Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-16 / 243. szám

II. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1998. OKT. 16. • Az OTP és a régió Igazodj az unióhoz! EU-mix Európai polgár • Társadalomismeretről a makói Erdei Ferenc szakközépiskolában Külön tantárgyként tanulják Európai úton. Halasi Angelika, Nagy Bertilla és Hévízi Tibor - Szilágyi Sándomé tanárnővel. (Fotó: Kamok Csaba) • DM/DV-információ Felnőtteknek, oktatóknak szól a szegedi Rendezvény­ház Európai polgár című művelődési programja, me­lyet a makói Szilágyi Sándor­né dolgozott ki. A program a demokratikus jogok és értékek kialakulásá­nak, s a politikai rendszerek­nek történetét mutatja be. A tanfolyam segítséget nyújt a politikai kultúra kialakításá­ban, hogy e szempontból is minél zökkenőmentesebb le­gyen az EU-hoz való csatla­kozásunk. Szorosan illeszke­dik"az Európa Tanács indítot­ta „oktatás a demokratikus állampolgárért" folyamathoz. Fontosabb oktatási területei: globalizáció, integráció, és az identitás válsága; rendszer­változás Kelet- és Közép-Eu­rópában; eszmerendszerek: liberalizmus, szocializmus; társadalom s ifjúság; döntés­hozási folyamatok a magyar politikai rendszerben; média és politika; a politikai kultúra formálása; a munka világa; társadalomismeret s a NAT; az EU kialakulása, fejlődése, szerkezete; az EU-s Magyar­ország. Az előadók: Arató Krisztina (ELTE), Löffler Ti­bor (JATE), Karikó Sándor (JGYTF). Késnek a páneurópai bankok • Munkatársunktól Az európai gazdasági és pénzügyi unió megte­remtése hatalmas le­hetőségeket nyit meg a bankok lakossági üzlet­ága előtt. Azonban az érdekelt magyar pénzin­tézetek meglepően kevés figyelmet fordítanak ar­ra, hogy összeurópai bankokká váljanak. Az Economist Intelligence Unit (EIU) elemzése szerint a bankok ugyan tisztában van­nak a lehetőségeikkel, ám egyelőre nem tesznek lépése­ket a terjeszkedés vagy a bankfúziók felé. Az EIU arra is figyelmeztet, hogy a nacio­nalizmus újjáéledése is aka­dályozhatja a több országra kiterjedő fúziókat. Például az ABN-AMRO Bank kudarcot vallott, mikor meg akarta szerezni a francia CIC vagy a belga Generale de Banque többségi tulajdonát. Az amerikai bankok igye­keznek egész Európára kiter­jedő lakossági bankhálózatot létrehozni. Az amerikai Citi­corp a hetvenes évek óta je­len van számos nyugat-euró­pai országban. Az amerikaiak előnyét az adja, hpgy hatéko­nyabbak fejlettebbek és inno­vatívabbak, mint az öreg kontinensen lévő bankok. A magyarországi piacon az amerikai pénzintézetek közül kizárólag a Citibank van je­len. Ez a bank azonban csak egyetlen fiókot működtet az országban. Az EIU szerint a bankok páneurópaivá válását első­sorban a nemzeti kultúrák közötti különbségek, a lakos­ság nemzeti elfogultsága, a megszokott cégek iránti hűség és a szabályzók elma­radottsága akadályozza. A Magyarországon működő két legnagyobb külföldi pénzin­tézet, az ABN-AMRO és a holland ING Bank azonban még nem tudott élni a töme­ges lakossági ügyfélszerzés lehetőségével. „Ne csak láss, de érts isi" Akár így is lehetne jellemezni a társadalo­mismeret cimú középis­kolai tantárgy célkitűzé­sét. Tanítása 1996 óta fo­lyik Makón, az Erdei Fe­renc Kereskedelmi