Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-10 / 263. szám

2 HAZAI TÜKÖR KEDD, 1998. Nov. 10. // Királyi „plár A

legfrissebb közvélemény-kutatásokból kitűnik: a britek nem akarják, hogy a 72 éves, 46 esztendeje uralkodó II. Erzsébet az 50. születésnapját szombaton ünneplő Károly herceg javára lemondjon a trónról A felmérésekből az is kiolvasható, hogy a döntő többség ragaszkodik a tradicionális államformához, azaz nem támogatja, hogy a királyságot köztársaság váltsa fel Nem mindig volt ilyen egyértelmű ez a kiállás. Diana halála előtti években alaposan megtépázódott a Windsor-ház tekintélye. A királyi család tagjainak sorozatos botrányai, a trónörökös házaspár válása miatt az elemzők már a monarchia válságáról beszéltek, s egyre növekedett a választópolgárok körében a köztársaságot követelők tábora. II. Erzsébet sokak szemében egy konok, makacs, ókonzervatív nagymamának tűnt, afféle őskövületnek, aki felett eljárt az idő. A Diana tragédiáját követő napokban tétovázása, az udvari etiketthez való merev ragaszkodása miatt népszerűségi indexe mélypontra süllyedt. Szinte az utolsó pillanatban értette meg, sürgősen váltani kell, ha meg akarja őrizni a Windsorok helyét az alattvalók szívében. A közvélemény nyomására szinte egyik napról a másikra megváltozott a royal public relations, a királyi „plár". II. Erzsébet engedményeket tett a halott Dianának: hozzájárult, hogy a gyász napjaiban felrúgják az évszázados előírásokat, személyesen tekintette meg a gyászolók virágait, üzeneteit, gyászlobogó kúszott a Buckingham Palace tetejére. A

tragédia óta több mint egy esztendő telt el, s úgy tűnik, eredményes az új PR-stratégia. Az adófizetővé lett II. Erzsébet, aki egy külföldi látogatása során még azt a példátlan lazaságot is elkövette, hogy levetette a cipőjét, népszerűbb, mint valaha. PR-szempontból semmi sem indokolja, hogy átadja fiának a trónt. Egy múlt századi példa is kitartásra ösztönözheti: Viktória uralkodásának arany, majd gyémánt jubileumának megünneplése az alattvalók szemében hihetetlenül megerősítette a monarchia tekintélyét. ybiS^' lyu-^r A Tisza az ukrán oldalon Mentik, ami menthető Mii követelnek az amerikai csehek? • Prága (MTI) Visszakövetelik a kommunista rendszer által elkobzott vagyonukat az Egyesült Államokban élö cseh emigránsok, s ennek érdekében a napokban széleskörű kampányt indítottak - írja hétfőn a Slovo című prágai liberális napilap. Rámutat: a cseh emigráció körében nagy felháborodást váltott ki Pavel Rychetsky miniszterelnök-helyettes nyilatkozata, miszerint a kabinet támogatni fogja a kettős állampolgárság intézményének bevezetését, de azzal, hogy ez nem fogja érinteni a korábbi rendszer által elkobzott vagyonok visszaadását, tehát a reprivatizációs folyamatot. „Az elképzelhetetlen, hogy az egyik oldalon lehetővé tegyék a kettős állampolgárságot, míg a másik oldalon elutasítsák kárpótlási követeléseinket" - nyilatkozta a lapnak Petr Bísek, a New Yorkban megjelenő Americké Listy című újság kiadója. A lap legfrissebb számában felhívásban fordult az amerikai csehekhez, hogy haladéktalanul forduljanak kárpótlási követeléseikkel a prágai politikusokhoz és intézményekhez. „Támogattuk Csehország felvételét a NATO-ba, lobbiztunk az amerikai szenátorok körében, hogy támogassák a szervezet kibővítését. Most azonban jogaink érvényesítésére fogunk törekedni" szögezi le a lapban Bísek. Jirina Fuchsová, a Csehek a Kettős Állampolgárságért elnevezésű nemzetközi szervezet vezetője már szintén évek óta követeli, hogy a prágai hatóságok adják vissza családja elkobzott vagyonát. „Szülőföldünk hivatalai egész egyszerűen fenéken rugdosnak bennünket. Hazalátogatásunkkor minden 30 nap után jelentkeznünk kell a hivatalokban. Ez számunkra lealacsonyító" - nyilatkozta. Leszögezte: „Nem olyan cseh állampolgárságot akarunk, amilyet Rychetsky úr ígér nekünk. Mi visszaköveteljük volt állampolgárságunkat, s vele együtt minden jogunkat is, tehát .azt is, hogy visszakaphassuk a kommunisták által elkobzott vagyonunkat." Az emigránsok kárpótlásához való negatív viszonyulása miatt az Egyesült Államokban nem csak a cseh emigráció, hanem az amerikai politikusok is bírálják Prágát. Romániai árak • Bukarest (MTI) Romániában hétfőtől 5,6 százalékkal drágult a belföldi vasúti személy- és teherszállítás. A román államvasutak (CFR) illetékesei az inflációs ráta emelkedésével magyarázták a most bejelentett, az idén már negyedik