Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-03 / 283. szám

Unikumok Tkj emrégihen nagy érdeklődéssel kísért élelmiszer­1Y ipari és marketingkonferenciát rendeztek Szege­den a Pick és a Zwack közös támogatásával. Hogyan kerül egy asztalra a két társaság? Szerintem legkevés­bé azért, mert mindkettőt az élelmiszeriparba sorolja a statisztika, sokkal inkább azért, mert hungarikumot állítanak elő. Mindkettő családi vállalkozásként in­dult, az egyik a múlt században, a másik az azt meg­előzőben, s nevük hallatán nem kell magyarázkodni még külföldön sem, hiszen nagyon sokan azonosítják a márkát. Mindkettő unikum. A két társaság gyakran dolgozik össze, sűrűn talál­koznak vezetőik, legutóbb például a Foodapesten, a Pick esti partiján tette tiszteletét a Zwack-vezér. Az eu­rópai csatlakozás fontosságáról is hasonlóan véleked­nek, az időpontról azonban már nem feltétlenül. Az „unicumosok" bevallják, hogy nekik kellene még né­hány év ahhoz, hogy győztesen kerüljenek ki a csatla­kozásból, s talán azért, mert exportjuk nem olyan in­tenzív, termelésüknek viszonylag jelentős hányada ta­lál itthon gazdára. A Pick, külföldi eladásai miatt idő­ben felkészült a szigorú exporhigiénés követelmény­rendszerre, teljesíti is azokat, nemrégiben vette saját kezébe termékei németországi forgalmazását, egy ve­gyes vállalat alapításával. A szegedieket talán kevésbé érné váratlanul az előrehozott csatlakozás, miközben a Zwack nem örülne egy ilyen - szerinte mindenkép­pen politikai színezetű - döntésnek. A csatlakozás optimális időpontja kulcskérdése volt a konferenciának, az egyik előadó évszám helyett úgy gondolta, hogy az a jó időpont, amikor a mi koc­kázatunk már kisebb mint az unióé. Ezzel a megköze­lítéssel valószínűleg nem mindenki ért egyet, nehéz is kiszámolni előre, mi kerül a nyereség, s mi a veszteség rovatába. Győztesnek lenni pedig nem könnyű, s jó adag önbizalom is kell hozzá, amiben nem vagyunk feltétlenül erősek. Abban viszont közös volt a nevező, hogy egy időpontot, legyen az akár a konszenzusos 2002-es esztendő, mindenképpen ki kell jelölni, s ah­hoz igazítani a felkészülést, mert ha most valaki 2005­öt mond, akkor néhány évre leáll minden és kezdhe­tünk egy cs'ómó dolgot elölről. Hiába, ilyen a magyar, nagyon szeret hajrázni. (yf K­k Tk if • - T-? w - V r, * mmm íurópa-kapu • Az ezredfordulóra működni fog Szeged, a logisztikai központ • Ki segít a kelet-európai jelölteknek? Lesz felkészülési alap Prohászka Ottó: Virtuálisan, pontosabban számítógépen már létezik a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ. (Fotó: Schmidt Andrea) Mii tud egy LSZK? • Munkatársunktól A kérdésre, hogy mit kell tudnia egy logisztikai szolgáltató központnak (LSZK), csak hosszú fel­sorolással lehet válaszolni. Feltétlenül szükséges alapszolgáltatás a közúti, vasúti (esetleg vízi és légi) szállítás; a kombinált szál­lítási lehetőség; a rakodás és tárolás; a szállítás-elő­készítés; a szállítmányo­zás; a finishing szolgálta­tásnak nevezett „csomag", melybe például a szerelés, a csomagolás, az árazás, a címkézés tartozik; továbbá az informatikai szolgálta­tás. Az se baj, ha hűtőház és speciális rakodási lehe­tőség is kéznél van. A kiegészítő szolgálta­tások közé tartozik a vám­kezelés; az anyagmozgató gépek és eszközök bérbea­dása, javítása és karbantar­tása. Ezt kiegészítheti a ta­nácsadás, a konténer és a közúti járművek szervize, az üzemanyagtöltő állo­más, a biztosítás és az ok­tatás. Az „egyéb szolgál­tatást" a biztonsági és va­gyonvédelmi szolgálat, a tűzoltóság és az üzemor­vosi ellátás jelenti, amihez kapcsolódhat még, esetle­gesen, szálloda és étterem, bank és posta, piackutatás, piacszervezés, csomagkül­dő