Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-23 / 300. szám

Sarokba állítva M

egyénk, és székhelye, Szeged, úgy akar határokon túl nyúló eurorégiós központ lenni, hogy országon belüli régióközponti szerepe is megkérdőjelezhető, így azután méltán érzi magát sarokba állítva. Miközben csak dunántúli megye előz meg bennünket az egy főre jutó GDP tekintetében. Ez persze nem akadályozta meg sem a Magyar Nemzeti Bankot, sem az ország legnagyobb lakossági pénzintézetét, az OTP-t, hogy régióközpontját Kecskemétre költöztesse. Az utóbbi döntésében persze kimondatlanul talán az is szerepet játszott, hogy Szeged volt az első nagyobb város, amelyik, mint számlavezetőt, faképnél hagyta az OTP-t, s pártolt át a Unicbankhoz. Lehet, hogy a nagy bank nehezen felejt. Vagy egyszerűen csak arról szól a történet, hogy Kecskemét időben harmad olyan távolságra van a fővárostól, mint Szeged. Lehet, hogy ebből a szempontból mérlegeli már egy ideje költözését az ország legsikeresebb könnyűszerkezetes építőipari vállalata, az expóperben „elhíresült". Szegedre ipari parkol álmodó KÉSZ Kft. is, mely még ugyan nem csomagolt, de figyelemreméltóan erősíti hídfőállását Kecskeméten. A Budapesttől való időbeni távolság, az autópálya hiánya egyre égetőbb. A főváros felől érkezve, Kiskunfélegyháza után gyakran látni forgolódó, bizonytalan külföldi autósokat, akik több száz, esetenként ezer kilométer feletti autópályás utazást követően egyszerűen nem akarják elhinni, hogy még mindig Európa egyik legnagyobb forgalmú főútvonalán haladnak, Csongrád megyében, a határ felé. És az a koncessziós szerződés, amely csak 2002 végéig kötelezi Röszkéig megépítetni az autópályát az A KA Rt.-vel, egyelőre semmi jóval nem biztat. így azután a Csongrád megyei autós még sokáig , felmegy " Pestre, a központból pedig „lejönnek". A múlt héten a maximális, 17 ezrelékes helyi adó kivetéséről döntött a szegedi közgyűlés, a város vezetése pedig gesztusértékű - előzetesen beszélgetésre hívta Szeged nagy adófizető cégeit. A dolog egyik oldalról minősíthető párbeszédnek, hiszen a korábbi „helyi hatalom" ilyen módon talán nem szólította meg a nagyobb adózókat, másik oldalról viszont ultimátumként is értelmezhető, mert jövőre a maximumot fizetik a be a város kasszájába a társaságok. Tényleg annyira eladósodott-e a város, hogy hitelét, kötelezettségeit csak a maximális adókulcs mellett tudja kezelni? Ha csak az ezrelékeket nézzük, nehéz megmondani, mi közös van székesfehérvári, miskolci és a szegedi maximumban, miért elég Pécsnek 15, Kecskemétnek és Debrecennek még ennél is kevesebb ezrelék. Különösen az utóbbi érdekes, hiszen köztudott, hogy a hajdú-bihari megyeszékhely többszörösen eladósodott, legalábbis Szegedhez hasonlítva. S

zeged túlnyomórészt francia érdekszféra lett az energetikai és közszolgáltató társaságok privatizációját követően, a tőke azonban később is jött a megyeszékhelyre, de már inkább a kereskedelemben próbálkozott. A Metró nagyon időben érkezett és versenytárs nélkül tarolt is egy darabig, a kiskereskedelemben a Spar szerzett meghatározó szerepet, de a Penny Markét is túl van már a harmadik szegedi áruházán. Az angol érdekeltségű Tesco pedig úgy gondolta, hogy Szeged lakótelepi övezete kiválóan alkalmas