Délmagyarország, 1998. november (88. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-09 / 262. szám

6 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 1998. Nov. 9. • Az MSZP nem bízik a kormányban Szocialista céltáblák? A szocialisták nem bíznak az új kormány kinevezési gyakorlatában, s többek között ezért sem támogatják az ügyészség kormány alá rendelését - nyilatkozta lapunknak Kovács László, az MSZP elnöke, s hozzátette, hogy a fideszes politikusok az elözö kormány eredményeivel dicsekednek. A napokban Szegeden járt Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, volt külügyminiszter. A politikust többek között a polgári kormány munkájának értékelésére, s saját álláspontjuk kifejtésére kértük. • Elnök úr, hogyan értékeli az új kormány külügyi politikáját? - Örömmel tapasztaltam, hogy a kormány nem váltotta be a koalícióban lévó pártok választások elótti ígéreteit, pontosabban fenyegetéseit. Az MDF, a Független Kisgazdapárt, valamint a kormányt kívülről meglehetósen következetesen támogató MIÉP politikusai korábban olyan nyilatkozatokat tettek, hogy átértékelik Magyarország uniós tárgyalási magatartását, újraértékelik a szomszédkapcsolatokat, felülvizsgálják az alapszerződéseket. Szerencsére mindebből semmi sem valósult meg, s ez az az eset, amikor örvendetesnek tartom, hogy a Fidesz és koalíciós partnerei nem teljesítik a választási ígéreteiket. A kormány lényegében azt a külpolitikát folytatja, mint amit az előző kormány elkezdett: ugyanolyan józanul, reálisan tárgyal, mint mi tettük, de hozzáteszem, az Európai Unióval másként nem is lehetne tárgyalni. A szomszédkapcs'olatokban történt ugyan egy-két ügyetlenség, de ez nem okozott törést ebben a Kovács László szerint csökken az ellenzék ellenőrző szerepe. (Fotó: Miskolczi Róbert) kapcsolatrendszerben. Sőt, Szlovákiában olyan kedvező fordulatot hozott az ottani választás, amely új alapokra helyezheti a két ország viszonyát. • A kormány azt tervezi, hogy februártól minden harmadik héten lesz plenáris ülés. Mi a szocialisták véleménye erről? - Nem lepett meg a bejelentés, hiszen a Fidesz az elképzelését már korábban is nyilvánosságra hozta. Az elmúlt három hónapban markánsan kirajzolódott a Fidesz azon törekvése, hogy minimálisra szorítsa a parlament, s ezen belül az ellenzék ellenőrző szerepét. A módosítás azt jelentené, hogy csak minden harmadik héten kerülnének a parlament elé fontos és aggályos kérdések. 9 Lehet ez egyfajta hatalomkoncentráció ? - Az a cél, hogy mindent a kormány tartson a kezében, s ezt minél kevesebben zavatják. • Elképzelhető, hogy a szocialisták távolmaradásukkal tiltakoznak ezen döntés ellen? - Ez egyelőre nem volt téma a frakcióban, de úgy gondolom, nem is ez lenne a megoldás. A Fidesznek nyilván nagy örömet szerezne, ha nem járnánk a parlamenti ülésekre, mert akkor még könnyebben tudná keresztülvinni az akaratát. Ezt az örömöt nem fogjuk megszerezni nekik. Ideje volna a kormánynak belátnia, hogy Magyarország nem labdarúgópálya, s nem olyan futballmérkőzés folyik, ahol az egész pályás letámadás eredményes lehet. Maradva a hasonlatnál, számomra úgy tűnik, hogy elkezdődött egy focimeccs, aztán a fideszesek rögbiszabályokat alkalmaztak, lassan előveszik a baseballütőket, s mi nem akarjuk megvárni, amíg elkezdenek célbalóni. • Ön többször nyilatkozta azt, hogy a Fidesz-kormány olyan eredményekkel dicsekszik, amelyek a volt kormány munkájának köszönhetők. Milyen eredményekre gondol? - A Fidesz politikusai és kormánytagjai a világot járva külföldön, de idehaza is gyakran szólnak arról, hogy a magyar gazdaság helyzete stabil. Pénzügyminiszter úr egészen odáig ment, hogy azt nyilatkozta: a magyar gazdaság a világon a legerősebbek közé tartozik. Ezt én enyhe túlzásnak tartom, bár nagyon szeretném, ha mindez így lenne. Kétségtelen tény azonban, hogy alacsony