Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-29 / 303. szám

No NATO? A honatyák név szerint szavaztak, s állították ki a hazai belviszonyokról a bizonyítványt. A döntés a NA TO-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosí­tás volt, mégis a belpolitikáról szólt. Erődemonstrációnak is tekinthető az a szavazás. Sajnos nem szokatlan a hazai, gyermekkorú demok­rácia történetében, hogy belpolitikáról üzennek a külpolitikát is érintő döntések. Emlékezzünk csak az MSZP-SZDSZ kormányzat idején a Fidesz NATO-t érintő „ügydöntő" népszavazást kezdeményezett. Most pedig, mikor a Fidesz-MDF-FKGP-kormány kezdeményezte az alkotmány NATO-baráttá formálá­sát, az új ellenzék mondott nemet, pontosabban az MSZP tartózkodott, az SZDSZ pedig nem vett részt a szavazásban. A kívülálló számára mindkét esetben úgy tűnhet, hazánk NATO-tagsága forog kockán, holott nem erről szól a történet. A látszat csal, hiszen valójában egyetértés uralja az euroatlanti integráció ügyét. A mindenkori aktuá­lis kormány és ellenzéke is akarja, hogy Magyaror­szág mielőbb a NATO, s majd az EU tagja legyen. Ráadásul az alkotmány módosítása nem feltétele a NATO-tagságnak, „csak" a kormány helyzetét könnyítené meg, ugyanis országgyűlési procedúra nélkül járulhatna hozzá bizonyos csapatmozgások­hoz. A valóságban belpolitikai tusakodásnak a kül­politikai színtérre vetítéséről vagyon szó. Az ok: az erődemonstráció. A kormány jelzi, a polgárok voksokban kifejezett bizalmát erős háttérnek tekintve még decemberben az alkotmánymódosítás ügyével ugratta ki a nyulat a bokorból. Az akcióval azt is hőmérőzte, hogy a két­harmados törvények módosításához hogyan viszo­nyul az MSZP és az SZDSZ. Az ellenzék pedig megmutatta: nem riad vissza a szennyes kiteregetésétől sem, hogy csorbultnak vélt jogait (például a kormány „ügyeit" vizsgáló két par­lamenti bizottság ellenzéki elnökének megválasztá­sát) kikényszerítse. A szocialisták iránytűje azt mutat­ja, míg korábban kelet, addig most nyugat felől kell külső segítséget kérni. M ost ötvennégy szavazaton múlott, hogy ne a ma­gyar belpolitikai viszonyokról és szokásokról pletykáljon a világ! Még jó, hogy legalább mi, az itt­honi és az ottani magyarok tudjuk: (bel)politikai já­ték ez, nem pedig a NATO-ra mondott „no". DUVJV • Új év, új pénz MIM íurópű'kapu • Kongresszusi központ - uniós támogatással Beindulhat Szeged „nehézipara" Az elhanyagolt telken kongresszusi központ épül. (Fotó: Miskolczi Róbert) Itt az euró • Munkatársunktól Az évszázad legje­lentősebb gazdaságtör­téneti eseménye Euró­pában, hogy 1999. ja­nuár 1-jétöl útjára indul az euró, tizenegy or­szág közös valutája. A jelenleg tizenöt ország­ból álló Európai Unió ti­zenegy állama, azaz Ausztria, Belgium, Finn­ország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lu­xemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország egye­síti erejét egy pénzügyi unióban. Európa hason­ló jelentőségű változást a múlt században Né­metország egyesítése­kor élt meg: akkor ti­zennyolc, most tizenegy pénz helyébe lép egy. Az euró megjelenésével megkezdődik az Európai Monetáris Unió (EMU) har­madik, utolsó és befejező szakasza, ami a résztvevő ti­zenegy ország valutáinak euróhoz viszonyított átvál­tási árfolyamának végleges rögzítését és az eurónak számlapénzként való megje­lenését jelenti. Azaz ezután a tagországok valutáinak keresztárfolyama sem egy­máshoz képest, sem az eu­róhoz képest nem változik. Az euro-bankjegyek 2002. január l-jén jelennek meg. Addig a jelenleg érvényben lévő nemzeti valutákkal le­het fizetni az érintett orszá­gokban. A lépés súlyát érzékelteti, hogy a monetáris