Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-17 / 218. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. SZEPT. 17. HÁTTÉR 7 • Az A-Főváll följelentette Szeged önkormányzatát Ki rehabilitálja a Holt-Marost? Az újszegedi szúnyogbölcsödéböl - a környezet rendezése után akár kedvelt kirándulóhely is válhat. (Fotó: Schmidt Andrea) Környezetvédelmi beruházás. Netán környezetrehabilitáció. Ugye, milyen idegenül csengenek ezek a fogalmak? De ha azt írjuk ide, hogy hamarosan megtisztul Újszegeden a Holt-Maros, s akár a szegediek kedvenc kirándulóhelye is lehet ebből a szúnyogbölcsödéböl, már sokkal mosolygósabban fogadjuk a hírt. Mert bizony szebb lesz ez a vidék. Az önkormányzat kiírta pályázatát, s már az is eldőlt, melyik cég kapja a megbízást a környezetrehabilitációs munka elvégzésére. Ám megnyugvás helyett inkább csak a forrás indult meg. No, nem a víz hőfoka lett magasabb, csupán az indulatoké. Az egyik munkavégzésre pályázó cég vezetői már a Közbeszerzési Tanácsnál is följelentették Szeged önkormányzatát. Hogy miért panaszkodnak? Erre keressük a választ mai írásunkban. Aki csak egyszer is sétált már Újszegeden, a Holt-Maros vidékén, biztos megérti az ott élők bánatát. Hiszen itt nyújtózkodik városunkban egy nagyon szép természeti adottságokkal rendelkező terület, ugyanakkor a víz és környéke úgy lepusztult az évek során, hogy a szúnyoglárvákon kívül más aligha érezheti jól magát azon a vidéken. Hallgatván a rengeteg panaszt, Szeged önkormányzata úgy döntött kiírja pályázatát a terület ahogy azt már „szakmaiul" mondják - rehabilitációjára. Olyan céget kerestek, amelyik figyelembe veszi a város szerény anyagi kondícióit, s a lehető legkisebb költséggel s tisztítja meg a HoltMaros körzetét. E pályázati kiírást elolvashatta mindenki, aki kezébe vette a Közbeszerzési Értesítő 1998 június 24-i számát. Ebben az szerepelt, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata nyílt eljárás útján közbeszerzési pályázatot ír ki az újszegedi Holt-Maros l-es ütemének rehabilitációjára az 1293-598 km szelvények közötti területre, vagyis a Derkovits fasor és a Főfasor közötti szakaszra. Ot pályázó egy munkára A pályázatot megismervén öt cég indult harcba a megbízás elnyerésének reményében. Természetesen a harc szó hallatán senki ne gondoljon kaszák és kapák fenésére, géppisztolyok kibiztosításra. Mindössze arról volt szó, hogy a kiírásnak megfelelően előbb ki kellett fizetniük 250 ezer forintot, mert ingyen - ahogy az már komolyabb megbízások esetében elfogadott - senki nem vehette át a pályázati dokumentációt. Majd ezt követően minden holt-marosi munkára vágyó vállalkozás összeállította ajánlatát, eljuttatta a szegedi önkormányzat címére, s várt a válaszra ugyan kit is tart a legalkalmasabbnak az újszegedi környezetrendezésre a bíráló bizottság. E pályázati rend szerint cselekedett az algyői bejegyzésű, A-Főváll Gépi Földmunkát Vállaló és Külszíni Bányászati Koncessziós Kft is. Mondván, mind szakembereik tudása, mind gépi felszereltségük elengedő ahhoz, hogy az elvárt munkákat - vagyis a környezetet csúfító gazok kiirtást, a durva tereprendezést, a mederkotrást, a vízátemelők rekonstrukcióját, a támfalak megerősítését, a csapadékvizet tisztító műtárgyak megépítését, az illegális szennyvlzbefolyók megszüntetését, a környezet megtisztítását elvégezzék. Hogy miként íródott tovább a nyáron e pályázati kisregény? Erről már beszéljen Juhász Sándor, az AFóváll Kft. ügyvezető igazgatója. - Amikor a pályázati anyagok felbontása után tudomásunkra jutott, hogy a nettó 93 millió 500 ezer forintos kivitelezési árral mi adtuk a megrendelő, vagyis Szeged városa számára az anyagilag legkedvezőbb ajánlatot, nyugodtan vártunk a döntésre. De miért is ne lettünk volna biztosak a dolgunkban, hiszen a kiírásban az állt, hogy a pályázat elbírálásának döntő szempontjai, fontossági sorrendben a következők: ajánlati összeg, referenciamunkák, az ajánlattevők anyagi, műszaki, pénzügyi háttere, valamint a teljesítési határidők. Nos, ami a referenciákat illeti, hadd mondjam el: a Környezetvédelmi Minisztérium tavaly kiadta annak az 52 cégnek listáját, amelyeket a leginkább alkalmasnak tart komoly környezetvédelmi munkák elvégzésére. E listán a pályázók közül csak a mi nevünk szerepelt. Emellett