arra, hogy négymilliárd forintért felépítse történetének legnagyobb áruházát. Idén nyitott a Praktiker, de a város határában építkezik már a Cora is. Ez a nagy tülekedés akár még önbizalommal is tölthetné el a helyi lakost, mára már polgárt, hiszen, ha ilyen sokan bíznak a fizetőképes keresletben, akkor túl nagy baj nem lehet. És a bankok is valahogy úgy gondolkodnak, mint a kereskedőmultik, hiszen minden magára valamit is adó pénzintézet érdemesnek tartotta a megyeszékhelyt arra, hogy jelen legyen. Azt mondják, nincs még egy európai nagyvárosi főtér, amelynek egy méternyi utcafrontjára átlagosan ilyen sok bank, pénzintézet, biztosító jutna, mint a szegedi Széchenyi téren. Klasszikus értelembe vett termelőberuházás azonban mindeddig nem kért bebocsátást Szegedre, s ez a korábbi városvezetés talán legnagyobb kudarca, s értelemszerűen az új testület - autópályaügyet követő - második legfontosabb feladata. Amíg a kereskedelemben előny a román, illetve jugoszláv határ közelsége, a termelőberuházásoknál ez inkább hátrány. Ahol a nagy döntések születnek, olyan kis léptékű a térkép, hogy Szeged - és persze a megye - ujjnyira sincs a még mindig erősen bizonytalan Jugoszláviától, ahonnan ugyebár könnyen átlőhetnek. Ez pedig nem vicc, legutóbb, amikor azon gondolkodott az ország, hogy milyen csapatokat küldjünk - a NATO jóindulatát megszerzendő - Jugoszláviába, többen kérdezték a szegediektől, hogy akkor most elköltöznek Észak-Dunántúlra, vagy mi lesz. Az elmúlt esztendőkben egész iparágak tűntek el Szegedről, még, ha azok nem is voltak olyan meghatározóak, mint Pécsett bányászat vagy Miskolcon a nehézipar. A textilgépek első orsóit azok a szövőnők törték ketté, akik a rendszerváltozás utáni időkben kimentek a városszéli KGST-piacra és két kiló kenyér árán megvették azt a kínai pólót, amit azután hat esztendőn keresztül hetente kimostak 90 fokon, és az még mindig ugyanakkora maradt, mint vásárláskor. Hol van már a régi kábelgyár, a konzervgyár? A megyeszékhely élelmiszeriparában a Pick tartja a lelket, bár a társaság egyik utolsó akvizíciója, a Szegedi Paprika Rt. megszerzése sokkal inkább szólt a hungarikumnak, egy márka megmentésének, mint a szorosan vett gazdasági racionalitásnak. A

megyeszékhely a rendszerváltozás utáni időszakban a bűn városaként híresült el, a modern gazdaságtörténetbe viszont a brókercsődök városaként vonulhat be. Amikor még csak hal brókercég tartotta fel a kezét, azaz lett fizetőképtelen, már ebben a fél tucatban is két szegedi központú szerepelt, ami mind területarányosan, mind pedig lélekszámarányosan erősen átlag feletti mutatószámot eredményezett. Közülük a CB-Bróker, hatmilliárdos ügyfélállománnyal, sok ezer kisbefektetővel, kiterjedt - magáncégként a legnagyobb - vidéki fiókhálózattal feladta a leckét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek, illetve a Befektető-Védelmi Alapnak. Az Enigma egyszerűbb volt, a tulajdonosok letörölték a merevlemezt, összepakolták a pénzt és eltűntek. Az Országgyűlési lállómárv Autósvilág Próbautakon Gépjárműtechnika Heti gazdaság • Miért nem szeretik a halat a szegediek? Falánk madarak Dániából A pontyoknak nem ünnep a karácsony. (Fotó: Gyenes Kálmán) Mára egy húsz-harmincezres kisváros is több halat