Délmagyarország, 1998. december (88. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-08 / 287. szám

KEDD, 1998. DEC. 1. UNIVERSITAS III. Van-a lelke? Itt született meg a természet, ha ezen azt értjük, hogy az a természet, ami én vagyok. Visszavonom magam, kivonom magam belőle, és ami olt marad még kívülem, arra rámondom, hogy természet. És akkor elkezdek azon gondolkodni, hogy van-e vajon lelke? Mert az, hogy nekem van, evidensnek tekintem, hisz magamban állandóan beszélek. De vajon ő beszél-e magában? Később ezt kétségbe vonom, és azt mondom: marhaság, nem beszél Hogy-hogy egy patak öten volna vagy tizen volna, s úgy magában diskurálna. Azt mi csak úgy halljuk, hisz itt csak egy folyamat zajlik a hidrodinamika törvényszerűségei szerint. És akkor már a nyúlnak is lehet elevenen kicsavarni a fülét; nem fájhat neki, mert nyilván csak gép. A nyúlnak aztán igazán nem lehet halhatatlan lelke! Dörzsölhetik örömükben a kezüket az élettani tanszék kutatói. Azután az következik, hogy egész embercsoportokkal is így lehet cselekedni, hisz kétségtelenül azok sem én vagyok. Míg rám nem kerül a sor. (Részlet Karátson Gábor Az együgyű Isten című könyvéből.) • Zöld jogi lufik Üres a KKA Hulladékóra a Zöld Pontban A múlt héten Szegeden tartotta ülését a parlament Környezetvédelmi Bizottsága. Illés Zoltán elnököt arról kérdeztük, mi lesz a Központi Környezetvédelmi Alappal, és mi várható e területen a törvényhozásban. • Nagy port vert fel az a döntés, mely szerint a Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) a minisztérium költségvetésének része lesz. Ugyanakkor azt is mondják, hogy az alap valójában üres. Mi igaz ebből? - A környezetvédelmi tárcánál végzett felmérések alapján úgy tűnik, hogy a Központi Környezetvédelmi Alapnál tragikus a helyzet. Az idei évről a következőre áthúzódó szerződésállomány 11 milliárd forint. Emellett az 1999-es keret terhére is elköltöttek már 11 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetésben e területre szánt 28 milliárd forintból 22 nem létezik. A fennmaradó 6 milliárdról pedig csak annyit, hogy a minisztériumnak ez év végéig már csak 400 millió forintja van. Ugyanakkor a tárcának egy hónapon belül 7-7,5 milliárdot kellene kiutalnia az önkormányzatoknak ahhoz, hogy ne veszítsék el a különböző beruházásokra szennyvíztisztító, szeméttelep, csatornázás - céltámogatások formájában, más forrásból, így a vízügytől, a területfejlesztéstől vagy a Belügyminisztériumtól kapott 35-40 milliárd forintot. Ha a tárca ennek egy részét a jövő évi maradék hatmilliárd terhére fizeti ki, legfeljebb 11,5 milliárd forintja marad. Ennyiből pedig nem lehet működni, a fejlesztést teljesen le kell állítani. Ráadásul a Baja Ferenc vezette minisztérium már a 2000. év terhére is elkötelezte magát körülbelül 5 milliárd forint erejéig. • Mi lesz ennek a következménye? - Azok az önkormányzatok, amelyek számítottak a támogatásra és elindították a beruházást, most ott állnak megfürödve. Úgy gondolom, ezért a helyzetért a minisztérium előző vezetésének vállalnia kell a politikai felelősséget, és az általuk kötött szerződések felülvizsgálatával meg kell állapítani, terhel-e valakit büntetőjogi felelősség. Meg kell nézni, van-e olyan szerződés, amely esetleg következmények nélkül felbontható és így csökkenthető a tárcára nehezedő pénzügyi nyomás. • Honnan lehet pluszpénzeket szerezni erre a területre? - Pótlólagos forrásokat lehetne bevonni úgy, hogy a termékdíjat kiterjesztjük újabb termékekre. Az erre vonatkozó törvény felülvizsgálatára a jövő éve elején kerülhet sor. Emellett lehetséges a környezethasználati díj bevezetése is. • Mi a véleménye arról, hogy a KKA, mint önálló alap megszűnik? - A KKA meglehetősen sok visszássággal működött, gondoljunk csak a zsurki vodkagyár ügyére. Ezért úgy gondolom, hogy a régi struktúrát fel kellett számolni. Az alap önállóságának megszüntetésétől azt várom, hogy a pénzek kezelése átláthatóvá válik. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy rendkívül gyorsan kialakuljon az a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a beérkező támogatási kérelmek megfelelő elvek alapján, gyorsan elbírálásra kerüljenek, és a kihelyezett pénz sorsa követhető legyen. Szükség van az ellenőrzési rendszer erősítésére is: tudnunk kell, hogy a támogatott beruházások valóban megvalósultak-e. • A környezetvédelmi szakemberek dicsérik az elmúlt évek törvényalkotási tevékenységét, mondván, megszülettek a legfontosabb környezetvédelmi jogszabályok. Mi várható a jövőben a parlamentben? - Vitatkoznék ezzel az állítással. Úgy gondolom, az elmúlt években a környezetvédelem területén született jogszabályok zöld lufik. Vagyis olyan kerettörvények, amelyek a gyakorlatban nem sokat érnek. Kívánságlisták, amelyekhez nem születtek meg a részletes törvények (például a hulladékgazdálkodásról) és nincsenek meg a végrehajtási utasítások sem. Ilyen formán írott malaszt marad a dolog. Azt is hangsúlyozni szokták, hogy a környezetvédelmi törvény teljes konszenzussal született. Nekem pedig az gyanús, ha egy ilyen szabályozás senkinek az érdekeit nem sérti. A közeljövőben felül kell vizsgálni a jogszabályokat, el kell készíteni a végrehajtási utasításokat és a részterületekre vonatkozó törvényeket, meg kell határozni ezekhez a pénzügyi forrásokat, költséghatékonyságelemzést kell végezni, és így tovább. A következő bizottsági ülésre meghívtuk Chikán Attila gazdasági minisztert, hogy megtárgyaljuk, mi az a gazdaságpolitikai stratégia, amelybe a környezetvédelem szervesen beépülhet. Keczer Gabriella Illés Zoltán: Helyesnek tartom a környezetvédelmi alap önállóságának megszüntetését. (Fotó: Nagy László) .Avarszüret" az iskolában. A környezeti nevelést nem lehet elég korán kezdeni. (Fotó: Schmidt Andrea) • Munkatársunktól Érdekes dolgot tapasztalhatott, aki a múlt héten részt vett a parlament környezetvédelmi bizottságának szegedi, kihelyezett ülésén. A délelőtti előadások során a hozzászólók azt boncolgatták, mi az oka, hogy Magyarországon még gyermekcipőben jár a környezeti nevelés. A szakértők a pénzszűkét, a minisztériumok közötti együttműködés hiányát, a rossz iskolai struktúrát és tantervet tették felelőssé. Délután, a Zöld Pont Irodában tartott órabemutatón viszont kiderült, a dolog elsősorban a tanáron múlik. Bartháné Németh Ilona két szatyorral a kezében jött. - Csináljunk bulit! mondta tömörkényes diákjainak. Két asztalnál szendvicseket kentek, üdítőt szervíroztak, ettek, ittak, majd takarítottak. És kiderült: az egyik asztalnál csupa természetes anyagból készült vagy visszaváltható göngyöleget használtak, friss zöldséget fogyasztottak, így alig maradt utánuk takarttanivaló. A másiknál viszont kupacba gyűlt az üdítősdoboz, reklámszatyor, műanyag pohár. A gyerekek alig húsz, igen jó hangulatban eltöltött perc alatt tanulták meg, mit tehet az egyén a környezetéért. Kalmár Lászlód.j • DM-információ A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a számítógép-tudományban, annak alkalmazásában elért eredményeiért Kalmár László-dfjat adományozott Dombi Józsefnek, a József Attila Tudományegyetem informatika tanszéke docensének, a Cygron kutatási igazgatójának. Gyógyszerésztanácskozás • Munkatársunktál Gyógyszerészeti témájú tudományos ülést tartanak december 10-én délután öt órakor a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának kettes számú tantermében. Az ülésen a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesülete igazgatója, dr. Mikola Istvánnak „Bizonyítékokon alapuló terápia" című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Számítógépek a SZOTE-n • Munkatársunktól Számítógépes kabinetet adnak át december 10-én délután három órakor a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. A kabinetet a kar dékánja, dr. Erős István avatja fel. Ezzel együtt kamarakiállítás nyílik dr. Steinmetzné Eperjessy Ildikó gyógyszerész és Wagner Gábor ötödéves gyógyszerészhallgató