Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-21 / 298. szám

4 KRÓNIKA HÉTFŐ, 1998. DEC. 21. MA A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület bűncselekmény sértettjeinek 10 és 12 óra között ingyenes jogi tanácsot, felvilágosítást ad az Eszperantó utca 3-5. szám alatti irodaházban. A BARÁTI KÖR RENDEZVÉNYE 16 órakor lesz a Csillag téri fiókkönyvtárban. Vendégek: Fekete Gizi Jászai Mari-díjas és Rácz Tibor Juhász Gyula-, Makó Lajos-díjas művészek. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16 órától agykontrollklub felnőttek részére. A SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR ad hangversenyt 19.30 órától a Szegedi Nemzeti Színházban. Vezényel: Héja Domonkos, az MTV Rt. 9. nemzetközi karmesterversenyének első helyezettje. Szigorúan ellenőrzött prostituáltak? • Budapest (MTI) Az elképzelések szerint havonta, illetve hathetenként esnek át orvosi vizsgálatokon a prostituáltak, ha az Országgyűlés az érintettek egészségügyi ellenőrzésének szabályozására felhatalmazza a szaktárcát - közölte Ralovich Béla, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője szombaton. A szakember tájékoztatása szerint felkészültek arra, hogy a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag prostitúcióhoz kapcsolódó részéhez rendeletet alkossanak. A minisztérium régi szándéka, hogy a prostituáltak körében egészségügyi kontrollt alkalmazzanak. A javaslat alapján a prostituáltak hathetenként laboratóriumi vizsgálaton esnének át, melynek során az AIDS-betegséget okozó HIV-v(rus, a hepatitis B-vírus fertőzések, valamint a vérbaj (szifilisz vagy luesz) és a kankó (tripper vagy gonorrhoea) kórokozójának jelenlétét szűrnék. A klinikai vizsgálatok ingyenesek lesznek, de a laboratóriumi szűrések évente 110-120 ezer forintba kerülnek majd a prostituáltaknak. N MA A MUNKÁSPÁRT Szeged városi koordinációs bizottsága 13-17 óra között Ugyeletet tart a Fő fasor 9. szám alatti Munkás Művelődési Otthonban; ugyanitt, 16 órakor taggyűlést tart a párt taiján-petőfitelepi alapszervezete. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Megyei Képviselete (Szeged, Kálvária sgt. 14.) 14-16 óráig az MSZOSZ tagjai részére. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást munkaviszonyban lévők, pályakezdők és nyugdíjasok részére. A szakszervezeti tagságot hitelt érdemlően (pl. tagkönyv) igazolni kell! A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4., I. em. 123-as szoba) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást ti irt az érdeklődőknek, 15-16 óra között. KATONA GYULA, a 13-as választókerület (Móraváros) képviselője fogadóórát tart 17 és 18 óra között a Somogyi-könyvtár Móra u. 21. szám alatti fiókkönyvtárában. miről írt a DM? Százszorszép-karácsony Ha egy karácsony „százszorszép", akkor mindenki biztos lehet benne, hogy a gyermekek ünnepelnek. Gyermekkarácsonyt szervezett ugyanis a Százszorszép Gyermekház az Újszegedi Sportcsarnokban. Bár szombaton munkanap volt, ám a téli szünet már megkezdődött, igy senkinek sem okozott meglepetést, hogy a legtöbb gyerköc „szüléstül" vett részt a programokon. A kézműves foglalkozásokat - karácsonyi díszek készítése, gyöngyfűzés, márványozás - remek koncertek tették hangulatossá. A River muzsikája mellett az L and D majorette-csoport lányai masíroztak a neves fellépék között. A szervezők a nehéz helyzetben lévé kárpátaljai gyermekekre is gondoltak, akik számára könyv- és játékgyújtést hirdettek. Az összegyúlt ajándékokat a programban is részt vévé RTL Klub szeretetbusz szállítja majd el a rászorulóknak. (Fotó: Schmidt Andrea) • Budapest (MTI) A magyar kulturális örökség gazdagítása érdekében 12 millió 265 ezer forint értékben 201 kéziratból álló gyűjteményt vásárolt a kultusztárca a Központi