fogyaszt, mint Szeged állítja Sztanó János, a májusban Szegedfish-re keresztelt fehértói Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, aki elmondta: a cég a jövőben halfeldolgozót kiván létesíteni, hogy ne a háziasszonyoknak vagy az éttermek szakácsainak kelljen bíbelődniük a pikkelyesek pucolásával. Kaptunk pontyot. Pedig nem teherautóval jöttünk a fehértói halgazdaságba, hogy aztán jó pénzért továbbadjuk a halat az éttermeknek és a boltoknak. A májusban Szegedfish-re keresztelt kft. stratégiát változtatott: szeretnék rászoktatni a szegedieket a halfogyasztásra. ezért kiszolgálják azokat a vevőket is, akik csak egy-két pontyot, busát, harcsát vagy amurt szeretnének vásárolni. - Régen szerették a halat a Szegeden és környékén élők meséli Sztanó János ügyvezető igazgató. - Például a Tisza Szegedtől Csongrádig terjedő szakaszán végig halfüstölők üzemeltek. Mára odáig jutottunk, hogy egy húsz-harmincezres kisváros is több halat fogyaszt, mint Szeged. Az emberek nem tekintik húsnak a halat, csak amolyan alkalmi eledelnek, amit ünnepek, leginkább karácsony, szilveszter és húsvét idején tesznek az asztalra. Pedig a busa jó hatással van az érrendszeri megbetegedésekre és kifejezetten javallott az infarktus megelőzésére. Igen ám, de sokan idegenkednek a haltól és ezért képtelenek azt megpucolni. Sztanó Jánoséknak erre is van ötletük. - A hatvanas évek végén jött divatba a fagyasztott, úgynevezett nejloncsirke. Akkoriban nagy volt az ellenkezés, a legtöbb háziasszony elképzelhetetlen tartotta, hogy a csirkével ne úgy kezdjen, hogy elvágja a nyakát. Ma már ez nincs így. Célunk, hogy jövőre feldolgozott halat tudjunk a szegedi éttermekbe szállítani, hiszen sok konyhában nem tudják biztosítani a halpucoláshoz szükséges szigorú egészségügyi feltételeket. A Fehértó tolvajai nem undorodnak a haltól, bár pucolni feltehetőleg nem ők szokták a pikkelyes állatokat. A gazdaság Adatok a halakról Magyarország legnagyobb magántulajdonban lévő halgazdasága, a Szegedfish Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. közepes évet zárt. Mindez ezerötszáz tonna halat jelent, amelynek 87 százaléka ponty, 8 százaléka busa és a Kínából származó, a keleti konyhákban különösen kedvelt amur, 5 százaléka pedig harcsa. A pontyot 400, a busát 120, míg a harcsát 900 forintért kínálják a vevőknek. Az egy főre eső évi halfogyasztás Szegeden néhány évvel ezelőtt még meghaladta a három kilót, mára két és fél kilóra esett vissza. vezetőinek számításai szerint egy évben húsz-huszonötmillió forinttal károsítják meg őket ilyen módon, bár belső és külső halőri hálózat is működik a tavon, aminek költsége további 15 millió forint. Nemcsak a tolvajok, hanem a madarak is szeretik a halat. Ráadásul nemcsak ünnepek környékén, hanem egész évben károsítják a halállományt, évente körülbelül húsz-huszonötmillió forint értékben. - Igazán örülünk annak, hogy a Fehértó páratlanul értékes madárvilágát sikerült megőrizni, sőt, újabban megjelentek kihaltnak hitt madárfajok is mondja az ügyvezető igazgató. - Azt kifogásoljuk, hogy a természetvédelmi területen egyedül a magántulajdonban lévő gazdaságunknak kell állnia az állatok etetésének költségét. A falánk madarak Hollandia és Dánia felől érkeznek a Fehértóra, ahol