Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-18 / 270. szám

16 EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1998. Nov. 18. Új FIAT: jön a Multipla • Róma (MTI) A tavalyi 2,7 millió után idén 2,5 millió sze­mélyautó eladásával számol világszerte a FI­AT. Ezt az olasz autó­gyár vezérigazgatója, Roberto Testőre közölte a múlt hét végén Torinó­ban, bemutatva cégének új termékét, a Multipla nevű egyterűt. Az új FI­AT - üdvöskét november végétói árusítják Olasz­országban, 30 millió lí­rás (közel 4 millió forin­tos) bevezető áron. A vezérigazgató elégedett a várható eredménnyel, te­kintve, hogy egyik fő pia­cán, Dél-Amerikában drá­maian zuhantak az eladások. Kedvezően alakul az értéke­sítés majdnem az összes eu­rópai piacon, főleg Németor­szágban. A tavalyi 41 száza­lék után idén körülbelül 40 százalékra süllyedő részese­déssel számol belföldi pia­cán az olasz autógyár. A ve­zérigazgató 1,8 millióra be­csüli a jövőre Olaszország­ban összesen eladható autók számát, de hosszabb távon 2,3 milliós autópiaccal szá­mol saját hazájában. Az el­adások jelenlegi visszaesését nem tartja katasztrofálisnak, mivelhogy tavaly és az év elején csak mesterségesen srófolták fel az értékesítést az állami kedvezmények. Nincs semmi drámai vagy váratlan abban, hogy a FIAT az év vége felé kényszersza­badságra küldi több üzemé­nek dolgozóit is. A cél a túl nagy raktárkészletek kiala­kulásának megakadályozása - magyarázta a vitatott in­tézkedést Testőre. A FIAT első ízben zárja be átmenetileg ultramodern dél-olaszországi gyárát Mel­fiben. Sokan bírálják a cé­get, hogy az állami kedvez­ményekkel ösztönzött autó­vásárlások hasznának lefölö­zése után most szintén az ál­lam költségén küldi szabad­ságra dolgozóit. "a FIAT 350 milliárd lí­rát (45 milliárd forint) köl­tött a többfunkciójú új Mul­tipla autóra, amelyet Mira­fioriban gyártanak. 150 milliárd líra ment el a fej­lesztésre, 200 milliárd pe­dig a felszerszámozásra. Már évi 40 ezres szériával nyereséges lehet a gyártás, de a szakértők 60 ezer kö­rüli értékesítéssel számol­nak. Szükség esetén 100­110 ezerre is fel tudják fut­tatni az éves termelést. Az alig 4 méter hosszú, de hatüléses autó ideális ki­rándulásra, nagyobb csoma­gok szállítására és a minden­napi munkához is. Jellegze­tessége, hogy tetszés szerint és könnyedén változtatható a belső tér, az ülések száma és a raktér nagysága. Újdonsá­ga a többfunkciós járművek családjában a 42 évvel ez­előtti őse nevét viselő új Multiplának, hogy a hat ülés a szokásos 3 helyett 2 sorban fér el. Különféle üzemmó­dokban kapható az új Mul­tipla, működik gázzal és ter­vezik elektromos változatát ifeos Ha most kalapról lenne szó, Ön kalapszaküzletet keresne. Nem is akármilyet: meg­bízhatót, minőségit, ahol az árú nemcsak tetsze tős, de tartós is, és ahol szakemberekkei konzultálhat arról, mi felel meg igényeinek. Az üzletnek múltja, neve van, garanciát ad, és Ön tudja, hogy bármikor visszatér, ugyanazt a színvonalat kapja. Most pénzről van szó, és Ön bankot keres. Az IEB 1981 óta stabil tagja a magyar bankéletnek. Tíz éve a legna­gyobb olasz bank, a földkerekség talán legpatinásabb pénzintézete, 1563-ban alapított San Paolo áll mögötte. A tőkeerő, a szaktudás az IEB további sikereinek alapja, a siker mércéje pedig nálunk ősidők óta az ügyfelek elégedettsége. Válassza az Inter-Európa Bankot kiegészítőnek pénzügyeihez! Minden­napi életéhez. Kiegészítők a mindennapi élethez Inter-Európa Bank ©0640373333 • www.ieb.hu Válaszféle a „bróker­szakma" kihívásaira Az év vége még odébb van, de a kiala­kult helyzet mégis indo­kolja, hogy egyfajta számvetést tegyünk az értékpapírpiaci fronton. Biztatóan indult az év. A sajnálatos tavaly őszi ­október végi november eleji - válság napjain túltette magát a világ, sőt a magyar értékpa­pírpiac is rendezte sora­it ez év márciusára. Az amerikai gazdaság fo­lyamatosan erősödött, a mutatószámok soha nem látott kedvező ada­tokról szóltak, így a nemzetközi értékpapír­piac támaszt nyújtott az interkontinentális spe­kulációnak. Magyaror­szágon közben ta­vasszal volt egy válasz­tás, s miután ez már új­kori demokráciánk har­madik voksolása volt, az eredmény nem vetet­te vissza sem a gazda­ság, sem az értékpapír­piac szereplőinek befek­tetési kedvét. A kedvező fejleményekel az oroszországi események akasztották meg a nyár vé­gére. Az orosz állampapírpi­ac, és kisebb mértékben a részvénypiac összeomlása nehéz helyzetbe hozta a vi­lág spekulánsait. Az ered­mény ismert szerte a vilá­gon, a meghatározó tőzsdé­ken jelentősen estek az árfo­lyamok. Ebben a negatív hangu­latban a magyar tőkepiac, hűen önmagához, pszicho­lógiailag megelőlegezte a jövő legrosszabb változatát, s általános válságba került. A nemzetközi tőke nyilvá­nos kivonulása mellett a BUX-index értékének közel ötven százalékát elveszítet­te, az állampapírhozamok a külföldiek eladásai nyomán hirtelen több százalékponttal emelkedtek, s emellett a fo­rint árfolyama is jelentősen gyengült. Az értékpapírpiaci befek­tetők köre az elmúlt évek­ben folyamatosan nőtt, je­lentősen növekedett a tisz­tán spekulációs termékek aránya, így a befektetők kockázatvállalása nagyság­renddel magasabb lett, mint 3-4 évvel ezelőtt. Egyik pil­lanatról a másikra elfogytak az értékpapírpiac nyertesei, a spekulatív piac szereplői pedig megtanulták, nemcsak veszíteni, hanem bukni is le­het. A jól értesültek szerint országszerte frekventált he­lyeken lehetett olcsón ingat­lanhoz jutni, luxusautókat fél árom venni, de kedvező feltételek mellett lehetett hozzájutni ékszerekhez, festményekhez is. Egyes elemzők szerint a lakossági vagyonvesztés miatt megfi­gyelhető lesz a luxus fo­gyasztási javak piacának visszaesése. Szerencsére az idő jóté­kony gyógyító ereje a tőke­piacokon is jelentkezett. Vé­gül is november első hetére a pénzvilágban számító nemzeti tőzsdeindexek visszanyerték veszteségüket. A pesti parkett is elérte újra augusztus végi, 6000 pontos árfolyamát, igaz, a múlt hé­ten jóval ez alatt zárt. A dol­got akár elintézettnek tekint­hetnék, hiszen a világ érték­papírpiacain, ha tapasztala­tokkal gazdagodva is, de új­ra a régi optimizmust lehet érezni. Azért volt néhány döntő különbség az 1997 késő őszi, illetve az idei au­gusztus-szeptemberi válság között. Elsősorban az, hogy most nemcsak a befektetők buktak, hanem az értékpap­írpiaci folyamatok „bonyolí­tói" is, nevezetesen a keres­kedelmi bankok, brókercé­gek, befektetési alapok. Az új helyzetben, már csak a veszteségek miatt is, vélhe­tőleg változni fog a magyar­országi értékpapírpiac eddig kialakult struktúrája. Vagyis az értékpapírpiacon - ez kö­zel 50 kereskedelmi bankot, illetve 100 brókercéget je­lent - a nagyfokú rivalizá­lás, „ügyfélgyűjtés" elsőbb­sége volt a jellemző. A po­tenciális befektetőknek ­önkormányzat, jogi vagy természetes személy - ez ra­cionálisan megkérdőjelezhe­tő, hozamgaranciás portfolió szerződéseket, illetve ön­költség alatti „bonyolítási" költségeket jelentett. Az ügyfél persze örült, hiszen' egységnyi pénzére a piaci átlagnál magasabb hozamot kínáltak, csökkenő költsé­gek mellett. Végül azonban a gyakor­lat helyére tette a dolgukat. A mögöttünk lévő néhány hónap megrostálta a szerep­lőket. A Postabankot nem számítvas egyelőre nincs hír kereskedelmi banki bukás­ról, az oly sajnálatos au­gusztus közepi oroszországi eseményeket követően. A különböző mértékű céltarta­lékképzés kényszere azon­ban a vezető magyarországi bankokat arra késztette, hogy korrigálják várható éves eredményeiket. Igazi rendet a „krach" persze a brókercégek között vágott. A BEVA - a Befek­tető-védelmi Alap - mosta­nában összesíti a több mint 50 tőzsdei brókercég III. ne­gyedévi mérleg- és ered­ménykimutatásait, sőt, egy körlevélben a piac meg­nyugtatása érdekében a nem tőzsdei brókercégektől is bekérte a szeptember 30-i adatokat. A kívánatos az volna, hogy a befektetők ér­dekében a bekért adatokat nyilvánosságra is hoznák. Egyenlőre annyi biztos, hogy eddig egy tőzsdei bró­kercég jelentette be. hogy vagyona - gyakorlatilag kö­telező céltartalékképzés mi­att - elveszett. Szerencséjére az anyabank szinte azonnal a segítségére sietett. A nem banki hátterű brókercégek­nél a helyzet nem egyértel­mű. Illetve az egyértelmű, hogy néhány brókercég az értékpapír-forgalmazást összekeverte a szerencsejá­tékok gyakorlatával. Ez a másik döntő különbség az 1997. őszi eseményekhez képest. A mostani helyzet csirái az akkori „tőzsde­krachban" már felismerhe­tők voltak, de az aránylag gyors és kedvező változá­sok miatt a szakma a létező problémát tovább vitte. Né­hány társaság keservei persze már augusztus előtt kitelje­sedtek, de a bajba jutott bró­kercégek többségét az elmúlt 2,5 hónap „tőzsdekrachja" hozta nehéz helyzetbe. Az erkölcsi tanulságok súlyosak az egész szakmára nézve, hiszen az ügyfél álta­lánosít. Az értékpapír-for­galmazás presztízsvesztesé­ge vetekszik a konkrét árfo­lyamesések, illetve azok re­alizálásából adódó vesztesé­gek nagyságával. Örök igaz­ság: könnyebb valamit le­rombolni, mint felépíteni. A szakmának tehát újra kell építkeznie, meg kell találnia azokat az objektív fogódzó­kat, garanciális szinteket, mellyel a befektetők bizal­ma újra elnyerhető. Üdvösnek találnám, ha legalább a megyeszékhelye­ken volna az APTF-nek il­letve a BEVA-nak - akár csak néhány emberrel mű­ködő - kirendeltsége. A „ki­helyezett tagozatok" puszta jelenlétükkel elriaszthatnák a szakmától a nem oda való­kat, illetve, az így regionális szintre helyezett adatgyűjtés eredménye a helyi médiában nyilvánosságot kapva, vél­hetőleg rendezné a regioná­lis értékpapír-forgalmazók sorrendjét, segítve ezzel az ügyfelet választásában. Amíg „fölös" pénz lesz, addig mindig akad befektet­ni vágyó is, akit ki kell szol­gálni, legyen szó banki vagy nem banki hátterű bróker­cégről. Az értékpapírpiacon szereplő cégektől meg kell követelni a naprakész nyil­vántartást, mind a saját, mind az ügyfélvagyon eseté­ben. A mulasztókat súlyosan szankcionálni kell, vagy pe­dig kizárni a piacról. A jövő kérdése vidéken, így Szegeden is, hogy a tra­umát az értékpapírszakma mely szektora vészeli át. A sajátszámlás kereskedésen kockáztató banki hátterű ér­tékpapír-forgalmazók, az ügyfeleik érdekeit a magu­kéval olykor összetévesztő sajátszámlás nem banki hát­terű bróker cégek, a gyakor­latilag kockázat nélkül mű­ködő csak ügyfelek megbí­zásait teljesítő bizományosi brókercégek, netán az ügy­nökcégek, melyek közvetí­tőn keresztül teljesítik a megbízásokat, felvállalva ezzel anyacégük mindenkori döntésének következménye­it is? Véleményem szerint nö­vekvő díjak, csökkenő vagy nem létező hozamgaranciák jellemzik majd a szakmát. Ezzel egy időben az ügyfél­garanciák ellenőrizhető ki­építése meg fog történni. Bízok benne, hogy egy olyan új brókertársadalom alakul ki, ahol a következő, fontosnak tartott ismérvek mindegyike megtalálható lesz: - objektív tájékoztatás a mindenkori értékpapír-hely­zetről, de a befektetési dön­tést az ügyfél hozza meg; - naprakész nyilvántartás a saját és ügyfél vagyonról: - kulturált körülmények, rugalmas ügyintézés; - kialakul egy regionális szintű ellenőrző és adatgyűj­tő munka az ÁPTF és a BE­VA részéről, valamint az eredmények nyilvánosságra kerülhetnek a helyi médiák­ban; - a sajátszámlás forga­lom, illetve a spekulációs ügyletek ésszerű korlátozása az ügyfélvagyon védelmé­ben. Bízom abban, hogy az er­kölcsi hátránnyal induló nem banki hátterű brókercé­gek, s azon belül is a bizo­mányos brókercégek az ügy­felek akaratából versenyben maradhatnak. Garanciával összekötött rugalmasságuk­kal a vidéki befektetőt a mindig fontos, úgynevezett VIP-ügyféllé tehetik, s emellett a szakma becsületét is visszaállíthatják. Gedei Zoltán í \ vet 1 mii 'i műi itusr teli jöv ikon \ s

Next

/
Thumbnails
Contents