Szak­középiskolában. Elősegíti, hogy a tanulók értelmez­ni tudják a körülöttük történő eseményeket, megtalálják helyüket a társadalomban, a változó világban; megismerked­nek az Európai Unióra vonatkozó tudásanyag­gal is. Szilágyi Sándomét - törté­nelem-orosz szakos, német nyelvvizsgával rendelkező ta­nárnő, az ELTE állampolgári ismeretek és készségek szaká­nak hallgatója; multiplikátori képzettséggel is rendelkezik ­arról kérdeztük, mit kell tudni erről a tárgyról, fogadtatásá­ról, hasznáról. 0 Hányadikosok tanulják • Munkatársunktól Az ország gazdasági helyzete stabil, a funda­mentumok erősek, mégis olyan tendenciák jellem­zik a világgazdaságot, melyek hatása alól mi sem vonhatjuk ki magun­kat. Ezen az ellentmondá­sos helyzeten belül vázol­ta föl Magyarország gaz­daságának képét Varga Mihály, a Pénzügyminisz­térium államtitkára a sze­gedi konferencián. Az export 20-25 százalékos növekedésével jóval az import fölött teljesített, ami örömteli. Nőtt, az első félévben 4 száza­lékkal, a fogyasztás. Erre a kí­nálat bővítésével, nem az inf­lációs szint emelésével reagál­tak a nagyobb befektetők. A gazdaság állapota alapot adhat az államháztartási reformra. Az államháztartási hiány 1993-94 óta fokozatosan csök­ken, e tendenciát - idén 4,4­4,6 százalékos hiánnyal, majd a következő évben 4 százalék alatti arányra csökkentésével ­a kormány fenntartja, így a pi­acoktól nem vesz el forráso­kat, fennmaradhat a külföldi beruházók bizalma. Az államháztartás alrend­szereiben - a Fidesz vezette kormány szerint - az első te­endő: a központi elvonások csökkentése, mellyel a vállal­kozók számára teremtődnek a társadalomismeretet, s heti hány órában? - A 11. és 12. (azaz a har­madik és negyedik) osztályos közgazdasági tagozatosok, he­ti két órában, külön tárgyként. Ezen belül a 12. osztályban az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket is tanulják. Magá­nak a tantárgynak az oktatása '96-ban kezdődött el nálunk, jövőjéről máris tudni: a NAT is „megtartja" önálló órának. A Haza és Haladás Alapítvány szervezte, Európa 2000 című vetélkedőn háromszor vettek részt az általam fölkészített di­ákok, egy ízben országos első helyezést érve el. Az első díj oklevelét Orbán Viktor - ak­kor még mint a parlament eu­rópai integrációs bizottságá­nak elnöke - írta alá. 0 Milyen tankönyvből ta­nulnak a gyerekek? - Kezdetben tanácstalanok voltunk, mert a nyolcvanas évek elején kiadott tananyag állt rendelkezésünkre. Aztán hozzájutottam a Társadalo­források. Üzenet értékűnek minősítette Varga Mihály, hogy a kormány a járulékok jelenlegi 39 százalékos szintjét 33 százalékra csökkenti, ami kiegészül a munkaerőpiaci alapba fizetendő, most 4 szá­zalékos járulék 3 százalékra csökkentésével. Értékelése szerint az utóbbi húsz évben nem volt ilyen mértékű járu­lékcsökkenés. Az adó- és járu­lékreformot 2000-re tervezi a kormány. Felülvizsgálja a jö­vedelem- és a fogyasztásiadó­rendszert. Ennek keretében a helyi adók elemeit, illetve az önkormányzatok finanszírozá­sát is nagyító alá teszi. Túlméretezett az állam új­raelosztó szerepe: jelenleg 43­44 százalék ez a hányad. Kor­látok között készül reform lé­péseire ez a kormány. Példa­ként Varga úr azt említette, hogy az állami vagyon értéke­sítése lezárult. A reform külső korlátja: az integrációs tárgya­lások megkezdése. Hiszen fi­gyelnünk kell azon régió igé­nyeire, mely felé Magyaror­szág igyekszik. A mozgásteret meghatároz­za a gazdasági tendenciák ala­kulása. Az a 4-5 százalékos növekedés, melyre a magyar gazdaság képes, a pénzügymi­nisztérium államtitkára szerint fönntartható. így aztán a kor­mány is léphet. E tervekhez il­leszthetők a regionális progra­mok. mismeret című, '96-os kiadá­sú Bayer József-kötethez. Ki­lencvenhét szeptemberétől ezen, alapműnek tekinthető könyv alapján is tanítom szakközépiskolánkban a társa­dalomismeretet. De nagyon sok hasznát vesszük például az Európai Utas című kiad­ványnak is. 0 Milyen a tantárgy fo­gadtatása? - Idézem egyik diákom­nak, az azóta már leérettségi­zett Varga Dánielnek a véle­ményét: „Rendkívül fontos­nak tartom, hogy mindenki tisztában legyen jogaival, kö­telességeivel, lehetőségeivel. Nagyon sokan nem is tudják, miként éljenek a demokráciá­val. Ez a tantárgy rávezeti a tanulókat a helyes értékek megtalálására, segít átlátni bi­zonyos dolgokat. Nem helyes, ha egy társadalomban túl sok, politikai értelemben vett tu­datlan ember él." A többiek is így gondolkodnak a tantárgy­ról. 0 Munkatársunktól Az egyetem születé­sétől, az 1200-as évektől kezdődően vitathatatlan térbeli kisugárzó szerepe. A kolozsvári egyetemnek Szegedre telepítésekor, 1921-ben Klebelsberg Kunó is hangsúlyozta: ez az intézmény akkor felel meg fő feladatának, ha kutatásának tárgyát le­hetőleg úgy választja meg, hogy a megoldás­hoz közelebb hozza az Alföld speciális, nagy problémáit. Az egyetem e kisugárzó szerepe, térségért érzett fe­lelőssége az elmúlt időszak­ban milyen fontosságot bírt? A kutatási potenciál és a dön­téshozói akarat hogyan kap­csolódott össze? Mészáros Rezsőnek, a József Attila Tu­dományegyetem gazdaság­földrajzi tanszékének ve­zetőjének, az egyetem rekto­rának tapasztalata szerint az egymásra találás esetlegesen és partiális problémák mentén jelent meg. Nem alakult ki rendszeres együttgondolkodás az egyetem, a tudomány és a térség problémáiról. Az európai regionalizmus arról szól - mondta Mészáros Rezső -, hogy a közigazgatási egységek szerepe a régiófej­lesztés, a koordinálás, de az igazi területfejlesztést a piaci 0 Mi foglalkoztatja a diá­kokat leginkább az Euró­pai Unióval kapcsolatos ismeretek közül? - Nemrég például Portugá­lia és az EU kapcsolatát dol­goztuk föl, s az nagyon fog­lalkoztatta az osztályt. Lé­pésről lépésre megvizsgáltuk azt az összetetten célirányos folyamatot, melynek eredmé­nyeképpen Portugáliát fölvet­ték az unióba. Ez azért is iz­galmas, mert viszonylag el­maradott gazdaságú ország­ként nyert fölvételt, és helyze­tének alakulásából következ­tetéseket lehet levonni a mi jövőnkre nézve. Érdekli még a tanulókat a munka világa, de ez már erősen a szocioló­gia területéhez tartozik. És a politológia, bár ettől kicsit tar­tanak kezdetben, aztán meg­barátkoznak vele, különösen, miután rájönnek, hogy nem elvont dolgokkal foglalkozik, hanem konkrétumokkal. Farkas Csaba szereplők hajtják végre, a sa­ját maguk kialakította hálóza­tokkal. így például az ipari, kereskedelmi, városi tudás­szolgáltató hálózatokkal. Bár a dél-alföldi felsőokta­tási-kutatási struktúra hiá­nyos, hiszen például alig van műszaki vagy pénzügyi, köz­gazdász képzés, Mészáros Rezső szerint arra mégis kivá­lóan alkalmas, hogy a régió adottságai és az egyetemi kí­nálat összekapcsolódjon. Óri­ási lehetőség rejt e térség azon adottsága, hogy egymástól 100 kilométerre három egye­temi város található, három különböző ország területén. Az egyetemek kisugárzó sze­repe a régiófejlődésben alap­vető, katalizátora lehet annak, hogy a most három részre da­rabol, de korábban egységes térségből modern, eurorégió legyen. Ha azt vizsgáljuk, e térség hogyan lehet komnform az európai folyamatokhoz, akkor az előadó arra irányította a fi­gyelmet, hogy az Európai Unió területfejlesztési straté­giája nem az országon belüli kiegyenlítést szolgálja, hanem az európai konformitást vizs­gálja, melyben az egyik legki­emeltebb elem: a tudás szol­gáltatás, a kutatás és felsőok­tatás, mely azt a humán erőforrás-fejlesztést végzi, amely nélkül modern régió­fejlődés nincs. A legnagyobb bank, az Országos Takarék­pénztár és Kereskedelmi Bank Rt. idén többme­gyés regionális igazgató­ságokat hozott létre. Az ok: saját üzleti folyama­tainak racionalizálása és feladatainak centralizálá­sa. Az OTP Bank Dél-al­földi Régiója ügyvezető igazgatójával, Szász Já­nossal a régióközponti szerepkörről beszélget­tünk, s arról, hogy az in­tegrációs folyamatoknak a bank miképpen lehet kovásza. A polgárok, a települések, a régiók, de a cégek helyzete is változik, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak. 0 Az OTP Bank Rt. szem­pontjából mint jelent a fo­galom: régió? - Ezt, a területfejlesztési koncepcióval egyidejűen megjelenő egységet szem előtt tartva alakította át belső szervezetét az OTP Bank Rt.: többmegyés regionális igaz­gatóságokat hozott létre. A dél-alföldi régió három me­gyét fed le, 51 településen 65 fiókot jelent. 0 Miért került az OTP Bank Rt. Dél-alföldi Re­gionális Központja éppen Kecskemétre? - Mivel a területfejlesztési koncepció nem határozott meg regionális központokat, az OTP Bank Rt. - nyeresé­gorientált vállalatként - üzleti érdekei alapján döntött úgy, hogy Kecskemétre helyezi a három megyét irányító cent­rumát. 0 Üzenetértékű, hogy Sze­ged helyett Kecskemétet választotta régióközpont­jának az OTP Bank RL ? - Hosszú távú döntés, hogy cégünk Kecskemétre he­lyezte regionális központját. Énnek fölülvizsgálatára nem látok esélyt. Ellenben ha a ré­gió közigazgatási szerepkört kap, s abban nem szerepel Kecskemét mint pénzügyi központ, és az OTP Bank Rt. üzleti érdeke is így kívánja, akkor újra áttekintjük a hely­zetet. Egyébként pedig meggyőződésem, hogy a régi­óközpontok között Szegednek „bérelt helye van". 