Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-13 / 240. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. OKT. 13. H

pailgotóT Doktori értekezés • Munkatársunktól Géczi János „Fejezetek a rózsa kultúrtörténetéből" című PhD-értekezése október 16-án, pénteken 15 órai kezdettel hallgatható meg a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanácstermében (Egyetem u.2-4., II.emelet). Az értekezés opponensei dr. Stirling János kandidátus, és dr. Pál József egyetemi tanár. * TDK-pályázat • Munkatársunktól Közösen rendezi meg az Általános Nyelvészeti, Angol Nyelvészeti és Magyar Nyelvészeti TDK kari konferenciáját a József Attila Tudományegyetemen. A TDK-dolgozatokat két példányban, egy-egy oldalas rezümével együtt november 10-ig kell leadni. A kari fordulót november végén rendezik meg. A zsűri az Országos TDK bírálati szempontjaira támaszkodva értékeli a beérkezett munkákat. A zsűri által legjobbnak ítélt dolgozatok szerzői részt vehetnek az 1999. március 29. és 31. között Pécsett megrendezendő XXIV. Országos TDK-konferencián. Osztrákmagyar ösztöndíjak • Munkatársunktól Egy-két szemeszteres egyetemi tanulmányok és egy-három hónapos rövidebb kutatómunkákat támogató ösztöndíjak pályázhatók az Osztrák-Magyar Akciós Alapítványtól. A pályázatok leadási határideje november 13-a. Német szakosoknak • Munkatársunktól A JATE Hallgatói Külügyi Bizottság DAAD ösztöndíj pályázatokat ír ki az 1999-2000 évre elsősorban német szakos egyetemi hallgatóknak, illetve azoknak, akik egyetemi tanulmányaikat már befejezték, de még nem töltötték be harminckettedik életévüket. A pályázatok leadási határideje október 31. Teaházi esték • Munkatársunktól Hortobágyi Attila „Mogyoróhéjban a nyelvtipológiáról" címmel tart előadást október 15-én este 20 órai kezdettel a Sík Sándor Piarista Egyetemi Kollégium társalkodójában. Szintén a Teaházi esték rendezvénysorozat keretében hallgatható meg október 29-én Péter Róbert „ Szabadkőművesség és vallási liberalizmus" című előadása. Filmklub a SZOTE-n • Munkatársunktól „Szicília - maffia nélkül" címmel tart előadást Szendrő Szabolcs október 14-én, szerdán 19 órai kezdettel a SZOTE Klubban. A SZOTE Filmklub ma este 19 órától vetíti „A rózsa neve" című francia filmet, amelynek rendezője Jan-Jacques Annanaud. • Ezután sem nevezik ki a főigazgatót Belháború a Körös Főiskolán Meglehetősen rossz a hangulat a Körös Főiskolán. A békéscsabai tanítóképző és a szarvasi óvónőképző társulásából létrejött intézményben úgy túnik, az integrációra lépett két fél nemigen kedveli egymást. Ráadásul többen kétségbe vonják a nemrég megválasztott főigazgató legitimitását is. A „lázadók" kezdeményezésére Pokorni Zoltán oktatási miniszter vizsgálatot indított a mára politikai színezetet öltött ügyben, melynek eredményeként új pályázat kiírását javasolja. A felsőoktatási integrációnak csak akkor van értelme, ha a társuló intézmények együtt jobban tudnak dolgozni, mint külön-külön. Hogy a Békés megyei két főiskola, a békéscsabai tanárképző és a szarvasi óvónőképző integrációjából kisül-e valami jó, jelen pillanatban erősen kétséges. A két intézmény között alapvetően meglévő féltékenységet tetézte, hogy a nemrég megválasztott régi-új főigazgatót csak az egyik fél támogatja. Nem véletlen, hogy ő volt az egyetlen főiskolai vezető, aki nem kapta meg kinevezését Orbán Viktortól. Kinevezés helyett vizsgálat - A mai napig nem tudom, miért nem kaptam meg a kinevezésemet - fogad Köteles Lajos, a Körös Főiskola főigazgatója. - A kormányzattól semmilyen hivatalos iratot nem kaptam, Békéscsabára sem jött el senki, hogy tájékoztasson vagy tájékozódjon. Egyszerűen nem kaptam meghívót a Parlamentbe a kinevezések átadására, innen tudom, hogy „valami van". Köteles Lajos muzeológusként kezdte, majd megyei tanácsi főelőadóként, illetve tudományos titkárként folytatta pályafutását. 1989-ben került az akkor még a Debreceni Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozataként működő, majd 1990-ben önállóvá váló békéscsabai tanítóképző élére. 1993-ban újraválasztották. A felsőoktatási törvény szerint harmadszor nem szállhatott ringbe a főigazgatói székért, ekkor megpályázta és elnyerte a szarvasi óvónőképző vezetői posztját. Amikor a két intézmény ez év januárjában - éppen a főigazgató több éves munkálkodása nyomán - integrációra lépett, Köteles Lajos az új, regionális főiskola, a Körös ügyvezető főigazgatója lett azzal, hogy bonyolítsa le az új vezetőválasztást. A pályáztatás és a választás megtörtént, és - igaz, sajátos körülmények között - ismét Köteles Lajost bízták meg a főigazgatói teendők ellátásával. A békéscsabai intézményen belül viszont kialakult egy ellentábor, akik nem ismerik el a választás eredményét. A miniszterhez fordultak, hogy a tárca vizsgálja ki az ügyet. - Én voltam az egyetlen pályázó, a tanítóképző addigi igazgatója nem kívánt indulni a választáson. A főiskolán belül van egy csoport, akik bár saját jelöltjük nincs nem akarnak engem főigazgatónak. Ezért kivonultak a szavazásról. Ennek ellenére a 20 szavazati joggal rendelkező tanácstag közül 11-en rám voksoltak, vagyis megkaptam a többség bizalmát. A választás törvényességét nem lehet megkérdőjelezni. Nem értem, hol van itt a probléma - mondja Köteles Lajos. Azt hiszem, nem velem, legalábbis nem szakmai okok miatt van baja a szóban forgó kollégáknak. Az intézmény az elmúlt időszakban olyan fejlődésen ment át, amelyeket nehéz lenne vitatni. Létrejött a regionális Körös Főiskola, melyhez hamarosan csatlakozik a DATE szarvasi mezőgazdasági főiskolai kara is. Angolszász modell alapján intézeteket hoztunk létre, amelyek egyre inkább piaci alapokon működnek. Képzésünk egyre sokoldalúbbá válik, nemzetközi kapcsolataink bővülnek. Ha létrejön a teljes integráció, 5-6 karon, piacképes, modern szakokon, modul és kredit rendszerben folyik majd a képzés. Szerencsére a főiskolán jóval többen vannak e változások mellett, mint ellene. Politikai ügy? • Mi lehet a baja önnel az ellentábornak? - Meggyőződésem, hogy a dolgok menetét inkább politikai, mint szakmai okok befolyásolják. Köztudott ugyanis, hogy baloldali beállítottságú vagyok, mlg a szóban forgó kollégák inkább a jobboldalhoz állnak közel. A kormányváltás így jó alkalmat teremtett az ellenlépéseikhez. Az új kormányzat magatartását pedig azért nem tartom elfogadhatónak, mert az intézményi autonómia azt jelenti, hogy a főiskola azt ültet a főigazgatói székbe, akit akar. Azon a bizonyos tanácsülésen két másik személyi szavazás is lezajlott, az ő kinevezésük már megtörtént. Vajon miért éppen az enyémmel késlekednek? Némileg másképp látja a helyzetet az a három oktató, akik vállalták, hogy képviselik az „ellentábor" véleményét. Szarka Péter, Nagy Zsuzsa, és E. Szabó Zoltán szabálytalannak és törvénytelennek tartja a főigazgató-választást. Meggyőződésük szerint a felsőoktatási törvény alapján először az új intézmény szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ) kellett volna megalkotni - ez rögzítette volna a főigazgatóválasztás mikéntjét. Ehelyett először a főigazgatót választották meg - minősített helyett egyszerű többséggel, ráadásul úgy, hogy a 11 szavazó közül 10 szarvasi volt, a békéscsabaiak közül mindössze egy hallgató támogatta Köteles Lajost. - Mind a két intézmény korábbi, mind az új főiskola azóta kidolgozott SZMSZ-e minősített többséget ír elő a főigazgató-választásra. Éppen csak abban a rövid átmeneti időszakban nem kellett a tanács kétharmadának támogatása, amikor a főigazgató úr megválaszttatta magát mondják. • Miért vonultak ki a szavazásról? Miért nem állítottak inkább ellenjelöltet? - A szavazásról azért vonultunk ki, hogy demonstráljuk, nem ismerjük el törvényesnek az eljárást. Januárban még lett volna ellenjelölt, de a légkör, a körülmények, az alkalmazott módszerek olyanok voltak, hogy senki nem vágott bele szívesen. A pályázatot is úgy írták ki, hogy az intézményi tanáccsal nem hagyatták jóvá, és tartalmazott néhány személyre szabott kitételt. Egy szavazat döntött • A főigazgató úr szerint nem szakmai, hanem politikai okok húzódnak meg a háttérben. - Nem a politikai nézeteivel, hanem a szakmai elképzeléseivel és személyes, vezetői magatartásával nem értünk egyet. A szarvasi és a békéscsabai intézmény határozottan szembenáll egymással - egyrészt a szakmai vetélkedés miatt, másrészt, mert a szarvasiak Köteles Lajost támogatják -, ennek ellenére házasságot kötöttünk. És társulni akarunk még három intézménnyel. Nem vagyunk integrációellenesek, de tény, hogy nem tudjuk, kinek mit jelent majd az integráció. Először azokat a nagyon sokféle érdekeket kellene egyeztetni és összehangolni, amelyek ilyenkor egymásnak feszülnek, konszenzust kellene kialakítani legalább a saját intézményünkön belül, együtt gondolkodva, folyamatosan kommunikálva kialakítani azt a rendszert, amely a legkevesebb veszteséggel jár. Úgy érezzük, erre Köteles Lajos vezetési módszerei nem alkalmasak. Neki sokkal fontosabb volt saját megválasztása, most pedig posztjának megtartása, mint a békéscsabai főiskola érdekei. Politikai színezetet akkor kapott a dolog, amikor az új kormányzat megértette és felkarolta a problémánkat. Úgy tűnik, valóban megértette. Pokorni Zoltántól megtudtuk, a minisztérium lezárta a vizsgálatot és elkészítette jelentését. Az, hogy az integrációban résztvevő két intézmény egyike és a főigazgató között állandósult a feszültség, elég ok volt arra, hogy megvizsgálják a kialakult helyzetet. Megállapították, hogy a szavazáson lényegében csak az egyik intézmény képviselői vettek részt, és a főigazgató mindössze egyszerű többséget szerzett. Ezért új pályázat kiírását javasolják, és a választás megismétlését az azóta elfogadott SZMSZ alapján. Kőcser Gabriella A fejlődés iskolája Az emberi tudni akarás legarchaikusabb formája az asztrológia, amely szinte egyidős magával az emberiséggel, hiszen már az őskori civilizációkban élő ember is kutatta a természet, a csillagok, az elemek és az ember változásainak összefüggéseit. Az egyiptomi papok az asztrológia valódi művészei lettek, olyan tényekről tudtak, mint a csillagképek, az üstökösök pályái, és a pi szám, amelyről ma sem tudjuk pontoan, hogyan sikerült kiszámítaniuk. Minél jobban fejlődött a tudomány, annal több eleme az asztrológiának vált le és került a valódi tudás szférájába, de a megmagyarázhaatlan jelenségek továbbra is foglalkoztatták az asztrológusokat. A Római Birodalomban már államtudomány volt, az ókori görögök pedig sok felfedezést köszönhettek neki. Mestere volt Plátón és Arisztotelész, később pedig Nostradamus, Paracelsus, és Kepler, aki asztrológiai tanulmányai nyomán jutott a Naprendszer azóta sem meghaladott leírásához. Minezt a hihetetlen adatanyagot foglalja össze és tálalja közérthetően az olvasó elé Takács Tibor: A fejlődés iskolája című kétkötetes asztrológiai kézikönyve, amely nemcsak azoknak szolgál majd izgalmas olvasmánnyal, akik az asztrológia hívei voltak eddig is, hanem az érdeklődő laikusokat is eligazítja, ebben a rendkívül szerteágazó adat és asszociáció halmazban. Amellett, hogy egyszerű és világos szerkesztésű, a könyvnek nagy előnye, hogy szétválasztja a különböző asztrológiai irányokat és logikus rendszerességgel kezeli őket. Ez utóbbi azért is szükséges mert napjaink olvasója természetesen nem lehet tisztában az asztrológiai alapfogalmakkal, hacsak nem a horoszkópok hétköznapi jelentését, vagy talán a bolygók egymáshoz viszonyított helyzetét. A kézikönyv legnagyobb erénye mégis az, hogy eligazít bolygók, állócsillagok között, illetve világosan ismerteti a klasszikus asztrológiai fogalmak jelentését. A klasszikus ismeretanyag mellett szerepet kapnak az úgynevezett planetáris jelek is, amelyek a csillagképekkel együtt határozzák meg a különböző asztrológiai prognosztikákat. Ehhez szükséges ismerni valamennyi bolygó asztrológiai jellegét, illetve a kölcsönhatási táblázatokat is, amelyeket lényegében Egyiptomban használtak először, majd a középkori királyi udvarokban élő fizetett asztrológusok fejlesztettek tovább. Az együtthatások ha másért nem is, a kíváncsiság kielégítése végett érdekesek az olvasó számra, hiszen a modern asztrológia azt vallja magáról, hogy éppen azért modern, mert alkalmazkodik a mai ember lélektani sajátosságaihoz. így kerül a régi szimbólumrendszer a mai ember tulajdonságai mellé, és ha valaki kíváncsi a jelentéstartalmak igazára, akár egész modelleket is felállíthat az életére nézve, csupán a különböző szimbólumok kalauzolását igénybevéve. A könyv azoknak ajánlható, akik érdeklődéssel nézik az ember tudásvágyának e régi megnyilvánulását, és mem mennek el egy kézlegyintéssel, ha az asztrológiáról esik szó. A kézikönyvhöz egy valóságos táblázattár tartozik, mely elvezeti a kíváncsiskodót a szimbólumok erdejéban. (Takács Tibor: A fejlődés iskolája, Maitreya Kiadó, 1998) ísk«sz 6720 Szeged, Tisza L. krt. 43. Telefax: 62/424-789 kttnyveruhlkz 6720 Szeged, Tisza L. krt. 43. Telefax: 62/424-789 Fesztiválráadás • Munkatársunktál A Dugonics téri szökőkutat teljesen körülállták az arra sétálók, s még a kút lépcsőin is ültek a péntek délutáni napsütésben, és tapssal jutalmazták a téren felállított színpadon fellépő táncosokat és zenekarokat, akik a JATE őszi kulturális fesztiváljának keretében mutatták be produkciójukat. Óriási tetszést aratott az a néptáncgála, amelyen az Universitas Bálint Sándor Táncegyüttes és a Borica utánpótlás csoport mutatott be mátyusföldi, vajdaszentiványi, délszláv és kalotaszegi táncokat. Sok nézőt vonzott a Gumimacik Rock and Roll Klub bemutatója is. Hevesi Imre és a Jazz Mine pedig „túlórázott", mert a közönség újra és újra visszatapsolta őket. A színpadon zajló programokkal egyidőben a téren kézművesek kínálták portékáikat: mézeskalácsot, bőröveket, fából faragott lapos edényeket, szőtteseket. A fesztivál a múlt héten ugyan hivatalosan véget ért, ám a hónap végéig számos kiegészítő programra látogathatnak el az érdeklődők. Csütörtökön este hét órakor „A teljesség felé..." címmel verseszenés pódiumjátékot láthatnak Kovács Anita, a Smink Színpad vezetőjének előadásában a Szent Imre Ifjúsági Klubban. Barátok címmel beszélgetés-sorozatot indítanak a Szent Imre Klubban pénteken 19 órakor. Első alkalommal Darvasi László író és Szilasi László irodalomtörténész társalognak kötetlenül egymással. Október 29-én szintén este 7-kor az Egyetemi Színkör mutatja be Jean Genet „Cselédek" című színdarabját a Bartók Béla Művelődési Központban. A kulturális fesztivál fő támogatói a Felsőoktatási Programfinanszírozási Pályázatok kuratóriuma, a JATE kulturális kuratóriuma és a Mol Rt. kutatás-termelési ágazatának szegedi bányászati üzeme voltak. A Körös Főiskola aulája. A hallgatók feje fölött háborúznak. (Fotó: Bartolf Ágnes)