Antikváriumtól, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Országos Levéltár igazgatója vett át Hámori József minisztertől Budapesten, szombaton. A minisztérium nem szívességet tett, hanem a kötelességét teljesítette azzal, hogy megvásárolta a két országos intézmény számára a Páratlan értékű kéziratgyűjtemény véletlenszerűen előkerült páratlan értékű gyűjteményt, amelyből most háromnegyed részben a könyvtár, egyharmad részben pedig a levéltár részesülhet - mondta Hámori József, a kultusztárca első embere.A Központi Antikvárium által megvételre felajánlott kéziratgyűjteményben megtalálható egyebek mellett Károly Róbert özvegye, Anjou Erzsébet királyné latinul írott oklevele; Mátyás király udvari szakácsainak frott adománylevele; Kosztolányi Dezső zöld tintával írott levele Vikár Bélához. A gyűjtemény darabjai között található még Ady Endre Párizsból írt képeslapja, amely a Budapesti Napló szerkesztője feleségének szól; Mikszáth Kálmán levél feleségéhez, Mauks Ilonához, valamint egy akvarell portré Vas István költőről, amelyet az eredetileg festőnek készült Nagy László készített, néhány soros dedikálással. - Minden antikváriust és műkincskereskedőt, akiben él még a betyárbecsület arra szeretnék biztatni, hogy a jövőben is elsősorban a közgyűjtemények számára ajánlják fel megvásárlásra az általuk is nagyra értékelt, ésritka gyűjteményeket mondta Prőhle Gergely, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közigazgatási államtitkára a gyűjtemény átadásakor a bibliotékában. • 75 éve A fogadalmi templom és Back Bernát Megírta a Szeged, hogy a fogadalmi templomépítő bizottság a polgármester elnökletével ülést tartott, amelyen Foerk Ernő bemutatta a kereszthajó oltárának részletes terveit és költségvetését. Mint ismeretes az oltár építésének költségeit Back Bernát vállalta magára. Foerk Ernő költségvetése szerint az oltár elkészítése száznegyvenhatmillió koronába kerül. Back Bernát megjelent a polgármester előtt és közölte vele, hogy az egész száznegyvenhatmilliókoronát befizeti a templomépítési alap javára. Back Bernát nemes áldozatkészsége követésre méltó példa, sajnos eddig nemigen akadt követője ebben a nagy, gazdag, katolikus városban. (1923) • 50 éve Záráünnepély a pártiskolán Elbúcsúzott a háromhónapos pártiskola nyolcvan munkás, paraszt, értelmiségi hallgatója. A záróünnepélyen ifjú Komócsin Mihály, titkárhelyettes vezetésével megjelentek a Pártbizottság tagjai, Dénes Leó polgármester elvtárs és az iskola előadói. Komócsin Mihály elvtárs szólott először: Talán azzal a gondolattal jöttetek Szegedre, hogy ez a város egy reakciós fészek, az ellenforradalom bázisa. Valóban innen indult el az ellenforradalom, itt találtak legelőször hálás talajra a klerikális reakció mesterkedései. Szeged kommunistái azonban azóta megváltoztatták Szeged népét. Szeged talaját sikerült megdolgozni á népi demokrácia számára. (1948) • 25 éve A szocialista biztosítás Az Állami Biztosító Csongrád megyei Igazgatóság vezetője sajtótájékoztatón ismertette az intézmény ez évi munkáját, eredményeit, és a jövő évi feladatokat. Hangsúlyozta, hogy ma már a biztosí\ tás gazdasági szükségletet fejez ki, éppen ezért fontos része a népgazdaságnak. A szocialista biztosításnak az a feladata, hogy a költségvetésből, illetve a társadalombiztosítással nem fedezhető károk anyagi kiegyenlítését megoldja, s ezzel a költségvetést tehermentesítse. Országosan 1973-ban a különböző biztosítási formákkal vállalt károk után közel kétmilliárd forintot fizetett ki az Állami Biztosító, s ebből Csongrád megyére százmillió forint esett. (1973) Dlusztus Imre Futbollizmus (5.) A magyar nézőpont természetesen egészen más. A berni vereség idején már három éve nem létezik MLSZ, mivel egy 195l-es törvény leszögezte: ,A szocializmust építő Magyar Népköztársaságban