0 Mi indokolja ezt? - Többek között történel­• Munkatársunktól Magyarország EU-in­tegrációjával kapcsolat­ban Márkus Meckel, a Bundestag külügyi bizott­ságának helyettes elnöke három alapvető problé­mát lát. A politikus buda­pesti előadásában a föld­vásárlási jog, a munka­erő-vándorlás és a schen­geni egyezmény követ­kezményeiről beszélt. Elsőként az EU állampol­gárok földvásárlási jogát tár­gyalta. Rengeteg félelem kapcsolódik ehhez a témá­hoz, Magyarországon a kül­földiek földvásárlása erősen fölbolygatta a közvéleményt. Az unióban a földdel való szabad kereskedelem meg­szokott dolog. Azonban ott sem teljesen ismeretlenek az ellentétes nézetek, Dánia pél­dául korlátozásokat hozott, mert nem szerette volna, hogy a tengerparti vidék né­met kezekbe kerüljön. Ná­lunk ugyanez a probléma me­rnének alakulása, kultúrája, gazdaságának fejlettsége, a három megye életében elfog­lalt helyzete indokolja, hogy Szeged regionális központ le­gyen. Ugyanakkor nyugat-eu­rópai minták igazolják, hogy nem föltétlenül egy városban koncentrálódnak a régióköz­ponti feladatok. Nem kizárt, hogy a régiók megszilárdulá­sa után is néhány tíz százalé­kot Békéscsaba vagy Kecske­mét vállaljon magára a cent­rum feladataiból, miközben ­ha számokkal kell kifejeznem, akkor - Szeged részesedésé­nek aránya: 60-70 százalék. Különösen, ha eurorégióvá bővül az itteni települések együttműködése. 0 Az ország uniós csatla­kozásának küszöbén mit tehet az OTP Bank Rt. a Dél-Alföld mint régió po­zíciójának erősítéséért? - Támogatni kívánjuk azo­kat az életképes fejlesztési programokat, melyek telepü­lések között, kistérségen belül vagy ezen a „hárommegyés" szinten valósulhatnak meg. Ehhez forrás és szakmai fel­készültség szempontjából minden adottságunk megvan. Az OTP Bank Rt. az elsők között szervezte régiókba há­lózatát. így a megyék közötti együttműködési folyamatok generálójaként is fölléphet. 0 Hazánknak az integrá­ciós folyamatba való be­kapcsolódása milyen ha­tással lesz az OTP Bank Rt. jövőjére? - Felkészülésünk részét ké­pezi a belső átszervezés. Mi­kor az EU-határok eltűnnek, akkor a Magyarországon meglévő külföldi bankok há­lózata közvetlenül kapcsolód­hat európai központjaihoz, így az OTP-nek éles verseny­helyzetben, tőkeerős társak között kell helyt állnia - a szolgáltatások színvonalában és hatékonyságában egyaránt. 0 Milyen változásra kell felkészülniük a települé­seknek, a Dél-Alfoldnek? - A jövőben az EU támo­gatta programokat regionális szintről lehet indítani. Ezért szükséges a települések regio­nális szintű együttműködése. Ezt kell gyorsan felismerni és kialakítani a települések kö­zötti együttműködési formák sokaságát. Ú. I. rül fel a Balaton térségének esetében is. Másodszor: a csatlakozás után a tagországokból egyre többen fognak munkahelyet keresni hazánkban. Az EU­ban ez teljesen természetes, hiszen a nemzetközi összefo­nódáson alapul a gazdaság hatékonysága. Az emberek azonban nagyon sok esetben ellenszenvvel viseltetnek a külföldiek iránt. A harmadik probléma Ma­gyarország 1918 után létrejött speciális földrajzi helyzetéből adódik. Ugyanis a schengeni egyezmény kimondja, hogy a nem EU polgároknak a beuta­záshoz engedélyre van szüksé­gük. Mivel azonban országunk valószínűleg szomszédainál ha­marabb lesz tagállam és határain kívül jelentős számú magyar ki­sebbség él, nehézségek adódhat­nak beutazási szándékuk eseté­ben is. Nehéz lesz - a többi tag­ország hozzájárulásával - olyan szabályrendszert kidolgozni mely figyelembe veszi ezeket a különleges helyzeteket. Átalakítás, reform, gazdaság A tudásszolgáltatás: erőforrás Integráció és társadalom

Next

/
Thumbnails
Contents