unió lét­rejöttével a világ második legnagyobb gazdasága jön létre, amely - szakértők szerint - valós kihívást in­tézhet az Amerikai Egyesült Államok és a dollár világhe­gemóniája ellen. Ha szá­mokban méijük az Egyesült Államok és az eurozóna kü­lönbségét, akkor például a lakosság ott 268 millió, itt 290 millió; a bruttó hazai össztermék ott 7200 milli­árd dollár, itt 6900 milliárd dollár; a világkereskede­lemből való részesedés 19,6 százalék, illetve a 15 EU­tagállam esetében 20,9 szá­zalék; a világ devizatartalé­kaiból való részesedése a dollárnak 61,5 százalék, míg az európai valutáknak 20,1 százalék; a nemzetközi pénzpiaci tranzakciók 41,5 százalékát dollárban, s 18,5 százalékát német márká­ban (az egyetlen európai fizetőeszköz, melyet ed­dig nemzetközi forgalom­ban használtak) bonyolítják le. Az euró bevezetésének általános előnyei közé a tér­ség pénzügyi stabilitását, az árfolyamkockázat meg­szűnését, a belső kereskede­lem és a befektetések leegy­szerűsödését, a homogén jo­gi-pénzügyi környezetet so­rolják. Az euró mellett érvelők az átlagember figyelmébe azt ajánlják, hogy összeha­sonlíthatóvá válnak az árak és árszerkezetek, így minden piacon tisztább árverseny alakul ki, aminek végül a fo­gyasztó lesz a nyertese. De az se elhanyagolható előny, hogy könnyebbé lesz az uta­zás. Ám az érintett tizenegy ország közvéleménye nem egységes, hiszen a nem­zeti érzékenység nehezen emészti meg a szuverenitás jelképeként is funkcionáló nemzeti valuta elvesztését. S - az átlagemberben ugyan­úgy, mint a gazdaság más szereplőiben - ott munkál az ismeretlentől való féle­lem. A Phare kísérleti prog­ramalapra benyújtott mintegy hatvan pályázat közül kapott kiemelt tá­mogatást a szegedi ön­kormányzat és a Világ Utcája Kft. közös pro­jektje, amely egy több­funkciós kongresszusi központ megvalósítását célozta meg. Még 1992-ben fogalmazó­dott meg Szeged emberlép­tékű világvárossá, eurorégiós központtá válásának gondo­lata. Az ötletet azonban so­kan túl költséges, emiatt megvalósíthatatlan „álom­nak" tartották. A program ki­dolgozójának, a Világ Utcája Kft.-nek ennek ellenére akad­tak támogatói. A több éves küzdelem eredményeként most úgy tűnik, hamarosan mégis megindulhat a valóban rendkívülinek ígérkező beru­házássorozat. Az idén ugyan­is Szeged város önkormány­zata is belátta: a régióköz­ponti szerepkör elnyerése el­képzelhetetlen bizonyos felté­telek megteremtése nélkül. Ezek sorába tartozik egy gaz­dasági, kereskedelmi és kul­turális centrum alapjainak le­rakása. így, amikor tudomást szereztek arról, hogy régión­kat a Phare kísérleti prog­ramalap támogatná, a Világ Utcája Kft.-vel közösen nyúj­• Brüsszel (MTI) Januártól lehetővé válik, hogy a közép- és kelet-euró­pai országok határ menti együttműködésük javítására is támogatást kapjanak az Európai Unió csatlakozás­előkészítő programjából, a Phare-ból. Mindeddig ez csak abban az esetben volt lehetséges, ha egy vagy több EU-tag és egy társult ország határ menti együttműködéséhez igényel­tek közösségi támogatást. Magyarország eddig Ausztri­ával közösen készített Phare­finanszírozású programokat, ezentúl északi déli és keleti határainak nagy részén is le­hetősége lesz erre. Az EU összesen évi 180 millió ECU-t (215 millió dol­tották be a többfunkciós kongresszusi központ meg­építését célzó projektet. A program beindítását az a nyilvánvaló tény is segítette, hogy a város „nehézipara" ta­gadhatatlanul a tudomány, a szellemiség erőteljes jelenlé­te. Az oktatási és kutatóintéz­mények sora azonban csak akkor jelenthet gazdasági szempontból is vonzerőt, ha méltó körülményeket terem­tünk a külföldi szakemberek