a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg hiánya, s csökken a fizetési mérleg hiánya, csökken a munkanélküliség, jelentősen kisebb a külföldi adósságunk. Ezekre a tényekre lehet olyan gazdaságpolitikát építeni, amely a lakosság túlnyomó többsége számára kedvező. Össze sem lehet hasonlítani a mai kormány gazdasági lehetőségeit a négy évvel ezelőtti helyzettel. Aki kicsit is ért a gazdasághoz, annak nyilvánvaló, hogy ezeket az eredményeket nem az elmúlt száz napban érte el az ország. A június 30-án lezárult statisztikai adatokhoz például a június 8-án hivatalba lépett kormánynak vajmi kevés köze lehet. De még a mai adatokról is elmondható ez, hiszen hosszabb folyamatokról van szó. Én a jó gazdasági eredményeknek természetesen örülök, de azt szeretném, ha a lakosság többsége élvezné ennek a gyümölcsét. Jelenleg ugyanis azt látom, hogy a kormány megtévedt Robin Hood-ként a szegényektől vesz el, s a gazdagoknak ad még többet. • A kormány nagy reményeket fűz az ügyészség kormány alá rendeléséhez, hiszen több új jogszabály, vagy törvénymódosítás ettől a döntéstől függ. A szocialisták azonban nem támogatják a törekvést, jelentősen megnehezítve ezzel a kormány munkáját. Miért nem értenek egyet az igazságügyi tárca terveivel? - Szakmailag nem tartjuk indokoltnak. Például Olaszországban 1992-ben éppen a maffia elleni hatékony küzdelem érdekében kivették a kormány felügyelete alól az ügyészséget. S abban valószínűleg egyetértünk, hogy Olaszországnak sajnos komoly tapasztalatai vannak a maffiaellenes harcban. Más lehetséges megoldásokat is látunk, s hozzá kell tegyem, hogy nincs bizalmunk a kormány kinevezési gyakorlata iránt. Nem szeretnénk, ha a kormányfő döntené el, hogy ki lesz a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze. Az elmúlt hónapokban láthattuk, hogyan neveznek ki kulcsfontosságú és hagyományosan pártsemleges posztokra megkérdőjelezhető múltú politikai megbízottakat. Arató László Gyilkosság • Budapest (MTI) Egy meggyilkolt fiatal nő holttestére találtak szombaton reggel Budapesten, a Vili. kerületi Illés utca 36. alatt lévő kis vegyesboltban. A holttest felfedezése után körülbelül 10 perccel a rendőrség elfogott Szigony utca egyik házában egy férfit, akit a bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítanak. Az áldozatot - az első megállapítások szerint - nyakon szúrták. • Kutyáknak is lopják a dögöket Hová kerülnek az állati tetemek? K! f FÉMBÚTOROK Vásároljon a gyártótot! Fém- és csővázas székek és asztalok már 2100 Ft + áfátál. líjdonság! Kovácsoltvas jellegű Suturuk. Kérje ingyenes katalógusunkul! Bemutatótermünk: telephelyünkön ós a Bp XI.. Thán K. u. 20. sz. alatt. Telephelyeim: ALEX Vállalkozás 2072 Zsámbék. Magyar u. 21-23. Nézze meg bútorainkat a Nenurtkó/i Bútor Szakvásáron nov. 10-15-e között a/ A pavilonban, a 211-JI-cs standon! (\|) TcUfux: ten ((16-23).34l-356. (06-23)-3413356. TM (06-231-342-303. (116-23)-342-133 INDONÉZ KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR Szobrok, maszkok, bambuszbútorok, lakberendezési tárgyak stb. az IFJÚSÁGI HÁZBAN. Szeged, Felső Tisza part 2. 1998. NOVEMBER 6-11-10. Nyitva naponta 10-18 óráig, vasárnap is! BELÉPÉS DÍJT1LAN! Közel egy esztendeje az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kezdeményezésére - indult országos vizsgálat az állati hullák, illetve hulladékok kezelésével kapcsolatban. Akkor egy kisgyermeknek kellett meghalni ahhoz, hogy ráirányuljon a figyelem erre a fontos kérdésre. A helyzet azonban azóta sem változott számottevő mértékben. Csongrád megye sem tartozik azon térségek közé, ahol a lakosság, az önkormányzatok igazán komolyan veszik az elpusztult állatok tetemének megfelelő ártalmatlanítását. Mi több: információink szerint egyre gyakoribb, hogy egyes emberek arra specializálódnak, hogy a dögkutakból, a kijelölt