Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-29 / 303. szám

II. EURÓPA-KAPU KEDD, 1998. DEC. 29. 2 EU-mix Csökkend munka­nélküliség • Brüsszel (MTI) Az Európai Unióban vár­ható demográfiai változások oda vezethetnek, hogy 2015­re elérhető közelségbe kerül a teljes foglalkoztatás, egyes országokban pedig egyene­sen munkaerőhiány léphet fel - állítja egy nemzetközi tanulmány, amelyet a La Libre Belgique című belga napilap ismertetett. A vizsgálat emlékeztet arra, hogy az 1995-tel zárult tíz évben a munkanélküliség csak azért emelkedett 900 ezer fővel, mert a 300 milli­ós EU lakossága 9,4 millió­val, az állások száma vi­szont csak 8,5 millióval nőtt. A közeljövőben azon­ban e tendencia fordulása várható: 2005-2015 között például 3,4 millió fős lakos­ságcsökkenés várható, mi­közben a munkahelyterem­tés üteme feltehetően fenn­marad. Ezzel számolva 2015-ben 5 százalék körüli­re apadhat a ma még 10 szá­zaléknál magasabb munka­nélküliség. Az elemzés szer­zői nem számolnak az EU keleti bővítésének hatásai­val, mert azok között túlsá­gosan sok bizonytalansági tényezőt gyanítanak. Meg­jegyzik azonban, hogy a ke­let-európai államok belépése segíthet enyhíteni a mai EU­tagok későbbi munkaerő­gondjait. Szabályozott agrárium • Budapest (MTI) A magyar mezőgazdaság számára az EU-csatlakozá­sig hátralévő - optimális esetben 3-4 éves - időszak­ban a legfontosabb, hogy szereplői megismerjék az unió belső szabályozását ­hangoztatta Gottfried Péter. a Külügyminisztérium integ­rációs ügyekért felelős ál­lamtitkára a Magyar Agrár­kamara EU-csatlakozást elő­készítő budapesti rendezvé­nyén. Vajda László, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU-integráci­ós ügyekért felelős főosz­tályvezetője előadásában szólt arról, hogy a magyar mezőgazdaság átvilágítása várhatóan a jövő év közepén fejeződik be, ekkor kezdőd­hetnek az érdemi tárgyalá­sok a megoldandó kérdések­ről. Jelezte: vannak olyan mezőgazdasági területek ­egyebek között a földkérdés szabályozása, az oktatás, a marketing, illetve a kutatás témája amelyet az unió nem szabályoz egységesen. Lényegében e területeken marad meg a mozgástér. A magyar mezőgazdaság szá­mára a csatlakozás minden­képpen előnyökkel jár majd - hangsúlyozta Vajda László -, hiszen kiszámíthatóbb lesz a szabályozó rendszer, stabilabb piaci háttérrel szá­molhatnak a gazdálkodók, és a támogatás mértéke sem lesz alacsony, hisz a számí­tások szerint a jelenleginek legalább a kétszeresére nö­vekszik. A hátrányokról szólva elmondta: az első időkban a szuverenitás rész­leges megszűnése jelenthet gondot, és a piacok megnyi­tása is sajátos helyzetet te­remt. • Nemzetközi együttműködés - apátfalvi kezdeményezéssel „A határ mindhárom oldala" A táncnyelv: nemzetközi. Csenteri Andrea szerb, román és magyar gyerekeknek tanít a néprajzi táborban. (Fotó: Kamok Csaba) Apátfalva - közvetle­nül a leendő schengeni határ mellett - már ké­szül az uniós csatlakozás­ra, határontúli községe­ket is bevonva az együtt­működésbe. Phare-pályá­zati pénzből közös prog­ramokat szerveztek a ha­tár túloldalán lévő, romá­niai településekkel, de vajdaságiakkal is kap­csolatban állnak. A nyá­ron nemzetközi alkotótá­bort tartottak Apátfalván, román, szerb, magyar gyermekek részvételével. A közeljövőben vélhetően tovább bővülnek a nem­zetközi kapcsolatok. Mindebben meghatározó szerepet tölt be az apátfalvi művelődési ház két munkatár­sa, Móric Ágnes és Varga Pé­ter. A megvalósultak, s a ter­vek anyagi alapját az általuk a 'Pátfalváért Egyesület nevében írott, az önkormányzat támo­gatta pályázatok