részvételével szervezhető programoknak. Köztudott azonban, hogy ma a város képtelen nagyobb létszámú szakmai tanácskozásnak he­lyet adni. Ugyanakkor vi­szont egy kongresszusi köz­pont építésének óriási költsé­gei soha nem térülnek meg. A Világ Utcája-projekt ké­szítői - hangsúlyozta Apró Juhász János ügyvezető ­éppen ezért gondoltak a több­funkciós kongresszusi köz­pontra. A terv szerint - ami az eu­roregionális szempontokat tekintve szintén figyelemre méltó - az épületben 300-tól akár 3 ezer személy befoga­dására is alkalmas helyiség­csoportok lesznek. A mint­egy 18 ezer négyzetméter hasznos alapterületű létesít­mény azonban - a konferen­ciák rendezése mellett - a Szegedi Nemzetközi Vásár lárt) szán a határ menti együttműködés támogatására. A cél az uniós tagság előké­szítése mellett az is, hogy az érintett államok megkezdjék a beilleszkedést az EU belső felzárkóztatási rendszerébe, a területi támogatások hálóza­tába, amelynek a belépés után feltehetően első számú haszonélvezői lesznek. A Brüsszelben hétfőn bejelen­tett döntés szerint Románia például most először része­sülhet effajta Phare-támoga­tásban. Az EU mindazonáltal azt is kikötötte, hogy az összes határ menti támogatá­sok kétharmadának még jövőre is olyan projektekhez kell kerülnie, amelyekben mai EU-tagállam is részt vesz. kiállítóhelyéül is szolgálna, mert az épülethez hathektár­nyi időszakos szabadtéri be­mutatóterület társul majd. A beruházás megtérülését ga­rantálja az is, hogy a kong­resszusi központtal párhuza­mosan készülne el - profito­rientált működésre alapozva - az üzletközpont, a bank, lenne információs központ, árutőzsde, szálloda és többfé­le szórakoztató létesítmény is. így egy kongresszus szer­vezéséhez kiállításokat, vásá­rokat lehet társítani, hangver­senyeket, filmbemutatókat, sportversenyeket rendezni, amellett, hogy már ott, hely­ben turisztikai látványossá­gok - mint például a millen­niumi keresztény kápolna, a hunok temploma, a vadas­park - is biztosítottak lesz­nek. A kongresszusi turizmus pedig köztudottan rendkívüli gazdaságélénkítést eredmé­nyezhet. Tény ugyanakkor, hogy csupán a kongresszusi köz­pont építése mintegy 2,5-2,6 milliárd forintot igényel. A Világ Utcája Kft. azonban minden pályázati lehetőség­gel élni kíván. így a Magyar Turizmus Rt., a Magyar Kul­turális Örökség, illetve a Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium tá­mogatásának elnyerésére is számít. Ezenkívül a profitori­Reform és • Budapest (MTI) Az Európai Unió bővítési folyamata pozitív hatást gyakorolhat a szervezet belső reformjainak minél gyorsabb végrehajtására is ­mondta Giorgio Bonacci, az Európai Bizottság magyar csatlakozásért felelős mun­katársa egy budapesti ren­dezvényen. Magyarország 2002. ja­nuár 1-jei belépése az EU­ba nem teljesíthetetlen cél, annak ellenére, hogy való­színűsíthető: hazánk abban az időpontban még nem vá­lik taggá - jelentette ki a fi­deszes politikus. Szájer Jó­zsef szerint Magyarország gazdasági mutatói rendkívül kedvezően alakulnak a csat­lakozás szempontjából. entált hazai és külföldi beru­házók érdeklődése is re­ménykeltő. A teljes program­csomag valóra válásából azonban nemcsak a beruhá­zásba beszállók remélhetnek hasznot. Nem szabad elfeled­kezni arról, hogy már a mun­kálatok megkezdésével eny­hülnek a foglalkoztatási gon­dok. De módot kapnak a tér­ség kis- és középgazdaságai­nak képviselői is - éppen a multinacionális cégek nö­vekvő jelenléte miatt - arra, hogy ott bemutassák, értéke­sítsék terményeiket, áruféle­ségeiket. A projekt óriási je­lentőségét igazolja az is, hogy a kivitelezéssel megbí­zandó cég, a KÉSZ Kft. még a