gyűjtőhelyekről ellopják az állati tetemek húsát, míg mások sertéseikkel, kutyáikkal etetik fel (!) azokat. Az, hogy ezen tevékenység egyelőre nem okozta senki halálát, csupán a véletlennek köszönhető. A különböző betegségek, különösen a szalmonellózis, a campillobaktériumos fertőzések, vagy az orbáncos betegek szaporodása - a szakemberek szerint - az említett, felelőtlen Adatok Csongrád megye 59 önkormányzatának területén 36 dögtér létezik, amelyből 32 üzemel. Nincs megoldva az elhullott állatok gyűjtése 12 településen. A működő létesítmények közül 25 fejlesztésre szorul, ennek összköltsége meghaladná a 12 millió forintot. Információink szerint a megyében állati hullák fogyasztása még nem követelt emberéletet. magatartásból is eredhet. A szegénység pedig nem lehet mentség arra, hogy valaki gyermekét fertőzött állat húsával eteti. Az elhullás oka ugyanis általában nem az állatok elöregedése, hanem azt baktériumok, gombák, vírusok, illetve bizonyos mérgezések váltják ki. Mint dr. Müller Mária megyei szakállatorvos elmondta: az önkormányzatok kötelessége (lenne) a gyűjtőhelyek kijelölése és üzemeltetése, illetve a tetemek ártalmatlanításának biztosítása. Ezt a feladatot azonban nem minden önkormányzat kezeli súlyának megfelelően. A Csongrád Megyei Allat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakállatorvosa minden tekintetben példaértékűnek csupán a szentesi helyzetet említette. Ott - a gyepmesteri telepen - nemcsak megfelelő módon őrzik a tetemeket, illetve gondoskodnak elszállításukról, hanem precíz nyilvántartást vezetnek - ahogyan az elő van írva - azok beérkezéséről is. A legtöbb képviselő-testület viszont pénzhiányra hivatkozva nem tesz eleget ezen kötelezettségeinek, nem kutatja, hogy a település lakói közül hányan mulasztják el bejelenteni a tulajdonukban lévő állatok elhullását. A problémát fokozza, hogy a kárpótlással sok kis állattartó telep jött létre, amelyek tulajdonosai külön-külön nem tudják megfizetni az ATEV Rt. szolgáltatásait. Csongrád megyében Hódmezővásárhelyen működik ugyanis az állati hullák, illetve a feldolgozás során keletkező állati hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására specializálódott üzem, az ATEV. A cég napjainkra már európai színvonalú szállítójárművekkel, illetve konténerek elhelyezésével segíti, segítené az állathullák begyűjtését. Amíg azonban ebben nem partnerek az önkormányzatok - bár a törvény értelmében ez kötelező feladatuk lenne addig fennáll az a helyzet, hogy a települések egy részén vagy nincs dögtér, vagy nem üzemeltetik azt. Tény, hogy mindez a megye több városára is igaz. Mórahalmon például van dögtér, alkalmanként használják is azt, de - mint Nógrádi Zoltán polgármestertől megtudtuk - szinte lehetetlen nyomon követni az udvarokban elásott tetemek mennyiségét. Kistelek polgármestere, Nagy Sándor arról tájékoztatta lapunkat, hogy ők kistérségi összefogással szeretnének a közeljövőben konténert bérelni az ATEV Rt.-től. Az egykori Szeged járásban egyébként - Rúzsa kivételével - nehezen találnak megoldást az önkormányzatok ezen feladatuk megoldására. Pedig célszerű lenne átgondolni - miután a lakosság anyagi helyzetének látványos javulására a közeljövőben sem számíthatunk hogy milyen intézkedésekkel előzhetik meg egy esetleges fertőzés, vagy más tragédia bekövetkeztét. N. Rócz Judit • Fejtő Ferenc Szent-Györgyi Emlékérmes A század tanúja A Magyar-izraeli Barátsági Napok rendezvényeinek vendége volt Szegeden Fejtó Ferenc író, történész, újságíró. Az 1938 óta Franciaországban élö író a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem legmagasabb elismerésében, a Szent-Györgyi Albert Emlékéremben részesült. Az egyetemi ifjúság művelődésében nagy szerepet játszó irodalmi és történeti munkásságáért Szent-Györgyi Albert Emlékéremben részesült Fejtő Ferenc, Franciaországban