Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-05 / 233. szám

HÉTFŐ, 1998. OKT. 5. RIPORT 7 • Noszvaj: négycsillagos falumarketing Tájban, borban a gazdagság Kedves Szegedi Jazz-zenészek és Jazzrajongók! Mint mindannyian tudják (tudjátok), mindig is azon igyekeztem, hogy a Szegedi Jazz Napok programjába minél több helyi zenekart tudjak felvenni. Az elmúlt három esztendőben ezért is szerveztem Veletek együtt - külön napot a szegedi együtteseknek, melynek műsorát a Magyar Rádió (a nemzetközi hírességek koncertjével együtt) rögzítette és rádióadásban az egész ország hallhatta. Ráadásul az elmúlt esztendőkben a Szegedi Együttesek napját a közönség (a felmerült költségek dacára) ingyenesen látogathatta. A hagyományhoz hasonlóan ebben az esztendőben is szerettem volna egy külön napol szentelni a szegedi jazz muzsikusoknak, azonban - a tavalyi fesztivál óta eltelt egy esztendőben - nem szerveződött annyi új zenekar a városban, amennyivel egy egész estét betöltő olyan új programot lehetett volna összeállítani, amelyik megfelelt volna az előző évek színvonalának és amelyet a Magyar Rádió rögzíthetett volna. Ezért is kellett úgy döntenem, hogy idén nem lesz külön napja a szegedi jazz-zenészeknek. A szegedi jazz-zenészek tudása iránti személyes nagyrabecsülésemet idén úgy tudtam csak kifejezésre juttatni, hogy a fesztivál nyitózenekarául helyi együttest, Frankié Látó Ferenc zenekarát kértem fel. Ellentmondana tehát az igazságnak - és egész eddigi tevékenységemnek -, ha azt állítanám, hogy „az elmúlt évek során nem termelődött ki a városban annyi, és olyan színvonalon muzsikáló együttes, akikkel megtölthetnénk a szegedi jazz napok egyik estéjét... " - mint azt a Délmagyarország tudósítója (számba adva e szavakat) idézi. Sok ilyen együttes van és ha az elmúlt egy esztendő vonatkozásában - nincs is annyi új zenekar, amellyel egy egész estét meg lehetne tölteni, biztos vagyok benne, hogy jövőre újra megrendezhetjük a Szegedi Együttesek Napját. Dr. Szerdahelyi Zoltán, a Szegedi Jazz Napok szervezője • A baksi „tengerszem" útja Ki tisztítsa a vízelvezető árkot? Thummerer Vilmos borait Svájcban éppúgy ismerik már, mint Belgiumban, vagy Németországban. (Fotó: Lázár Mihály) Kinek a feladata a csapadékelvezető árkok tisztán tartása? Közterületnek számít-e a lakátelek és az úttest közötti terület vagy sem? Ha igen, miért az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodni például a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolításáról? Ilyen és ehhez hasonló kérdések miatt mérgesedett el a helyzet Bakson, pedig az útépítést engedélyező hatóság szerint a törvényi szabályozás egyértelmű. Augusztus 30-i határidőt tűzött ki a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet arra, hogy Baks önkormányzata a Váradi utcában - az elkészült szilárd burkolatú út forgalomba helyezését követően gondoskodjon a csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt szelvényű árok állékonyságának biztosításáról. Időközben azonban a Váradi utca 16. szám előtti árokszakaszon magasra nőtt a gaz, így ott a csapadékvíz elvezetése aligha valósul meg. Sőt, az e házban lakó Oláh István és az önkormányzat között emiatt komoly vita is kialakult. Hiszen nem sikerült kompromisszumra jutniuk abban, hogy kinek a feladata az árkok tisztántartása: az önkormányzaté-e vagy az ingatlantulajdonosoké. A község jegyzője ugyan még júliusban - bizonyos érvényben lévő jogszabályokra hivatkozva - felszólítást küldött azoknak, így Oláh úrnak is, akiknek a telke előtt az árok nem volt kitisztítva. A Csongrád Megyei Közlekedés Felügyelet közúti és vasúti osztályának vezetője, dr. Hencz Péterné a napokban személyesen is - nem most először - kint járt a helyszínen. Tapasztalatait