a testnevelés és sport fejlesztése és központi vezetése állami feladat." Felszámolták a labdarúgó-szövetséget, bezúzták az átigazolási kartonokat, megszűntek az alszövetségek és eladták a Vadász utcai székházat. Az MLSZ-ből Társadalmi Labdarúgó Szövetség lett, amely a két szovjet tanácsadó által instruált Országos Testnevelési és Sportbizottság alárendeltségében tevékenykedett. Ez a törvény teljesen megváltoztatta azt a - nemzeti szövetségünket alapítása óta jellemző - tendenciát, hogy a pályán és a kluboknál már bizonyított, választott szakemberek irányították a magyar labdarúgást. így az ötvenes évek sikertörténete mögött egy, a múltból építkező „szakma" és egy teljesen dezorganizált vezetés állt. A szakma népszerűségével nem lehetett versenyezni, Magyarországon mindenki futballozott, 1950-től hat év alatt harmincezerrel nőtt az igazolt labdarúgók száma (1956-ban 126 000), ám a vezérkar mindent szovjet mintára csinált: fölülről irányított és uniformizált. Az OTSB nem járult hozzá a labdarúgás kiemelt kezeléséhez, például a tantervbe történő fölvételéhez vagy az iskolai bajnokságok beindításához, mondván: minden sportág egyenlő. Ugyanakkor Farkas Mihály, a Központi Vezetóség titkára a válogatott ütőerén tartotta a kezét. Akkoriban minden főelvtárs tudta, hogy a gyapot, a magyar narancs és a gumipitypang bukása után egyedül a futball maradt meg a propaganda nevű kártyajáték adujának, de azt már nem tudták, honnan is tudhatták volna, hogy szakmai szervezet irányítása nélkül tudásában és erkölcsében is szét fog hullani a legnépszerűbb sportág. Barcs Sándor, a TLSZ elnöke 1954. augusztus 11-én azt írta az állami sportvezetésnek, hogy „labdarúgósportunkban észre kell vennünk a hanyatlás mutatkozó jeleit". Ami pedig a morális zűrzavart illeti, 1955-ben így fogalmazott a TLSZ elnökségének dokumentuma: „Ha átnézzük a játékvezetői jelentéseket, átnézzük a fegyelmi bizottságok jegyzőkönyveit és átnézzük a különféle megyei és városi társadalmi szövetségek jelentéseit, akkor azt tapasztaljuk, hogy a btróverések, a megvesztegetések és a különféle intézői csalások még mindig nagy teret töltenek be." A labdarúgás hozzáértő irányttói állandó vitában, harcban álltak az állami sportvezetéssel. Ezt az egyenlőtlen küzdelmet jól minősíti, hogy az OTSB bármelyik előadója átírhatta, minősíthette, jegelhette a TLSZ elnökének vagy elnökségének feljegyzését. A labdarúgó-szövetségben 1951 óta folyamatosan készültek azok az adatokra, tényekre, nyugat-európai hivatkozásokra épülő dolgozatok, amelyek pontosan prognosztizálták a magyar futball hanyatlását. Ember József munkacsoportja 1952-ben kiváló tervet dolgozott ki az úttörő és ifjúsági labdarúgók felkészítésére és versenyeztetésére, amire még választ sem kaptak. Erre Budapesten, Sopronban és Miskolcon titokban megszervezték az úttörőbajnokságot, amit az OTSB egész egyszerűen betiltott. A TLSZ hálózatát is kezébe vette az OTSB, a labdarúgó-szövetség még csak nem is levelezhetett, csak magán az állami sportbizottságon keresztül, a megyei szövetségekkel. A szovjet típusú sportirányftás akkor fojtotta meg a magyar futballt, amikor felnőhetett volna. Nemzeti válogatottunk mögött korosztályos utánpótláscsapataink is a világ élvonalába tartoztak, de nem folyt olyan szintű képzés - sem a gyerekeknél, sem az edzők között amely biztosította volna a versenyképességünket. A forradalom alatt a régi elvek alapján alakult újjá a Magyar Labdarúgó Szövetség, de a kádári hatalom konszolidációjával a sportirányítás szovjet módszerei is visszatértek. Közben kivándorolt az országból néhány száz nagyszerű labdarúgó, akiknek hiányát azóta sem heverte ki a magyar labdarúgás. Baróti Lajos szövetségi kapitány 1958. október 10-i keltezéssel újra a gyermekfutball felé irányítaná a