Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-21 / 298. szám

PÉNTEK, 1998. DEC. 18. BELFÖLD 3 k röviden Mol és Gazprom • Budapest (MTI) Az orosz Gazprom és a Mol Rt. illetékesei megállapodtak, hogy a gázszállítás keretében Magyarországra program szerint érkező havi gázmennyiség 90 százalékát meghaladó szállítások árbevétele magyar élelmiszer- és gyógyszer-exportcikkek vásárlására fordítható. A megállapodás 1998. negyedik negyedévére és 1999 egészére terjed ki. A meghatározott időtartam alatt összesen 1 milliárd köbméter gáz szállításának ellentételezése lehetséges. Békés megye új kapitánya • Békéscsaba (MTI) A belügyminiszter Békés megye rendőr-főkapitányává nevezte ki december 16-ával Kurucz Ferenc alezredest, aki soron kívüli előléptetéssel ezredes lett - jelentette be szombaton Békéscsabán Orbán Péter vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője a parancsnoki értekezletet követő sajtótájékoztatón. Békésben az elmúlt hónapokban - amely időszakban megbízott főkapitányként dolgozott a most kinevezett Kurucz Ferenc - 10-15 százalékkal javult a rendőrség munkájának eredményessége - tette hozzá Combon lőtte vadásztársát • Murga (MTI) Vadászbaleset történt vasárnap délután a Tolna megyei Kéty és Murga között közölte a rendőrség. Egy vadász társa bal combját golyós puskával átlőtte. A sérültet a mentők a szekszárdi kórházba vitték, ahol megállapították, hogy a lövedék nem ért sem csontot, sem ideget. Petárdafogás • Tornyosnémeti (MTI) Petárdacsempészek buktak le a magyar-szlovák közúti határátkelőnél, Tornyosnémetinél. Ezúttal több mint 5700 petárdát kísérelt behozni az országba négy román állampolgár egy mikrobuszban. A tételes vámvizsgálat során három nagyméretű utazótáskában ruhaneműk között találták meg a vámosok a 30 centiméter hosszúságú petárdarudakat. Különlegességük, hogy egy-egy petárda működése közben rövid időközönként összesen tizenötször bocsát ki hang- és fényjelzést. A lefoglalt petárda értéke meghaladja az 1,15 millió forintot. Házkutatás Császár Elődnél • Budapest (MTI) A rendőrség házkutatást tartott a halálos közúti balesetet okozó Császár Elődnél, azonban az eredményről nem szolgálnak adatokkal. A rendőrség azért nem ad ki információt az ügyben, mert nem akarja Császár Elődöt egy őszinte feltáró jellegű vallomástételtől megfosztani - közölte a BRFK illetékese. Az ismert popsztár csütörtökön délután okozott közúti balesetet a főváros XII. kerületében, a Szilágyi Erzsébet fasorban, amelynek következtében életét vesztette egy 25 éves rendőr főhadnagy. Az orvosszakértői vélemény marihuánát és szintetikus kábítószer nyomait mutatta ki Császár Előd vizeletében. • Szervátültetés - új szabályok szerint Hozzátartozó-kutatás A donorok száma 35-40 százalékkal csökkent a Dél-Alföldön. (Fotó: Schmidt Andrea) Ha az elhunytnál nincs tiltakozó nyilatkozat, akkor szervei addig nem távolíthatók el szervátültetésre, amíg az elhunyt elérhető hozzátartozójától nem szereznek információt: életében hogyan vélekedett arról, hogy halála esetén szervei, illetve szövetei transzplantációra felhasználhatók-e? A szervátültetéssel kapcsolatos új szabályozás január elsejétől lép életbe. A szervátültetéssel kapcsolatos új szabályozás, amely jövő év január elsejétől lép életbe csökkenteni fogja a donorok számát, s a szervadók eddig sem elégséges száma tovább zsugorodhat - állítja dr. Szenohrádszky Pál, a SZOTE Sebészeti Klinikája transzplantációs osztályának