élő író, történész, publicista. A nyolcvankilenc éves író Papp Gyula akadémikustól, a SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektorhelyettesétől vette át a szegedi orvosegyetem legmagasabb kitüntetését. Fejtő Ferenc zsidó családban született Nagykanizsán 1909-ben. A pécsi, majd a budapesti egyetemen nyelvészetet, germanisztikát és történelmet tanult. Kora ifjúságától bekapcsolódott a kor politikai irányzatokkal átszőtt irodalmi életébe. Baloldali elkötelezettsége miatt, amely a harmincas évek elején az illegális kommunista, majd a szociáldemokrata mozgalomhoz vitte közel, 1932-ben egy évre börtönbe zárták. 1935-ben legjobb barátjával, József Attilával közösen indították el a Szép Szó című irodalmi folyóiratot. Szervezője és résztvevője volt a harmincas évek magyar irodalmi és politikai közéletének. Visszaemlékezéseit és történelmi írásait rendkívül nagy becsben tartja mind a francia, mind a magyar közvélemény. 1938ban újabb politikai börtönbüntetése elől Párizsba szökött, ahol ma is él. A háborúig a Népszava párizsi tudósítójaként dolgozott, a német megszállás alatt a gaullista francia ellenállás cselekvő tagja volt, majd az AFP francia hírügynökség kelet-európai hírelemzője, később főszerkesztő- helyettese lett. 1949-ben a Rajk-pert ellenző írással szakított a magyar politikai élettel. 1972 és 1982 között a Politikai Tanulmányok Főiskolája szovjet és kelet-európai szemináriumának igazgatója volt. A francia Becsületrend lovagja cím birtokosa. Eközben a magyar emigráció kiemelkedő alakja maradt, aki folytonosan a magyar értékek franciaországi megismertetésén dolgozott. Franciaországban a személye szinte intézménynek számít: magyar összeköttetéseit megőrizve évtizedeken át szervezte a magyar-francia kapcsolatokat, s írásaival jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a franciák képet kaptak a két háborúban vesztes Magyarországot ért igazságtalan döntésekről. Egyik főmű vében, a Rekviem egy hajdanvolt birodalomért című könyvében (1989-ben az év legjobb történeti munkája Franciaországban) jóvátehetetlen hibának nevezi az Osztrák-magyar Monarchia szétrombolását, amely Magyarország számára is katasztrofális következményekkel járt. Egy korábbi kezdeményezésre a József Attila Tudományegyetemen folyamatban van Fejtő Ferenc díszdoktori kinevezése is. A Szegeden járt íróval lapunk hamarosan interjút közöl. S. P. S. Papp Gyula akadémikus, a SZOTE rektorhelyettese (balról) Fejtő Ferenc írónak a Szent-Györgyi Albert Emlékérmet adta át. (Fotó: Schmidt Andrea) Erkölcstan és hittan az iskolákban • Budapest (MTI) Az Oktatási Minisztérium elképzelése szerint az erkölcstant kötelező tantárgyként két évfolyamon vezetnék be a közoktatásba - közölte Szemkeő Judit, a tárca közigazgatási államtitkára, az Etika és hittanoktatás az iskolákban címmel tartott fórumon szombaton, Budapesten. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége által szervezett kerekasztal-beszélgetésen az államtitkár elmondta: úgy látják, hogy az erkölcstant - az életkori sajátosságokból adódóan - a 13-14 éves, illetve az érettségi előtt álló 17 éves korosztály számára kellene kötelezővé tenni. A bevezetés pontos időpontjáról a minisztérium egyelőre nem döntött. Szemkeő Judit hangsúlyozta: nem szeretnék, ha az erkölcstan tanítása a hitoktatás alternatívájává válna, utóbbira ugyanis nemcsak egy-egy évfolyamon van szükség. Személy szerint támogatná, hogy a „hagyományos magyar erkölcsnek megfelelő" tanításokat a diákok csoportbontásban sajátíthassák el. Az amúgy világi tantárgyat az egyik csoportban világi oktató, a másikban más megközelítésben - hitoktató tanítaná, ugyanazon tananyag alapján. Jeleníts István piarista tanár úgy vélte: nem az erkölcstan bevezetése a legfontosabb feladat, hanem annak áttekintése, hogy az iskola milyen erkölcsi képet sugall.