figyelmet: „Mivel a fiatalok jelentik a jövőt, elsősorban a fiatalok labdarúgását kell minél hamarabb megszervezni. Az általános iskolások között külön bajnokságot kellene'rendezni a 11-12 és a 13-14 évesek számára. Ezek a bajnokságok megrendezhetők tornacipős bajnokság formájában is, kisebb és könnyebb labdával, megfelelően kis méretű játéktéren." (Meg kell jegyeznem, hogy az MLSZ mai edzőbizottságának ajánlására a különböző szinteken megrendezett tornákat követően 1987ben vezették be itt-ott a csökkentett területű pályákon a gyermekbajnokságot, de a klubok zömében még ma sem tudják, hogy az egyes korosztályoknak mekkora pályán, mekkora kapura, s milyen méretű labdával, hány fővel kellene játszaniuk.) Másik súlyos gondunk az edzőképzés volt. Idehaza mindenki elhitte, hogy mi értünk a legjobban ehhez a sportághoz, nekünk ezért nem kell tanulnunk, elegendő, ha az egykori élvonalbeli labdarúgók edzőként átadják azt, amit ők is gyakoroltak. A hatvanas években még az egész világ vevő volt a viszonylag olcsó, de sok tapasztalattal rendelkező, az aranycsapat óriási holdudvarában sütkérező magyar edzőkre. 1961-ben, az MLSZ fennálásának hatvanadik évfordulójára könyvet adtak ki, amelyben fölsorolták a külföldön dolgozó edzőinket. Nos, világhatalmi pozíciónk számokban: Albánia 1, Anglia 1, Ausztria 23, Belgium 4, Bulgária 5, Csehszlovákia 64, Dánia 4, Finnország 6, Franciaország 49, Hollandia 3, Jugoszlávia 13, Lengyelország 20, Luxemburg 5, Németország 25, Norvégia 3, Olaszország 114, Portugália 8, Románia 39, Spanyolország 14, Svájc 30, Svédország 11, Szovjetunió 5, Törökország 9, Dél-Amerika 12, Közép- és Észak-Amerika 32, Algéria 2, Ausztrália 2, Ciprus 3, Kuba 6, Egyiptom 6, Etiópia 1, Ghana 3, Guinea 2, Indonézia 1, Ktna 2, Izrael 11, Sztria 2, Szudán 1 magyar edző. Ám ezek a látványos adatok csak az érem egyik oldalát fényesítették, a másik egyre sötétebb lett. A hetvenes évek közepére befejeződött az a kedvezőtlen folyamat, amelynek elemei a mai állapotot is jellemzik: az iskolák elfordultak a futballtól, a szülőket megdolgozták a sportágról kapott rossz hírek, a testnevelőpálya elnőiesedett, a tanárok délután más, pénzesebb sportágakkal foglalkoznak, a pedagógia általános módszertanában nem ismertetik a labdarúgásban rejlő lehetőségeket, a futballpályákat beépftették, felszámoltak számos hagyományos klubot, az edzőképzés színvonala, különösen az utánpótlásedzőké elégtelen, nincs propagandája, szaklapja, könyvsorozata a sportágnak, megszűnt a labdarúgás tömegvonzása, a sportág díszleteit egy-egy önkormányzat nyűgnek tekinti vagy szégyelli, végül pedig a futballban szociálisan öröklődött a pénzleső, mindent megmagyarázó erkölcstelenség. Az MLSZ vezérkara időről időre megismerkedhetett a labdarúgás legmodernebb technológiai elemeivel, eljárásaival, de nem történt semmi. A magyar labdarúgás számos vezető alakja dolgozhatott olyan területeken, ahonnan kész mintákat hozhattak, s dokumentumok bizonyítják, hogy hoztak is de az operatív vezetés, mindenek előtt az állami- és pártirányítás semmit sem tett a játék modernizálásáért, vagyis a labdarúgás hazai megújítói sohasem kapták meg a kellő segítséget a törvényhozástól és az oktatási tárcától. Egy 1973-as MLSZ-elnökségi vitaanyagban olvasható, hogy mindenek előtt szükséges „a kölni labdarúgó edzőképző iskola gyermek- és ifjúsági anyagának a tanulmányozása. Ha megvan a szakmai anyag, akkor a Testnevelési Főiskolán tanfolyamot kell tartani. Az NB I-ben és az NB I/B-ben kizárólag olyan edző működhet a gyerekeknél, aki ezt a tanfolyamot elvégezte. Később valamennyi gyermek- és ifjúsági edzőt kötelezni kell erre." Ez a negyedévszázados program azóta sem valósult meg. Ne csodálkozzunk, hogy a legnépszerűbb sportág ma ilyen állapotban van. (Folytatjuk.)