Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-08 / 287. szám

KEDD, 1998. DEC. 1. UNIVERSITAS III. Van-a lelke? Itt született meg a természet, ha ezen azt értjük, hogy az a ter­mészet, ami én vagyok. Visszavonom magam, kivonom magam belő­le, és ami olt marad még kívülem, arra rá­mondom, hogy termé­szet. És akkor elkezdek azon gondolkodni, hogy van-e vajon lel­ke? Mert az, hogy ne­kem van, evidensnek tekintem, hisz magam­ban állandóan beszé­lek. De vajon ő beszél-e magában? Később ezt kétségbe vonom, és azt mondom: marhaság, nem beszél Hogy-hogy egy patak öten volna vagy tizen volna, s úgy magában diskurálna. Azt mi csak úgy hall­juk, hisz itt csak egy folyamat zajlik a hidro­dinamika törvénysze­rűségei szerint. És ak­kor már a nyúlnak is lehet elevenen kicsa­varni a fülét; nem fáj­hat neki, mert nyilván csak gép. A nyúlnak aztán igazán nem lehet halhatatlan lelke! Dör­zsölhetik örömükben a kezüket az élettani tan­szék kutatói. Azután az következik, hogy egész embercsoportokkal is így lehet cselekedni, hisz kétségtelenül azok sem én vagyok. Míg rám nem kerül a sor. (Részlet Karátson Gá­bor Az együgyű Isten című könyvéből.) • Zöld jogi lufik Üres a KKA Hulladékóra a Zöld Pontban A múlt héten Szege­den tartotta ülését a par­lament Környezetvédel­mi Bizottsága. Illés Zol­tán elnököt arról kérdez­tük, mi lesz a Központi Környezetvédelmi Alap­pal, és mi várható e te­rületen a törvényhozás­ban. • Nagy port vert fel az a döntés, mely szerint a Központi Környezetvédel­mi Alap (KKA) a minisz­térium költségvetésének része lesz. Ugyanakkor azt is mondják, hogy az alap valójában üres. Mi igaz ebből? - A környezetvédelmi tár­cánál végzett felmérések alapján úgy tűnik, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapnál tragikus a helyzet. Az idei évről a következőre áthúzódó szerződésállomány 11 milliárd forint. Emellett az 1999-es keret terhére is elköltöttek már 11 milliár­dot. Ez azt jelenti, hogy a jö­vő évi költségvetésben e te­rületre szánt 28 milliárd fo­rintból 22 nem létezik. A fennmaradó 6 milliárdról pe­dig csak annyit, hogy a mi­nisztériumnak ez év végéig már csak 400 millió forintja van. Ugyanakkor a tárcának egy hónapon belül 7-7,5 mil­liárdot kellene kiutalnia az önkormányzatoknak ahhoz, hogy ne veszítsék el a külön­böző beruházásokra ­szennyvíztisztító, szemétte­lep, csatornázás - céltámoga­tások formájában, más for­rásból, így a vízügytől, a te­rületfejlesztéstől vagy a Bel­ügyminisztériumtól kapott 35-40 milliárd forintot. Ha a tárca ennek egy részét a jövő évi maradék hatmilliárd ter­hére fizeti ki, legfeljebb 1­1,5 milliárd forintja marad. Ennyiből pedig nem lehet működni, a fejlesztést telje­sen le kell állítani. Ráadásul a Baja Ferenc vezette mi­nisztérium már a 2000. év terhére is elkötelezte magát körülbelül 5 milliárd forint erejéig. • Mi lesz ennek a követ­kezménye? - Azok az önkormányza­tok, amelyek számítottak a támogatásra és elindították a beruházást, most ott állnak megfürödve. Úgy gondolom, ezért a helyzetért a miniszté­rium előző vezetésének vál­lalnia kell a politikai felelős­séget, és az általuk kötött szerződések felülvizsgálatá­val meg kell állapítani, ter­hel-e valakit büntetőjogi fe­lelősség. Meg kell nézni, van-e olyan szerződés, amely esetleg következmé­nyek nélkül felbontható és így csökkenthető a tárcára nehezedő pénzügyi nyomás. • Honnan lehet plusz­pénzeket szerezni erre a területre? - Pótlólagos forrásokat le­hetne bevonni úgy, hogy a termékdíjat kiterjesztjük újabb termékekre. Az erre vonatkozó törvény felülvizs­gálatára a jövő éve elején ke­rülhet sor. Emellett lehetsé­ges a környezethasználati díj bevezetése is. • Mi a véleménye arról, hogy a KKA, mint önálló alap megszűnik? - A KKA meglehetősen sok visszássággal működött, gondoljunk csak a zsurki vodkagyár ügyére. Ezért úgy gondolom, hogy a régi struk­túrát fel kellett számolni. Az alap önállóságának meg­szüntetésétől azt várom, hogy a pénzek kezelése átlát­hatóvá válik. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy rend­kívül gyorsan kialakuljon az a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a beérkező támo­gatási kérelmek megfelelő elvek alapján, gyorsan elbí­rálásra kerüljenek, és a kihe­lyezett pénz sorsa követhető legyen. Szükség van az el­lenőrzési rendszer erősítésére is: tudnunk kell, hogy a tá­mogatott beruházások való­ban megvalósultak-e. • A környezetvédelmi szakemberek dicsérik az elmúlt évek törvényalko­tási tevékenységét, mond­ván, megszülettek a leg­fontosabb környezetvé­delmi jogszabályok. Mi várható a jövőben a par­lamentben? - Vitatkoznék ezzel az ál­lítással. Úgy gondolom, az elmúlt években a környezet­védelem területén született jogszabályok zöld lufik. Vagyis olyan kerettörvé­nyek, amelyek a gyakorlat­ban nem sokat érnek. Kíván­ságlisták, amelyekhez nem születtek meg a részletes tör­vények (például a hulladék­gazdálkodásról) és nincsenek meg a végrehajtási utasítások sem. Ilyen formán írott ma­laszt marad a dolog. Azt is hangsúlyozni szokták, hogy a környezetvédelmi törvény teljes konszenzussal szüle­tett. Nekem pedig az gyanús, ha egy ilyen szabályozás senkinek az érdekeit nem sérti. A közeljövőben felül kell vizsgálni a jogszabályo­kat, el kell készíteni a végre­hajtási utasításokat és a rész­területekre vonatkozó törvé­nyeket, meg kell határozni ezekhez a pénzügyi forráso­kat, költséghatékonyság­elemzést kell végezni, és így tovább. A következő bizott­sági ülésre meghívtuk Chi­kán Attila gazdasági minisz­tert, hogy megtárgyaljuk, mi az a gazdaságpolitikai straté­gia, amelybe a környezetvé­delem szervesen beépülhet. Keczer Gabriella Illés Zoltán: Helyesnek tartom a környezetvédelmi alap önállóságának megszüntetését. (Fotó: Nagy László) .Avarszüret" az iskolában. A környezeti nevelést nem lehet elég korán kezdeni. (Fotó: Schmidt Andrea) • Munkatársunktól Érdekes dolgot tapasztal­hatott, aki a múlt héten részt vett a parlament környezetvé­delmi bizottságának szegedi, kihelyezett ülésén. A délelőtti előadások során a hozzászó­lók azt boncolgatták, mi az oka, hogy Magyarországon még gyermekcipőben jár a környezeti nevelés. A szakér­tők a pénzszűkét, a miniszté­riumok közötti együttműkö­dés hiányát, a rossz iskolai struktúrát és tantervet tették felelőssé. Délután, a Zöld Pont Irodában tartott órabe­mutatón viszont kiderült, a dolog elsősorban a tanáron múlik. Bartháné Németh Ilo­na két szatyorral a kezében jött. - Csináljunk bulit! ­mondta tömörkényes diákjai­nak. Két asztalnál szendvi­cseket kentek, üdítőt szerv­íroztak, ettek, ittak, majd ta­karítottak. És kiderült: az egyik asztalnál csupa termé­szetes anyagból készült vagy visszaváltható göngyöleget használtak, friss zöldséget fo­gyasztottak, így alig maradt utánuk takarttanivaló. A má­siknál viszont kupacba gyűlt az üdítősdoboz, reklámsza­tyor, műanyag pohár. A gye­rekek alig húsz, igen jó han­gulatban eltöltött perc alatt tanulták meg, mit tehet az egyén a környezetéért. Kalmár László­d.j • DM-információ A Neumann János Számí­tógép-tudományi Társaság a számítógép-tudományban, annak alkalmazásában elért eredményeiért Kalmár Lász­ló-dfjat adományozott Dom­bi Józsefnek, a József Attila Tudományegyetem informa­tika tanszéke docensének, a Cygron kutatási igazgatójá­nak. Gyógyszerész­tanácskozás • Munkatársunktál Gyógyszerészeti témájú tudományos ülést tartanak december 10-én délután öt órakor a Szent-Györgyi Al­bert Orvostudományi Egye­tem Gyógyszerésztudományi Karának kettes számú tanter­mében. Az ülésen a Nemzet­közi Gyógyszergyártók Egyesülete igazgatója, dr. Mikola Istvánnak „Bizonyí­tékokon alapuló terápia" cí­mű előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Számítógépek a SZOTE-n • Munkatársunktól Számítógépes kabinetet adnak át december 10-én délután három órakor a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Ka­rán. A kabinetet a kar dékán­ja, dr. Erős István avatja fel. Ezzel együtt kamarakiállítás nyílik dr. Steinmetzné Eper­jessy Ildikó gyógyszerész és Wagner Gábor ötödéves gyógyszerészhallgató alkotá­saiból. • Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! A