kedvükre dúskálhatnak a földi és vfzi javakban. A kft. folyamatosan egyeztet Kiskunsági Nemzeti Parkkal, akiknek vezetői elismerik a védett madarak által okozott károkat. A költségekbe azonban ők sem tudnak beszállni. Tóth-Szenesi Attila RUPESKY AZ UJ ASTRA 2 814 500 Ft-tól! Alapfelszereltség: sebességérzékelő, szervokormány, 2 légzsák, Blaupunkt rádiós magnó 6 hangszóróval, távirányítós központi zár, hátsó fejtámlák, osztott hátsó ülés, 195/60R15-ÖS gumiabroncsok, 12 éves korróziógarancia stb. KEDVEZŐ HITELFELTÉTELEK, AKÁR KAMATMENTESEN IS! 6728 Szeged, Fonógyári út 2-4. Tel.: 62/424-800. Fax: 62/424-888. Kamarai hírek • Munkatársunktól Lassan közeledik az év vége, ez látszik abból is, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara már az 1999-es esztendőre készül, amikor tagjainak és az érdeklődőknek a jövő évi jogszabályokat igyekszik világosabbá tenni. Mit írjunk a számlára? Mint minden év decemberében, az idén is megváltoztak az adótörvények. Ezen változásokkal kapcsolatban a számla, az egyszerűsített számla és a nyugta (továbbiakban bizonylat) kötelező kellékeinek előírásait ismertetnénk, mivel január l-jétől már a megváltozott szabályokat kell alkalmazni. Az adótörvények egyéb változásaival kapcsolatban a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara januári ADO '99 rendezvénysorozatában kaphatnak az érdeklődők bővebb felvilágosítást. A szállítható javakat (ipari, mezőgazdasági és az erdészeti termékek) ezentúl a Kereskedelmi Vámtarifa szerint kell besorolni, illetve ezen termékek értékesítése esetén a Kereskedelmi Vámtarifa számot kell feltüntetni a bizonylatokon. Az előző évek gyakorlatával egyezően az építmények és a szolgáltatások esetén az Építményjegyzékkel (FJ) és a Szolgáltatások Jegyzékével (SZJ) kell azonosítani ezen adótárgyakat, tehát itt nincs változás. A besorolási szám feltüntetése a bizonylaton csak abban az esetben kötelező, ha az áfa törvény hivatkozik rá. Általában nem kötelező feltüntetni a termékazonosító számot, ha a termék 25 százalékos adómérték alá esik, kivéve például a személygépkocsit (mivel ezt az Áfa törvény külön nevesíti). Ha valamilyen termék vámtarifaszámát szeretnék megtudni, a következő helyeken lehet felvilágosítást kapni: írásban: Vámlaboratórium (Budapest X. kerület, Gyömrői u. 86, 1103, fax.: 1/260-18-09/154.) Szóban: Váminformációs szolgátat (tel.: 1/332-67-35, 1/331-35-36). (Az információk szerint a VPOP megyei kirendeltségei és az APEH ügyfélszolgálati munkatársai is segítik az ügyfeleket árubesorolási ügyben.) Adó '99 előadások Az 1999-es esztendő fontos változásokat hoz az adójogszabályok terén. A CSMKIK, hogy a tagok minél alaposabb felkészülését segítse és az átállást megkönnyítse: ADÓ '99 címmel előadássorozatot szervez. A rendezvénysorozat - Az adójogszabályok 1999. évi változásainak részletes ismertetése címmel - a megye hat városát érinti. Az érdeklődők január 7én és I l-én Szegeden, 12-én Hódmezővásárhelyen, 13-án Szentesen és Csongrádon, 14-én Makón és 15-én Mórahalom városában hallgathatják meg az APEH szakértőinek előadását. Előzetes jelentkezés a 62/426343-as telefonszámon. Az előadás mindazon kamarai tagok számára ingyenes, akik tagdíjukat rendezték. Egyéb esetben a részvételi 6000 forint.