Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-27 / 251. szám

Méveseéllomés a SOTE-n • Budapest (MTI) A budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem első privatizációs üzletének eredményeképpen világszínvonalú műveseállomást adtak át az egyetem 1. számú belklinikáján. A dialízis-állomást a világ legnagyobb művese-szolgáltatója, a Fresenius Medical Care (FMC) működteti. Az állomás kialakítása mintegy százhúsz millió forintba került. Az ünnepségen Zoltán György, az FMC magyarországi ügyvezető igazgatója jelezte: a következő öt évben várhatóan megduplázódik a dialízisre szorulók száma, a kezelésekért térített összeg viszont évről évre csökken. Magyarországon jelenleg négy-ötezerre becsülik a vesebetegek számát, közülük kétezer-hétszáz kap dialízist. Az országban ötvennégy műveseállomás működik, többségüket már privatizálták. • Tízéves a hallgatói mozgalom (4.) Első lépések a főiskolán A diákönkormányzatiság a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán kezdetben és napjainkban egyaránt széles hallgatói bázisra épül. A hallgatói önkormányzat jelenlegi elnöke, Jancsák Csaba szerint a testület ebben a tekintetben különbözik a többi szegedi hallgatói önkormányzattól. A főiskolai Hök igazi csapatmunkában látja el a diákok szociális és politikai érdekképviseletét. - A rendszerváltás hangulatához szorosan kapcsolódó változásokban, így például a KISZ visszaszorításában, a „forradalmi ifjúság" körében a tanárképző főiskolások meghatározó szerepet játszottak - véli Jancsák Csaba. - A hallgatók képviselőtestületeket hoztak létre, amelyek a hallgatói önkormányzati mozgalom elődjének tekinthetők. Ezekbe a diákok évfolyamonként és szakonként választották meg az érdekképviselőket, és ez a hagyomány a főiskolai Hök rendszerében megmaradt. Ezekből a választott küldöttekből állt össze 1990-ben az első negyven-ötven fős képviselőtestület, vagyis a küldöttgyűlés. A nyolc évvel ezelőtti megmozdulásokat már ennek a testületnek a támogatásával szervezték. 0 Milyen folyamai során lett a hallgatói képviselőtestületből önkormányzat? - A korábbi rendszerben működő hallgatói érdekképviseleti szerv, a KISZ és a hallgatói önkormányzat között nagy váltásra volt szükség. Ez utóbbi ugyanis politikai ideológiától mentesen és demokratikus alapelvekre épülve jött létre. Az önkormányzatnak olyan éles helyzeteket is fel kellett vállalnia, amelyek például az oktatói és hallgatói szabadság deklarálásakor, vagy a tandíj bevezetésének felvetésekor kialakultak. Az átmeneti időszakban az akkori képviselőtestület - a szakmai tapasztalatok hiányában elkövetett bakik ellenére - elsősorban a tagok lelkesedéséből adódóan el tudta látni hivatását: megvalósította mind a szociális, mind a politikai érdekképviseletet. 0 Milyen célokat követve alakult meg a képviselőtestület, és milyen jogokat szerzett kezdetben ? - Az akkori elképzelések között szerepelt, hogy megszerezzék a szociális támogatások és az ösztöndíjak saját hatáskörben való elosztásának jogát. Az ösztöndíjak elosztásának korábbi rendszerét - amelyben minden szakon az átlagok alapján egységesen osztották el a pénzt - sokan rossznak tartották. Az a rendszer nem vette figyelembe, hogy különböző szakon eltérő teljesítményt kellett nyújtani egy adott átlag eléréséhez. Ezen kívül a szabad tanárválasztás és a hallgatói autonómia is helyet kapott a kezdeti célok között. 0 Az intézmény vezetése ellenállt-e ezeknek a követeléseknek? - Mint minden felsőoktatási intézmény, a főiskolai is megosztott volt a rendszerváltáskor. Szerencsésnek tekinthető, hogy az úgynevezett reformkommunisták az intézmény vezetésében jelentős szerepet vívtak ki maguknak, így az akkori képviselőtestület az ő személyükben kiváló partnerre talált. A főiskola vezetésével azóta is jó a viszony. 0 Hogyan alakult az önkormányzat és a hallgatók kapcsolata? - A hallgatói önkormányzat szervezete az akkori képviselőtestületből, vagyis egy hallgatói mozgalomból indult el. A széles hallgatói bázis máig megmaradt, hiszen a havonta ülésező küldöttgyűlés, az önkormányzat legmagasabb szintű döntéshozó fóruma minden szakot és diákot képvisel, és nem zárkózik „elefántcsont-toronyba", szoros kapcsolat áll a főiskolásokkal. Ebben a tekintetben eltérünk a többi szegedi felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzataitól. A szervezeti és működési szabályzat szerint a Hök testületének be kell számolnia munkájáról a küldöttgyűlés előtt. Ez megteremti az állandó kontrollt, és ezáltal tulajdonképpen csapatmunkáról beszélhetünk. Napjainkban a küldöttgyűlés választja az összes tisztségviselőt, akik egyrészt a főiskolai bizottságokban ülnek a hallgatók képviseletében, másrészt a Hök elnöki és referensi posztjait foglalják el. Az önkormányzatban tanulmányi, pályázat, pénzügyi és kulturális referens dolgozik. Rajtuk kívül a küldöttgyűlés választ hat főiskolai tanácstagot, akik közül három rendes, három pedig póttag. Az önkormányzat ügyvivői testülete 1994 óta a főiskolai tanácstagokból, a négy referensből, a kollégiumi bizottság titkárából és az elnökből áll. Ez a testület minden héten ülésezik, pályázatokat bírál el, stratégiai döntéseket hoz, illetve előkészíti a küldöttgyűlés elé tárt javaslatokat. A kezdeti időszakhoz képest az ügyvivői testület létszáma csökkent, így hatékonyabb munkát tud végezni. Ezeken kívül működik egy tizenhárom fős diákjóléti bizottság, amely elbírálja a szociális támogatásokat. (Folytatjuk.) Hegedűs Szabolcs IINIVERSIT AS • Másfélszeres a költségtérítés a tanárképzőn Drágább és lassább A leendő számítástechnika-tanároknak fél évvel tovább kell tanulniuk. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jelentős mértékben megemelkedtek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola költségtérítéses kurzusainak díjai. A másoddiplomás levelező tagozatos számítástechnikatanár szakot például ettől a tanévtől másfélszer annyi pénzért lehet elvégezni, mint tavaly. A történet egyik szereplője - akinek nevét saját kérésére nem közölhetjük -, 1997 szeptemberében kezdte meg számítástechnika tanári tanulmányait levelező tagozaton a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, ahol első diplomáját is szerezte. A kurzusra elsősorban azért jelentkezett, hogy annak elvégzésével stabil, véglegesnek tekinthető tanári állást kaphasson. Az újabb oklevél azért is fontos számára, mert ma már a legtöbb általános iskolában csak ennek birtokában oktathat valaki számítástechnikai ismereteket. Panaszosunk azzal a tudattal kezdett el ismét tanulni, hogy öt félév után megszerzi második diplomáját és mindez összesen csupán száznyolcvanezer forintjába kerül majd. Mielőtt beadta jelentkezési lapját, az intézmény egy félévre huszonötezer forintot kért a hallgatóktól, ám az összeget tavaly szeptemberben harmincezerre emelték. A hölgy számított arra, hogy az idei tanévtől újabb, hasonló mértékű emelés várható, vagyis mintegy harmincötezer forintot kell majd egy félévért fizetnie. Arra azonban nem gondolt, hogy akár ötven százalékkal is megugorhat a képzés költsége, pedig a szeptembertől bevezetett negyvenöt ezer forint éppen ekkora arányú növekedést jelent. Amint azt a főiskola Tanulmányi Osztályának vezetőjétől, Szolgáné dr. Rózsa Zsuzsannától megtudtuk, a költségtérítés mértékét az állami felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvényben foglaltak alapján állapítja meg. A felsőoktatási törvény szerint a költségtérítéses szolgáltatásként végzett alaptevékenység bevételének fedeznie kell az e tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért járó térítést is. Ezt egy olyan kormányrendelet határozza meg, amely a felsőoktatás képzési és fenntartási normatívák alapján történő finanszírozásáról szól. Ennek alapján a számítástechnika-tanári szak abba a kategóriába tartozik, amely évente fejenként kétszázötezer forintos normatívát ír elő. Ez félévre lebontva több mint százezer forintot jelent, ugyanakkor a főiskola csak negyvenöt ezer forintot fizettet ki a hallgatókkal félévenként. Rózsa Zsuzsanna szerint a díjak drasztikus emelésére azért volt szükség, mert a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola igyekszik eleget tenni a felsőoktatási törvény és a kormányrendelet előírásainak, ugyanakkor a szegedi főiskola még így is olcsóbbnak tekinthető a pécsi vagy a debreceni felsőoktatási intézményekhez viszonyítva. A hallgatók azonban korántsem annyira megértőek, mint ahogy azt az intézmény várná. Panaszosunk például úgy véli, az intézménynek azért van szüksége több pénzre, mert az oktatók fizetését megterhelték a társadalombiztosítási díjak, illetve az első alapképzésben eltörölt tandíj kiesését így próbálja a főiskola kompenzálni. Az elmúlt évhez képest azonban nemcsak az árak növekedtek, hanem a képzési idő is, ugyanis az eddig öt féléves képzés időtartama hat félévre növekedett. A kurzust végző hallgató úgy tudja, az oktatást azért kellett egy félévvel megtoldani, mert a túlságosan sok diák mellett a gyakorló iskola nem tudta egy félévre elosztani a tanítási gyakorlatokat. Rózsa Zsuzsanna azt mondja, hogy a felsőoktatási törvény értelmében hat félévnél rövidebb képzési időre nem lehet főiskolai diplomát kiadni, ugyanakkor a hallgatók előképzettségére való tekintettel kivételesen öt félév alatt is megszerezhető az oklevél. Az intézmény a pedagógus végzettségűek számára biztosította ezt a lehetőséget, ám a cél az, hogy a főiskola valamennyi másoddiplomás képzésében hat félévre emeljék a képzési időt, függetlenül az előképzettségtől. Viszont azok, akik korábban kezdték meg tanulmányaikat, kérhetik két félév Összevonását, így a képzési idő megrövidíthető. A Tanulmányi Osztály vezetője szerint a hallgatók érezhetően nehezen vették tudomásul a képzési idő növekedését és a művelődésszervező szakos hallgatók közül sokan kifogásolták a költségtérítési díj emelését is. Ennek az előbbieken túl az volt az oka, hogy a tanszék korábban egyéb forrásokból át tudta csoportosítani a képzéshez szükséges pénzt, ám ez a lehetőség mára már megszűnt. Bélcefi Anett Új könyv a mezőgazdaságról „A mezőgazdaság termelésitényező-arányainak elemzése neoklasszikus termelési-növekedési elmélet alapján" címmel jelent meg a JATE közgazdasági tanszékén oktató Andrássy Adél könyve az Aula Kiadó gondozásában. A szerző a magyar gazdaság fejlődési sajátosságait vizsgálja. A gondolatokat az Európai Unióhoz történő csatlakozás közeledése még aktuálisabbá teszi. A mezőgazdasági termelés a magyar nemzetgazdaság egyik fontos ágazata, jelentős szerepet tölt be a lakosság ellátásában, az exportban és a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésben írja Andrássy Adél. Napjainkban az Európai Unióhoz történő csatlakozás kiemelkedő területe a mezőgazdaság. A könyv egyik célkitűzése a neoklasszikus termelési-növekedési modellek vizsgálata, működési mechanizmusuk feltárása, illetve a mezőgazdasági termelés tényezőinek elemzése. A szerző úgy véli, sem a növekedés maithusi megközelítése, sem a neoklasszikus felfogás nem szentel sok figyelmet a humán tőkének, habár a humán tőkébe történő beruházás