vezető főorvosa, akit az új egészségügyi törvény egyik fejezetéről, a szervtranszplantációval foglalkozóról kérdeztünk. A '72-es egészségügyi törvény úgy rendelkezett, hogy ha az elhunyt személynél nem volt tiltó írás arról, hogy szerveit halála után kivehetik átültetésre, akkor nem volt akadálya a szervkivételnek. Az új szabályozás értelmében, amennyiben az elhunytnál ilyen nyilatkozat nem található, akkor még információt kell szerezni közeli hozzátartozójától arról, az elhunyt életében hogyan vélekedett erről a kérdésről? Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hozzátartozónak kellene döntenie adott esetben a szervdonációról - hangsúlyozza Szenohrádszky főorvos, aki két alapvető problémát vet fel ezzel kapcsolatban: ha a hozzátartozó válaszában megerősíti a tiltakozás hiányát, azonban saját véleményét kifejezve, ellenzi a szerveltávolítást, kérdés: mi legyen a teendő? A másik probléma: ha a rendelkezésre álló időn belül a hozzátartozó nem érhető el, következésképpen az úgynevezett vélelmezési nyilatkozatot nem lehet megszerezni, s a szervkivétel megtörténik, akkor ebben az esetben utólagos felelősségrevonást ne lehessen kezdeményezni. Azt tudni kell, hogy a donor szervei egy bizonyos idő után olyan károsodást szenvednek, hogy a transzplantációra alkalmatlanná válnak. Ha a hozzátartozó úgy Ítéli meg, hogy elhunyt rokona nem járult volna hozzá a szervkivételhez, nem vehetjük ki szerveit átültetéshez mondja a főorvos. - Egy morális probléma is felvetődik: vajon egy férj vagy feleség, egy tragikus élethelyzetben képes-e megfontoltan dönteni, ha azt közlik vele: szeretett házastársa, vagy gyermeke szerveit szeretnék eltávolítani, s rászoruló betegbe ültetni. Szenohrádszky doktor elmondta azt is: igaz, hogy a törvény szervátültetéssel foglalkozó passzusaihoz még nem született meg a végrehajtási utasítás, június elseje óta mégis az érvényben levő egészségügyi törvény szellemében járnak el az agyhalál beálltát megállapítani hivatott orvosi bizottságok. Tehát megkeresik a potenciális donor rokonát a tiltakozás hiányának vélelmezése érdekében. Amióta ez a gyakorlat él, 35-40 százalékkal csökkent a donorok száma a Dél-Alföldön, s ebből következően kevesebb a veseátültetés is a régió transzplantációs központjában. Tavaly 55 vesetranszplantációt végeztek a SZOTEen, az idén 43-at, s jelenleg 174-en várakoznak új vesére a régióban, az országban 900-an. Szenohrádszky doktor és munkatársai bíznak abban, hogy ez az állapot csak átmeneti, s a jövőben újabb kórházak bevonásával, valamint koordinátorok alkalmazásával ismét növelni tudják a szervtranszplantációk számát. K. K. A növekedés tükre Bruttó havi átlagkeresetek, Csongrád megye, 1998. MII. negyedév Szállítás, posta és távközlés Oktatás Építőipar Egyéb szolgáltatás Közigazgatás Kereskedelem, vendéglátás Ipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Pénzügyi tevékenység Egészségügy Szálláshely, vendéglátás Ingatlanügyletek (Forrás: KSH) • Munkatársunktól A foglalkoztatási statisztika adatai megerősítik azokat a termelési információkat, melyek szerint 1998 első háromnegyedévében folytatódott a gazdasági növekedés. A fizikai foglalkozásúak reálkeresete a versenyszférá10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 r X X X X 1 ; 68 833 Ft * I I 67 731 Ft" I l 44 782 FtV I |_ 43 431 Ft o 63 744 Ft3 I I 62 351 Ft" 43 843 Ft4 35 668 Ft Q 38 154 Ft ) 48 923 Ft™ Ol I o 31 652 Ft J I L 