szolgálat, nyomda, rek­lám, konferencia és kiállí­tás szervezés, raktáráru­ház, minta utáni értékesí­tés is. • Brüsszel (MTI) Az Európai Bizottság a 2000-től kezdődő hé­téves közös költségve­tésben évi 1 milliárd ECU csatlakozási-fel­készülési alap létesíté­sét javasolja a tíz kelet­európai jelölt ország tá­mogatására. (Ez csatla­kozik az - 1997-es áron számolt - évi 1,5 milli­árd ECU-s Phare- és az ' 500 millió ECU-s agrár­fejlesztési alaphoz.) A felkészülési alap keze­lése lényegében azonos lesz a jelenlegi tagoknál alkal­mazott kohéziós alapoké­hoz, jelentős részben azért is, hogy a csatlakozás idejé­re a belépő újoncok már ki­alakítsák az ehhez szüksé­ges intézményi, jogi és sze­mélyi feltételeket, elsajátít­sák menedzselési módsze­reit. Itt is alapelv, hogy 98 • Semmering (MTI) Ez idő szerint Magyar­ország és Lengyelország a legérettebb vala­mennyi tagjelölt közül az EU-csatlakozásra, és Észtország képes még gyorsan elérni az EU­érettség szintjét - mond­ta Hannes Farnleitner osztrák gazdasági mi­niszter Semmeringben az Osztrák Állami és Közhasznú Gazdálko­dók Szövetségének (VÖWG) tanácskozásán. Szerinte minden ország maga határozhatja meg a belépés tempóját, a mostani tagjelöltek listáját rugalma­san kell kezelni. A belépés kritériuma az EU-normák százszázalékos teljesítése ­mondta. Utalt Olaszország, Belgi­um és Franciaország három­oldalú megállapodására, százalékban kizárólag kör­nyezetvédelmi, illetve köz­lekedésfejlesztési konkrét projektekkel lehet támoga­tásért folyamodni (maxi­mum 2 százalék fordítható konzultációs, tanácsadói cé­lokra). A pénzek felaprózá­sa helyett a cél a hatékony, koncentrált hasznosítás, ezért a projektnek legalább 5 millió ECU költségvonza­túnak kell lennie. Az EU itt is a kiadások 85 százalékát finanszírozza. Az egy országra jutó há­nyadot a népesség, a vásár­lóerőben kifejezett egy főre jutó GDP és a területnagy­ság alapján határozzák majd meg. Fontos feltétel a pénzek kezelésére, ellenőrzésére képes intézményi háttér megteremtése (a határidő erre 2002. január 1., ezután - ennek híján - az érintett ország elesik a támogatás­tól.) hogy nem szavaznak meg semmilyen bővítést az EU­normák teljesítése nélkül, és úgy vélte, hogy az új tagok­nak nem is lesz szükségük kivételezésre, nem úgy, mint számos jelenlegi tagállam­nak. Farnleitner szerint az unió jelenlegi intézményi rend­szere egyszeri esélyt kínál a gyors belépésre. Szerinte a két bizottsági taggal rendel­kező tagországok egy helyet átadhatnak egy-egy új tag­nak, és az Európai Parla­mentben is „van még elég szabad hely". Az EU költ­ségvetési reformja jövőre kezdődik, és az EU belső re­formjai Franleitner szerint négy-öt évet vesznek igény­be. A leggyorsabb tagjelöl­teknek még esélyük lenne az intézményi reformok előtt belépni, azután a csatlakozá­si folyamat lényegesen elhú­zódik. Hadtápszolgálat, a csapatok élelmezésével és utánpótlásával foglal­kozó szolgálat. Ez a lo­gisztika jelentése (kato­nai szakkifejezés) - az 1994-ben megjelent Ide­gen szavak szótára sze­rint. Ám a logisztika tu­domány; az áruelosztás és -ellátás legfejlettebb technológiája, vagyis gyakorlati módszer is, melynek lényege a min­denkori optimumkere­sés. A logisztika közre­működésével növelhető a hatékonyság, a ver­senyképesség és a vevő elégedettsége, miközben csökkenthető az önkölt­ség. Szeged (Budapest után) a második legal­kalmasabb hely az or­szágban - logisztikai szolgáltató központ lét­rehozására. Európa gazdagabbik felén 1975-től terjedt el a logiszti­kai központ, a természetes gazdasági régiók kiszolgálá­sának optimális formája. Szeged földrajzi és gazdasági adottságai - vagyis hogy ha­tárváros, hogy vasúti, közúti és vízi közlekedési tenge­lyekkel rendelkezik, s alkal­mas a légi forgalom fogadá­sára is - arra predesztinálják, hogy itt logisztikai szolgálta­tó központ létesüljön. Am a megvalósításra a szegedi ön­kormányzat egyedül nem vállalkozott. Inkább 1994-től támogatta a Magyar Logiszti­kai Egyesület (MLE) területi képviseletének szervezési munkáját, majd 1996-ban tár­sult a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ (LSZK) létrehozásának előkészítését fölvállaló Praelog Kft-be. E kft. ügyvezetőjét, az MLE te­rületi vezetőjét, Prohászka Ottót kértük arra, vázolja, mire való egy logisztikai központ, miért jó, ha Szege­den is lesz egy ilyen centrum. A teherforgalom kaotikus­sága zavarta az általános köz­lekedést Európa fejlettebb fe­lén. S kiderült, e folyamato­kat kezelni tudja a logisztika tudománya, ezért kialakultak a logisztikai szolgáltató köz­pontok. Ezek a gyártókat megkímélik olyan, a terme­léshez közvetlenül nem kap­csolódó tevékenységek el­végzésétől, amelyeket haté­konyan csak egy specializá­lódott szervezet tud elvégez­ni. A már működő központok szolgáltatásaiért a gyártók a hagyományos díjnál akár 10­20 százalékkal is többet fizet­nek. Az ok: a központok szol­gáltatási színvonala garancia arra, hogy az árut a megfele­lő időben, a megfelelő helyre, a megfelelő minőségben és a megfelelő költséggel szállít­ják. Ez a 4M-elv. Ezt az igényt kielégítendő korszerű logisztikai szolgáltatásokkal rendelkező áruforgalmi köz­pontok jöttek létre például Brémában, Veronában, Bar­celonában, Párizsban. A lo­gisztikai szolgáltató közpon­tok az uniós országban min­dig az adott helyre jellemző­ek, mégis polgárjogot nyer­tek az EU közlekedéspoliti­kájában. Az egységes európai érde­keket szolgáló infrastruktúra fejlesztés, a piaci súlypontok áthelyeződése miatt hazánk euro-atlanti integrációs törek­vései között is különösen fontos szerepet kap a logisz­tika. Ugyanakkor az EU csat­lakozás logisztikai feladato­kat is hoz majd Magyaror­szágnak, földrajzi helyzeté­nél fogva. Erre készülve az országos területfejlesztési koncepcióban 10 logisztikai központ létrehozásának terve szerepel. A magyar logisztikai köz­pontok helyének meghatáro­zását célzó kutatás arra kere­sett választ, hogy mely szű­kebb országrészeken lehet úgy logisztikai szolgáltató központot telepíteni, hogy az a piacgazdaság körülményei között megéljen. Ehhez a te­rületek gazdasági potenciálját és fejlődő képességét, az ex­port, import és tranzit áru­áramlatokat, a közlekedés infrastruktúráját tették nagyí­tó alá. E paraméterek alapján esett a választás a Sopron központú nyugat-dunántúli körzetre, Győr centrummal Észak-Dunántúlra, Székesfe­hérvár erejére támaszkodva Közép-Dunántúlra, Baja ki­kötőjére apellálva a dél-du­nántúli körzetre, (természete­sen) Budapestre, a Szolnok köré szervezhető közép-alföl­di körzetre, a Szegedre tá­maszkodó Dél-Alföldre, a Miskolc központú észak-ke­leti régióra, a Záhony adott­ságaiból kiinduló észak-ti­szántúli körzetre, illetve a horvát és szlovén kapcsola­tok miatt fontossá vált, Zala­egerszeg centrumú délnyu­gat-dunántúli körzetre. Nem versenytárs a tíz lo­gisztikai szolgáltató központ, inkább egymást kiegészíti. A tíz „lehetséges LSZK" közül készültségi fokban a szegedi Budapest, Sopron, és Székes­fehérvár után következik. Az 1995 óta tartó előké­születi szakasz után a szegedi LSZK most lépett elő (még nem teljesen) kész fegyver­zettel, mert már látható: hol, hogyan és mikorra épülhet föl. A szegedi önkormányzat rögzítette a város általános rendezési tervében az LSZK helyét, mely az 5. számú főút és a Budapest-Szeged vasút­vonal között, a város belterü­leti határától északra, mint­egy 55 hektáron terül el. Most azt kell kimondania az önkormányzatnak, az ide te­lepülő vállalkozók milyen kedvezményekre számíthat­nak. Ugyanazt kapják, mint az ipari parkokat benépesítők vagy a város újfajta kedvez­ményekkel csábít vállalkozó­kat logisztikai központjába. E szervező erő, az LSZK kiegé­szíti és kiszolgálja a térség ipari parkjait, együttműköd­nek a gazdaság-szervezési feladatok teljesítésében. A zöldmezős beruházás megvalósítását célzó tervek készülnek, a befektetői tár­gyalások és a marketing tevé­kenység elkezdődött, jövőre a műszaki előterv és az en­gedélyezési dokumentáció is összeáll, így az ezredforduló­ra, a kiviteli terv birtokában, benépesülhet a Szegedi Lo­gisztikai Szolgáltató Köz­pont. De addig is: itt van Szegeden az ország elsőként létrehozott virtuális logiszti­kai központja, mely - meg­előzve a nagy költségű beru­házásokat - a jelen gazdasági szereplői révén nyújt logisz­tikai szolgáltatást. Újszászi Ilona Tagielöltek tanácskoztak • Bukarest (MTI) Bukarestben tartják decem­ber 5. és 7. között az Európai Unióba felvételüket kérő or­szágok integrációs minisztere­inek első tanácskozását - je­lentette be Alexandru Herlea, a román kormány európai in­tegrációért felelős minisztere. Herlea a román EU-csatlako­zásról rendezett minapi nem­zetközi konferencián ismertet­te a román kezdeményezést. A meghívókat mind a 11 EU­tagjelölt országnak megküld­ték. Bukaresti információk szerint a román miniszter már tárgyalt a tervezett találkozó­ról Gottfried Péterrel, a Kül­ügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetőjé­vel, és a magyar fél jelezte részvételi szándékát. A buka­resti találkozón rögzítenek több olyan intézkedést, ame­lyet a felvétel folyamatában minden tagjelölt meghoz ­mondta Alexandru Herlea. EU-segítség Ázsiának • Tokió (MTI) Az Európai Unió pénzügyi szakértőinek segítséget nyújt ahhoz, hogy Ázsiában haté­kony pénzügyi megfigyelő rendszer épüljön ki. Ezt az ajánlatot az EU tárgyaló kül­döttsége tette Tokióban. Az Európai Unió élénk érdeklő­dést mutat - Japán megítélése szerint - a rövid távra befek­tetett, spekulatív tőkék mozgá­sának nyomon követését cél­zó rendszer kiépítése iránt. Az úgynevezett**,forró tőke " mozgását sokan teszik fele­lőssé a múlt év nyarán kezdő­dött pénzügyi válság kirob­bantásáért. Az Európai Bizott­ság pénzügyekben illetékes vezérigazgatója, John Mogg képviselte az EU-t az integrá­ció és Japán közötti 14. pénz­ügyi tanácskozáson. Az egyház közeledne • Brüsszel (MTI) Az Európai Unió tagorszá­gainak egyházai szeretnék fo­kozni és elmélyíteni a párbe­szédet az unió intézményei­vel. A COMECE nevű szer­vezetbe tömörült püspökök a minap tartották őszi találkozó­jukat a belgiumi Leuvenben. Az ülésen az EU aktuális ügyeit vitatták meg, köztük a keleti bővítést. A szervezet képviselői nemrégiben talál­koztak Jacques Santer euró­pai bizottsági elnökkel. A lu­xemburgi kereszténydemok­rata politikus készségét fejez­te ki a párbeszéd elmélyítésé­re, úgy vélekedve, hogy az EU-intézményrendszer fejlő­dése is ebbe az irányba mutat. Stephen Wall, az EU-nál akk­reditált brüsszeli nagykövet azt kérte a püspököktől, hogy az egyházakat állítsák az EU­bővftés, illetve a kelet-nyugati közeledés szolgálatába. A nagykövet szerint az egyház­nak a Nyugatot nagyvonalúbb hozzáállásra kellene buzdíta­nia. „Nincs" kivándorlás • Munkatársunktól Megszűnt a kivándorlás in­tézménye - idén szeptember­től -, azaz a rendőrség nem tartja nyilván, ha külföldre tesszük át lakóhelyünket. De azt, hogy hány magyar állam­polgár él külföldön bevándo­roltként, letelepedettként vagy újabb állampolgárságot sze­rezve, senki nem tudja. A ma­gyar állampolgárságról tavaly 1178, míg ez év első felében 418 személy mondott le. A „legérettebbek"

Next

/
Thumbnails
Contents