Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-12 / 265. szám

Különszám - leendő előfizetőinknek! DÉLMAGYARORSZÁG • Forráskúti orvos adóssága Ki fizeti meg a milliókat? Lapunk információi sierint hamarosan bün­tető per kezdődik a sze­gedi biróságon, amely­nek első rendű vádlottja a forráskúti orvos, dr. V. Csaba és a jelenleg Ausztriában élő H. László, akit csalás miatt koráb­ban már 1 év börtönre ítéltek. Lassan öt éve annak, h°gy dr. V. Csaba négy sze­mélytől, fejenként 2,5 mil­•'ó, összesen 10 millió forin­101 kér kölcsön azzal a felté­tellel, hogy három hónap múlva visszafizeti tartozását. Arra hivatkozott, hogy házat |k(ván vásárolni, ezért kell a "agy összeg. Innentől kezd­te csupán a sötétben lehet 'apogatózni, hiszen V. állftá­1 sa szerint az összeget átadta H -nak, ám erről írásos do­kumentum nem készült. Az 'ágy másik szereplője pedig jlzt közölte a kíváncsi Itendőröknek, hogy a 10 mil­lió forint egy külföldi sze­mély zsebébe vándorolt. Ar­ról viszont egyikük „sem tud", kinek kellett ez a tekin­télyes summa, kitől is kelle­ne számon kérni a tartozást. Nesze semmi, fogd meg jól! - ahogy a művelt röszkei, sándorfalvi, forráskúti mondja... Dr. V. Csaba 1994. febru­árjában - saját szakállára, egy kft. nevében - újabb 11,2 millió forintot kölcsön­zött egy cégtől, az ügylet fe­dezeteként egy szatymazi ta­nyát jelölt meg. A rendőrsé­gi vallomás szerint ezt a te­kintélyés summát szintén át­adta H. Lászlónak, aki - mit tesz a véletlen? - egy isme­retlen külföldinek a zsebébe csúsztatta. A pénznek azóta se híre, se hamva... A szegedi ügyészség dr. V. Csabát és H. Lászlót ­egyebek mellett - csalás bűntettének alapos gyanújá­val vádolta meg. V. Fekete Sándor ALAPÍTVA: 1910-BEN » „Illetlenül viselkedett" Vizsgálat a bűnügyi főigazgató ellen l Budapest (MTI) Az ORFK bűnügyi főigazgatója ellen indult tényfeltáró vizsgálatnak még nincs eredménye ­közölte Könyves Kriszti­na, a belügyminiszter sajtószóvivője szerdán. Közlése szerint a vizsgálat célja, hogy Kiss Ernő elmúlt heti illetlen viselkedésének körülményeit tisztázza. Azok a hírek viszont, amelyek a rendőrtábornok közeli nyug­díjazásáról, vagy felmenté­séről szólnak, csak találgatá­sok - tette hozzá a szóvivő. Kiss Ernő szerdán cáfolta a nyugdíjazásáról szóló hí­reszteléseket. Mint mondta: felettesei ez idáig nem közöl­ték vele, hogy nyugdíjba kí­vánják küldeni. Furcsállta továbbá azokat a lapértesüléseket is, amelyek úgy tudják, hogy betegsza­badságon van. Leszögezte: orvosa tanácsára rövidített munkaidőben dolgozik. Kiss Ernő az ellene indí­tott tényfeltáró vizsgálattal kapcsolatban elmondta: túl­hajszolt életvitele miatt fe­szültségoldó gyógyszert szed. Ez válthatta ki azt a rosszul­létet, ami miatt a Teve utcai rendőrszékház közelében „könnyítenie" kellett magán. Azt, hogy úgynevezett menedzsergyógyszert szed, orvosi papírokkal tudja bizo­nyítani - tette hozzá Kiss Ernő. Több pénz jut árvízvédelemre • Budapest (MTI) További pénzátcsoporto­sításra lesz szükség a Közle­kedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium keretein belül a Tiszán kialakult ár­vízhelyzet megoldására ­mondta Manninger Jenő, a tárca politikai államtitkára a Gazdasági Kabinet szerdai budapesti ülését követően. A kormány által rendelke­zésre bocsátott 500 millió forint a jelenlegi tapasztala­tok alapján nem lesz ele­gendő, azonban a teljes szükséges összeg még nem ismert - hangsúlyozta Man­ninger Jenő, hozzátéve, hogy az újabb forrásokat a minisz­tériumnál egyes, nem pénz­ügyi okok miatt elmaradt be­ruházások átcsoportosításá­val biztosítják. A kabinet ülésén döntöt­tek arról is, hogy exporttá­mogatásban részesülnek azok a konzervgyárak, ame­lyeknek termékei már el­hagyták az országhatárt, azonban a támogatás feltéte­léül szolgáló bevételt még nem kapták meg orosz part­nerük anyagi nehézségei mi­att - mondta Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium po­litikai államtitkára. • December végéig betemetik az árkokat Hadiállapot a szegedi belvárosban CSÜTÖRTÖK, 1998. Nov. 12. • Az Alföldön ellapul az árhullám Megússzuk a nagyvizet Sártenger szegélyezte homokkupacok. Fülsi­ketítő zajt is termelő munkagépek. Csöveket szállító teherautók. Ár­kok és pallók. Szlalo­mozó autók és bukdá­csoló gyalogosok. Má­jusban csak a Kárász utca, mára már Szeged egész belvárosa fölvo­nulási terület. A föld felszíne alatti ve­zetékek cseréje szükséges ahhoz, hogy a legújabb