természeti és emberi környezetről Nem annyira a gondol­kodás-, sokkal inkább a cselekvésmódunk váltá­sára lenne szükség ah­hoz, hogy a természeti és az emberi környezet összhangba kerüljön ­mondta lapunknak Fedor István pszichológus. A SZOTE Gyermek és Serdü­lő Pszichiátriai Osztályá­nak munkatársa A kör­nyezeti nevelés eszközei és módszerei az Agenda 21 tükrében címmel meg­rendezett tanártovább­képzö szemináriumon tartott előadást és kiscso­portos foglalkozást. • Elhangzott a szeminá­riumon, hogy a környezeti nevelés az ökológiai irány­ból elmozdult a humánö­kológiafelé. Mi erről a vé­leménye a mentálhigiéné­vel, az emberi környezettel foglalkozó szakembernek? - Fontosnak tartom, hogy erről tudjanak az emberek. A környezeti nevelésben mindig a természeti környezet volt a téma. Sokszor úgy gondolko­zunk a környezetvédelemről, mint a fizikális környezet megóvásáról. Ezzel szemben létezik egy másik irányzat vagy mozgalom, ami viszont elsősorban a lelki egészség védelmével foglalkozik. A dologban az az izgalmas, hogy a kettő hogyan kapcso­lódik egymáshoz. Szerintem a természeti és az emberi kör­nyezet csak a mi fejünkben válik ketté, a valóságban ezek a dolgok közös egységet al­kotnak. Igazából az az érde­kes, hogy a mentálhigiéné mit tud tenni abból a szempont­ból, hogy a saját eszköztárá­val, módszereivel segítse a környezetvédőket. G Mint ahogy a természe­ti, úgy a humán környezet is szennyeződhet, ha a ki­sebb-nagyobb közösségek­Fedor István: Nyilván az a dolog működik, amit meg is csinálok, abban hiszek, amit meg is valósítok. (Fotó: Miskolczi Róbert) ben a magatartásformák deviánsakká válnak. Szé­gyen-, illetve szennyfol­tunk kihat a természeti környezetre is, és fordítva. Ön szerint mikor állhat az egész harmóniába? Mit kell ezért tennünk? - Az az ember tudja védeni a természeti környezetét, aki törődik a maga, illetve a körü­lötte élők mentális, lelki egészségével. A két dolog te­hát hat egymásra, mint ahogy mondta. Hol van itt az egyen­súly? Az egyensúly nyilván­valóan a harmónia felé lehet, ami annyit jelent, hogy egy­szerre tudok figyelni a két do­logra. Az emberiség nagy ta­nítóinak életében ezek teljesen természetesen jelentek meg egymás mellett. Gondoljunk csak Gandhira. G A világ számos pontján tart előadást. Mit tapasz­tal, mennyire tiszta, men­tálisan mennyire higiéni­kus a mi lelki környeze­tünk? - Az az egyik baj, hogy aki ezzel a témával foglalko­zik, az vagy riogat a század­véggel, a nagyvárosokkal, az elembertelenedéssel, az ag­resszivitással, de ugyanakkor azzal, hogy erről beszélünk, el is akad a dolog. A környe­zetvédők szlogenje a követ­kezőképpen szól: Gondol­kozz globálisan és cselekedj lokálisan! Szerintem ez az, ami nem ,jön át". Akár abból a szempontból, hogy én mit teszek a saját családomért, lakóhelyemért, környezete­mért. Mindaddig, amfg eltűr­jük a játszótéri vandalizmust, amíg eltűrjük, hogy a kutyák ott végezzék a dolgukat, ahol a gyermekeink labdáznak, mert azt gondoljuk, hogy ezt a hivatalnak, nem pedig ne­künk kell megoldanunk, ad­dig szerintem nem sok min­dent lehet tenni. Ez a dolog egyik része. A másik: a nyolcvanas-kilencvenes években volt egy nagy bumm mentálhigiénés szempontból. Bár ebben az időben nagyon sok, lelki egészséget fejlesz­tő, karbantartó program, kép­zés, tréningmódszer jelent meg, indult el, azok valahol kimerültek, pótcselekvéssé váltak. Az „érezzük jól ma­gunkat emberek" tréningek általában nem változtatták meg a résztvevők szemléle­tét. Ez a dolog nem működik. Erre nincsenek jó stratégiák kidolgozva. G Gondolkodásmód-vál­tásra lenne szükség? - Nem annyira a gondolko-. dásmód-váltásra, sokkal in­kább a cselekvésmódunk vál­tására lenne szükség. Ha vé­gignézi az embereket, láthatja, ma már nagyon sokan tudnak beszélni. Ez benne van a köz­tudatban. Ha arról van szó, hogy jó, de akkor gyerünk és csináljuk, akkor egyszeriben minden megáll. Nyilván az a dolog működik, amit meg is csinálok, abban hiszek, amit meg is valósítok. Szabó C. Szilárd

Next

/
Thumbnails
Contents