összegezve hangsúlyozta: a köztisztasággal kapcsolatos rendelet rögzíti, hogy a telekhatár és az útburkolat széle közötti terület tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Vagyis az árkokat a lakóknak kell tisztán tartani, de ha azok valamelyike esetleg beomlik, helyreállítása az önkormányzat feladata. A közlekedési hatóságot azonban semmilyen jogszabály sem hatalmazza fel arra, hogy az út kezelőjét - ez esetben az önkormányzatot - kötelezze a karbantartási munkálatok elvégzésére. Megtudtuk azt is, hogy a vízelvezetés szempontjából kedvezőtlen terep- és talajadottságokkal rendelkező Baksnak van átfogó vízrendezési terve, de annak megvalósítása anyagiak hiánya miatt késik. Ebben az esztendőben ugyan néhány földes utcát sikerült szilárd burkolattal ellátniuk és az utak mentén földmedrű szikkasztó árkok is készültek. A Váradi utca mélyebb fekvésű szakaszán, éppen a 16. számú ingatlan előtt pedig víznyelő akna vezeti a Morotva-csatornába a csapadékvizet. így, ha az árkot megfelelően karbantartják, gaztalanítják, az alkalmas az útra hullott csapadék elvezetésére, illetve szikkasztására, azaz a lakóingatlanra nem folyhat be a víz. Ezt a vízelvezetési módot a vízügyi hatóság is elfogadta. Ott ahol a lejtési viszonyok indokolják, az önkormányzat betonelemekkel burkolja be az árkot. Dr. Hencz Péterné szerint méréseik alapján - Oláhék kapubehajtójának a telekhatáron lévő széle viszont néhány centiméterrel mélyebben fekszik, mint az útburkolat, ezért ott, a nagyobb esőzések alkalmával bejuthat az útról lefolyó csapadékvíz a kertbe. Bár annak mennyisége nem lehet jelentős - az út használatba vételét engedélyező határozat értelmében, a hiánypótlásra megadott határidón belül az önkormányzatnak gondoskodnia kellett volna a kapu szélességében folyóka vagy vápa kialakításáról. Amennyiben pedig az útfenntartás, illetve karbantartás esetleges hiányosságai miatt kára származna a lakónak, módjában áll az út kezelőjétől polgári peres úton kártérítést kérni. N. Rácz Judit Fedett uszoda, napozóterasz, grillház, őrzött parkoló, légkondicionált étterem, pincebár és szobák, szolárium, sokamra, római fürdő. Azt kérdik, hogy melyik világváros szuperelithoteljének szolgáltatásait soroltam? Nos, világról szó sincs, de még városról sem. Egy Noszvaj nevű, 1 ezer 700 lakosú falu Panoráma szállója csalogatja mindezzel a földi jóval a vendégeket. Hogy merre is találtatik ez a Noszvaj? S miről lehet nevezetes még az e héten ünnepélyesen is átadott hoteljén kívül? ígérjük, mindez kiderül riportunkból. Ha azt mondják falu, én bizony még mindig hazafelé botorkáló tehenekre gondolok, gépének magasából szemlélődő traktorosra, káráló kacsákra. meg nagyhangú autók elől menekülő tyúkokra. Mert milyen is lehetne még egy kistelepülés Magyarországon? vélekedtem, s aligha egyedüliként őrizgetvén ezt a faluképet. Bár azt nem állíthatom, hogy egy nap alatt kifordult velem tengelyéből is a világ, de az biztos, hogy a Heves megyei Noszvajról hazatérve éppen ideje átrajzolnom magamban e fent vázolt falusi idillt. Hogy miért is? Nemcsak azért, mert egyetlen tehén se bődült rám ebben az Egertől 16 kilométerre fekvő, 1 ezer 700 lakosú községben. Sokkal inkább annak a szállodának a látványa lepett meg, amelyet Panoráma Sport-Wellness Hotel Noszvaj néven jegyeztettek be a magyar vendégváró helyek nagy, hosszú lajstromába. S bizony sok érdekeset hallottam Noszvaj két polgárától. Pintér Elemér polgármester úrtól, és Thummerer Vilmos neves pincegazdától. Arra helynek hiányában nem vállalkozhatom, hogy teljes részletességgel leírjam Noszvaj új szállodájának minden szolgáltatatását, de egy rövidke lista talán jól érzékelteti, miben is vagyon része annak, aki úgy dönt, hogy itt, a Bükki Nemzeti Park déli határán, a Kánya-patak völgyében tölt el néhány napot. A légkondicionált épületben (amely valaha az MSZMP Központi bizottságnak magas kőkerítéssel körbeölelt pihenőháza volt...) szoláriumtól a fedett uszodán át a fittness-teremig minden olyan helyiség megtalálható, ahol aktívvá tehető a pihenés. Konditeremtől a grillházig S milyen nagy is lenne a szomorúság, ha mondjuk hiányozna ebből a környezetből egy grillház, netán az őrzött parkoló vagy a babysitter szolgálat. Csakhogy, kérem, ez sem hiányzik. Mint ahogy a hotel cégtáblájáról a négy csillag sem. ami meg ugyebár azt jelzi, akár nagyon igényesnek mondott vendég is nyugodtan bekopoghat az ajtón - már ha nem nyitja ki gyorsabban azt a kaput a fotocellás masina. Hogy eme Panoráma hotelnek szolgáltatásait pénznek hiánya miatt nem tudja mindenki igénybe venni? Nos, a négycsillagos árak, bármilyen meglepő is, nem nőnek a csillagos égig. De mivel nem az a célunk, hogy egy szép kövérre sikeredett reklámriport szülessék Noszvaj új szállodája ürügyén, az árlista helyett idézzük inkább Pintér Elemér polgármester hotelavatón elhangzott szavait. Noszvaj első embere elmondta, azért örül különösen az új vendégcsalogató szuperszállónak, mert most már sok másik vendégváró létesítmény mellett - van egy ilyen luxuskategóriájú hoteljük is. Ami pedig a sok másik megjegyzést illeti: szó sincs elírásról. A polgármester úr elárulta ugyanis: Noszvajon, s üdülőkerületében Sikfőkúton található a Panorámán kívül még négy szálloda, köztük kastélyszálló, ami az egykori helyi földbirtokos arisztokrata család, a De la Motte nevét viseli. Messzi földről érkezőkre vár három panzió, hat vendégház, egy turistaház, egy kemping és egy ifjúsági tábor. S akkor még szót sem ejtettünk a vállalati, intézményi üdülőkről, meg azokról a családokról, akik saját házukban szállásolják el a falusi turizmusra kíváncsi vendégeket. Matyóföld s Eger sincs messze Noszvajt persze nem most fedezte föl magának a világ. A környező hegyek látványa, a kristálytiszta levegő már sok éve vonzza ide a látogatókat. Mint ahogy az is nagy előnye a falunak, hogy pár kilométernyire fekszik az ország egyik legszebb városától, Egertől, s annak sem kell sokat kocsikáznia, aki Matyóföld fővárosával, Mezőkövesddel szeretne megismerkedni. Aztán itt van, ugyebár, még a magyar föld egyik legzamatosabb kincse, a szőlő, s itt kóstolható a messzi földön híres Eger-vidéki bor is. Ilyen adottságok mellett igazán nem nagy dolog a turistafalu tisztes rangjára emelni Noszvajt - mondhatja az alföldi irigykedő. De tényleg nem igényelt különösebb erőfeszítést, hogy e kisközség neve mind több utazásra vágyónak noteszébe bekerüljön? - kérdeztük Pintér Elemér polgármestertől. - A rendszerváltozás után amikor Egerben is válságba került az ipar, és sorra szűntek meg a munkahelyek - nagyon úgy tűnt, Noszvaj is egy lehet a sok kesergő, munkanélküliek panaszkodásától hangos falu közül. Hiszen a noszvaji emberek jó része is ingázóként kereste korábban a kenyerét. Szerencsére sikerült úgy alakítani a falu közhangulatát, hogy mindenki átérezze: minket csak a turizmus, Noszvaj környezeti adottságainak kínálgatása húzhat ki a bajból. Csúnya szó, de csak kimondom, nekünk el kell adnunk a falunkat mindazoknak, akik egy hegyvidéki élményre vágynak. Igen ám, de lepusztult helyre, ápolatlan környékre még véletlenül sem kívánkozik se külföldi, se magyar. S mivel arra a községházának nem volt elég pénze, hogy kicsinosítson minden noszvaji házat, rábíztuk e munkát a lakókra. Beneveztük falunkat a „Virágos Magyarországért" mozgalomba, míg helyben meghirdettük a legszebb lakás, előkert, udvar versenyt is. A falu polgárai pedig annyira sikeresen szépítgették környezetüket, hogy mára elmondhatjuk magunkról, a legszebb falvak közé sorolt már minket nemzetközi bíráló bizottság is. Miközben a portákon a virágokat öntözték, a falu vezetése először is úgy döntött, hogy minden, turizmusból származó bevételt azonnal vissza kell forgatni magára a vendégcsalogatásra. Aztán egy asztalhoz ültettük valamennyi olyan noszvaji cég vezetőjét, amelyik turizmussal, vendéglátással foglalkozik, s kiszámoltuk: sokkal nagyobb hatékonysággal kínálhatjuk falunkat, ha nem külön-külön gyártódnak programok meg prospektusok, hanem együtt lépünk föl a világ előtt. Meg is alakult 1997-ben a Noszvaj Idegenforgalmáért Egyesület, s nem sokkal később már berendeztük standunkat az Utazás '98 kiállításon. Megkerestük persze a környékbeli városok idegenforgalmi szakembereit is, hiszen Noszvajt, magában - legyen bármilyen szép is a mi falunk - nem tudnánk értékesíteni. Ám ha a turista tudja, hogy településünk csak pár kilométernyire fekszik Egertől, s itt van a közelben Matyóföld is, már szívesebben célozza meg autójával a mi vidékünket. Nem is beszélve arról, hogy Egernek, Mezőkövesdnek is csak használ, ha Noszvajjal színesített programot ajánlgat, kíváncsi idegeneket csalogatván. Az együttműködést siker koronázta, s ma már egyetlen vendégváró helyünknek sem kell attól tartania, hogy turisták hiányában a bezárás fenyegeti. Pedig Noszvajon van ám vendégágy bőven egy éjszaka ezer idegen is nyugovóra térhet az 1 ezer 700 lakosú faluban - mosolygott elégedetten Noszvaj polgármestere, az új hotelban sétálgatván. Pár kilométerre a Hotel Panorámától, újfent elégedett noszvaji polgárokat faggathattunk a turistafalu hétköznapjairól. Mégpedig olyan neves embereket, mint a Thummerer család tagjai. Thummerer Vilmost 1995ben az „Év borásza" kitüntető címmel jutalmazták Magyarországon, s pincészetének kiváló termékeit már éppúgy ismerik Svájcban, mint Belgiumban, vagy Németországban. A család tufába vájt óriáspincéjében 4 ezer hektoliter bor fér el, az „Olaszból" meg Németországból vásárolt csodamasinákon évente 150 ezer palackot töltenek meg vörös és fehér nedűvel. És már az is biztos - megvizsgálván a szőlő cukorfokát -, hogy az idén is minden adott ahhoz, hogy a Thummerer-birtokon újfent a hírnevéhez méltó bor érlelődjék majd. Hát ezért olyan elégedett Thummerer úr és felesége, s ezért beszélnek olyan szívesen, tengernyi szakértelemmel borkultúráról, meg borhoz kötődő idegenfogalomról. Finom borok, jó illatú pincék... - Külföldön olyan nagy divatja van a bortűráknak, hogy találtatik olyan vidék, ahol a pincegazdák a bortermés 70 százalékát otthon kiárusíthatják. Sajnos nálunk most még ott tartunk hosszú, igénytelenségben eltelt évtizedek után -, hogy még azt is meg kell tanítani magyar embernek, milyen íze is van a jó bornak. Persze azért én is abban bízom mondta Thummerer Vilmos -, eljön az idő, amikor a magyar borvidékek is benépesülnek turistákkal. Ehhez persze nem csak kiváló minőségű, vendégcsalogató borokra van szükség, hanem patyolattiszta, jó illatú pincékre, érdekes kiegészítő programokra, és nagy-nagy türelemre. Mert aki úgy vág bele a turisztikába, hogy azonnal tengernyi vendéget, meg nagy hasznot remél, az gyorsan csalódni fog - köszönt el a híres borosgazda tőlünk, szőlőskeretjébe sietve. Mi pedig egy darabig még felesége kalauzolása mellett ámuldoztunk a hatalmas hordók árnyékában, majd kocsinkból integethettünk Noszvaj táblájának. Amire ugyan nem írták ki - Ez a falu eladó! -, de lám, mégis mennyi vevőt találtak már. S ha ily szorgalommal festik mind színesebbre falujuk képét, pár év múlva már aligha kell azt magyarázni egy alföldi újságriportban, merre is kanyarodjék, aki Noszvajra tart... Bátyi Zoltán A gazos árok mára elvesztette funkcióját, mondja Oláh István. (Fotó: Karnok Csaba)