biztosítják. • Hogyan alakult ki e szé­leskörű, határon túli kap­csolatrendszer? - kérdez­tük Móricz Ágnest. - Már évekkel ezelőtt föl­vettük mindazokkal a telepü­lésekkel a kapcsolatot, ame­lyeknek közük van Apátfalvá­hoz, bel- és külföldön egy­aránt. Aztán létrejött egy szo­rosabb határmenti együttmű­ködés is, a Phare CBC Ma­gyarország-Románia prog­ramja keretében egy, általunk benyújtott pályázat („Közös gyökerek a közös jövőért") eredményeként. • Mely települések a résztvevők? - A határ innenső oldalán Apátfalva, Magyarcsanád s Nagylak, a romániai oldalon Csanád, Nagykomlós, és a ro­mán Nagylak. Csanád, azaz Őscsanád több tekintetben szorosan kapcsolódik Apát­falvához; Nagykomlós Ma­gyarcsanád testvértelepülése; a romániai Nagylak pedig a magyar Nagylaké. Tehát az egymással már egyébként is kapcsolatban álló települések kötődése vált hivatalossá. • Milyen rendezvényeket szerveztek eddig? - Mindenekelőtt, az együttműködés aláírásával egyidejűleg, bemutatkozott Apátfalva a már említett köz­ségek előtt, a Kardos István születésének századik évfor­dulója kapcsán tartott emlék­esten (Kardos István Apátfal­va nagy néptáncosa volt; az ő révén maradtak fönn a hagyo­mányos apátfalvi táncok). Ugyanezen pályázat összegei­ből a nyáron, szintén Apátfal­ván, megrendezték az Eszter­lánc I. tábort - e név az egy­máshoz kapcsolódást sugallja. Néprajzi tábor volt, a foglal­kozások közt éppúgy szere­pelt képzőművészet, néptánc, mint népzene, helytörténet, és játszóház. Magyar, román s szerb gyerekek egyaránt részt vettek itt, „a határ mindhárom oldaláról", hogy így fogal­mazzak. A tábor utolsó prog­ramjaként leraktuk egy létesí­tendő europark alapkövét is. Jövőre egy újabb település mutatkozna be az Eszterlánc II. során, de lehetséges, hogy ismét mi rendezzük meg. 0 Jelenleg elbírálás alatt áll egy negyvenmilliós pá­lyázatuk. - Szintén Phare-pályázat­ról van szó (Erasmus Prog­ram). Szeretnénk olyan euro­központot kialakítani, amely a mezőgazdaság területén dol­gozókat készítené föl az EU­csatlakozás során várható kö­vetelményrendszerre. A hely­szín Apátfalva, a volt Eg­ressy-kúria (jelenleg kihasz­nálatlanul áll), amit oktatási központnak alakítanánk át. Működtetését egy, később lét­rehozandó gazdálkodási szer­vezet végezné. A program széleskörű kapcsolatrendszert igényel településekkel, intéz­ményekkel. Ebben máris part­ner lenne Arad megye, Temes megye és a franciaországi Fi­nistere megye is (e megyének Szegeddel vannak kapcsola­tai). Ugyancsak biztosított minket együttműködési kész­ségéről a JATE - a vásárhelyi főiskolai kar is kapcsolódna továbbá a megyei Agrárka­mara, s a Kereskedelmi és Iparkamara. Az apátfalvi Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezettel együttműköd­ve - egy következő pályázat pénzéből - pedig mintagazda­ságot szeretnénk létrehozni, EU-országok mintái alapján. 0 Szólt az előbb az apát­falvi europarkról, melynek alapkövét már letették. Mi mindent foglalna magá­ban? - Például egy tájházat, ami Apátfalva, s az együttműkö­désben részt vevő községek jellegzetességeit mutatja be. Alkotóműhelyként is szolgál­na művészeti tevékenységek­hez az europark, részét képez­né egy szabadtéri színpad, mozi, sportlétesítmény, ját­szótér. Jelentős szerepet tölt­hetne be a határ mindhárom oldalán élők kulturális kap­csolatainak kialakításában. Apátfalvának nagy szerepe le­het a különböző országokban, de egymástól nem is olyan messze élők kulturális, majd gazdasági kapcsolatainak elő­segítésében, a leendő schen­geni határ mellett. Farkas Csaba • A pedagógus válaszol Hogyan legyünk európai polgárok? „Európát úgy lehet meghatározni, mint azon földrajzi területen élő em­berek múltját, jelenté és jövőjét, amely terület az Északi-sarktól a Földközi­tengerig, Izlandtól az Ura­iig nyúlik és nem úgy, mint tagságot valamelyik európai szervezetben." Az Európa Tanács tudo­mányos szakértői fogal­maztak így. Hogyan le­gyünk európai polgárok? Az önmaga számára is föltett kérdésre Szilágyi Sándorné, makói pedagó­gus az alább idézett leve­lében válaszol. „Egy Európa-központú gondolkodásmód akkor ala­kulhat ki, ha az egyének el­őször saját szülőhazájukhoz kötődnek. Az európai öntudat nem azonosa az Európa-köz­pontúsággal, mint ahogy a nemzeti öntudat sem egyenlő más népek értékeinek lebecsü­lésével. Kutatók mondják, hogy Európa fogalmát a fiatalok könnyebben befogadják. Az európai közösségen belül a modern idegen nyelvek isme­rete ad kulcsot a kölcsönös megértés elősegítésére, a munkavállaláshoz, a nemzetek közötti kulturális kapcsolatok fejlődéséhez. A nyelv és a kommunikáció: ezek tesznek képessé egy nagyobb, demok­ratikus Európán belüli életre. Új Európa-kép alakult ki 1985-90 között. Ezt az iskolák több tudományág segítségével ismertethetik meg. Ez a diá­kok és tanárok számára egya­ránt kihívás. Az „európaiság­tudat", az „európai dimenzi­ók", az „európai oktatás" a mindennapos szóhasználatba, az iskolai tananyagba is be­tört. Ugyanakkor az ismereta­nyagot állandóan bővíteni kell - a mai Európára vonatkozó tárgyakkal, így a közgazda­ságtan, a környezetvédelem, a társadalom- és politikatudo­mányok elemeinek tananyag­ba emelésével. Hogyan lehet a lényeges tudásanyagot meghatározni és azt a rendelkezésre álló infor­mációk halmazából kiválasz­tani? Hogyan kellene az Euró­páról szóló tudásanyagot úgy előadni a diákoknak, hogy a tanulás hatékonysága biztosí­tott legyen? A kérdések jelzik a probléma összetettségét. A tudásnak a tanulás csak egyfajta aspektusa; a tanítás pedig sokkal több a tananyag átadásánál. A tudásnak szol­gálnia kell a személyiség kia­lakulását, érdeklődését, ser­kenteni a pozitív viszonyulásl és viselkedést. Az 1990-es években Euró­pa egyre tevékenyebb plura­lista társadalom. Az életre va­ló fölkészülésben alapvető szerepe lesz az alkalmazkodó­képességnek, a mobilitásnak, a technikai jártasságnak és a kommunikációs készségnek. Tehát fontossá vált, hogy e készségeket a diákok alkal­mazni is tudják. Az Európáról szóló és Európán keresztül va­ló tanulás mellett a diákoknak el kell sajátítaniuk azt is, ho­gyan birkózzanak meg az Eu­rópán belüli élettel és munká­val, hogyan gyakorolják de­mokratikus jogaikat, hogyan hozzák ki magukból a maxi­mumot." Szilágyi Sándorné W EU-rejtvény 1. Mikor (év, hónap, nap) alakult meg az Európai Unió? 2. Az alábbi országok közül melyek csatlakoztak 1958-ban az EU-hoz? Spanyolország, Olaszország, Luxemburg, Franciaor­szág, Németország, Hollandia, Ausztria, Belgium 3. Párosítsd össze: melyik szervezet melyik városhoz tartozik? A: Miniszterek Tanácsa B: Európai Bíróság Brüsszel C: Számvevőszék Luxemburg D: Gazdasági és Szociális Bizottság 4. Magyarázd meg! Mit jelent a fogalom: föderaliz­mus? 5. Európai jelképek, szimbólumok-e? Igen-nem: A: kék zászló - tizenkét csillaggal; B: Beethoven X. szimfóniája (az Örömóda); C: fehér zászló - zöld E-vel 6. Igaz vagy hamis? A: Az Európai Bizottság: az EU tényleges végrehaj­tó hatalma. B: Tanács: az EU legfontosabb jogszabályalkotó és irányító szerve. C: Montánunió: 1952. január 10-én létrehozott szer­vezet. D: EBRD: londoni székhelyű bank. 7. Mit jelentenek a következő rövidítések? A: WTO; B: EUROPOL; C: EFTA; D: EGK 8. Igaz-e a következő euro-fogalom meghatározása? Demokratikus deficit: az az állapot, amikor a tagálla­mok nemzeti kormányai, azaz végrehajtó szervei az in­tegráció döntéshozói. 9. Mi tartozik a Szókratész programba? Húzd alá! A kulturális örökség megőrzése. A tanárok és diákok tanulmányútjai. Az oktatási információk és tapasztala­tok cseréje. A szakképzés fejlesztése, mely lehetőséget nyújt a más tagállamban töltendő szakmai gyakorlatra. 10. Ki mondta? „Az egyesült Európa elérhetetlen cél marad, nem ölt­het szilárd formát, ha nem sikerül mindazt, ami Európa népeit összeköti, fontosabbá tenni annál, mint ami szét­választja őket." Schuman, Marshall, Truman, Andenauer? (Az EU-rejtvényt összeállította: Halasi Angelika, Hévéri Tibor - két makói középiskolás diák. Az EU-rejtvény megfejtői között 10 ajándékot sorso­lunk ki. A megfejtéseket szerkesztőségünk címére postázzák! A borítékra írják rá: Európa-kapu melléklet. Beküldési határidő: 1999. január 15.) • Szabvány a szegedi hivatalnak Elfogadják-e a minőségügyi kézikönyvet? • Munkatársunktól A gazdaságban ma már a nemzetközi minő­ségbiztosítási rendszer (is) biztositéka annak, hogy a cég jól prosperáló. Ugya­nez a folyamat a köz­igazgatás területén is el­indult. Szeged stratégiai politiká­jának fő eleme, hogy a város közigazgatását fölkészítse az Európai Unióhoz való csatla­kozásra - nyilatkozta lapunk­nak Csonka Gábor alpolgár­mester. Ezért kérte föl a Cont­roll Rt. szakembereit, hogy decemberben kezdjék el a sze­gedi polgármesteri hivatalnak az uniós harmonizációs folya­matokra való fölkészítését. A projekttől a város vezetői azt várják, hogy a polgármesteri hivatal létszáma optimalizá­lódjon, az ottani tevékenysé­gek átláthatók és pontosan rögzítettek legyenek, a logisz­tikai tevékenység bevezetését szolgáló költségek csökkenje­nek. Az önkormányzati tör­vényre épülő ISO 9001 szab­vány-követelmény alkalma­zása biztosítja, hogy az ön­kormányzat szervezete és azon belül a polgármesteri hi­vatal dolgozói megfeleljenek az EU feltételrendszerének. Ezek a követelmények rá­épülnek a magyar jogalkotási folyamat eddigi törvényeire, így például a közbeszerzési és a termék felelősségi tör­vényre. Magyarország, re­mélhető 2002. január 1-jei csatlakozásáig Szeged pol­gármesteri hivatal kiépíti, be­vezeti és a Brüsszel által elfo­gadott céggel tanúsíttatja hi­vatali folyamatait, ezáltal iga­zolja fölkészültségét és meg­felelőségét - állítja a stratégi­ai ügyekért felelős alpolgár­mester. A cél: a hivatal mű­ködésének átláthatósága, sza­bályozottsága és korrupció mentessége. A szegedi polgármesteri hivatal minőségbiztosításá­hoz négy lépés szükséges. Az első, hogy felülvizsgálják a jelenlegi ügyrendet és a sza­bályzatok teljes körét; ki­emeljék azokat a hiányossá­gokat, amelyeket az EU-har­monizáció miatt (is) meg kell oldani. A második, hogy elfo­gadják a polgármester által jóváhagyott Minőségügyi ké­zikönyvet, amely tartalmazza az önkormányzati törvényre épülő ISO 9001 "követelmé­nyeket. A harmadik lépésben, a minőségbiztosítási eljárások kidolgozásában a hivatal tel­jes vezetése részt vesz. A ne­gyedik az EU-konform sza­bályozások bevezetésének szakasza, amikor is a hivatal teljes személyzete megtanulja ezeket. A projekt zárását az jelenti, hogy a hivatal tevé­kenységét egy független, Brüsszel által kijelölt tanúsító szervezet auditálja. A teljes minőségbiztosítási folyamat 11 hónapig tart, a szegedi polgármesteri hivatal tevékenységének nemzetközi megmérettetése 1999 őszén esedékes.

Next

/
Thumbnails
Contents