Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-27 / 251. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. OKT. 27. Üzletpolitika, Domus módra Még nem is olyan régen felmérés készült arról, hogy az új magyar vállalkozói réteg tagjai milyen értékek mentén tevékenykednek. Vagyis: mit preferálnak olyasfajta fogalmak közül, minthogy profit, a dolgozók iránti felelősségérzet, társadalmi érzékenység, technikai fejlődés, innováció, stb. Az eredményeket összehasonlították egy németországi felmérés eredményeivel - az eredmény egyszerre meghökkentő és elgondolkodtató. Míg Németországban a dolgozók iránti elkötelezettség a harmadik helyre került, és a társadalmi érzékenység is az első tíz között volt, addig az új magyar vállalkozói réteg számára ezek az értékek szinte semmit sem jelentettek. A kérdőívet kitöltők talán nem is értették, hogy kerül a csizma az asztalra. Jó, tudom, van magyarázat. Első generációs vállalkozók a mieink, ők még a létező szocializmus kusza viszonyai között szocializálódtak, nem volt kitől tanulniuk szerénységet és empátiát, ők még a fogyasztás mámorát élik, és legfeljebb abban bízhatunk, hogy elit iskolában cseperedő gyermekeik nemcsak forintban, de értékben és érzelmekben Ls képesek lesznek gondolkodni. Mindezt azért tartom időszerűnek, mert a mindennapi valóság nap mint nap szembesít minket cseperedő kapitalizmusunk megannyi ellentmondásával. A szegedi József Attila Tudományegyetem Médiatudományi Tanszéke szűk öt esztendő alatt a magyar felsőoktatás élvonalába verekedte magát. A felvételizők számát tekintve a felsőoktatási intézmények hasonló szakjai között az első helyre került, messze megelőzve a nagyhírű Eötvös Loránd Tudományegyetemet. Amikor az újságíró-kommunikáció szakos képzés elindult, jószerével csak egy társbérletben kiutalt tanterem és néhány kréta állt rendelkezésre. Az idei tanévben a médiaképzést támogató alapítvány és az egyetem jóvoltából a diákok végre korszerű rádió és televízió gyakorló stúdióban és világszínvonalú számítógépes kabinetben sajátíthatják el választott szakmájukat, mesterfogásait. Ahogy ez az egyetemeken lenni szokott, az átalakításokra és a technikára még volt pénz, de a stúdió-berendezésre - értsd asztalra, székre, két fotelre - már nem. Szeged, mint köztudott, a kultúra és a felsőoktatás városa. A szegedi polgárok méltán büszkék azokra a tudósokra, egyetemi oktatókra, Szent-Györgyi Alberttől az utódokig, akik folyamatosan öregbítik a város hírnevét itthon és a világban. Talán nem volt nagyravágyó az a terv, hogy az egyetemi képzés támogatásához szegedi cégeket nyerjünk meg. Emlékeztetve a magyar vállalkozók körében végzett felmérésre, az első tapasztalat az, hogy a statisztika ebben az esetben is csal. Átlagos magyar üzletember ugyanis nincs, van, aki javítja, van, aki rontja az átlagot. A Garzon irodabútort forgalmazó vállalat képviselője a kérést meghallgatva csak annyit kérdezett, hogy mikor volna alkalmas kiválasztani az oktatóstúdióba kerülő két asztalt, és a hírolvasáshoz nélkülözhetetlen kisméretű írópultot. „A felsőoktatás szívügyünk" - mondta a kereskedelmi igazgatónő. „A mi dolgozóink gyerekei is itthon járnak egyetemre, főiskolára, kinek segítenénk, ha nem Önöknek?" A szegedi Domus vezető beosztású hölgyalkalmazottja konzultált főnökével majd közölte, hogy „az egyetem támogatása nem illeszkedik üzletpolitikánkba", de - tette hozzá - javasoljuk a hagyományos megoldást." Mármint fizessen az egyetem, még akkor is, ha nincs miből. Az utóbbi megjegyzést akár cinikusnak is minősíthetném, de nem teszem. Inkább megfordítanám a konkurens Garzonnál megfogalmazott kérdést: kinek segít a Domus, ha a város egyetemének nem? A válasz1 természetesen a már idézett felmérés adja meg: a Domus is segít... magán. Még egy történet, csak hogy az olvasó kissé árnyaltabb képet kapjon a Domus-féle üzletpolitikáról Kossuth-díjas író-barátom mesélte, hogy a szomszéd lakásba korunk sikeres vállalkozója, az ÜZLETEMBER költözött. Egy bemutatkozó italra hívta meg trószomszédját, majd búcsúzáskor megkérdezte, hogy tetszik a lakás nagy pénzért összeválogatott berendezése. Az őszinte, ugyanakkor udvarias magyar író köhintett néhányat, majd annyit mondott, hogy biztosan