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 ban 1,8 százalékkal, a költségvetési intézményeknél pedig 2,9 százalékkal emelkedett. A szellemi foglakozásúak reálkeresete jóval gyorsabban, a versenyszférában 5,4 százalékkal, a költségvetési intézményeknél pedig 4,9 százalékkal nőtt. A grafikon azt mutatja, hogy Csongrád megyében hogyan alakultak a bruttó átlagkeresetek az idei esztendő első háromnegyedévében. Az ábrán az is látszik, hogy a legmagasabb kereseteket a szállítás, a posta és a távközlés területén dolgozók érték el. Az SZDSZ is bizalmatlan • Budapest (MTI) Az SZDSZ nem lát lehetőséget a kormány hatáskörét bővítő, az Országgyűlés ellenőrzési jogát szűkítő alkotmánymódosítás megszavazására. Ugyanakkor továbbra is kész támogatni minden olyan törvényt, amely az ország euro-atlanti csatlakozását szolgálja - derül ki abból a közleményből, amelyet szombaton, az SZDSZ Ügyvivői Testületének rendkívüli ülése után adott ki a párt. A szabaddemokraták ennek értelmében az Országgyűlés következő ülésén megszavazzák a honvédelmi törvény, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény módosítását valamint a nemzetbiztonsági felügyeletről szóló törvényt. Az ellenzéki párt úgy látja, hogy a hogy jelenlegi belpolitikai hidegháborút a kormánytöbbségnek a parlament ellenőrző szerepét sorozatosan korlátozó tevékenysége idézte elő. Az SZDSZ Ügyvivői Testülete megállapítja: a kormánynak helyre kell állítania a kormánytöbbség és ellenzék között az elemi bizalmat. múlt IMFH1I Dühös december ri s egyszer majd ránk köszönt a békés december - vas12J tag hótakaró alá bújnak a városok és a falvak, a meleg szobákban csillogó szemű gyerekek ücsörögnek nagymamájuk mellett, kerekded mesékből kihallgatván a szívet bizsergető tanulságot. Anyuci bejglit süt, és szorgosan dugdossa ágyneműk mögé a zizegős papírba csomagolt karácsonyi ajándékokat, apuka pedig tévé előtt újság mögül nézi, miként is ölelkeznek össze komoly arcú honatyák, pezsgővel koccintva egymás, no meg az ország egészségére. Egyszer majd azt is megérjük, hogy nem csak a képeslapok előre gyártott üzenetében lesz békés a karácsony, hanem unalmasan boldog hétköznapok váltogatják egymást, akárcsak hollandok mélyföldjén, Svájc felhőkig nyújtózkodó hegyei között. Legszentebb ünnepünk előtt jóleső örömmel írtam számítógépbe ezeket a jóslatokat. Mert addig sem kellett mondatokat faragnom, elmúlt hetünk történéseire emlékezve, parlamenti csatározásról, sztrájkra készülő vasutasokról, Parlament előtt tüntető rendőrökről, bévés foglárokról, polgári védelmis tisztekről De lehet-e álmodozni hópelyhes, kandallós boldogságról, amikor a mai Magyarország tényei koppanás ridegséggel figyelmeztetnek: dühös, durcás politikai csaták, szókardokkal hadakozó politikusok árnyékában kapkodjuk fejünket, attól rettegve, hogy a parlamenti indulatok hevületében megbokrosodhat az egész ország. Mert nézzük csak, mivel is ajándékozott meg bennünket december harmadik hete? Például egy NATO-s szavazással, amitől azt várta a kormányzó erő, hogy az alkotmány módosítással kimondatik: akárcsak fejlett Európánk más államaiban, úgy nálunk sem kell parlamenti jóváhagyásra várni minden haderőmozgatással kapcsolatos ügyben. Mert ugyan szép dolog, mi több, demokráciánk nagy vívmánya, hogy magyar katona csak az országgyűlés engedélyével masírozhat át a határon, mint ahogy idegen egyenruhába bújtatott vitéz is csak parlamentünk jóváhagyásával sznlutálgathat magyar földön. Csak éppen jövőre kicsinyke hazánk nem túl izmos hadereje már a NATO tagjaként gyakorlatozgat, s igencsak nehéz elképzelni olyan hadrendi ügymenetet, amelyben egy szakasznyi szövetséges baka pesti reggeliztetéséhez országházi kupola alá kell összetrombitálni a honatyákat r

údja ezt ellenzéki éppúgy, mint kormánynak legnagyobb barátja. S nem is hitte senki igazán, hogy ebből a szavazásból legújabb kori demokráciánk egyik látványos szavazási csődje lesz. Mégis megtörtént Az alkotmánymódosítás elmaradt, a válaszlók pedig aggódva kérdezgetik: miért is vált természetessé a magyar parlamenti politizálásban a pártoskodó gyűlölködés? Mert válthatják mifelénk egymást kormánynak rúdjánál konzervatívok és szocialisták, a országházi szócsaták döntő többségéből csak az derül ki, hogy a politikai ellenfél inkább már lebirkózandó ellenség, mintsem ország közös ügyeiben együtt gondolkodó partner. Ha pedig jövő tervezésének (mondjuk költségvetés készítésének...) jön el az ideje, a felszólalók egymás káeftéinek ügyeiben vájkálnak, arról faggatóznak, kinek az ügyvédi irodája tett el nagyobb honoráriumot, s melyik párt ingatlanja ér többet a másik közpénzen finanszírozott vagyonánál. Amikor meg pillanatnyi szélcsend miatt lazáinak a harag vitorlái, színpadra lép egy olyan kiművelt pártvezér, aki egy-két családtagját jól fizető álláshoz juttatja, remekül ötvözvén a családbarát politikát hatalmából táplálkozó lehetőségeivel S a parlamenti bunyó indulhat újra... Adventi békére vágyva ugyanis nemcsak a NATO-csatlakozás ürügyén fölkavart háborúskodás miatt szomorkodhatunk. Ezerszer inkább fájhat, hogy hónapok óta kizárólag a személyeskedő vádaskodás, mint politikai küzdőstílus jellemzi a magyar parlamentet, s lám, e dühöngő politizálást látván egyre nagyobb ingerültséggel vetik magukat a küzdelembe a polgárok, s érdekvédelmi szervezeteik is. Ki hall már olyan szavakat, hogy tárgyalásos rendezés, érdekek egyeztetése? Annál gyakrabban harsan a parancsszó: sztrájkoljunk, vonuljunk utcára, tiltakozzunk és alakítsunk sztrájbizattságokaL Fizetésemelés százalékait sorolják pár év szünet után a vasút dolgozói, több bért követelnek az egészségügyben, s csatlakoznak hozzájuk a pedagógusok is. S miközben pontosan tudjuk, hogy követeléseik jogosak, hiszen szegénységük elképesztő, a havi bruttó 30, meg 40 ezer forintos fizetés ma már a szégyenkezéshez is kevés, csak mocorog az aggodalom: vígon feltüzelt utcai harcokkal mégis, mi érhető el? Mi fertőzte meg annyira közéletünket, hogy már egy sportegyesületi közgyűlést (lásd: Ferencváros...) sem lehet megtartani bombariadó nélkül? Mennyi rejtőzködő sérelem lappanghat egy olyan országban, ahol elég annyit mondani: négyes metró, s máris kiderül mekkora haraggal figyeli a vidék a főváros kerítése mögött beruházott milliárdokat? Meddig feszülhetnek még egymásnak az indulatok, s mikor döbben rá a parlament majd' négyszáz főállású politikusa, hogy közhivatalnokok, MAV-alkalmazottak, vagy kórházakban serénykedők indulatait nem fékezheti meg az, aki saját dühét sem tudja kordában tartani? jy ádoghangon csörömpölő, szomorkás kérdések ezek. D Választ se nagyon kínál rá senki. így aztán csak ülünk süppedős foteljeinkben, és álmodunk arról a világról, amelyben hópelyhek röpködnek káromkodások helyett, és a nagyi, ugyebár, legyőzhetetlen, fényes erkölcsű hősökről meséL A kandallóban meg táncol a tűz és energiaár-emelésről még véletlenül sem írnak az újságok... t