költségek előfinanszírozá­sára is vállalkozna annak ér­dekében, hogy 1999 első fél­évében megindulhasson a munka. Mint azt Apró Juhász János, a kft. ügyvezető igaz­gatója elmondta: mindezzel, valamint a pályázattal nyert százmillió forintos Phare-tá­mogatással, illetve azzal a földterülettel, amelyet Sze­ged a Móravárosi körút és a Kálvária sugárút keresz­teződésénél, apportként biz­tosít, a beruházás megvalósí­tásának nem lesz akadálya. Azaz megtehetünk egy nagy lépést Szeged régióközponttá válása felé. N. Rácz Judit integráció Giorgio Bonacci hangsú­lyozta: a tagjelölt államok saját felkészültségük alap­ján állapították meg a csat­lakozás majdani dátumára vonatkozó munkahipotézi­süket. Utalt arra, hogy az 5 plusz 1 kiválasztott ország 2002-2003-as belépéssel számol. Az Európai Bizottság ezt tudomásul vette, s a jelöltek előrehaladásától teszi függővé a dátumok valóra válását - fogalmazott a brüsszeli illetékes. Hozzá­tette azt is, hogy legkésőbb 2000 elejére meg kell oldani az intézményi reformokat is, hiszen például 20 taggal más működési mechaniz­must igényel az EU, mint 15-tel. EU: egyre több embernek van munkája • Brüsszel (MTI) Még mindig 10,2 százalé­kos munkanélküliséggel küzd az Európai Unió, jólle­het tavaly 800 ezerrel 149 millióra nőtt a foglalkozta­tottak száma - állapította meg éves jelentésében az Európai Bizottság. A gazdasági növekedéstől javult a foglalkoztatás, de sem az átlagos, sem a hosszú távú munkanélküliség nem változott jelentősen. Utóbbi 5 százalékra rúg a 10 százaléknál magasabb teljes munkanélküliségen belül. A jövő évi feladatok közül az EU a képzettség szintjének emelését, a vállal­kozókészség növelését, a részmunkaidő gyakoribb al­kalmazását, az esély­egyenlőség bővítését emeli ki. Vitatott adó • London (MTI) „Érvanyag" készült a né­met pénzügyminiszter felhí­vásával kapcsolatban, misze­rint egész Nyugat-Európá­ban „harmonizálni", vagyis teljesen egységesíteni kelle­ne az adórendszereket. Egy ilyen koncepció előterjesztése esetére Lon­don vétót helyezett kilátás­ba. A cégek adóztatása terén egységes összeurópai rend­szert maga a német kancellár sem tart időszerűnek, mert a munkaerőpiaci helyzetre hátrányos kihatásai lenné­nek. Áttérés az euróra • DM/DV-információ Magyarországnak is kell alkalmazkodnia az euró be­vezetéséhez: a hazai nagy­bankokban, hasonlóan az Európai Unió kereskedelmi bankjaihoz, az úgynevezett konverziós hétvégén (1998. december 31-1999. január 4. között) elvégzik az ECU­számlák 1:1 arányú átváltá­sát, de később a tizenegy tagvaluta és az euró között is költségmentes lesz az átvál­tás. A cél, hogy az ügyfelek (a kártyát használó magánsze­mélyek is) minél előbb áttér­jenek az euro-számlákra. A technikai átállás után az eu­rozóna az új pénzügyi kör­nyezetből fakadó előnnyel és hátránnyal jár — a magyarok számára is. Egyezmény készül a „kicsikkel" • Brüsszel (MTI) Teljes jogú euróhasz­nálatot garantáló egyez­mény kötésére készül az Európai Unió Monacóval, San Marinóval és a Va­tikánnal. A három kisállam, Mo­naco, San Marino és Vati­kán eddig speciális pénz­ügyi megállapodással kö­tődött Olaszországhoz, illet­ve Franciaországhoz, ám az effajta egyezmények joga a közös pénz bevezetésével az EU-ra mint intézményre száll át. Az unió azt javasolja, hogy az érintett államok használják hivatalos pénz­ként az eurót. A tárgyaláso­kat várhatóan a francia, il­letve az olasz kormányzat folytatja majd le az EU-ta­gországok nevében. Bevon­ják azonban a megbeszélé­sekbe az Európai Központi Bankot és a brüsszeli bizott­ságot is. Kiterjesztik a támogatást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents