Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

KEDD, 1998. SZEPT. 1. HELYI TÜKÖR 7 Fú, de fú! £ ddig minden nyáron, amikor kánikulába csapott át a klíma, elméletileg feltettem a kérdést, hogy szükségem lenne-e egy légkondira? Egy olyan drá­gább légkondira, ami magától tudja, mi a jó hőfok. Aztán ez az elméleti kérdés mindig belesimult valame­lyik hőhullámba, főként látva a sok nyáron náthás krapekot, a hátizomfájdalmakkal küszködőket, és így tovább, ami persze csak a vad klimatizálás következ­ménye. Az idei nyár viszont minden eddiginél jobban igény­be vett (korosodik a szerző, stb.), és már odáig jutot­tam, hogy testközelből lestem a monstrumokat, ame­lyeknek egyelőre csendes torka már ránézésre hideg- ­lelősen tátongott. A; árak szokásosak voltak, a felja­vítható légköbméterek is. De egyszer csak megláttam egy árban ötszámjegyü légkondit, amelyik ugyan kisebb és barnább volt többi, csapongóan fehér társánál, de az az öt számjegy... Né­zegettem a gombokat, volt rajta jócskán, láttam, szé­pen megvan.ezen is minden. Döntöttem, nincs még egy ilyen alkalom, hívtam az eladót, hogy azért mégis, bővebben. Na, itt jött a trükk! A szerkezet ugyanis javarészt lehűti ugyan a levegőt, de közel se önállóan, mi több, mechanikusan. A működési elve szerint beindítom a nagy teljesítményű ventillátort, amely levegőt fú. De. Levegőt mindenképpen fú, ám hideget csak akkor, ha előzőleg a hűtőszekrényben jeget fagyasztok, s azt ön­töm a ventillátor előtti tálkába. Ötletes, nem? Csináld magad. Úgyhogy maradt a természetes lakás lágy, ám forró öle. Podmaniczky Szilárd V Kitüntetett városörök • Szeged kapui (8.) Galyatetös mozdonyálom A csinos vasutashölgyek - Vida Szűcs Tímea, Papp Lászlóné és Csanádi Nándorné - mosollyal köszöntik az utasokat... (Fotó: Schmidt Andrea) Szegeden már kilenc éve működik az Önkor­mányzati Városörség, se­gíti a rendőrség munká­ját, de ezenkívül még számos egyéb feladatot is ellát. A városörök ­többek között - rendez­vényeket biztosítanak, önkormányzati épületek­re felügyelnek és karita­tív szolgálatot is vállal­nak. Ezt a munkát elis­merve a szegedi városör­ség több tagját is kitün­tették az elmúlt héten. Az államalapító Szent Ist­ván tiszteletére rendezett ün­nepségen a városőrség ve­zetői - önzetlen munkájuk el­ismeréseként - bronz em­lékplakettet vehettek át Sza­lay István polgármestertől. E napon Kovácsné Vadászi Erikát, a városőrség elnökét Lukács János ezredes, a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság vezetője dicsé­retben és pénzjutalomban ré­szesítette. A szegedi vá­rosörség 1989-ben alakult Rókuson. Azóta közel 250 tagot számlál, zömében hiva­tásos katonákból, rendőrök­ből, tűzoltókból, mentősök­ből, határőrökből áll a csapat, de szép számmal akad köztük civil is. Hivatásuk ellátása mellett társadalmi munkában vigyázzák a város nyugalmát. A legfontosabb Teladatuk a bűncselekményre utaló okok jelzése a rendőrségnek. Az iskolák környékén drogfi­gyelő szolgálatot teljesítenek, a piacokat, pályaudvarokat járva pedig a zsebesekre ügyelnek. Széleskörű karitatív mun­kát is vállalnak, többek kö­zött egyedülálló öregeknek segítenek havat lapátolni, tü­zelőt behordani, hajléktala­noknak télen meleg ruhát és teát osztanak és véradást is szerveznek. Feladatukhoz tartozik a különféle szegedi rendezvények biztosítása is. Szegeden három helyen van irodája a városőrségnek. A központ a Rókusi körút 66. szám alatt található. Itt dél­után négytől nyolcig tartanak ügyeleti szolgálatot. Az EKO-park bejáratánál lévő irodájukban 16 és 20 óra kö­zött, a Tömörkény István Üdülőtelepen, a Sárgán pedig 10-től 12-ig van ügyelet. A fenti időpontokban bárki fel­keresheti az irodákat, ha se­gítségre szorul. K. T. Aki soha nem járt még Újszegeden, joggal hiheti, hogy mondjuk a Vedres utcától több száz kilométert kell utaznia, amig eljut Galyatetőre. Aki viszont egy kicsit is ismerős a Temesvári kör­út vidékén, pontosan tudja: ama bizonyos Gó­lyára mindössze egy rö­vidke út vezet, föl a rámpán, az újszegedi vasútállomásig. A sze­gedi köznyelv ugyanis az itt található, kisven­déglővel is ékesített pár négyzetméternyi terüle­tet nevezte el hegyvidéki híres üdülőhelyünkről. Hogy e megszólítás kitől is származik, ma már aligha deríthető ki. Ép­pen ezért mi inkább azt szeretnénk bemutatni, milyen is a vasutasélet Szeged egyik kapujá­ban, eme galyatetös végállomáson. Ha délelőtt, úgy 10 óra tá­jékán látogat ki a vendég a vasúti csomópontnak még lelkendező túlzással sem ne­vezhető „hegycsúcsra", rövi­den így foglalhatja össze ta­pasztalatait: ennél nyugod­tabb kapuja aligha van Sze­ged városának. A várótermek - mert ki hinné, több is szol­gálja az utasokat e kis épület­ben... - olyan üresek, hogy még a falon ücsörgő légy is magány ellen íratná föl az or­vosságot. Vasúti kocsi ugyan ácsorog egy a sínen, de in­kább ásítozik, mintsem hosszabb útra készül. A forgalmi irodában vi­szont már pezseg az élet ­látogatásunkkor egyszerre három mosolygós hölgy is fogadott bennünket. S mire elszaladt a beszélgetés első öt perce, az újszegedi vas­utas élet szinte minden fon­tos tényéről pontos leltárt készítettek számunkra. Hatan vigyáznak a rendre Csanádi Nándorné, a ki­csinyke állomás főnökasszo­nya például elárulta: mind­összesen 6 fős személyzet vigyázza itt a rendet, gon­doskodik arról, hogy a me­netrend szigorú szabályait betartva rajtoljanak a vona­tok, s jegy is jusson mind­azoknak, akik Újszegedről indulnának MÁV segédlet­tel, mondjuk a messzi Me­zőhegyes felé. Mert bizony az se titok, hogy nem erről a végállomásról lódul a Transz-Szibériai expressz, de még csak egy közeli me­gyeszékhelyet sem lehet megcélozni a „Gályáról" in­• Munkatársunktól Zen-Tao címmel nagysza­bású kulturális programot rendeznek szeptember 4-én, pénteken a közeli Zentán. Az esemény este fél 6-kor a budapesti Hattyúdal Színház Árgyilus királyfi és Tündér Ilona című tündéries báb- és maszkjátékával kezdődik. Este 7 órakor a Zentai Váro­si Múzeumban Beszédes Ist­ván vajdasági költő nyitja meg a Zen-Tao kiállítást, duló motorvonat utasaként. Aki viszont az előbb említett viharsarki kisvárosba tart, netán Makón szeretne kalan­dozni, vagy éppen Batto­nyán intézné ügyes-bajos dolgait, miért is ne választ­hatná induló állomásnak az újszegedit. Akár már kora reggel is, hiszen az első sze­relvény már 5 óra 30-kor el­gurul Mezőhegyes felé. S az se marad le a sínkalandról, aki csak este szánta el magát az utazásra, hiszen Makóra még 22 óra 45-kor is van vo­nat. Egészen pontosan 9 sze­relvénypár gondját-baját in­tézik Újszegeden. De vajon elég csábító ajánlat ez roha­nó világunkban? - érdek­lődtünk a kicsinyke irodá­ban, ahol a főnökasszonyt Vida Szűcs Tímea állomás­kezelő és Papp Lászlóné jegyvizsgáló is segítette a válaszadásban. Attól nem kell tartani, hogy letapossák egymás sar­kát az utasok - derült ki, ám iskolaidőben, pénteken és vasárnap elég szép forgalmat bonyolít „Gályán" az állo­más. Talán ha sűrűbben in­dulnának a vonatok, meg a menetidő is rövidebb lenne, többen választanák személy­autó, meg busz helyett a sí­nen guruló kocsikat - vélik a hölgyek. Amíg viszont Sze­gedről a 70 kilométerre lévő amelyen tizenegy képzőmű­vész grafikáit, festményeit, kerámiáit, térrajzait, fotóit, valamint egyéb furcsaságait láthatja majd a néző. A tár­latnyitón egy olyan formáció muzsikál majd, amelynek tagjai csak erre az alkalomra Mezőhegyesig 2 óra az út, inkább csak a ráérősebb ven­dégek Váltanak.jegyet ezen a végállomáson. S hogy hány ilyen találta­tik? Nos, azokra az időkre már csak az öregebb MÁV­osok emlékeznek, amikor az újszegedi kendergyárba járó munkásokat még a távoli Apátfalváról is ide fuvarozta hajnalban a vonat. Most jó, ha havonta 15-20 bérlet el­fogy, mtg naponta talán száz bilétát kell kinyújtani a pénz­tárablakon - kaptunk egy kis ízelítőt a forgalom méreteit jól szemléltető adatokból. Rabló is járt erre Aligha valószínű hát, hogy az újszegedi jegyárbe­vétel miatt szétdurran a MÁV páncélszekrénye. De bármilyen hihetetlen, mégis érte már rablótámadás a „Galyatetőt". Jó egy éve egy máig ismeretlen gazfickó gázsprayvel fújta szemen az egyik vasutast, s lépett meg a napi bevétellel. A szeren­csétlenül járt MÁV-alkalma­zott még mindig táppénzen várja a teljes gyógyulást, a pénz pedig egy dülöngélős berúgás költségeit sem fe­dezte. De hát a világ már csak ilyen - szomorkodtunk együtt a vasutas hölgyekkel, állnak össze. A zenészek: Dresch Mihály (szaxofon, basszusklarinét), Szokolay Balázs (szaxofon, furulya, kaval). Bárány Béla (szaxo­fon, furulya), Geröly Tamás (dobok, ütőhangszerek). Me­zei Szilárd (hegedű, brácsa. majd a beszögelt ablakokra terelődött a szó. - Nem volt más választá­sunk, mint így védekezni ­panaszolta Csanádiné -, ugyanis a hajléktalanok rendre bemásztak éjszakán­ként a várószobákba, majd hagytak maguk után annyi szemetet, hogy inkább szög, meg kalapács után nyúltunk. Mert bármilyen kicsi is a mi állomásunk, azért rendnek, meg tisztaságnak kell lenni. Ez ügyben teljes volt az egyetértés a forgalmi irodá­ban. Olyannyira, hogy szinte félve tettem föl a kérdést ­mondják, hölgyeim, maguk szerint szükség van egyálta­lán egy ilyen picinyke for­galmú vasútállomása? De kár volt aggódnom, mert vendéglátóim azonnal szállí­tották is az optimista vála­szokat, amelyekből kiderült: igenis lenne jövője az újsze­gedi végállomásnak is, ha lenne pénz a pályakorszerű­sítésre, s olyan vonatokat ál­lttanának szolgálatba, amik ugyan kicsik, de gyakran és gyorsan szaladnának Makó­ra, meg még tovább. Békés megye felé. Ha új hidak épülnének... Ám erre az aranykora még várni kell, ha egyáltalán nagybőgő), Milos Matic (nagybőgő) és Lakatos László (shakuhachi). Este 9 órától fáklyás menetben sé­tálhat a közönség a Főtéren a kecskeméti Garabonciások­kal, a muzsikusokkal és a Hattyúdal Színház tagjaival.« A látványosságot a gólyalá­basok - Rumi László, Gulyás László és Ambrus Kristóf -, Balaskó Attila tűzhányó és Ágoston Béla szaxofonos szolgáltatják. beköszönt valaha is. A fej­lesztési lehetőségeket taglal­va Szabó Gyula, a "MÁV Szegedi Üzletigazgatóságá­nak igazgatója ugyanis nem volt igazán optimista, ami­kor Újszeged vasútállomásá­ról kérdeztük. - Nagy múltja van arrafe­lé a vonatnak, hiszen még Széchenyi István tárta a po­zsonyi országgyűlés elé azt a vasútfejlesztési koncep­cióját, amelyikben fontos szerepet szánt a Cegléd­Szeged-Temesvári vonal­nak. A múlt században meg is épült a Tiszán a vasúti híd, s bár ma már nehéz el­hinni, de egészen komoly teherforgalmat is lebonyolí­tott az újszegedi vasútállo­más, aminek első épületét 1903-ban adták át az utazó­közönségnek - idézte a va­súti múltat a MÁV-történe­lemből kiváló fölkészültség­gel bíró direktor. - Ám ha a jövő kerül szóba, akkor először is a régóta tervezett vasúti hfdról kell beszél­nünk. Ez pedig jóval dé­lebbre épülne meg, mint ahol a régi ívelt át a Tiszán, s akkor az új vágányok is messze elkerülnék Újszeged állomását. Olyannyira, hogy csak Szőregnél csatlakozná­nak a Szeged-Makói vonal­hoz. Ha pedig a szintén táv­lati célként megfogalmazott déli közúti htd ékesíti majd. a Tiszát, s megkezdik egy új közúti csomópont kiépítését az újszegedi végállomás, de még a vasúti töltés is eltűnik a színről, hiszen a'mai Te­mesvári körút azok helyén haladva kapcsolódna a Ma­kó felé szaladó új nagy for­galmú közútba. Biztos na­gyon fáj ez azoknak, akiket szép emlékek fűznek az új­szegedi vasúthoz, de város­építészeti szempontból ek­kor is a töltésbontás lenne a legmegfelelőbb megoldás, még ha ez a lassan száz­éves vasútállomás fölszá­molásához is vezetne - véli Szabó Gyula. De gyorsan szolgált az igazgató úr egy­két megnyugtató mondattal is. Ezek a nagy ívű fejlesz­tési tervek szépek ugyan, ám annak nem sok a való­színűsége. hogy meg is va­lósulnak egyhamar. Vagyis ne aggódjon senki: Újsze­ged állomása jó pár évig ki­szolgálja még az utasokat. S hogy nem ez Szeged legzsúfoltabb kapuja? - te­szem már föl jómagam a kérdést. Hát biztos nagy baj az, ha megőrzünk valamics­két régen letűnt korok han­gulatából, s nem dübörgik szét városunknak ezt a szeg­letét is az eszeveszetten ro­hanó autók..? Bátyi Zoltán Fotóklub-kiállítás • Munkatársunktól A Szegedi Ifjúsági Házban szeptember l-jén 18 órakor megnyílik a 45 éves Maros­vásárhelyi Fotóklub csopor­tos kiállítása. Megnyitja: dr. Szalay István, Szeged város polgármestere, Bálint Zsig­mond, a fotóklub elnöke és Török Gáspár, a fotóklub al­elnöke. A kiállítás szeptem­ber 15-éig tekinthető meg. A kitüntetett Kovácsné Vadászi Erika a rókusi iroda előtt. (Fotó: Gyenes Kálmán) HTAPETEN-^H TEPPICHBODEN­Állandó 80 x Európában 7 x Magyarországon szolgáltatások: • Szőnyegszeges • Szaktanácsadás • Házhoz szállítás varia «*»• m i: >•1 "W»ra t„i . MB*.*'4" ' NYITVA TARTÁS: hétfőtől péntekig 8-19-ig, szombaton 8-15-ig. AKCIÓ: PADLÓ­SZŐNYEGEK kedvezménnyel! i P VC- PA DL ÓK 2 m szélességben: már 590Ft/m1-tói, 3 és A m szélességben: már ? I ' (fFt/rri-töl. TAPÉTÁK rendkívüli választékban már 590 Ft/tekercstil KÖZÉP­SZŐNYEGEK, már Vizes bázisú, természetbarát RAGASZTÓK LÁB­TÖK LÖK már ruró­SZŐNYEGEK, már 890 Ft/db-tól I már 990»iwl 100 Ft/db-tól 1390 Ft/fm-tól PADLÓSZŐNYEG BUDAPESTEN: I XIII. Váci út 152-154 VIII. Hunqária krt. 26 XI Budafoki út 70. IX. Soroksári út 123. 359-6741 303-0747 206-1939 280-8059 VIDÉKÉN: Miskolc, Pesti út 5. T : 46/362-265 Debrecen, Balmazújvárosi út 6/c T.: 52/41 7-366 Szeged, Vásárhelyi P. u. 3-5. T.: 62/466-845 Zen-Tao lesz Zentán

Next

/
Thumbnails
Contents