Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-22 / 222. szám
p II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. SZEPT. 22. Köztársasági ösztöndíjasok • Munkatársunktól A József Attila Tudományegyetem és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar idén köztársasági ösztöndíjat nyert hallgatóit fogadja ma 11 órakor a Dugonics téri épület tanácstermében a JATE ifjúsági ügyekért felelős rektorhelyettese. Almási Tibor átnyújtja az ösztöndíjat a kiváló tanulmányi és tudományos eredményt elért diákoknak, akiknek neve az alábbiakban olvasható. Állam- és jogtudományi kar: Farkas Yvette, Zádori Eszter, Bóka János, Simala Zoltán, Ádám Szilveszter, Örsvári Gabriella, Márkus Anikó, Nóvé Ildikó. Közgazdász képzésben: Deák Szabolcs László, Kürtösi Zsófia, Kosztopulosz Andreász, Imreh Szabolcs, Fodor Edit Ágnes. Munkaügyi kapcsolatok főiskolai képzésben: Korom Kinga, Kővári Andrea. Bölcsészettudományi kar: Katona Eszter, Varga Mónika, Klárics Márta, Kóti Zoltán, Nagy Beáta, Nemesi Attila L., Praudik Szilvia, Sághy Miklós, Szakái Szilvia, Komár Krisztián, Sáringer János, Zágoni Szabó Csilla, Sándor Anett, Pongrácz Attila, Méri Edina, Remenyik Dóra, László Eszter, Bognár Anikó, Molnár Gyöngyvér, Boldizsár Klára, Csősz László, Himesi Ágnes. Természettudományi kar: Pete Gábor Zoltán, Megyesi Zoltán Kristóf, Keresszegi Csilla, Kicsi Emese Gabriella, Zseni Anikó, Boa Zsolt, Kovács Zoltán, Nagy Anett, Fülöp Lívia, Péti Márton, Veisz Bernadett, Kovács Szabolcs, Géczi Andrea, Kovács Kornél, Váczi Péter, Röst Gergely, Kátai Urbán Kamilla. Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar: Szín Melinda, Perneki Zoltán, Gaál Judit, Gádzser Tamás, Csincsák Rita. 1 848-ról a főiskolán • Munkatársunktól A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történettudományi tanszéke, a IV. Béla Kör és a Belvedere Meridionale szeptember 24-én 14 órától tudományos emlékülést rendez a forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére. A Szeged és a Délvidék 1848-49-ben elmet viselő emlékülés előadói: Marjanucz László, Pelyach István, Zakar Péter (a JATE és a JGYTF oktatói), valamint Kiss Gábor, Bíró Csaba, Tóth K. József, Magyar Sándor, Nagy Tamás, Koteczki István, Petheő Attila és Nyéki Tamás hallgatók. A főiskola nagy sikerű hagyományos történeti rendezvényeinek (Mátyás király emlékezete, 1990; Tatárjárás, 1992; Benda Kálmán emlékezete, 1993; Kossuth Lajos halálának századik évfordulóján, 1994; Eperjessy Kálmán születésének centenáriumán, 1995; Honfoglalási emléknapok, 1996; Szent Gellért vértanúságának 950. évfordulóján, 1997) sorába illeszkedő tudományos esemény várhatóan nagy érdeklődésre tarthat számot a negyvennyolcas témák iránt érdeklődő hallgatók, illetve a téma jeles hazai képviselő között. Az emlékülésen köszöntőt mond Szegfű László tanszékvezető főiskolai tanár. Az ülésről készülő kötet várhatóan 1999 tavaszán jelenik meg. Universiade Poprád-Tatryn • Budapest (MTI) Ujabb ülést tartott a jövő évi Universiadék hazai előkészítő bizottsága. Som Ferenc, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) ügyvezető elnöke, a bizottság vezetője beszámolt arról, hogy a 19. téli Universiadéra, amelynek a 2006-os téli olimpiára is pályázó Poprád-Tatry ad otthont. A szakszövetséggel folytatott egyeztetések alapján a magyar főiskolások sízésben, biatlonban, műkorcsolyázásban és rövidpályás gyorskorcsolyázásban állnak rajthoz az eseményen, ahol hat sportágban 51 bajnoki cím talál gazdára. A snowboardosok részvételéhez a hazai szövetségnek rendezni kellene sorait. A részvételi igények az előkészítő bizottság szerint túllépik a realitást, így a részvételt nemzetközi eredményességhez, sízésben például FIS-pontok megszerzéséhez kötik. A nyári Universiadét Palma de Mallorcán rendezik 1999. július 2. és 13. között. A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) jövőre ünnepli félévszázados jubileumát, tgy a 13 sportágban az eddigieknél is színvonalasabb küzdelem várható. A magyar főiskolások vívó, úszó, műugró, vízilabda, tenisz, továbbá a most műsorba iktatott dzsúdó- és szörfversenyeken vesznek részt, de elképzelhető, hogy a női kosárlabdacsapat is indul az eseményen. Az Universiadén való részvételhez a korábbiakhoz hasonlóan a szakszövetségek anyagi hozzájárulására is számítanak. Az Ifjúsági és Sportminisztérium felállításával a sport finanszírozásában változás várható, amiről a Magyar EgyetemiFőiskolai Sportszövetség szeretne minél előbb tájékoztatást kapni. • Lakhatási támogatás albérleteseknek Óvatos osztogatás Az új támogatást a kollégiumbál kimaradt diákok vehetik igénybe. (Fotó: Schmidt Andrea) A kollégiumokból kiszoruló és albérletbe kényszerülő egyetemisták és főiskolások ismét kaphatnak lakhatási támogatást. A Horn-kormány rendeletet alkotott ennek a támogatási formának az újbóli bevezetéséről. Egyelőre azonban még nem egyértelmű, hogy ezt a segítséget kik vehetik igénybe, és azt sem lehet tudni, mekkora összegre számíthat egy-egy hallgató. Lakhatási támogatást már korábban, az 1995/96-os tanévig igényelhettek az egyetemi és főiskolai hallgatók. Akkor ez havi ezernégyszáz forint körüli összeg volt. A Horn-kormány azonban 83/1995-ös rendeletével eltörölte ezt a támogatási formát, az arra szánt pénzt a továbbiakban szociális támogatásként osztották szét. Ugyanez a kabinet az egyetemi és főiskolai hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 144/1996. számú kormányrendelet módosításával most lehetővé tette, hogy az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben és első szakirányú továbbképzésben résztvevő nappali tagozatos diákok ismét lakhatási támogatást kapjanak. Ezt - a rendelet szerint - azok vehetik igénybe, akik az intézmények kollégiumi szabályzatai alapján kollégiumi elhelyezésre jogosultak lennének, de férőhely hiányában ebben nem részesülhetnek. Bár a jogszabály úgy fogalmaz: a lakhatási támogatás megpályázásának alapfeltétele, hogy a hallgató rendelkezzen a kollégiumi férőhelyre érvényes pályázattal, mégsem egyértelmű, kik vehetik igénybe a támogatást. A József Attila Tudományegyetem rektora, Mészáros Rezső szerint a támogatásra jogosultak körét nem határozták meg pontosan. Az oktatási minisztérium felsőoktatási főosztályának helyettes vezetője, Szövényi Zsolt úgy nyilatkozott, hogy lakhatási támogatás azoknak járhat, akik kollégiumi ellátásra jogosultak, de nem kaptak férőhelyet a diákotthonokban. A főosztályvezető-helyettes nem válaszolt egyértelműen arra, hogy a segítség kiterjedhet-e azokra is, akik nem jelentkeztek kollégiumba. Szövényi Zsolt ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy a támogatás bevezetésével azt a hallgatói csoportot kívánták megcélozni, akik szociális körülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Azért