szolgáltatásokat is tudja a belvárosi telefonhálózat. Tudjuk. Ma még tűrnünk kell a zajt, kerülgetnünk az árkokat. De meddig kell ki­tartanunk? Kitől követelhe­tünk kártérítést, ha az ár­koktól szabdalt járdán föl­bukunk és csontunkat tör­jük, vagy az ott összesáro­zott kabátunkat tisztítóba adjuk, vagy éppen kocsink lengéscsillapítóját javíttat­juk? Szeged Belvárosát, kö­Ez árkot ás, az csövet fektet, a harmadik betemeti, a negyedik fölbukik, az ötödik majd telefonál. Ma még a Horváth Mihály utca is fölvonulási terület. (Fotó: Nagy László) riilbelül 40 ezer négyzetmé­ter betont tör föl, majd asz­faltoztat - a Déltáv Rt. megrendelésére - a Giltek Hungary Távközlési Háló­zatépítő Kft. Ma még közel kétszáz árokásó munkás és száz gép dolgozik azért, hogy a végén több mint 30 ezer telefonvonal újulhas­son meg. A cégek, az üzlet­emberek, a lakosság kérése­it, a belvárosi árokásással és szereléssel valóban össze­függő károk kivizsgálását és rendezését vállalja a Giltek Kft. Munkásai hét helyen, hét időpontban kezdték el a munkát. Ezek közül két te­rületen már helyreállt a rend. A Belváros ötheted ré­szén leghamarabb három hét múlva, legkésőbb de­cember végére betemetik az árkokat. De sok függ az időjárástól is, mert például szakadó esőben aszfaltozni tilos. A telefonvonalak át­kötése, vagyis a teljes pro­jekt a jövő év februárjára lesz kész. A fölvonulási területté lett belvárosi negyedben ad­digra béke honol, az ott élők és vállalkozók nem ikervonalakkal kínlódnak, hanem élvezhetik a digitális központ jobb minőségű és extra szolgáltatásait. Újszászi Ilona « Munkatársunktól Rendkívüli állapotok uralkodnak a Tisza felső szakaszán, ám a szak­emberek szerint nekünk nincs okunk aggodalom­ra: mire végigvágtat az Alföldön a folyó, addig­ra megszelídül az árhul­lám. A rendkívüli csapadék rö­vid idő alatt rendkívüli álla­potot okozott a Tisza felső szakaszán: az évszázad re­kordáradása fenyegette Ti­I szabecset, Vásárosnaményt. A folyó, szakkifejezéssel szólva, szerencsére csak szí­neit, vagyis megállt a töltés­koronák szintjében. Több 1 ezer ember, polgárőrök, víz­ügyi szakemberek, katonák, polgárvédelmisek és ha­lárőrök megfeszített munká­jának. valamint több tízezer homokzsáknak köszönhető, hogy nem történt az elmúlt napokban a kárpátaljaihoz hasonló katasztrófa nálunk. A veszélyhelyzet nem múlt el, hiszen a tetőzés még vá­rat magára Tokajnál, s dühö­sen hömpölyög a megáradt Bodrog is, mindezek tetejé­ben pedig újra elkezdett esni , az eső. Ha nem is hullott az 'elmúlt napokban nagyobb mennyiségű csapadék, ám az átázott töltéseknek ez a ke­I vés sem hiányzik. A jelenlegi állapotok sze­rint Csongrád megyében nem kell az áradástól tartani, a számítások szerint novem­ber 19-20-án várható a tetőzés Szegednél, a számí­tások alapján első, esetleg másodfokú készültséget ren­Eddig ért a víz 1970-ben - mutatja Benke György, az Ativizig mérnöke. (Fotó: Karnok Csaba) delnek el ó tudtuk meg Vág­falvi Zoltántól, az Ativizig ügyeletesétől szerda délben. Ha a tetőzés előtt 2-3 nappal nem esik nagyobb mennyi­ségű csapadék a Maros és a Kőrösök vízgyűjtő területén, akkor 750 centiméter körül tetőzik Szegednél. A Tisza tegnap Csongrád­nál 574, Mindszentnél 579 centiméter volt, Szegednél pedig 511 centis. Egy hete még négy és fél métert mér­tek itt, de még a jelenlegi sem nevezhető magas a ví­zállásnak, hiszen a szegedi rakpartot is csak 560-as ví­zállás felett kell lezárni. Bár a Tisza mellett nin­csenek olyan szükségvíztá­rozók, mint amilyennel leg­utóbb a Maros romániai sza­kaszán akadályozták meg az áradást, mégsem kell a ve­szélytől tartani. Amíg a fo­lyó felső szakaszán viszony­lag kevés az árterület, addig az Alföldön jóval hatalma­sabb a hullámtér, nagyobb a védtöltések közötti távolság, így az árhullám ellapul, mire hozzánk ér. Sokat köszönhetünk a védműveknek és a folyósza­bályozásnak, hiszen ha ezek nem lettek volna, akkor a mostani árvíz az Alföld egy­harmadát vízzel borította volna ó derült ki a szakem­ber szavaiból. Az 1970-es árvíz alaposan próbára tette a szegedi töltéseket, akkor 960 centiméterrel tetőzött a folyó. így megnyugtatónak hangzik a jövő hétre ígért 750 centi, megnyugtatóbb azonban, hogy Csongrád megyében mindenhol meg­van a töltések szükséges ma­gassága, s beigazolódik, hogy 1970 után a szegedi szakaszon nem minden ok nélkül emelték meg a beton­fal magasságát. Takács Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents