azonnali eurótagsággal az EU-hoz történő csatlakozás pillanatában). A közigazgatás és államapparátus erősítése középtávon is visszatérő kihívás (külön is kiemelve a gazdasági, pénzügyi visszaélések kivizsgálásával foglalkozó intézményeket, a számvevőszéket, általában az igazságszolgáltatást, a vám- és pénzügyőrséget, valamint a nukleáris három szakaszból áll. Az első a kormányzati körökben bonyolódik le, a második a parlament keretén belül, a harmadik pedig a civil szférában. Ez a hatalmas munka a köztisztviselőkre és a közigazgatásban dolgozókra hárul. Sajnos a magyar integrációs folyamat még csak az első szakaszban tart, ami érzékletesen kifejezi a késésünket. A problémák gyökereit viszont csak úgy érthetjük meg, ha visszatekintünk a rendszerváltásig, mely nagy kihívás elé állította a magyar közigazgatást. Ez kihívást jelentett a struktúra átalakítása és a személyi állomány tekintetében is. Tehát, egy időben kellett bajlódni a régi struktúrával, de közben ügyelni az új kiépítésére és a mindennapi feladatokra is. Ilyen körülmények között jött létre a Magyar Közigazgatási Kamara, s sürgette a közigazgatás személyi állományának állapotfelméréenergia biztonságos hasznosítását felügyelő hatóságokat). A bel- és igazságügy területén a menedékjog és a menekültügyi politika, az EU-normákkal összhangban álló vízumpolitika, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint általában a Schengeni Egyezményre való felkészülés szerepel az előtérben. A mezőgazdaság ügyeként az EU-normákhoz való közelítését említik elsőként (itt is utalva a növény- és állategészségügy fontosságára), szorgalmazva az EU közös agrárpolitikájához való majdani csatlakozás szempontjából szükséges feltételek megteremtését. A közlekedésben szintén az EU-jogrendhez való igazodás az alapvető elvárás, külön is kiemelve a közúti és vasúti szállítás fejlesztését, valamint a transzeurópai hálózatba való bekapcsolódást szolgáló előkészületeket. A foglalkoztatási és szociális ügyek terén megfelelő munkaerőpiaci struktúra megteremtése, valamint a foglalkoztatáspolitika EU szempontok szerinti felülvizsgálata a célkitűzés; utalás történik emellett a munkahelyi bizsét, a modernizáció programját és a kormány céljainak megfogalmazását, minthogy a problémákat nem lehet megoldani részletes elemzés és válaszok nélkül. Mostanra a modernizációs program kormányszintű elismerést kapott, elkezdődött a végrehajtás, s lassan haladunk is előre. Dr. Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő - a rendezvény házigazdájaként - azt hangsúlyozta: az Európa-napok célja, hogy elősegítsük Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását. Ez egy nagyon kemény munkafolyamat, melynek végeredményeként azonban kellő felkészültséggel léphetünk az Unióba. Mindehhez persze el kell sajátítanunk az európai normákat, s e szükséges lépéseknek mindenképpen a polgárok jobb és szebb jövőjét kell szolgálniuk. T. Sz. tonság és az egészségvédelem javítására, a nemek közötti esélyegyenlőségre, valamint a szociális párbeszéd továbbfejlesztésére. A környezetvédelemben a megfelelő jogszabályok hatékony végrehajtása az elvárás; a kiemelt figyelmet érdemlő területek között a szennyvizek kezelését, a levegőszennyezés, valamint az ipari hulladék kérdését említik. A regionális, strukturális politika területén az intézményi, jogi és személyi háttér (a pénzek kezelését, felhasználásuk ellenőrzését egyaránt szavatoló feltételek) megteremtése a cél. A partnerségi program egyúttal megerősíti, hogy a felkészülést az EU konkrét pénzügyi eszközökkel (így a PHARE-segéllyel, valamint a csatlakozásra felkészítő pénzalapokkal, a tíz ország számára összesen évi 3 milliárd ECU-vel) is segíteni fogja. Amennyiben azonban egy jelölt ország - így Magyarország - eltérne a taggá válás koppenhágai kritériumaitól vagy a csatlakozási partnerségben foglalt kötelezettségeitől, a támogatás folyósítása felfüggeszthető. A magyarok eddig sem rohanták le a határhoz közeli uniós országokat, hogy elárasszák az ottani munkahelyeket. Söt, a betelepült óriáscégek éppen itt, nálunk teremtettek munkahelyeket. 0 Milyen kép él az Unió népei között rólunk, magyarokról? - kérdeztük Molnár László államtitkárt a vásárhelyi Európa-napon. - A rólunk élő kép attól függ, melyik országra gondolunk. A határaink közelségében lévő államok lakossága tart leginkább a magyar munkaerőtől, ahogy például az osztrákok félnek attól, hogy megrohanják őket a magyar munkavállalók. Az írekben miután ők jóval messzebb vannak -, egészen más a rólunk alkotott kép. Nekünk mostantól kezdve kiemelt feladatunk, hogy a magyar integrációs törekvésekről adjunk hű képet a külföldnek. 0 Kell-e félni a magyaroktól, az innen külföldre vándorló munkaerőtől? - A munkaerő áramlásával • Brüsszel (MTI) A NATO-hoz egyelőre nem csatlakozó „békepartner országok" missziói számára a szövetség politikai központjánál új székházat nyitottak (közvetlenül a NATO mellett egy erre a célra átalakított épületben). Az általános átrendeződést az teszi teljessé, hogy a NATO nagyköveti tanácsa megvitatta a leendő új szövetségi székháznak a tervvariánsait, amelybe végül - leghamarabb az ezredforduló tájékán valamennyi tagállamnak és partnernek költöznie kellene. A magyar NATO-követség a brüsszeli központ egy teljes épületszárnyát foglalja el. (Korábban ebben, az úgynevezett Wörner-szárnyban kapott helyet valamennyi „békepartner", ám a bővítés elhatározása után e háromemeletes épület egy-egy szintjét kapja meg ideiglenesen a három jövőre belépő új tagállam. Ennek földszintje jutott a magyar missziónak). A összesen 19 helyiségből ál0 Bonn (MTI) Német gazdaságkutató professzorok véleménye szerint az Európai Unió tervezett bővítése érdekében a brüsszeli bizottság által javasoltnál lényegesen nagyobb mértékben kell csökkenteni a régi tagállamok elmaradt térségeinek pénzügyi támogatását. Ha az EU csak az Agenda-2000 programban előírt ütemtervnek megfelelően csökkenti a regionális segélyezést és az agrártámogatásokat, akkor az EU keleti bővítését el kell halasztani vélték a professzorok. Johann Eekhoff, aki hosszú éveken át az építésügyi, majd a gazdasági minisztérium államtitkáraként dolgokapcsolatos izgalmak igazából nem megalapozottak, hiszen a magyar munkavállalók már eddig is nagy számban mehettek volna a határ menti területekre, de nem tették. Az uniós tagság önmagban nem jelent majd nagy változást, azt viszont igen, ha valamelyik tagállammal kétoldalú szerződést kötünk a korlátozásra. Várható, hogy, a mainál lényegesen nagyobb kvótát kapunk létszámra, azaz jóval többen vállalhatnak munkát az EU-ban, mint amennyit ki tudunk tölteni. Cserébe nekünk is meg kell teremtenünk a szabad munkaerő-áramlás feltételeit. 0 Mi határozhatja meg még a magyarok külföldi munkavállalását? - Mindenképpen a nyelvtudás, ami a mai magyar munkanélküliekre éppen nem jellemző. Ráadásul óriási tőkebefektetéssel települtek át Magyarországra jelentős cégek, melyek éppen hogy ide vonzzák a munkaerőt. Ez azt jelenti, hogy az óriáscégek a magyar munkaerőt jól felkészültnek, képzettnek tartják. Korom András ló új követségen húszan (diplomaták, katonai képviselők, tisztek, valamint az őket kisegítő személyzet) kaptak helyet. A magyar NATO-képviselet további öt munkatársa változatlanul az Atlanti Összekötő Hivatal épületében él majd „társbérletben" az EU-misszióval, és fokozatosan sor kerül a monsi főparancsnokságon is a magyar katonai létszám bővítésére. A NATO által 30 évvel ezelőtt „átmeneti jelleggel" birtokba vett létesítmény Brüsszel peremén már jó ideje felújításra szorul, és sok szempontból a jelenlegi 16 tagország számára is szűk, helyenként alig működőképes. Újabb tagállam megjelenésének a kilátása, valamint a 28 békepartner ország „bekéredzkedése" a szövetségi központ területére végképp halaszthatatlanná tette a lakhelyek újraosztását, illetve ezzel párhuzamosan egy új székház megépítését. Ez utóbbinak a terveit egyelőre elkeseredett viták kísérik: a jelenleg asztalon lévő három variáns mindegyike 300 millió dolláros költséggel járna. zott, valamint Manfréd Neumann, a gazdasági minisztérium független gazdasági tanácsadó testületének elnöke kifogásolták, hogy az EU Bizottságának reformtervei nem elég mélyrehatóak. A kutatók szerint az új tagállamok polgárai számára a szabad munkavállalásra és a költözködésre vonatkozóan a belépéstől számított 10-12 éves átmeneti időszakot kell kijelölni. Neumann professzor szerint az eddigi pénzügyi hozzájárulás csökkentése a német kormány számára annyira fontos kérdés, hogy egy unión belüli vita esetén inkább elhalasztják a keleti bővítést. Az új tagok 2002es csatlakozási időpontja egyáltalán nem biztos dátum - tette hozzá. Paul Poudade, francia nagykövet, dr. Fogarassy József, a Magyar Közigazgatási Kamara elnöke, dr. Dubecz György jegyző és Nigel Thorpe, brit nagykövet egyetértettek a közigazgatás reformjának szükségességében. (Fotó: Tésik Attila) Milyen legyen NATO-központ? • Dokumentum Magyar partnerségi program Német tudósok ajánlásai