alkotásaiból. • Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! A természeti és emberi környezetről Nem annyira a gondolkodás-, sokkal inkább a cselekvésmódunk váltására lenne szükség ahhoz, hogy a természeti és az emberi környezet összhangba kerüljön mondta lapunknak Fedor István pszichológus. A SZOTE Gyermek és Serdülő Pszichiátriai Osztályának munkatársa A környezeti nevelés eszközei és módszerei az Agenda 21 tükrében címmel megrendezett tanártovábbképzö szemináriumon tartott előadást és kiscsoportos foglalkozást. • Elhangzott a szemináriumon, hogy a környezeti nevelés az ökológiai irányból elmozdult a humánökológiafelé. Mi erről a véleménye a mentálhigiénével, az emberi környezettel foglalkozó szakembernek? - Fontosnak tartom, hogy erről tudjanak az emberek. A környezeti nevelésben mindig a természeti környezet volt a téma. Sokszor úgy gondolkozunk a környezetvédelemről, mint a fizikális környezet megóvásáról. Ezzel szemben létezik egy másik irányzat vagy mozgalom, ami viszont elsősorban a lelki egészség védelmével foglalkozik. A dologban az az izgalmas, hogy a kettő hogyan kapcsolódik egymáshoz. Szerintem a természeti és az emberi környezet csak a mi fejünkben válik ketté, a valóságban ezek a dolgok közös egységet alkotnak. Igazából az az érdekes, hogy a mentálhigiéné mit tud tenni abból a szempontból, hogy a saját eszköztárával, módszereivel segítse a környezetvédőket. G Mint ahogy a természeti, úgy a humán környezet is szennyeződhet, ha a kisebb-nagyobb közösségekFedor István: Nyilván az a dolog működik, amit meg is csinálok, abban hiszek, amit meg is valósítok. (Fotó: Miskolczi Róbert) ben a magatartásformák deviánsakká válnak. Szégyen-, illetve szennyfoltunk kihat a természeti környezetre is, és fordítva. Ön szerint mikor állhat az egész harmóniába? Mit kell ezért tennünk? - Az az ember tudja védeni a természeti környezetét, aki törődik a maga, illetve a körülötte élők mentális, lelki egészségével. A két dolog tehát hat egymásra, mint ahogy mondta. Hol van itt az egyensúly? Az egyensúly nyilvánvalóan a harmónia felé lehet, ami annyit jelent, hogy egyszerre tudok figyelni a két dologra. Az emberiség nagy tanítóinak életében ezek teljesen természetesen jelentek meg egymás mellett. Gondoljunk csak Gandhira. G A világ számos pontján tart előadást. Mit tapasztal, mennyire tiszta, mentálisan mennyire higiénikus a mi lelki környezetünk? - Az az egyik baj, hogy aki ezzel a témával foglalkozik, az vagy riogat a századvéggel, a nagyvárosokkal, az elembertelenedéssel, az agresszivitással, de ugyanakkor azzal, hogy erről beszélünk, el is akad a dolog. A környezetvédők szlogenje a következőképpen szól: Gondolkozz globálisan és cselekedj lokálisan! Szerintem ez az, ami nem ,jön át". Akár abból a szempontból, hogy én mit teszek a saját családomért, lakóhelyemért, környezetemért. Mindaddig, amfg eltűrjük a játszótéri vandalizmust, amíg eltűrjük, hogy a kutyák ott végezzék a dolgukat, ahol a gyermekeink labdáznak, mert azt gondoljuk, hogy ezt a hivatalnak, nem pedig nekünk kell megoldanunk, addig szerintem nem sok mindent lehet tenni. Ez a dolog egyik része. A másik: a nyolcvanas-kilencvenes években volt egy nagy bumm mentálhigiénés szempontból. Bár ebben az időben nagyon sok, lelki egészséget fejlesztő, karbantartó program, képzés, tréningmódszer jelent meg, indult el, azok valahol kimerültek, pótcselekvéssé váltak. Az „érezzük jól magunkat emberek" tréningek általában nem változtatták meg a résztvevők szemléletét. Ez a dolog nem működik. Erre nincsenek jó stratégiák kidolgozva. G Gondolkodásmód-váltásra lenne szükség? - Nem annyira a gondolko-. dásmód-váltásra, sokkal inkább a cselekvésmódunk váltására lenne szükség. Ha végignézi az embereket, láthatja, ma már nagyon sokan tudnak beszélni. Ez benne van a köztudatban. Ha arról van szó, hogy jó, de akkor gyerünk és csináljuk, akkor egyszeriben minden megáll. Nyilván az a dolog működik, amit meg is csinálok, abban hiszek, amit meg is valósítok. Szabó C. Szilárd