Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-27 / 251. szám

KEDD, 1998. OKT. 27 UNIVERSITAS III. Vakság Az Európa Kiadó „el­találta" az idei év iro­dalmi Nobel-díjasát, hi­szen rövid időn belül két regényt is megjelentetett Jósé Saramago portugál írótól, aki a jelenkori lu­zitán irodalom legje­lentősebb alakja. Saramago regénye, a Vakság 1995-ben jelent meg Lisszabonban. Nemcsak azért figyeltek fel mindjárt rá, mert ezt a különös köny­vet a Nobel-díj már akkor is várományosa írta, hanem mert apokaliptikus erővel láttat benne eseményeket, melyek csak rémálmokban fordulnak elő. A Vakság tényleg a vakságról szól. Ha amerikai szerző írta volna látványos és drámai elemek­kel bőven tűzdelt história lenne; a történet egy mai ak­ciófilm forgatókönyvének is beillene. Egy városban félel­metes kórként kezd el ter­jedni a vakság: először egy autóvezető veszti el látását, majd megvakul mindenki, aki valamilyen módon kap­csolatba kerül vele. Megva­kul a tolvaj, aki ellopja az autóját, majd megsajnálja és hazaviszi, megvakul a szem­orvos akihez vizsgálatra megy, megvakul a várószo­bában mellette ülő prostitu­ált, és a járvány a szigorú katonai őrizet és karantén ellenére terjedni kezd... Zár­hatják a vakokat elme­gyógyintézetbe, őrizhetik őket katonai erőkkel, semmi nem segít. Saramago oda sem figyel arra, hogy egy ilyen témából Michael Crichton Oscar-dí­jas forgatókönyvet írt már (Az Androméda törzs). Arra sincs tekintettel, hogy egy ugyanilyen drámai helyzetet valamikori Nobel-díjas elődje, Albert Camus szinte családiasan írt meg (A pes­tis). Saramago szinte morbid részletességgel beszéli el az olvasónak, hogy mivel jár a megvakulás felismerése és a közben szerzett élmények feldolgozása. A vakság az a fajta könyv amelyet áttételesen kell érte­ni, különben az odaítélt No­• Nyíregyháza (MTI) Fogyatékos fiatalok spe­ciális szakképző iskoláját és kollégiumát adták át Nyí­regyházán. A Nemzeti Gyer­mek és Ifjúsági Közalapít­vány intézménye - amely 600 millió forintos beruhá­zással épült föl - kétszáz 17­25 év közötti, egészségileg sérült fiatal továbbtanulásá­hoz, rehabilitációjához és foglalkoztatásához teremt le­hetőséget. Az avatóünnepségen el­hangzott: Magyarországon korábban nem volt ilyen tí­pusú képzés, az oktatás tár­gyi feltételeit most teremtik meg. A nyíregyházi beruhá­zás mellett - miközben a ta­nítás folyik - bővítik a ba­konyoszlopi és a balassa­gyarmat-nyírjesi társintéz­ményt is: tantermeket, fog­bel-díj sem lenne egészen világos. A regénybeli vakok kitaszítottak lesznek, és a szerencsétlenség Saramagó­nál nem öncélú, hanem az elzárt ember megalázottsá­gának és elkeseredésének bemutatása. A portugál író azt az észrevétlen módszert alkalmazza a személytelen­né váló társadalom bajainak bemutatására, hogy sokkolja az olvasót, és rádöbbenti hogy a kizárt ember egyre lejjebb süllyed, egyre job­ban kivetkőzik emberi mi­voltából, s egyre kevésbé ta­lálja a visszautat. „Hogy miben reményked­nek a város vakjai nem tud­ni, reménykedhetnének a gyógyulásban, ha még hin­nének benne, de ez a remé­nyük szertefoszlott, amikor nyilvánosságra került, hogy a vakság nem kímélt meg senkit, nem maradt egyetlen ép szem sem, hogy belete­kintsen egy mikroszkóp len­cséjébe, elnéptelenedtek a laboratóriumok, ahol a bak­tériumoknak nem njaradt más lehetősége a túlélésre, csak az, ha egymást felfal­ták." - írja Saramago, ebbe az egy mondatba belefoglal­va mindazt amit a szolidari­tást nélkülöző társadalom nyújt az elesett egyén szá­mára. Ez a látomás tipikusan huszadik századvégi rém­álom, az elembertelenedés látomása. Az emberi érzékek egyik legfontosabbikának elvesz­tése, és a sokkoló részletes­séggel leírt járvány után szinte felüdülés a regény vé­gén - bármilyen bizarr le­gyen is az - a látásról ol­vasni. Hogy a járvány áldo­zatai sorban nyerik vissza szemük világát Saramago regényében csak egy aprócs­ka tényt jelent, s semmi egyebet. A Vakság olyan regény, amelyet Edgár Allén Poe is megirigyelhetett volna, az olvasó fel lehet rá készülve, hogy