Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-24 / 301. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. DEC. 24. KARÁCSONY 7 • Két világbirodalom határán Magyar állam és egyház születik Az államalapító Szent István király ábrázolása a Képes Krónikában A lázadó Koppány lefejezése a Képes Krónika illusztrációja alapján Az első független magyar érsekség létrejötte Esztergomban, illetve Szent István király tudatos és körültekintő egyházszervezö munkája voltak a legfontosabb momentumai a magyar államiság kialakulásának - állítja Koszta László, a JATE Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszékének egyetemi docense. A történész szerint az államalapítás hosszú folyamat volt, mely a X. század közepén kezdődött és körülbelül Szent László uralkodása alatt ért véget. • Honnan számíthatjuk a magyar államalapítás kezdeteit? - A magyar állam kialakulása hosszú folyamat, amely nagyjából a X. század közepén indult el és elválaszthatatlanul összefonódott a magyar egyház szervezésével. Első állomása talán nem is a honfoglalás, hiszen a honfoglalás gyakorlatilag egy szállásváltás volt: a magyarok Etelközből átköltöztek a Kárpát-medencébe. Ez igazából nem jelentett komoly életmódváltást és a politikai struktúrák sem változtak meg. Jelentősebb változás véleményem szerint a X. század közepén következhetett be, és talán a 955-ös augsburgi vereséghez kapcsolódik, amely után egy évtizeddel nyugatról megindult a keresztény térítés. Ez az időszak az egyház- és államalapítás hosszú folyamatának nyitópontja, a zárópont pedig véleményem szerint Szent László uralkodásának tájára tehető, amikor a magyar állam- és egyházszervezet véglegesen megszilárdult. Több törzs, másfajta külpolitika • Milyen belső és külső környezetben kezdődött el ez a folyamat? - A kezdet összefüggésben van a magyar törzsszövetség lazulásával. Egyes törzsek külön megerősödtek és sajátos, önálló politikát kezdtek folytatni. A Kárpátmedence keleti, dél-keleti felében élő törzsek vezetői természetesen Bizánc felé orientálódtak, míg a nyugati részeken az augsburgi vereséget követő jó évtizednyi elzárkózás után nyugat felé kerestek kapcsolatokat. Kristó Gyula professzor kutatásai számomra egyértelművé tették, hogy a magyar állam kialakulása nemcsak egy hosszú folyamatot jelent, hanem több központból is indult el. Kristó Gyula úgynevezett törzsi államokat feltételez a Kárpát-medencében a X. század második felében, vagyis úgy véli, több törzs is elindult az állam kialakítása felé. Az Árpádok törzse, illetve keleten például a Gyula törzs is egyfajta törzsi állami fejlődés útján indult el, és ezek másfajta külpolitikai orientációt folytattak. Ehhez tudni kell, hogy a Kárpátmedence nagyon érdekes geopolitikai helyzetben volt a kora középkorban, hiszen egyfajta határterületen feküdt. Itt találkozott ugyanis két nagy kultúrszféra, a latin ritusú és a bizánci rítusú kereszténység. Nem szerencsés mai szót használni erre az időszakra, de talán szemléletesen kifejezi a helyzetet: két világhatalom érdekszférája valahol itt, a Kárpát-medencében találkozott. Erre a nagyon kényes és érzékeny területre telepedett be a magyarság. • Milyen külpolitikát lehetett ilyen viszonyok között sikerre vinni? - Ez az időszak gyakorlatilag Európa kiformálódásának időszaka: nagy politikai kristályosodás indul el, és ebbe a folyamatba tartozik bele a magyar állam kialakulása is. Bizánci részről az első lépések 950 környékén történtek meg, amikor az észak-erdélyi Gyula törzs vezére lelátogatott Bizáncba, megkeresztelkedett (sőt keresztapja maga a bizánci császár lett!) és térítő püspököt hozott magával, akit Turkia püspökévé szentelt föl a konstantinápolyi pátriárka. Tudni kell, hogy a bizánci források a magyarokat tekintik türköknek, vagyis ez a püspök az egész Kárpátmedencében tevékenykedni akart. A nyugat felé nyitás időpontja valamivel későbbre, 972 környékére tehető, és az Árpádok törzse hajtotta végre. Ebben az időszakban az Árpádok hatalmi területe többé-kevésbé már az egész Dunántúlt lefedte. Nekik tehát a latin rítusú területek estek közelebb, másrészt Bizáncban már megelőzték őket. Nekik is voltak kapcsolataik Bizánccal, de nem olyan magas szinten mint a Gyuláknak, így a bizánci császárok hierarchiájában mindenképp a második helyre szorultak volna. # Említette az augsburgi vereség hatását. Ez késztette „reálpolitikára" az Árpádokat? - Géza fejedelem nyitása 972-ben egybeesett a német uralkodó, I. vagy Nagy Ottó keresztény missziós törekvéseivel. Ma a történészek világtörténelmi fordulatnak tekintik, de 955-ben a kortársak még nem látták, mennyire jelentős az augsburgi győzelem. Inkább egyfajta kivárás, hűvös távolságtartás volt jellemző mind német, mind magyar részről. I. Ottó egyébként is Itáliában volt lekötve császári címe megszerzésével. Miután ez megtörtént és Ottó visszaindult az Alpoktól északra eső területekre, úgy tűnik rendezni akarta a Kárpát-medencével való kapcsolattartást is. Útközben St. Gallen bencés kolostorában megállt, és 972 augusztusában valószínűleg itt érhették el Géza fejedelem követei, akik kifejezték az Árpádok kapcsolattartási szándékát. Ezzel egyidőben a St. Gallen-i kolostorban egy Prunkwacht nevű szerzetest a magyarok püspökévé szenteltek és elindították Magyarországra a misszió érdekében. Ezután felgyorsultak a kapcsolatok és több missziós papról is tudomásunk van. A következő év húsvétján jelentős birodalmi gyűlést hívtak össze, ahová I. Ottó valószínűleg egy átfogó európai missziós terv kidogozása érdekében meghívta a korszakban valamilyen politikai szerepet játszó területek vezetőit. Ezen a gyűlésen jelen volt Géza fejedelem tizenkét előkelője is, sőt az itt hozott határozatok megismertetése céljából a császár Magyarországra küldte Bruno weldeni püspököt. Mindez azt mutatja, hogy egy időben több latin keresztény misszió is működött Magyarországon. Csakhogy a fellendülés nem bizonyult tartósnak, mert 973 május elején váratlanul meghalt Nagy Ottó császár, és fia II. Ottó már más politikát folytatott. Nem akarta birodalma hatalmi szféráját tovább terjeszteni. Érsekség és ország • Magyar részről volt fogadókészség, mégis megtorpant a keresztényi térítés? - Szent István hatalomrakerüléséig szinte alig hallunk valamit kárpát-medencei missziókról. Ennek a fő oka az, hogy a német birodalmi egyház nagyon megerősödött, igyekezett kiterjeszteni hatalmát a magyar területekre is, Géza fejedelem viszont országa önállóságát féltette. Géza uralkodásának utolsó éveiben viszont egy nagy jelentőségű esemény történt. Géza fia, István a bajor herceg lányát nyerte el feleségül, amely igen komoly külpolitikai siker volt, és nagyban növelte az Árpádok udvarának tekintélyét. Ez a házasság döntő lépés volt a magyar államiság kialakulása szempontjából. Valószínűleg Gizella királyné Magyarországra költözésével kezdődött az első magyar püspökség megszervezése is a királyné székhelyén, Veszprémben. Ahhoz azonban, hogy egy terület önálló legyen, a középkori felfogás szerint egyházi téren is önállónak kellett lennie, és István udvarában tisztában voltak vele, hogy ennek érdekében önálló érseki tartományt kell szervezniük. • Ehhez viszont szerencsés európai politikai helyzet és ügyes diplomácia kellett. Milyenek voltak a körülmények István hatalomra jutásakor? - Ebben az időszakban egy érsekség megalakításához már pápai engedélyre volt szükség, ezért Rómával is fel kellett venni a kapcsolatot. Az első ezredfordulós időszak Európa történetében éppúgy integrációs törekvésekkel volt teli mint a mostani második. A német birodalmat ebben az időszakban egy nagyon érdekes császár, III. Ottó, Nagy Ottó unokája kormányozta. Művelt, széles látókörű uralkodó volt, akárcsak Szent István. Édesanyja bizánci hercegnő, édesapja pedig német-római császár volt, vagyis személyében a két nagy keresztény kultúrkör összefonódott. III. Ottó egy nagy ideát akart megvalósítani: az egyetemes keresztény birodalmat. Nagy Konstantin császár módjára egyesíteni akarta a kereszténységet, amit az is mutat, hogy székhelyét Rómába helyezte. Ebben társa és támasza volt a kiváló egyháztudós, hajdani nevelője, Gerbert, akit pápává is választatott. A pápa névválasztása is jellemző: a II. Szilveszter nevet vette fel, mivel I. Szilveszternek Nagy Konstantin császár idejében hívták a pápát. A birodalomba igyekeztek a cseh, lengyel és magyar területeket függetlenül beintegrálni. Elsőként a lengyel területek szakadtak le a német egyházról, és ez példát mutatott István számára, aki Asztrik Anasztáz közvetítésével intenzív tárgyalásokba kezdett II. Szilveszter pápával. Egy évvel a lengyel leválás után, 1001 húsvétján István székhelyén megalakult az esztergomi érsekség, és ezzel de jure Magyarország leszakadt a birodalmi egyházról és megerősítette függetlenségét. Véleményem szerint ez volt a legfontosabb aktus a független magyar állam kialakulása szempontjából. • Mi volt a közvetlen jelentősége az önálló magyar egyháznak? - Ettől az időszaktól német főpap közvetlenül nem szólhatott bele a magyar egyház ügyeibe. Mivel az állam és az egyház szimbiózisa igen erős volt, így a politikai kérdések is itthon dőlhettek el. Másrészt a területi függetlenség szempontjából is fontos volt az érseki tartomány létrehozása. Az érsekség határait a pápa szentesítette és csak pápai beleegyezéssel lehetett megváltoztam. Tehát ha az ország nyugati részéből a német uralkodó elfoglalt területeket, ezek a részek hiába kerültek idegen igazgatás alá, az egyházigazgatásban semmilyen változás nem történt. Gyakorlatilag az esztergomi érsekség határai hosszú időre konzerválták a magyar királyság határát. • Hogyan folyt le az önálló magyar egyház szervezése? - Analógiák mutatják, hogy a pápa csak az érsekség létrehozásába szólt bele, emellett az uralkodó szabad kezet kapott a püspökségek felállítása érdekében. Vagyis István jogosultságot kapott, hogy ott állítson fel püspökségeket, ahol azt jónak látja. Egyházjogi szempontból az érsekség működéséhez a niceai zsinat határozata értelmében az érseki főegyházmegye mellett három másik püspökségre is szükség volt. Istvánnak tehát 1001 körül négy egyházmegyét kellett kialakítania. Az egyik, a veszprémi már megvolt, a következő maga az esztergomi egyházmegye lehetett, a harmadik bizonyosan a győri püspökség volt, a negyedik pedig vélhetőleg az ország keleti felén, a Gyula törzs területén jött létre. István édesanyja, Sarolt a Gyula törzsfő családjából származott, így István joggal számíthatott rá, hogy a keleti területen létrehozhatja a negyedik püspökséget. Ez azonban nem volt egyszerű, hiszen a vidéken már bizánci rítusú püspökség működött, a Gyula törzs pedig önként nem fogadta el a lépést. A Hildesheimi Évkönyv, egy korabeli német forrás tudósít arról, hogy Szent Istvánnak erővel kellett érvényesítenie akaratát, így született meg az erdélyi püspökség. A püspökségalapítás második hulláma 1009-ben történt, és az év fontosságát jelzi, hogy ekkor pápai legátus is tartózkodott Magyarországon. Valószínűleg ekkor több egyházmegyét hoztak létre: a pécsi püspökséget, az egri püspökséget, és úgy tűnik, hogy a kalocsait is. Ez utóbbinál vitatott, hogy érsekségként alapították-e, ám legkésőbb 1054-ben Kalocsa is biztosan érsekség. Tehát az alapítások második fázisa nagyon gyorsan, 5-6 esztendőre követte az elsőt. Püspökségek • Mennyire volt tudatos István király és aklérus kiválasztási munkája? - A szervezőmunka munka nagyon is tudatos és intenzív volt. A Kárpát-medence kétharmadában nagyon gyorsan, "egyetlen szűk évtized alatt kialakították a. magyar egyházmegyei szervezetet. Ezeken a területeken erős missziós tevékenység is beindult. Tény, hogy 1009 után a következő püspökségeket már csak István uralkodásának végén, vagy vélhetőleg András, illetve Péter idején hozták létre. Ekkor született a váci, illetve a csanádi és a nyitrai egyházmegye, majd megalakult a zágrábi püspökség. A váradi püspökség létrehozása és az erdélyi központ Gyulafehérvárra helyezése későbbre. Szent László idejére tehető. Ez az az időszak, amikorra nagyjából lezárult a magyar egyházszervezés. A hatalmas és körültekintő munkára jellemző, hogy ha ma ránézünk a magyar egyházmegyei térképre, szinte változatlanul ugyanazokat a központokat látjuk, amelyeket István király ezer éve kiválasztott. Panek József