sokat áldozlak rá de „kissé eklektikus". A szelíd kritika nyomán a „NAGY MAGYAR VÁLLALKOZÓ" kicserélte a teljes bútorzatot, majd ezt még kétszer ismételte meg, látható eredmény nélkül. Ahogy a Domus üzletpolitikáját megismertem, a főnökök most összedörzsölik a kezüket, hogy íme, ebből a cikkből is nyilvánvaló, hogy a korszellem a Domusban dolgozik. Én nagyon remélem, hogy nem. Havas Henrik kérelmező egyetemi oktató Bulik a Reghösben • Az egyetem szerepe a régiófejlesztésben Le kell jönni a Parnasszusról • Munkatársunktól Az Európai Unió oktatáspolitikájáról tart előadást az Oktatási Minisztérium Európai Ügyek Főosztályának vezetője, Kovács István október 27-én este nyolc órától a JATE BTK Vll-es termében. Az előadást a Magyar Atlanti Tanács támogatásával a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Euroatlanti Tagozata szervezte. Pályamunkák a forintról • Munkatársunktól Az Erős Gyula Alapítvány pályázatot ír ki ,,A forint árfolyam-politika alakulása a kilencvenes években" című tanulmány elkészítésére a felsőfokú tanintézetek hallgatói kutatómunkájának ösztönzésére. A pályázaton minden felsőfokú tanintézet nappali tagozatos hallgatója részt vehet. Feltétel, hogy a vonatkozó szakirodalom ismeretének bizonyítása mellett primer kutatási eredményt is kell tartalmaznia a munkának. A pályázat terjedelme maximum ötven kéziratoldal, vagyis kilencvenezer karakter lehet. A pályamunka nem lehet a szerző korábban publikált dolgozata. A pályázat beadási határideje 1999. március 16. A pálymunkákat két példányban az alábbi címre kell elküldeni: Erős Gyula Alapítvány, Wiesel Iván kuratóriumi elnök, 1241, Budapest, Pf. 260. • Munkatársunktál A Reghős Bendegúz szabadidőközpont ezen a héten a következő programot kínálja az érdeklődőknek: Ma este SZÉF bulit rendeznek. Játszik a Sugarfree együttes.A belépés ingyenes. Szerdán DJ Kakuszi zenél, a belépő száz forint. Csütörtökön sci-fi buli várja az érdeklődőket „Káposzta és az UFO-k" címmel, a belépő háromszáz forint. Pénteken DJ Keszthelyi repeszti a dobhártyákat kétszáz forintos belépő fejében. Szombaton a Drink Panthers muzsikál azoknak, akik megváltják a kétszázötven forintos belépőt. Diákkonferencia az ET-röl • Nincs szükség magányos farkasokra A Déltáv „felsőfokú" elvárásai • Munkatársunktól Országos tájékoztató diákkonferenciát szervez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a József Attila Tudományegyetem Hallgatói Külügyi Bizottsága az Európa Tanácsról, Magyarország soros elnökségéről és az Európai Unióhoz való kapcsolatáról. A november 16. és 18 között megrendezett konferencia fővédnöke dr. Martonyi János külügyminiszter és dr. Mészáros Rezső, a JATE rektora. Az előadók között szerepelnek a JATE és a Miskolci Egyetem professzorai, a European Youth Center szakreferense, valamint Starsbourgból meghívott vendég. A konferencia mellett workshopok, vetélkedő és buli várja az érdeklődőket. Előadás az EU oktatáspolitikájáról Mészáros Rezsó a kamarai találkozón. Az egyetem: tudásszolgáltató. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az egyetem nem ülhet fenn a Parnasszus tetején, mondván, hogy ha valaki akar valamit, majd feljön - mondta Mészáros Rezső rektor azon a találkozón, amelyet a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatáról. Az egyetem olyan piaci szereplő, melynek feladata a tudásszolgáltatás. Ez az, amellyel a helyi felsőoktatás hozzájárulhat a régió fejlődéséhez. Ez volt a végkövetkeztetése annak a gondolatmenetnek, amelyet Mészáros Rezsó fejtett ki a múlt héten egy kamarai konferencián. A találkozó célja az volt, hogy a helyi gazdaság és a felső oktatási intézmények vezetőinek, képviselőinek részvételével feltárják a szorosabb együttműködés lehetőségeit. A JATE vezetője úgy is, mint a témával foglalkozó gazdaságföldrajz professzor - arról beszélt, milyen útjai vannak a kistérségek fejlődésének NyugatEurópában, illetve milyen szerepe lehet a felsőoktatásnak a magyarországi régiók formálódásában. 15 Európa fejlett országaiban a régiófejlődést az határozta meg, hogy a gazdasági változások szempontjából milyen térségi szerkezet az optimális. A fejlődés erós decentralizációval járt együtt, melyben a kormányzati és a helyi irányítási szint elkülönül, a régiók saját politikai és közigazgatási autonómiával rendelkeznek. A régiók fejlesztésében előtérbe kerültek a belső erőforrások, a piacképesség és az alkalmazkodó készség. Vagyis: a regionális szintű döntéseket nem a központi normatívák határozzák meg, hanem a helyi konjunktúra-viszonyok. Magyarországra is igaz, hogy a régióknak saját igényekhez és lehetőségeikhez igazodó fejlesztési stratégiát kell kidolgozniuk, saját forrásaikra támaszkodva. A hazai régiófejlődés szempontjából a legfontosabb, hogy kialakuljon az erőforrás-felhasználás intézményi háttere, hogy létrejöjjenek azok a helyi együttműködések, a különböző érdekcsoportok fejlesztési koalíciói, amelyek lehetővé teszik a jó, rugalmas döntéseket. A legnagyobb akadályt ugyanis a különböző, régiófejlesztésben szerepet vállaló intézmények közötti kapcsolat hiánya jelenti - jelentette ki Mészáros Rezső. Mindebből természetesen nem maradhat ki a helyi felsőoktatás sem. Nem tartható tovább, hogy az egyetem fenn ül a Parnasszus tetején, mondván, ha valaki akar valamit, majd feljön. A felsőoktatási intézményeknek olyan tudásszolgáltatóvá kell válniuk, amelyek - a többi piaci szereplővel együtt - a maguk eszközeivel a régiófejlődést szolgálják. A szegedi felsőoktatásban az utóbbi időben bekövetkezett változások, így az integráció, a többszintű oktatási rendszer, az új szakok és képzési formák bevezetése már ebbe az irányba mutatnak - mondta a JATE rektora. Kecxar Gabriella Lednitzky Péter, a Déltáv vezérigazgatója volt az egyik képviselője a helyi gazdasági szférának azon a találkozón, amelyet az iparkamara szervezett a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatáról a múlt héten. Az igazgató arról tartott előadást, melyek a gazdaság igényei, elvárásai a felsőfokú végzettségű szakemberekkel szemben. Adomány • Budapest (MTI) Mintegy 5000 ritkaságszámba menő könyvvel lett gazdagabb a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 200 ezer kötetes könyvtára, Király Béla nyugállományú vezérezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia alapító parancsnoka adománya révén. Szilágyi Tivadar ezredes, az egyetem tudományos rektorhelyettese az adományért köszönetet mondva szólt arról is: a főként angol és német nyelven íródott művek jelentősen hozzájárulnak az oktatók és hallgatók nyugati hadtudományokról szerzett tudásának elmélyítéséhez és bővítéséhez. A Déltávnak pontos elvárásai vannak azokkal a jelentkezőkkel szemben, akiket felvesz - mondta Lednitzky Péter vezérigazgató a helyi felsőoktatás és a gazdaság képviselőinak múlt heti kamarai találkozóján. Az első feltétel, hogy a munkavállaló megértse a cég céljait és a vele szemben támasztott munkaköri igényeket, szakmai tudását pedig ezeknek megfelelően kama-. toztassa. Fontos az emberi rátermettség is, az, hogy a dolgozó munkáját a cég folyamataival összhangban végezze. - Magányos farkasokra, még ha zsenik is, nincs szüksége a vállalatoknak - mondta a vezérigazgató. Vagyis: jó kommunikációs készségre, kapcsolatteLednitzky Péter szerint kőkemény piaci érdekek alapján lehet együttműködni a felsőoktatással. (Fotó: Miskolczi Róbert) remtésre, együttműködési hajlandóságra is szükség van. Elvárás a cég céljaival való azonosulás, az elkötelezettség és a lojalitás. Nem kellene a jövőben arról vitatkozni, piaci szereplő-e a felsőoktatás. Vegyük tudomásul, hogy az, és a gyakorlati feladatokra koncentráljunk - hangsúlyozta Lednitzky Péter. - A realitások talaján állva kell megtalálni azokat a kőkemény piaci érdekeket, amelyeknek alapján együtt tud működni a vállalat és az egyetem, főiskola - mondta. Példaként a József Attila Tudományegyetem fizikus tanszékcsoportjával közösen kidolgozott távközlési menedzserképzést említette. Ennek célja, hogy olyan szakembereket oktassanak, akik a cégek, vállalkozások távközlési szolgáltatásokkal és berendezésekkel kapcsolatos döntéseit képesek előkészíteni és meghozni - a lehetőségek és a technika alapos ismerete alapján. - Az ilyen szakemberek megjelenése a fogyasztóknál a Déltáv érdeke, vagyis a képzés támogatása nem a szponzori tevékenység, hanem a tudatos üzletpolitika kategóriájába tartozik - hangsúlyozta a vezérigazgató. K. G.