Délmagyarország, 1998. október (88. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-13 / 240. szám

KEDD, 1998. OKT. 13. UNIVERSITÁS III. • Tízéves a hallgatói mozgalom (2.) Jogokat szereztek l Beszélgetés az egyetemi médiáról Tartalomhoz a forma Barta Balázs: Cizellált formában bárkiről bármit el lehet mondani. (Fotó: Schmidt Andrea) Mindössze két évvel a szegedi bölcsészek 1988 szeptemberi ülösztrájkja után az egyetemisták új­ra hallatták hangjukat szociális körülményeik rosszabbodása miatt, és ismét országos demonst­rációt szerveztek. Akció­juk sikerrel járt, a művelődési minisztérium megállapodott velük. Ez­után Szegeden is el­kezdődött a hallgatói önkormányzat szervezé­se. Alig kezdte el működését a rendszerváltás első kormá­nya, az egyetemi ifjúság ­akár csak két évvel azelőtt ­ismét felbolydult, amikor a kultuszminiszter, András­fal vy Bertalan 1990 augusz­tus végi rendeletével kisebb­fajta érvágást hajtott végre a diákok szociális támogatá­sán. A rendelet ellen tiltako­zott az Országos Felsőokta­tási Érdekvédelmi Szövetség (OFÉSZ). A JATE-n a hall­gatók Ideiglenes Érdekvé­delmi Tanácsot alakítottak, amely szeptember 20-ára nagygyűlést hívott össze az Auditórium Maximumba. Ezen az összejövetelen elu­tasították a miniszter rende­letét, és javaslatokat dolgoz­tak ki azzal szemben. And­rásfalvy rendeletét egyéb­ként a diáktanács egyik tagja látványosan darabokra tépte. A hallgatók azt is elhatároz­ták, hogy 26-án megmozdu­lást tartanak Szeged belváro­sában, ahol megpróbálják megnyerni ügyüknek a váro­si polgárokat is. Kitapsolták Antalit Még ennek előtte tovább szította a hangulatot Antall József miniszterelnök beszé­de, amelyet 22-én egy vá­lasztási nagygyűlésen mon­dott el az Ady téri épületben. A kormányfő, aki „törpe mi­noritásnak" nevezte a tilta­kozó diákságot, azzal vádol­ta meg őket, hogy megmoz­dulásuk mögött ellenzéki pártérdekek húzódnak meg. A közönség egy részét alko­tó hallgatók kitapsolták An­tall Józsefet, aki kénytelen volt távozni az egyetem épü­letéből. Ekkor már az orvos­egyetem és a tanárképző főiskola diákjai is kifejezték egyetértésüket a JATE hall­gatóinak véleményével. A szeptember 26-ai országos demonstráció alkalmával Szegeden mintegy kétezer diák tüntetett. A megmozdu­láson egy „Felsőoktatás" fe­liratú koporsót vittek a me­net élén, és ezzel jelképesen eltemették a felsőoktatást. A demonstráció eredménye­ként hamarosan tárgyalóasz­talhoz ülhettek a diákok kép­viselői a minisztérium szak­embereivel, hogy megálla­podjanak - elsősorban - a hallgatói juttatások kérdésé­ben. A megmozdulások szervezésében, a tárgyalá­sokban, és azt követően a hallgatói önkormányzat megszervezésében részt vett Főnyi Tamás, aki akkor ma­tematika-filozófia szakra járt a JATE-n. Igy emlékszik vissza a történtekre. Huzavona - Elindult a huzavona a hallgatók vezetői és a mi­nisztérium között. Először levélben váltottak szót több­ször is, majd tárgyalásra hív­ták a diákmozgalom képvi­selőit. A megbeszéléseken alapvetően a hallgatói jutta­tásokról volt szó, nem tér­tünk ki a képzés minőségére, a szabad tanárválasztásra. A tárgyalócsoporton belül a fővárosi hallgatók képviselői távlati politikai jellegű köve­telésekkel is előálltak, ám bennünket akkor egyáltalán nem foglalkoztatott, hogy milyen felsőoktatási törvény születik, vagy hogyan alakít­suk át a tanári minősítési rendszert. Néhány forduló után, amikor még mindig ki­tartottunk a véleményünk mellett, a minisztériumban belátták, hogy nem tudnak meggyőzni bennünket, egyezkedniük kell. Végül si­került megállapodást köt­nünk, amelynek része volt a hallgatói normatíva is. Ezek után hogyan szer­veződött meg a hallgatói ön­kormányzat? - Ettől a pillanattól kétfe­lé vált a szegedi önkormány­zat és az OFÉSZ története. Az itteni önkormányzat 1995-ig komoly apparátus­sal, pénzzel, befolyással ren­delkező szervezetté alakult, az OFÉSZ pedig fokozato­san beépült a kormányzati döntés-előkészítésbe, és nagy szerepe volt a felsőok­tatási törvény vitájában. Sze­geden az év végén választást tartottak a diákok körében, és akkor alakult meg az egyetemi hallgatói önkor­mányzat, amely ettől kezdve legálisan működött. Az diá­könkormányzati képviselők bejutottak az egyetemi ta­nácsba, létrehozták appará­tusukat, amely kezdetben egy emberből, egy törött író­gépből és egy székből állt. Majd a szervezet - az egye­tem vezetésével folytatott kemény harc során - fokoza­tosan elfoglalta azokat a po­zíciókat, amelyeket ma is magáénak mondhat. Meg­szerezte a hallgatói ösztöndí­jak felügyeletét, a tankönyv­támogatás kezelését, külön­féle bizottságokba delegált képviselőket. Az önkor­mányzat 1993-95-ben érte el tevékenységének csúcspont­ját. A népszerűség elvesztése Hogyan fogadták a diá­kok az önkormányzat létre­hozását? - A hallgatók eleinte örültek ennek, mert a testület akkoriban látványos dolgo­kat művelt. Kitalálta, hogy minden diáknak összvonalas bérletet biztosít. Továbbá az önkormányzat sok hivatali funkciót átvett, amivel meg­könnyítette a hallgatók dol­gát, akiknek ettől kezdve nem a tanulmányi osztályon kellett harcolniuk ügyeik el­intézéséért. Ugyanakkor ren­geteg működésbeli zavar je­lentkezett, az első időszak­ban állandó tűzoltómunka folyt. Ennek az volt az oka, hogy az önkormányzat nem volt felkészülve a megszer­zett feladatok ellátására. A huszonegynéhány éves diá­koknak fogalmuk sem volt arról, hogyan kell egy hiva­talt felépíteni, működtetni, nem volt tapasztalatuk ab­ban, hogyan kell kommuni­kálni a hallgatókkal, amikor azok különféle panaszokkal fordulnak hozzájuk. Ekkor már nem dicsértek bennün­ket. A későbbi szavazásokon érezhetően kevesebben vet­tek részt. (Folytatjuk.) Hegedűs Szabolcs Nálunk nincs cenzúra, csak öncenzúra; azt azonban nem szabad el­felejteni, hogy egyetemi polgárok vagyunk, s egyszer diplomát adnak nekünk - nyilatkozta la­punknak Barta Balázs, a Szegedi Egyetem című lap főszerkesztője. A kommunikáció és szo­ciológia szakos hallgató március óta áll az egye­temi média élén. Vele beszélgettünk a diáksaj­tó stílusáról és szabad­ságáról. • Mi van most a Szegedi Egyetemmel? Kérdezem ezt azért, mert néhány hó­nappal ezelőtt kisebb zűr volt a megjelenés körüL - Tavasszal valóban két­heti lapból havi lappá let­tünk. Kisebb formátumban jelentünk meg ugyan, de megjelentünk. Szeptem­bertől azonban megint két­heti lap a Szegedi Egyetem, mert rájöttünk, hogy hatéko­nyabbak vagyunk, ha nem havonta jelenünk meg. 0 És mi van a formá­tummal? - Nos, a Szegedi Egye­temre mindig a napilapos formátum volt a jellemző. Ez tavasszal megváltozott, s úgy néz ki, hogy a kisebb és magazinosabb formátum be­vált. Mindettől függetlenül Kormányközi együt­tműködés keretében dolgozott és dolgozik együtt a JATE Élelmisze­ripari Főiskolai Kara, valamint a Madridi Ipa­ri Fermentációs Kutató­intézet és a Granada! Egyetem. A három in­tézmény kapcsolata öt esztendővel ezelőtt kezdődött. Szabó Gábor főigazgató a napokban látta vendégül Concep­cíón Vidalt, a madridi kutatóintézet vezetöhe­lyettesét, illetve Glória Urbanot, a Granadai Egyetem tudományos és oktatási rektorhelyette­sét. Megtudtuk, hogy a három intézmény 1993 óta - ami­kor is a SZÉF jelentős for­rni megpróbálunk úgymond napilaposak, aktuálisak len­ni, azzal együtt, hogy a problémákat a mélységük­ben szeretnénk feltárni. Ha nagyon röviden akarnék szólni, azt mondanám, hogy megtaláltuk a témához a megfelelő formát. 0 A hétköznapi zsurna­lizmus, tisztelet a kivétel­nek, sokszor túlzásokba esik, felületessé és sablo­nossá válik, a nyelvi igénytelenségről nem is szólva. Hogyan oldja fel mindezt az egyetemi mé­dia, amely egyszerre sze­retne magazinos és napi­lapos lenni? - A Szegedi Egyetemben, mint minden más normális újságban, szerepelnek szub­jektív és objektív módon író­dott cikkek. Előbbi vonatko­zásában mindenki bátran megírhatja a véleményét, amely persze, nem biztos, hogy a szerkesztőség állás­pontját tükrözi. Az objektív írások, tényfeltáró riportok főként az egyetempolitikával és a hallgatói önkormányzat ügyeivel foglalkoznak. Azért ezzel a két témával, mert a hallgatók mindennapjait leg­inkább ez a két terület/szer­vezet határozza meg. Ez a két dolog pedig leképezi azt, amit a nagypolitika mutat. • Ez eddig tiszta és ért­hető. De miben más ob­rást nyert egy pályázaton ­működik együtt kormánykö­zi megállapodás keretében. A magyar-spanyol tudomá­nyos projekt alapját a mikro­hullámú hőkezelés alkalma­zása, illetve a hüvelyesek minőségének javítása jelen­tette. Idén ismét pályázatot nyert a főiskola, aminek kö­vetkeztében továbbfolytató­dik a megkezdett kutató­munka. Az újabb hároméves projekt címe: Funkcionális élelmiszer - borsóbázisú száraztészta előállítása. Concepción Vidal el­mondta, hogy a madridi inté­zetnek 87 munkatársa és há­rom részlege van, úgy mint mikrobiológiai, élelmiszer­technológiai, illetve az élel­miszerek jellemzésével és minősítésével foglalkozó osztály. Míg a fermentációs jektivitásában a Szegedi Egyetem, mint a napi saj­tó? - A stílusában. Bár a tény­feltáró riportjainknál az ob­jektivitásra törekszünk, kell, hogy az írásokban legyen va­lamilyen plusz, mondjuk egyéni hangvétel. Persze, ez sokaknak nem tetszik, sokak­nak viszont kedvére való. Mindezzel a száraz anyago­kat szeretnénk érthetővé és ember közelivé tenni az egyetemisták számára. A Szegedi Egyetem arculatát egyébként a szubjektív műfa­jok - jegyzetek, glosszák, kommentárok, kritikák, re­cenziók - határozzák meg. Mi azonban szeretnénk egy egységes hangvételt kialakí­tani, ami minden írásban megmutatkozik. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ez az objektivitás kárára válna. 0 Ha már ennyit beszél­tünk az objektivitásról és szubjektivitásról, hadd kérdezzem meg: mennyi­re szabad a Szegedi Egyetem? - Nos, a magyarországi felsőoktatási lapok általában a hallgatói önkormányzatok kiadásában jelennek meg. A Szegedi Egyetem nem. Ez egyfajta szabadságot biztosít a szerkesztőségnek, sőt, ily módon sokkal, de sokkal kri­tikusabban szemlélhetjük a dolgokat. intézetben kémiai, addig a Granadai Egyetemen bioló­giai minősítés folyik. Szabó Gábortól megtudtuk, hogy a magyar viszonyok között előállított és hőkezelt élelmi­szeripari termékeket kijuttat­ják spanyol kollégáiknak bi­ológiai és kémiai analízisre, így a spanyolok a különböző eljárások alá vetett magyar termékekről bő információt kaphatnak. De ez visszafelé is áll, csakúgy mint az, hogy a kutatási módszereket is egymástól tanulják meg az együttműködésben részt­vevők, amelyekről aztán kü­lönböző konferenciákon szá­molnak be. Glória Urbano kérésünk­re röviden bemutatta a Gra­nadai Egyetemet. Elmondta, hogy a 18 fakultással ren­delkező állami egyetemre 0 Egy korábbi lapszámo­tokban hatalmas vihart kavart az az interjú, ame­lyet Varnus Xavérral ké­szttettetek. Nem mondta nektek senki, hogy ácsi, most már aztán elég? - Eddig hivatalosan nem kaptunk semmiféle olyan jelzést arra vonatkozóan, hogy fogjuk vissza magun­kat. Nálunk nincs cenzúra, csak öncenzúra. Azt azon­ban nem szabad elfelejteni, hogy egyetemi polgárok va­gyunk, s egyszer diplomát adnak nekünk. 0 Akkor mennyire vagy­tok szabadok? Mi az a határ, ameddig elmehet­tek? - A Szegedi Egyetemmel kapcsolatosan nincs szank­cionalizálás, csak „rosszal­lás". Azt egyéne válogatja, hogy ki mennyire merész, s mennyire van birtokában a nyelvnek, mert ugye, fino­man, cizellált formában bár­kiről bármit el lehet monda­ni. Jelzem, ilyen hangvételű írás már nem egyszer jelent meg a Szegedi Egyetemben. S azt is jelzem, hogy ezek nem a személyes ellentétek miatt íródtak. Nem azért kri­tizálunk, mert valaki vagy valami nem tetszik, hanem azért, mert a tények arról szólnak, hogy itt valami nem úgy működik, ahogy kellene. Szabó C. Szilárd 18 ezren járnak. A jogi, or­vosi és közgazdasági karra nagyon nehéz bejutni, mivel rendkívül magas pontszá­mot határoznak meg a fel­vételin. A Granadai Egyete­men - ahol a képzési idő öt esztendő - évente 150 ezer forint a tandíj. Tandíjmen­tességet mindössze a hallga­tók ötszázaléka kap szociál­is helyzete, illetve tanulmá­nyi eredménye alapján. A magas tandíj ellenére Spa­nyolországban a 18-25 éves korosztály 90 százaléka jár valamilyen felsőoktatási in­tézménybe. Glória Urbano végezetül elárulta, hogy a felsőoktatási reform keretén belül az utóbbi években ha­talmas pénzeket fektetnek a gyakorlatorientált képzésbe. Sz. C. Sz. A SZAB hírei • Munkatársunktól A nyelvtudományi mun­kabizottságának és a JATE általános nyelvészeti tanszéki nyelvészeti műhelyének so­rozatában október 13-án este negyed 7-kor Németh T. Enikő és Ivaskó Lívia tart előadást „Pragmatikai kutatá­sok az 1990-es években: a VI. nemzetközi pragmatikai konferencia tanulságai cím­mel". Október 14-én 11 órától a hematológiai munkabizott­ság, a transzfuziológiai és he­matológiai szakmai kollégi­um közös szervezésében tu­dományos ülésen hallgathat­nak beszámolót a szakembe­rek a szegedi hematológiai centrum működéséről, a ha­zai hematológiai betegellátás szervezeti kérdéseiről, külö­nös tekintettel a szegedi cent­rumhoz tartozó decentrumok­ra a hematológiai alapellátást végző osztályokra és szakam­bulanciákra. Ezt követően tá­jékoztatást hallhatnak a Transzfúzió című folyóirat­ról. Dr. Márton János PhD-ér­tekezésének nyilvános vitáját tartják „Role of cytokines in experimentál acute pancreati­tis" címmel október 15-én 14 órakor. Este 5-kor a SZAB tudósklub vendégeként Há­mori József akadémikus, a nemzeti kulturális örökség minisztere „Mi a teendő a magyar kultúrában?" címmel tart bevezető elő-adást. Varró Vilmos emeritus professzor tanszéki kinevezé­sének huszonötödik évfordu­lója alkalmából tudományos jubileumi ülést tart az I. Szá­mú Belgyógyászati Klinika, valamint a Hetényi Géza Ba­ráti Kör október 16-án 15 órakor. Ötéves a mentálhigiéné­oktatás • Munkatársunktól Öt évvel ezelőtt indult Sze­geden a mentálhigiénés kép­zés a Magyar Testnevelési Egyetem (MTE) kihelyezett tagozataként. Az évforduló al­kalmából szakmai találkozón összegzik az oktatás tapaszta­latait október 16-án az újsze­gedi EKO-Parkban. A tanács­kozást a képzés vezetője, dr. Ónody Sarolta nyitja meg dé­lelőtt tíz órakor, majd dr. Tomcsányi Teodóra, az MTE mentálhigiénés tanszékének vezetője beszél a mentálhigié­né jelenségvilágáról. Ezt kö­vetően egykori már végzett diákok előadásait hallgathat­ják meg. Fodor Gábor „A mentálhigiéné tanári pályá­mon", Tollas Erzsébet pedig „Családsegítés - mentálhigié­né" címmel tart beszámolót. Délután fél háromtól kiscso­portos ismerkedésre, tapaszta­latcserére nyílik lehetőség, és mentálhigiénés műhelyekben folytatják a beszélgetést. A program zárásaként bemutat­kozik a szegedi mentálhigié­nés képzésen alakult Improvi­zációs színjátszó csoport. Hátrányosan • Budapest (MTI) Az év végéig elkészül a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok képzését, társadalmi integrációját célzó program. Ebben a témában rendeztek kétnapos konferenciát a fővá­rosban. Értékelték azt a most lezáruló PHARE-programot, amely a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok speciális képzési rendszerének kiépíté­sét és fejlesztését támogatta. A SZÉF spanyol kapcsolata

Next

/
Thumbnails
Contents