lényeges kérdés, hogy csak azok kaphatnak-e támogatást, akik kollégiumi pályázatot adtak be, mert a jelentkezések benyújtásakor sokan nem tudtak a lakhatási támogatás igénybevételének lehetőségéről. Ha értesültek volna erről, elképzelhető, hogy többen jelentkeznek kollégiumba. A lakhatási támogatásra a most kezdődő tanév első négy hónapjára az idei költségvetésben 730 millió forintot különítettek el. Szövényi Zsolt főosztályvezető-helyettes becslése szerint a következő évben a szorgalmi időszak tíz hónapjára mintegy másfél milliárd forint szükséges a támogatás biztosításához. Ebből az összegből a támogatásra jogosultak számára fejenként havonta mintegy háromezer forint jut, az intézmények azonban maguk határozhatják meg, hogy egységesen vagy differenciáltan osztják szét a pénzt a diákok között. A fejenként háromezer forint körüli összeget azt követően számították ki, hogy felmérték: az egyes intézményekben hány hallgató nem kapott kollégiumi helyet. Az egyetemek és főiskolák már megkapták a lakhatási támogatásra fordítható pénzt. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára például négy hónapra 19 millió 560 ezer forint érkezett - tudtuk meg Marsiné Bökő Ildikó gazdasági igazgatótól. A JATE rektora csak annyit árult el, hogy az intézmény nagy összeget kapott, ám pontos számot nem közölt. A pénzt azt követően osztják ki, hogy az intézményekben október elejéig módosítják a hallgatók támogatásáról szóló szabályzatot, és meghatározzák az elosztás feltételeit, illetve az egy diáknak adható legalacsonyabb és legmagasabb összeget. Ezzel kapcsolatban a JATE rektora, Mészáros Rezső szerint megfontolandó, hogy a támogatás mértéke nem lehet akkora, hogy azzal együtt a hallgatóknak jobban megérje albérletben lakni, mint kollégiumban. Akkor ugyanis nem lenne teljes a diákotthonok kihasználtsága. A JATE ifjúsági ügyekért felelős rektorhelyettese, Almási Tibor is úgy véli, a támogatás nem lehet nagyobb, mint az átlagos albérleti ár és a kollégiumi díj közötti különbség. A pénz elosztásával kapcsolatos másik problémára hívta fel a figyelmet a JATE hallgatói önkormányzatának elnöke. Németh Lénárd elmondta, hogy azon hallgatók között, akik kollégiumi helyre pályáztak, de nem vették fel őket, jóval több az elsőéves, mint a felső éves diák. Szerinte a lakhatási támogatás elosztásakor ezt az aránytalanságot ki kell egyenlíteni. A tanárképző főiskola hallgatói önkormányzatának elnöke, Jancsák Csaba úgy véli, a támogatás megítélésekor nagy valószínűséggel a hallgatók szociális helyzetét, a családban egy főre eső jövedelmet, a tanulmányi eredményt, valamint az iskola és a lakóhely közötti távolságot veszik figyelembe. Hegedős Szabolcs • Biblikus konferencia a hittudományi főiskolán Rolof der Nederlander: „Biztos vagyok benne, hogy a bibliai csodák valóban végbementek." (Fotó: Gyenes Kálmán) A csoda A bibliai csodaelbeszélések témájáról rendezte meg idei nemzetközi biblikus konferenciáját a Szegedi Hittudományi Főiskola. Számos nevés magyar és német bibliakutató mellett az esemény vendége volt Rolof der Nederlander, holland protestáns lelkész, akivel a csodákról készült interjú. # Milyen különbséget lát a csodákkal kapcsolatos protestáns és katolikus nézőpont között? - Nincs nagyobb különbség: a csodaelbeszélésekkel kapcsolatban ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel. Inkább a csoda fogalma változott meg a felvilágosodás után. A modern világszemléletben, úgy tűnik, nincs többé helye a csodának. Ezt a helyet átvette a racionális megközelítés. Ugyanakkor nemrég olvastam egy holland fizikus könyvét, aki arról beszél, hogy a természettudománynak is tovább kell lépnie: a világ nem olyan zárt és egyértelműen magyarázható, mint azt a múlt század végén gondolták. Mostanra világossá vált, hogy a fizikai valóságnak is több arca van, és nem lehet mindegyiket pusztán matematikai eszközökkel leírni. A szeretetet és a hitet ugyanígy nem lehet matematizálni. Számomra az tette érdekessé a szegedi konferenciát, hogy a csodakérdésnek ez a háttere volt a téma. # Ön mit tart csodának? - Az Isten jelenlététi Elvégre az Újszövetség is összeköti a hitet és a csodát. Ha valaki hisz, akkor hisz abban is, hogy Isten szeretete kíséri őt, és ezt az adományt kapja meg imádkozás közben. # Protestánsként mit szól a megsokasodott Mária-jelenésekhez, amelyeket a közfelfogás csodaként értelmez? - A mi egyházunkat nem foglalkoztatja a katolikusokhoz hasonló mértékben a Mária-kérdés. A holland protestantizmusban nem is létezik Mária-kultusz. Mindössze karácsony éjszakáján énekelnek egy dicséretet Mária tiszteletére. Két éve Hollandiában is volt egy jelenés, amelynek során egy Mária-kép kezdett könnyezni. A dolognak nagy hatása lett, s neegyéni kem úgy tűnt, hogy a hatást nem a csoda okozta, hanem az, hogy létezik egy emberi típus, akinek szüksége van az ilyesféle külsőségekre. • Úgy véli nem is mehet végbe valódi csoda a hétköznapokban ? - A konferencián előkerült az osztrák bányászé- ! rencsétlenségből kilenc nap után megmenekült ember esete. A dolog szerintem valóban csoda, mégpedig azért, mert a megmenekült | bányász a föld gyomrában kilenc napig imádkozott. , Ott is bízott Isten szabadító | jelenlétében. A probléma csak abból adódik, hogy ha valaki ezt csodának nevezi, j azzal másodlagossá teszi a mentés technikai felszereltségét és annak szerepét, s I ez nem helyes. Amikor egy gyógyíthatatlan beteg otthon imádkozva kéri Isten segítségét, és meggyógyul, az ugyancsak csoda, ám ezt egyedül az élheti át teljesen, akivel megtörtént. A csoda ugyanis mindig egyéni. • Mit gondol, az embereknek van-e ezoterikus vágyuk a csoda iránt? - Ezzel, úgy érzem, vigyázni kell. Hallottam egy amerikai misszionáriusról, aki azzal próbált téríteni Indiában, hogy különböző „gyógyító csodákat" művelt. Én ebben egyszerűen nem hiszek. A középkori irodalomból számos csodaesetről tudhatunk, ám szerintem ezek lényegükben különböznek a Bibliában található csodatételektől. Utóbbiak ugyanis Isten országának jeleként értelmezhetők, és nem úgy, mint egyes hétköznapilag j hihetetlen esetek. • Mit gondol, a bibliai csodatételeknek mennyi valóságalapjuk lehet? - Sok teológus kutatja ezt a kérdést, hogy megtörténtek-e a csodák. Én biztos vagyok benne, hogy igen. Hogy milyen módon lehet ezt igazolni a Bibliából, arról sokat vitáztak már, és sokat is fognak . még. Abban azonban egyetértés van, hogy a bibliai , csodatételek Isten jelenlétére utalnak, vagyis a hit, és nem a megismerés a hozzájuk vezető út. Jellemző, hogy Jézus nem tudott csodát tenni csak akkor, l amikor hitet talált. A sze- j gedi konferencia egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy miként lehet ezt a mai kultúra számára érthetővé tenni. S. P. S.