és a növekedés közötti szoros kapcsolat nyilvánvaló. A humán tőke ismeret és szakképzettség, ezért a gazdasági fejlődés függ a humán tőke akkumulációjától. Andrássy szerint a mezőgazdasági növekedési folyamat sajátosságai a természeti tényezőkre vezethetők viszsza. A föld, a munka és a tőke közötti arány specifikusan jellemzi a növekedési folyamatot. Az agrárágazat egyik legfontosabb termelőeszköze a föld, de szerepét és funkcióját csak akkor töltheti be, ha az emberi munka más termelési tényezőkkel is kapcsolatba hozza. A szerző könyvében arra a következtetésre jut, hogy ha a földterületek extenzív kiterjesztésének lehetősége korlátozott, valamint a mezőgazdasági foglalkozású munkaerő létszáma is konstans, vagy csökkenő, akkor a termelési kapacitás bővülésének extenzív feltétele csakis a termelt termelési eszközök bővülése lehet. Hegedős Szabolcs A SZAB hírei 0 Munkatársunktól A kardiológiai munkabizottságnak és a Magyar Kardiológusok Társaságának jubileumi tudományos ülésén a szívizombetegségek és szívelégtelenség munkacsoport vezetőségválasztó közgyűlést tart holnap 15 órától a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A tisztújításon túl a programban hat előadás is szerepel. Az analitikai és környezetvédelmi munkabizottság, valamint az élelmiszertudományi munkabizottság negyedik szimpóziumán az analitika és a környezetelemzés tárgykörébe illeszkedő kérdésekre keresnek választ az előadók október 29-én délelőtt fél 9kor. Ugyanezen a napon 10 órától az élelmiszertudományi, munkabizottság SusHouse projekt magyarországi kutatócsoportja „A tudomány és társadalom szerepe a háztartások környezet-terhelésének csökkentésében" című rendezvényére várják az érdeklődőket. Döntések a SZÉF-en • Munkatársunktól A JATE Szegedi Élelmiszeripari Karának tanácsa legutóbbi ülésén egyhangúlag elfogadta azt az integrációs intézményfejlesztési tervet, amelyet a Szegedi Felsőoktatási Szövetség által a világbanki kölcsönnel támogatott felsőoktatási reformprogram keretében dolgoztak ki, illetve augusztusban átdolgoztak. A tanács tagjai egyúttal támogatták a terv benyújtását a Felsőoktatási Világbanki Programirodához. A kar tanácsa támogatta „címzetes főiskolai tanár" cím adományozását dr. Petróczi István Mihály, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. tudományos főmunkatársa, valamint osztályvezetője számára. A cím odaítéléséről a végső szót a JATE tanácsa mondja majd ki. Címzetes főiskolai tanár a felsőoktatási törvény szerint az lehet, aki nem az intézmény alkalmazottja, de részt vesz az ott folyó oktatási-kutatási munkában. Dr. Petróczi István Mihály több mint tíz éve áll kapcsolatban az élelmiszertudományi tanszékkel, és oktatja az „élelmiszeripari nyersanyagismeret" című tantárgyat, továbbá rendszeresen segíti a tudományos diákköri munkába bekapcsolódó hallgatók felkészülését. A tanács tagjai az előbbieken kívül egyhangúlag jóváhagyták a kar oktatói követelményrendszerét. Közgazdasági továbbképzés • Budapest (MTI) A jövő évtől harmincegy szakon hirdet másoddiplomát adó képzést vezetők, illetve leendő vezetők számára a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete mondta Gáspár Péter Pál igazgató. Az intézetvezető szerint a szakirányú továbbképzések, illetve a szakközgazdász képzés célja, hogy a szakemberek a mindennapi feladatok ellátásához szükséges, valamint a gazdasági környezet elvárásaihoz igazodó ismeretekre tegyenek szert. Az igazgató elmondta: a négy-hat féléves képzésre október 31-ig lehet jelentkezni az előírt egyetemi vagy főiskolai végzettség birtokában. A felvételi beszélgetésekre december első felében kerítenek sort. A tandíj szakonként és félévenként változó összegű-