nem hétköznapi művet vesz kézbe. (Jósé Saramago: Vakság, Európa Könyvkiadó, 1998.) Panek József lalkoztatókat és kollégiumot építenek, együttesen szintén 600 millió forintért. Jelenleg Nyíregyházán 72, Nyíijesen 30, mfg Bakonyoszlopon 44 fiatal tanul. Nyíregyházán számítógépkezelői, illetve az érettségizett diákok szoftver­üzemeltetői, Nytrjesen ugyancsak számítógépke­zelői, valamint szakács és gyorsétkeztetési eladó, Ba­konyoszlopon pedig állat­gondozó és kerti munkás szakmát tanulnak a fiatalok. A fejlesztések után a há­rom hazai speciális intéz­ményben ötszáz fogyatékos tanulhat olyan piacképes szakmát, amely esélyt nyújt számukra az elhelyezkedés­hez. A terv szerint több, mint huszonhat féle szakma között választhatnak majd az iskolák tanulói. ískPisz 6720 Szeged, Tisza L. krt. 43. TelVfax: 62/424-789 kttnyveriihúz 6720 Szeged, Tisza L. krt. 43. TelVfax: 62/424-789 Speciális szakképző iskolák i Életfa, liliom, boszorkányok tánca Tündéri batikképek Alkotó és alkotások. A főiskolás Farkas Katalin nem mindennapi tehetség. (Fotó: Karnok Csaba) „Új nemzedék, avagy a boszorkányok tánca." Ez Farkas Katalin egyik tündéri batikképének a címe. Ragyogó képzömű­vész-tehetség az alkotó, láttam én már tőle cso­dás akvarellt éppúgy, mint kitűnő grafikákat; érdekli a fafaragás, a tűzzománc... A Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola rajz-művelódésszer­vezés szakos hallgatója alkotásai Magyarcsaná­don már kiállították. Kell bizonyos előzetes megfontolás ahhoz, hogy egy pályakezdő művész alkotása­iról lettjük: tökéletesek. Most azonban le kell írnunk, mert Tudományos üléssel emlékeztek meg tegnap arról, hogy öt évvel ezelőtt vált önállóvá a Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem Neuropszichiátriai Reha­bilitációs Osztálya a Pulcz utcában. Ez alka­lomból okleveleket is át­adtak az osztály mun­káját önkéntesen segítő civil személyeknek. A SZOTE az első olyan orvosegyetem az országban, amelyen a rehabilitációra önálló részleget hoztak létre. - Erre büszkék vagyunk, ar­ra viszont már kevésbé, hogy még mindig ez az egyetlen osztály, amely a gyógyulás útjára lépett bete­geket rehabilitálja - mondta a rehabilitációs osztályon megjelent vendégeket kö­szöntő beszédében az egye­tem rektora, dr. Dobozy Atti­la. A rehabilitáció fontossá­gát hangsúlyozta Janka Zol­tán professzor is, aki szerint ma már nem szabad megelé­gedni azzal, hogy a pszichi­átriai betegeket tünetmentes­sé teszik, az is elengedhetet­len, hogy visszavezessék őket a társadalomba. Az öt éve megnyitott osztályon ezt a feladatot művészetterápia alkalmazásával oldják meg, ez van. A magyarcsanádi Farkas Katalin - a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-művelódésszervezés szakos hallgatója - batikké­pei a maguk nemében a le­hető legjobbnak mondhatók. Nehéz lesz a tökéletességnek e fokáról az alkotónak to­vábblépnie. Holott nem is olyan rég foglalkozik e technikával. ­Az idén nyáron részt vettem a Borsi Sándor vezette batik­táborban - mondta Farkas Katalin, a magyarcsanádi ki­állításon. - Általa sajátítot­tam el alaposan a batikolás mikéntjét. - Hozzátette: a főiskolán Kovács Keve János tanítja, sokat köszönhet neki; magáról a főiskolai csoport­a betegek gyógyulásuk alatt képzőművészeti alkotásokat készítenek. Az elmúlt fél év­tized alatt mintegy negyven­hatezer beteggel foglalkoz­tak, számuk évről-évre nö­vekszik. A rehabilitációs osztály vezetője, dr. Pető Zoltán elmondta: öt-hat he­tes terápia szükséges ahhoz, hogy az intézményből való ról csak a legjobbakat tudja mondani. A kiállított alkotások cí­me: Új nemzedék, avagy a boszorkányok tánca; Poszei­dón lánya; Friss kenyér; Lili­om 1-2; Életfa 1-2; Dionü­szosz ünnepe; A Nap lányai; Érintés; Madonna... Mindez jelzi: a görög-latin mitológiá­tól az ősmagyar sámánizmus hitvilágán át a keresztény­biblikus elemekig számos ha­tás járja át meg át műveit, va­lami egészen tündéri összha­tást eredményezve. A mo­dern szemlélet- és ábrázolás­mód, s a többezer éves, ese­tenként az emberiséggel egyidős téma egymást a leg­természetesebben egészíti ki, nagymérvű művészi hoza­elbocsátást követően a beteg otthon folytathassa a felépü­lést. A jövő feladatait az osz­tály vezetője abban jelölte meg, hogy szélesíteni kell a betegek társadalomba visz­szavezető útját, továbbá szükség van a rehabilitációs szemléletű egyetemi oktatás fejlesztésére. Az ünnepi ülé­dékkal. Mindez - mintegy ­hét fátyolon átsejlő, titkos látványként tárul a szem elé... Farkas Katalinnak a leg­minimálisabban is két lelke van, egyik az alkotói, erről szóltunk - másik a szervezői. (Nem véletlenül jár rajz­művelődésszervező szakra). Szülőfalujában, Magyarcsa­nádon - azaz a közigazgatá­silag hozzá tartozó, Maros­parti, romantikus-kunhalmos Bökényben - művésztelepet szeretne létrehozni. (Csak hát az anyagiak!...). Batikképén addig is, és azután is táncot jár az új nemzedék. Boszor­kányok táncát járja. Tündére­két. F. Cs. sen tudományos előadások is elhangzottak, Pető Zoltán pedig emléklapokat adott át azoknak a civil személyek­nek, illetve különböző intéz­mények képviselőinek, akik önkéntesen segítették a reha­bilitációs osztály munkáját és a betegek gyógyulását. Hegedűs Szabolcs Kitüntették Glatz Ferencet • Budapest (MTI) Glatz Ferencnek, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökének Budapesten ün­nepélyes külsőségek között átadták az Interfaith Gold Medallion kitüntetést. Az 1986-ban, a londoni székhelyű Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácsa elnevezésű szervezet alapí­totta kitüntetést olyan sze­mélyeknek adományozzák, akik különböző vallási fele­kezetek közötti jó kapcsola­tokban szereztek érdemeket. Glatz Ferencnek a kitünte­tést Sir Sigmund Sternberg, a díjat alapító szervezet el­nöke nyújtotta át. A kitünte­tés átadása után Paskai László bíboros, prímás esz­tergom-budapesti érsek a je­lenlevők nevében köszönte meg, hogy immár másodíz­ben kapta magyar ember a magas kitüntetést. Elsőként Göncz Árpád vehette át az elismerést. A bíboros felhív­ta a figyelmet arra, hogy mai világunknak az egység, az összefogás felé kell irányul­nia. A kitüntetés szükséges feladatot karolt fel, amikor a „közeledni egymáshoz" célt tűzte ki - mondta Paskai László. Támogatás • Budapest (MTI) Végzős egyetemisták, il­letve a doktori képzésben résztvevők támogatást kap­nak a Környezetvédelmi Mi­nisztériumtól, a pályázatok nyerteseinek Budapesten ad­ták át a díjakat. Az idén májusban meg­hirdetett pályázatokra a dí­jazhatóknál jóval többen je­lentkeztek. A környezetvé­delmi jellegű színvonalas diplomadolgozatok közül 25 nyerte el a 60 ezer forintos miniszteri jutalmat, de tíz­szer ennyi pályázati anyag érkezett. Külön értékük, hogy az egyes sikeres diplo­mák mögött egyetemi szak­mai műhelyeknek a jobb környezetvédelmet szolgáló munkája áll - hangzott el a díjak átadásakor. A környe­zetvédelmi jellegű doktori képzésben résztvevők közül 50-en nyerték el a havon­kénti 15 ezer forintos ösz­töndíjat a minisztériumtól. Erre a támogatásra ötször ennyien adtak be pályázati anyagot. Tankönyves tanácskozás • Budapest (MTI) Az oktatási kormányzat szükségesnek látja a több évfolyamon keresztül hasz­nálatos, úgynevezett tartós tankönyvek műszaki és ti­pográfiai paramétereire vo­natkozó szabvány kidolgo­zását - mondta Pokorni Zol­tán oktatási miniszter. E munka elvégzése a tár­ca feladata, a kiadványok tartalmi kérdéseiben azon­ban szakmai közmegegye­zésre is szükség van - tette hozzá a miniszter. Arra pe­dig jogi hátteret kell terem­teni, hogy a pedagógus kö­zösség véleményezése alap­ján az iskolaigazgató fe­lelősségévé tegyék a tartós tankönyvek megválasztását. Ez ugyanis garanciát jelente­ne arra, hogy az intézmény legalább 5-8 évig az adott kiadványokat használja. Az állam is csak ebben az eset­ben tudná kedvezményben részesíteni a tartós tanköny­vek iskolai vásárlását. • Ötéves a SZOTE rehabilitációs osztálya A művészet gyógyító ereje A terápia során a betegek képzőművészeti alkotásokat készítenek. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents