Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

8 A HELYZET KEDD, 1998. SZEPT. 1. • „Magyar zászlót tettünk nagyanyám feje alá" Egy turista Prágából II! r. Ww i. • » ' > • "TB » # Eva asszony a Virág cukrászda teraszán.(Fotó: Mohos Angéla) Erdélyi vendégek • Munkatársunktól A '90-es évek elején Erdélyben, Gyimesfelsőlokon Berszán Lajos, a helybéli plébános elhatározta, hogy létrehoz egy iskolát a székely és csángó gyerekek részére. A bentlakás lehetőségének megteremtésével biztosította a lehetőséget a szerény anyagi viszonyok között élő családok részére is, hogy gyermekeik nyugodt körülmények között járjanak iskolába. Az évek során az adományokból félig felépült egy kollégium, ami egyben gimnázium is. Az épület színházként is működik, és istentiszteletet és kisebb ünnepségeket is tartanak benne. A Proko Travel szegedi utazási iroda munkatársai - miután munkájuk során személyes kapcsolatba kerültek a gyimesfelsőlokiakkal - elhatározták, hogy meghívnak üdülni negyven gyermeket egy hétre teljes ellátással Magyarországra. Több magánember, társadalmi és politikai párt segített abban, hogy a negyven gyermek többen még sohasem hagyták el szülőföldjüket - augusztus 3l-e és szeptember l-t között kicsit megismerhesse Magyarországot. A gyerekek ellátogatnak majd a Szegedi Vadasparkba és a Máltai Szeretetszolgálathoz, hajókiránduláson és sziksóstói bográcsos vacsorán vesznek részt, valamint táncolhatnak a Sing-Singben. Megtekintik Ójxisztaszert és Lakitelket, Budapesten a Hősök terét, a Vidám Parkot, a Margitszigetet, a Budai Várat és a Parlamentet. • A katonaság fontosabb, mint a család Nyugdíjazott parancsnok • OrvosVédelem Megújult szaklap • Munkatársunktól Megújult szellemben jelent meg az orvosok és gyógyszerészek igazságügyi szaklapja, az OrvosVédelem. A folyóirat szerkesztőbizottsága szegedi: a SZOTE professzorai képviselik az egyes szakterületeket. Az igazságügyi szaklap a híd szerepét szeretné betölteni orvos, beteg és biztositó között. Az egészségügyi törvénykezés, valamint a szakterület etikai megítélésének gyakorlatában és elméletében segít eligazodni az OrvosVédelem című folyóirat, amelynek alcíme fgy hangzik: igazságügyi szaklap orvosoknak, gyógyszerészeknek. A folyóirat - amelynek jogelődje a Medical Protection Hungary - ötödik éve jelenik meg, s története a közelmúltban jelentős fordulóponthoz érkezett. Az 1998/2. számot már az új, szegedi szerkesztőbizottság jegyzi. A beköszöntőben dr. Ábrahám László, a szerkesztőbizottság elnöke ezt (rja: „...foglalkoznunk kell egészségügy-politikával és a hozzá kapcsolódó törvénykezéssel, az ápolási törvénnyel és az etikával; a törvény és etika kapcsolatával áz orvostudomány különböző ágaiban, a betegek jogaival..." Dr. Ábrahám Lászlót - aki hét éven át volt a SZOTE jogtanácsosa - a lap kiadója kérte föl a feladatra. A szerkesztőbizottság elnöke szerint Szeged az orvostudomány szempontjából kiemelkedő helyet foglal el az országban, rangos tudományos műhely, szakemberei Európa-hfrű elismertségnek örvendenek. A lap egyik vállalt feladata az orvosok, betegek és biztosítóintézetek közötti híd szerepének betöltése. A közeljövőben az orvosperek számának növekedése várható, pedig - dr. Ábrahám László véleménye szerint - a vád sok esetben megalapozatlan, s a perek jó része elkerülhető lenne. Az OrvosVédelem legújabb, „szegedi" számának több írása az „orvosi műhibákkal" foglalkozik; egy másik cikk az új egészségügyi törvény legfontosabb elemeit ismerteti. Erésödött a forint • Budapest (MTI) Erősödött a forint a bankközi devizapiacon annak hatására, hogy a kormány a hét végén bejelentette a forint leértékelési ütemének csökkentését október l-jétől - nyilatkozta Kis Márton, az OTP arbitrázs-főosztályának vezetője hétfőn. A bankközi deviza-* piacon 223.50-224,00 forinton jegyezték hétfőn délelőtt 10 óra körül az amerikai dollárt, ez 1,50-2,00 forinttal alacsonyabb annál a szintnél, ahol a jegybanknak be kellene avatkoznia a forint védelmében. Pénteken a dollár árfolyama 50 fillérrel közeittette meg a felső intervenciós pontot. - A piac pozitívan értékelte a forint leértékelési ütemének 0,1 százalékos csökkentését. Ezen kívül bizonyára kedvezően hatott a bankközi piacon a jegybanknak a forint védelmében végrehajtott pénteki intervenciója is - vélekedett Kis Márton. A Szegedre látogató sok külföldi turista közül egyik ismerősöm hívta fel a figyelmem a 78 éves Éva Hropova asszonyra. A Prágában élő idős hölggyel nemrégiben a Virág cukrászda teraszán beszélgettünk. - Magyarnak vallom magam, bár már ötvenkét éve Prágában élek - mondja indításképpen a legkisebb akcentus nélkül Éva asszony. Édesanyám német származású volt, németül végezte az iskoláit is. Nagyanyám nem is tudott magyarul, mégis olyan erősen magyar érzésű volt, hogy azt kérte, halála után egy magyar zászlót tegyünk a koporsóba a feje alá. 1920. december 20-án, néhány hónappal a trianoni békeszerződés után a Felvidéken, Rozsnyón születtem, ami akkor már Csehszlovákia része volt. Apám kereskedőként saját üzletet vezetett. • Hatvan évvel ezelőtt, 1938-ban az első bécsi döntés után Rozsnyó egy időre visszatért Magyarországhoz, Hogyan emlékszik azokra az időkre? - Én akkoriban tizennyolc éves voltam, és nem nagyon foglalkoztam a politikával. Akkoriban egészen más világ volt, nem láthattuk televízión keresztül, hogy mi történik a világban. Csak annak örültünk, hogy egyik napról a másikra magyar állampolgárok lettünk. Arra viszont a gyerekkoromból nagyon jól emlékszem, hogy amíg szlovák uralom alatt éltünk, rendszeresen hallgattuk a Magyar Rádió vasárnapi istentiszteletét, ami után mindig eljátszották a Himnuszt is. Arra az időre be kellett csuknunk az összes ajtót, ablakot. • A háborús évekről milyen emlékei vannak? - Volt egy zsidó barátnőm, Engel Editnek hfvták. A háború alatt a családjával Rozsnyóról Budapestre költözött, ahol hamarosan sárga csillagot kellett hordania. Amikor egyre veszélyesebbé vált a helyzete, akkor átadtam neki az irataimat, s azokkal Szabadkára utazott. Ott udvarolni kezdett neki egy orvos, aki nagy antiszemita volt. Elég mulatságos helyzet alakult ki. Szerencsére Edit megúszta a vészkorszakot, és épségben visszatért Budapestre. A háború után bennünket is felírtak Rozsnyón a kitelepítendők listájára, mint általában azokat a magyarokat, akiknek házuk volt a városban. A szlovák hatalom igyekezett a falvakból a szlovák nemzetiségűeket betelepíteni, s kellett nekik a hely. Apám egyik barátja azt tanácsolta, hogy én meg az öcsém tűnjünk el otthonról. Öcsém Prágába utazott, s hamarosan én is követtem. Ő később Angliába ment, én pedig maradtam. Prágában mentem férjhez, a féljem cseh volt. Két gyermekünk született, mindketten jól megtanultak magyarul is, mert a nyarakat a nagyszülőknél töltöttük, ahol mindig csak magyarul beszéltünk. A lányom húszéves korában kiment Amerikába, ma is ott él a családjával. A fiam 1979ben a barátaival Angliába utazott, s noha nem tervezték úgy, végül mégis maradtak. A Kereskedelmi Bankban dolgoztam akkoriban, ahol bizony nem nézték jó szemmel, hogy a gyerekeim kint élnek... • Hogy érezte magát magyarként Prágában, amikor harminc évvel ezelőtt, megszállták Csehszlovákiát a „testvéri szocialista országok" csapatai? - Nagyon szégyelltem magam és nagyot csalódtam, hogy a magyarok is bevonultak Csehszlovákiába. Szegény katonák persze nem csináltak semmi mást, csak a parancsot teljesítették. Prágában minden ismerősöm, kollégám tudtá rólam, hogy magyar vagyok, de nem éreztették velem a magyarok iránti ellenszenvüket. Az emberek akkoriban nagyon kétségbe voltak esve. Összetartottak, s engem is csehként fogadtak el. • Hogyan élte meg a rendszerváltást? - Felemelő érzés volt! Előtte jártam az utcai politikai összejövetelekre. Szerencsére simán és gyorsan ment végbe a hatalomváltás. Nem is tudom elmondani, hogy milyen boldogság volt. amikor megbukott a kommunista rezsim. Szlovákia és Csehország szétválása viszont sokunknak nagy csalódást okozott. A húgom és sok más rokonom Szlovákiában él, és hihetetlen, hogy egyszerre milyen messzire kerültünk egymástól. • Milyen ma az élet Prágában? - A nyugdíjasoknak általában rosszul megy, de sokan vannak, akik hihetetlenül meggazdagodtak. Úgy látom, most sok embernek nehéz lesz az élete. Borzasztóan felmentek az árak, minden egyre többe kerül. Az emberek pedig csak hajtanak a pénz után, semmi más nem érdekli őket. • Maradtak magyar kapcsolatai? - Prágai barátnőm szintén magyar, vele szoktam magyarul beszélgetni. Gyakran fogadok a lakásomban magyar vendégeket, jókat beszélgetek velük. Szegediek is gyakran megfordulnak nálam. • Hogy tetszik Szeged? - Még sohasem jártam itt, gyönyörűnek találom a várost. Voltam Ópusztaszeren is, csodálatos a Feszty-körkép, akár órákig is néztem volna. Hellősi Zsolt Nyugállományba vonult ax újszentiváni Légtérellenőrző Század parancsnoka, Czékmány István alezredes. Harminchét év szolgálat után fejezte be a katonai pályafutását. A családnál fontosabbak voltak számára a „fiai", ha hosszabb távollét után visszajött Újszentivánra, előbb a laktanyát kereste fel, aztán a családját. • Czékmány úr, mikor és hol kezjdte a katonaságot? - Az érettségi után egy évig órásinas voltam, majd bevonultam. Eredetileg matematika-fizika tanár akartam lenni, ezért a „szakmámhoz" közel álló helyre osztottak be, sorkatonaként fgy lettem lokátoros. Majd Budapesten elvégeztem a négy éves egyesített tiszti iskolát, amit most Bólyai János Katonatiszti Fóiskolának hívnak. Először Szolnokra kerültem mint törzsfőnök. Új parancsnokot kerestek 1977ben az újszentiváni laktanyába és az elöljáróim tudták, hogy a környékről, Hódmezővásárhelyről származom, ezért ide helyeztek. A későbbiekben, pontosabban 1982ben a családommal a községbe költöztem, s azóta is itt lakunk. • Milyen feladatokat látnak el az újszentiváni laktanyában a katonák? - Gyakorlatilag békében is ugyanazt csinálják, mint háború esetén - figyelik a légteret. Mi csak ellenőrizzük az országba repülő gépeket, de az „eredményeket" a központba, Veszprémbe továbbítjuk. • A hosszú szolgálat alatt volt-e egy-két érdekesebb bevetése? - Fiatal tisztként teljesítettem szolgálatot Szolnokon 1968-ban. A prágai események miatt két hétig nem hagyhattuk el a laktanyát, állandóan a műszereket „bámultuk". Tíz évvel később az egykori Szovjetunióba mentünk a századdal. Egy sivatagban tartottak a Vaisói Szerződés tagállamai hadgyakorlatot. A repülők élesben lőttek különféle célpontokat, amelyeknek a helyét mi mértük be. Ezt a gyakorlóterepet a volt szocialista blokk katonái ingyen használhatták, de szinte bárki igénybe vehette pénzért. A legutolsó bevetésem 1991-ben volt, a jugoszláv válság miatt a laktanyából 95 főt kitelepítettek az ásotthalmi erdőbe, hogy figyeljék a határt. 0 Nyugdíjazásával talán több idő jut a családjára is? - Hát igen, az elmúlt húsz évben a családom csak a katonaság után jöhetett szóba. Ha megérkeztem Újszentivánra, elsőként a „fiaimat" kerestem fel, s csak ezután mentem haza. Remélem, hogy most már a családommal is többet tudok foglalkozni! Czékmány István átadta az utódjának a parancsnoki széket. Az alezredes könnyes szemmel vett búcsút az újszentiváni laktanyától, a katonáktól. Végérvényesen befejeződött a 37 éves szolgálat. K. T. Ha biztonságos befektetést szeretne... ...nem mindegy, hogy kivel áll szemben. A HYPO-West devizabetét-számla kiemelkedően magas kamatozású, és egyéni igényei szerint 1, 2 vagy 3 évre is leköthető. Aktuális Limáink: finkjainklian, n Najii Gazdaság i's a Világgazdaság hasábjain. HYPO-West devizabetét - a biztonság jegyében. HYPO-line: 06 (62) 422-640 Embert bankjáról. Czékmány István alezredes az újszentiváni laktanya udvarán. (Fotó: Schmidt Andrea)