tarifaemelést. Legutóbb augusztusban drágult a vasút Romániában. Hétfőn lépett érvénybe a bukaresti metró viteldíjainak a múlt héten bejelentett emelése is. A két utazásra jogosító vonaljegy 3000 lej helyett 3300 lejbe, a 10 jegyből álló füzet 15 ezer lejbe kerül. Változatlan maradt a napi és havi bérlet ára. Tovább folytatódik a Tisza lassú apadása a kárpátaljai elöntött területeken. Felvételünk Mezőváriban készült, ahol négyszáz házat tett tönkre az ár. Bajnok Elemért és családját távolról jött ismerősök, barátok segítik - mentik, ami menthető... (MTI Telefotó) A jólét keleteurópai szigete • Nürnberg (MTI) A Kelet-Európában az egy főre jutó vásárlóerő tekintetében, a régiók között 12. helyet elfoglaló Budapest a jólét egyik regionális szigete a GfK piackutató intézet felmérése szerint. A 600 nyugat- és 200 kelet-közép-európai régió vásárlóerejét felmérő vizsgálat azt mutatta, hogy egy magyar állampolgár átlagosan negyedannyit költhet, mint egy luxemburgi, viszont ötször annyit, mint egy moldáviai. Az európai országok rangsorában Magyarország a 21. helyen áll az egy főre jutó vásárlóerőt tekintve. A felmérés 100 százaléknak a német vásárlóerőt tekinti, ehhez képest Luxemburg indexe 170, az Európában második helyen „végzett" Svájcé 131 lett. A mutatószám Magyarországon 47, Csehországban 51, vagyis ezen országok lakosai feleannyit költhetnek, mint egy német polgár. Európa keleti felében óriási különbségek vannak az országok vásárlóerejében. Szlovákia indexe 40, Romániáé 24, Oroszországé 18, míg az európai rangsor végén szereplő Moldáviáé csak 9. A nyugat-európai régiók közül Genfben a legnagyobb a jólét, ahol az egy főre jutó vásárlóerő - ugyancsak Németországhoz képest - 215 százalék. Utána a szintén svájci Zug következik, majd Luxembourg, Zürich, Bázel, illetve Párizs. A kelet-európai régiók rangsorát a szlovén Osrednjeslovenska vezeti, indexe 77, a cseh főváros 72 százalékos indexszel áll a harmadik helyen. A 12. helyen álló Budapest a maga 60 szófolétkos mutatójával a GfK nürnbergi szóvivője szerint a kelet-európai jólét szigete. A felmérés készítői az első 13 régiónak adták meg e jelzőt, s Budapest után még Varsónak sikerült elémia azt. Éles támadás a felzárkózás miatt • Brüsszel (MTI) Éles bírálatok érték az Európai Unió tagállamainak részéről azt a javaslatot, hogy a közös költségvetésből különítsenek el egy jelentős összeget azon tagállamok támogatására, amelyek gyorsabban haladnak a gazdasági felzárkózással. Az EU külügyminiszteri a bővítési vita keretében foglalkoztak a felzárkóztatás reformjának kérdésével. Ennek keretében az EU végrehajtó szerve azt javasolja, hogy egyrészt csökkentsék a támogatott térségek számát, másrészt 2000-2006 között növeljék 218 milliárd ECU-ra (240 milliárd dollárra) az erre szánt összeget. Húszmilliárd dollárt a brüsszeli bizottság 2003. utánra javasol elkülöníteni, hogy akkor újraosszák azon államok között, amelyek megfelelő felhasználói képességet mutatnak. Az unió tagállamai már a javaslat tavaszi felvetésekor jelezték, hogy súlyos fenntartásaik vannak az ötlettel kapcsolatban, amelyet elvileg azért találtak ki, hogy be tudjanak avatkozni a mai tagállamok érdekében a kelet-európai tagjelöltek esetleges felvételének esetén. A tagországok attól tartanak, nem tenne jót az EU-n belüli szolidaritásnak, ha egyes államokat jutalmaznának, másokat büntetnének. Fennakadást okozott a felzárkózási vitában, hogy a spanyol küldöttség még mindig külön álláspontot képvisel abban a kérdésben, mekkora mértékben finanszírozzon az EU keleteurópai infrastrukturális és környezetvédelmi tervezeteket a csatlakozást megelőző időszakban. Tizennégy tagállam 75 százalékban vonná meg a határt, a spanyolok viszont 85 százalék mellett kardoskodtak. Emiatt a találkozón még mindig nem sikerült jóváhagyni az előcsatlakozás finanszírozásával foglalkozó csomagot. A brit közvélemény nem akarja a királynő távozását • London (MTI) A brit monarchia és különösen II. Erzsébet királynő továbbra is igen magas támogatottságot élvez az alattvalók körében. Károly trónörökös népszerűsége nőttön-nö, ám kevesen akarják azt, hogy anyja halála előtt trónra lépjen. A Londonban hétfőn közzétett közvélemény-kutatások szerint a polgárok kétharmada véli úgy, hogy az uralkodóház fontos szerepet játszik Nagy-Britannia jövőjében, sőt 77 százalékuk továbbra is a királyságot részesíti előnyben egy esetleges köztársasággal szemben. A GMTW tévécsatorna valamint a Daily Mail és a The Daily Telegraph napilapok megbízásából végzett felmérések azt firtatták leginkább, hogy ki álljon a Windsor-ház élén. Tették ezt akkor, amikor egy vasánap esti, Károly hercegről készített dokumentumműsor a herceghez közelálló körökből azt sugallta, hogy a trónörökös „személy szerint örülne annak, ha a királynő távozna trónjáról". A Gallup és a Mori kutatóintézetek által megkérdezettek kétharmada kinyilvánította: azt szeretné, ha II. Erzsébet élete végéig trónján maradna, és Károly herceg csak édesanyja halála után lépne trónra. (Ez nem volt mindig így: 1981-ben Károly és Diana esküvője után a többség mihamarabb a trónörököst és mindenkit megigéző feleségét akarta a Windsor ház élén látni. A walesi hercegi pár házasságának megromlásával azonban Károly kiesett a köz kegyeiből, különválásuk után pedig alig talált támogatókra trónöröklése, sokan fiát, Vilmost szerették volna II. Erzsébet utódjaként látni.) A walesi herceg népszerűsége azonban Diana tragikus halála után nőttön-nő: a alattvalók 57 százaléka ma már úgy véli, hogy Károlynak nem szabad feladni trónöröklési jogát Vilmos herceg javára, még többen hiszik azt, hogy Károlyból jó uralkodó lesz. A köz véleménye viszont alig változott Károly és régi barátnéja, Camilla ParkerBowles kapcsolatát illetően: bár a megkérdezettek több mint fele ma már úgy véli, hogy Károly uralkodóvá válhatna akkor is, ha feleségül veszi Camillát, 77 százalékuk ellenzi, hogy az asszony majdan királyné legyen. (Öt évvel ezelőtt, amikor kettejük viszonyának elmélyülése napvilágra került, a közvélemény alig egyharmada akarta trónon látni az újranősülő brit trónörököst.) Az évekkel ezelőtt férjként és apaként számon tartott Károly hercegre ma úgy tekintenek az alattvalók, mint gondoskodó apára. A megkérdezettek háromnegyede szerint Károly jól teszi dolgát fiai nevelésében derül ki a széleskörű felmérés adataiból. Lis nyert • Bukarest (MTI) Rendkívül szoros eredménnyel, szűk egy százaléknyi különbséggel nyerte meg a bukaresti főpolgármesteri választást Viorel Lis, a Demokratikus Konvenció jelöltje az ellenzéki színeket képviselő Sorin Oprescuval szemben. A harmadik fordulóban Lis a szavazatok 50,5 százalékával győzött. A bukarestiek döntő többségét hidegen hagyta, hogy ki lesz a főváros első embere, így a választás egy hosszú, érdektelen maratoni versennyé változott. Portugál népszavazás • Lisszabon (MTI) Portugáliában a polgárok népszavazáson elvetették, hogy az országot felosszák nyolc, adminisztratív szempontból önálló területi egységre, a spanyol autonóm tartományokhoz hasonlóan szervezendő régiókra. A Magyarországhoz hasonló területű és lakosságú Portugália szocialista kormánya most azt a kérdést lesz kénytelen megvizsgálni, hogyan vihető végbe a hatalom decentralizálása a regionalizálás nélkül. Az ellenzéki, konzervatív Néppárt (PP) elnöke, Paulo Portás értékelése szerint „a népszavazás António Guterres és a szocialisták bukása". Az iszlám és az emberi jogok • Genf (MTI) „Az Emberi Jogok Nyilatkozata - iszlám perspektívák" címmel kezdődött hétfőn nemzetközi konferencia az ENSZ genfi székhelyén. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa megnyitó beszédében „az emberi jogokon alapuló globális civilizáció megteremtéséhez való jelentős hozzájárulásnak" nevezte a kétnapos konferenciát, amelyen 20 iszlám-szakértő vesz részt. Az iráni kezdeményezésre megrendezett tanácskozás az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata aláírásának 50. évfordulójával kapcsolatos rendezvények sorába illeszkedik. Nyomásgyakorlás • Berlin (MTI) Gerhard Schröder német kancellár és Javier Solana NATO-főtitkár első találkozásuk alkalmával Berlinben megállapították, hogy teljes az egyetértés köztük valamennyi, a katonai szövetséget és Németországot érintő kérdésben. Schröder a találkozó után elmondta, a két fél egyetértett abban, hogy Koszovóban fenn kell tartani a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökre gyakorolt katonai nyomást, és továbbra is felügyelni kell a szerb csapatok kivonását. Szorosabb.** • Szófia (MTI) A török védelmi miniszterhelyettes szófiai tárgyalásai után elégedetten nyilatkozott a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről, és szorosab bolgár-török katonai együttműködésre szólított. Ismét Sezgin miniszterhelyettest négynapos hivatalos látogatása során fogadta Petar Sztojanov bolgár államelnök is.