megemlíteném, hogy a már 70 munkást, közöttük 50 szegedit foglalkoztató, 1989-ben alapított káefténk neve talán még nem cseng olyan ismerten Szegeden, de az ország legkülönbözőbb pontjain oldottunk már meg a Holt-Maros rehabilitációjánál jóval nagyobb feladatokat is. Pécs mellett például két nagy megbízásunk során hegyeket tisztítottunk meg a szennyező anyagtól, míg a mi szakembereinknek, gépeinknek munkáját dicsérik például az M5-ös autópálya Félegyháza melletti szakaszának földmunkálatai. De dolgoztunk a Szegeden épülő két óriásáruház, a Tesco és a Praktiker építkezésén is, s megtalálhatóak munkacsoportjaink a Szentest elkerülő út földmunkáinál is. Azt is tudtuk, hogy a holt-marosi rehabilitációt megcélzó cégek közül a mi vállalkozásunk rendelkezik a legnagyobb technika háttérrel, az újszegedi munkát alvállalkozók bevonása nélkül is el tudjuk végezni. - Mindezt figyelembe véve - folytatta Juhász Sándor - teljesen biztosak voltunk sikerünkben. Éppen ezért ért minket hideg zuhanyként a döntés: a Szeviép Rt. kapta a megbízást a Holt-Maros rehabilitációjára. Cégük minden bizonnyal jó munkát fog végezni, vagyis egy percig sem vonom kétségbe képességeiket, de mégis csak nettó 108 millió 78 ezer forintért vállalták el a munkát, s megadott határidejük is hoszszabb a miénknél. Mi azt Irtuk pályázatunkba, hogy 1999. június 30-ig megoldjuk az összes megszabott feladatot, míg a Szeviép Rt. augusztus 20-i határidővel vállalta el a Holt-Maros l-es ütemének rendbetételét. De nem is ez a pár hét a lényeges. Sokkal inkább az, hogy Szeged önkormányzatának elbíráló bizottsága, mit sem törődve a pályázati kiírásban foglaltakkal - vagyis azzal, hogy legfontosabb elbírálási szempont az ár - olyan céget bízott meg, amelyik közel 15 millióval többet kért. Kérdem én, annyira gazdag város Szeged, hogy ilyen könnyen megengedjen magának ekkora plusz költséget? Levél a polgármesternek • Gondolom, nem is nyugodtak bele a döntésbe. - Nem bizony. Azonnal levelet fogalmaztunk dr. Szalay Istvánnak, Szeged polgármesterének címezve. Ebben megírtuk, társaságunk vezetése úgy véli, hogy a pályázati ajánlatok értékelése során nem jártak el jogszerűen, ezért amennyiben itt helyben, Szegeden nem vizsgálják felül az eljárást, úgy a Közbeszerzési Tanács Döntőbizottsághoz az Állami Számvevőszékhez és a sajtó nyilvánosságához fordulunk panaszunkkal. • Mivel fölkeresték szerkesztőségünket, nem lehetnek túl elégedettek dr. Szalay István válaszával. - Valóban nem volt megnyugtató számunkra a válaszlevél tartalma. Szeged polgármestere ugyanis előbb egy, a pályázati anyagok elbírálásra vonatkozó, az önkormányzat műszaki irodáján felvett jegyzőkönyvből idézett. Ennek lényege: a Bíráló Tanács az ajánlatok részletes elemzését követően a munkálatok ellenőrzésének és felmérhetőségének lehetőségét biztosító, legrészletesebb műszaki, technológiai leírást tartalmazó, valamint a mederrendezésekkel kapcsolatban legkedvezőbb referenciákat bemutató Szeviépes ajánlatot fogadta el, egyhangú határozattal. Majd ezt az általunk is ismert tényt Szalay úr csak annyival egészítette ki, hogy a Szeviép Rt-vel való szerződéskötést a megtörtént eredményhirdetés után nem áll módjában megakadályozni. De egy szót sem ejt a polgármester a város 15 milliós plusz kiadásáról, vagy arról, hogy miért is fontosabbak a fent említett szempontok a mi árajánlatunknál, referenciáinknál és műszaki hátterünknél. • A panaszuk tehát utazik tovább, s következik a Közbeszerzési Tanács? - Már el is küldtük jogorvoslati kérelmünket, arra kérvén a tanácsot, hogy a szegedi önkormányzat bíráló tanácsa által hozott döntését semmisítse meg, s egyúttal a szegedi önkormányzat és a Szeviép Rt. szerződéskötését tiltsa meg. Egyúttal szeretnénk azt is elérni, hogy a pályázati dokumentáció 250 ezer forintos árát a polgármesteri hivatal számunkra fizesse vissza. Az már egy másik kérdés, hogy ha a Közbeszerzési Tanács úgy látja, jogorvoslati kérelmünk megalapozott, akár több millió forintos bírsággal is sújthatja Szeged város önkormányzatát. • Az is elképzelhető, hogy végül mégis csak az A-Főváll fogja megtisztítani a Holt-Maros környékét? - Én erre most nem tudok válaszolni. Minden esetre azt szeretnénk a közvélemény tudomására hozni, hogy a szegedi városházán még mindig előfordul - lásd a mi példánk -, hogy nem szakmai szempontok, hanem szubjektív megítélés alapján dőlnek el fontos dolgok, s ez egy korrektül működő piacgazdaságban, véleményünk szerint, nem megengedhető. De vajon meddig mehet el egy város vezetése felelősségre vonás nélkül? Vagy Így is fogalmazhatok: hány millió forint az az összeg, amíg még nem kell elszámolniuk az adófizetők pénzével - tette föl befejezésül a kérdést Juhász Sándor, az AFőváll Kft. ügyvezető igazgatója. A Szeviépre heten szavaztak Igencsak meglepődött Terhes Boldizsár, a szegedi önkormányzat tagja amikor elmondtam neki, milyen panasszal fordult szerkesztőségünkhöz az A-Főváll ügyvezető igazgatója. Terhes úr jómaga is szavazott a HoltMaros rehabilitációs pályázatáról döntő bizottság ülésén, s úgy érzi, minden szempontból a közbeszerzési törvény előírásai szerint jártak el. - Ez a jogszabály sehol nem írja eló, hogy a benyújtott pályázatok elbírálása után minden esetben a legolcsóbb árajánlatot adót kell megbízni az adott munka elvégzésével. A Holt-marosi beruházásra jelentkezők közül valóban az A-Főváll Kft. ígérte a legolcsóbban a kivitelezést, ám bizottságunk mind a hét tagja, teljes egyetértésben úgy látta - ennek ellenére a Szeviép Rt.-t hirdetjük ki győztesként. Ugyanis úgy véltük, hogy az általuk megjelölt referenciák - köztük a Kurca szentesi rehabilitációja - egyértelműbb garanciákat nyújtanak arra, hogy Szegeden is kiváló munkát fognak végezni. E megállapítással természetesen nem akartunk elmarasztaló véleményt mondani az A-Főváll-ról. Ami pedig az árat illeti: a győztes pályázó is az erőirt költséghatáron belül vállalta a munkát, vagyis plusz pénzeket nem kell akkor sem a Holt-Marosra költenünk, ha ők teszik rendbe azt a környéket. De még egyszer hangsúlyozom: a kivitelezési költség fontos, de nem döntő szempont a pályázat elbírálásakor, s meggyőződésem, hogy helyesen jártunk el, amikor a Szeviép Rt. mellett voksoltunk. • Elképzelhető, hogy a hazai pálya is a Szeviépet segítette? Netán az a tény is befolyásolta a döntést, hogy az A-Főváll algyői bejegyzésű cég, míg a Szeviép szegedi? - Nézze, én azt vallom, hogy közel azonos paraméterű ajánlatok esetében, ha csak lehetséges, a szegedi dolgozóknak munkát adó, az iparűzési adót a mi városunk kasszájába befizető vállalkozást részesítsük előnyben, de a Holt-Maros pályázat esetében ez a szempont föl sem merült. • S mi lesz akkor, ha a Közbeszerzési Tanács méltányolja az A-Főváll panaszát, s mondjuk több millió forintos birsággal sújtja Szeged városát? - Semmi okát nem látom annak, hogy ilyen döntés szülessék - jegyezhettük le Terhes Boldizsár véleményét. Dolgoznak már a mérnökök Természetesen HoltMaros ügyben megkerestük a pályázat nyertes cégének vezetőjét, Bárányi Sándor vezérigazgatót is. A Szegedi Vízügyi Kft. által, külső befektetők bevonásával alapított, 300 millió forintos jegyzet tőkével rendelkező társaság Tiszaparti központjában megtudtuk: már hallottak az AFőváll Közbeszerzési Tanácshoz eljuttatott panaszáról, de nem igazán tudják, mit is kezdjenek ezzel a ténnyel. - A pályázat elbírálása véleményünk szerint - a törvény által előírt szabályoknak megfelelően történt, s bizony már velünk is többször előfordult, hogy nem minket, mint a legolcsóbb munkát fölajánló vállalkozást hirdettek ki győztesként - fogadott Bárányi vezérigazgató úr. Majd így folytatta: - Nem tisztem megítélni, hogy az A-Főváll Kft. amellyel egyébként eddig semmi konfliktusunk nem volt - milyen minőségű munka elvégzésre képes. A Szeviép Rt-ről viszont hadd mondjam el: a szegedi szennyvíztisztítónál eddig közmegelégedésre végeztük tevékenységünket, úgy vélem, hogy a Kurca rehabilitációjánál mutatott teljesítményünkre sem lehet panasz, s most éppen egy olyan nagyszabású munka végső fázisait készítjük, mint a bajai RoRokikötő, ahol a közúti s a vízi szállítás összekapcsolásának feltételeit kell megteremtenünk. Képzett szakembergárdánk, korszerű gépparkunk tehát a Holt-Maros körzetének megújításánál sokkal nagyobb volumenű munkálatok elvégzésre is képes. Vagyis biztos vagyok abban, hogy újszegedi megbízásunkat is kifogástalan minőségben fogjuk teljesíteni. • Netán már föl is vonultak a Holt-Maros partjára? - Ez még nem történt meg, hiszen a Közbeszerzési Tanácshoz eljuttatott panasz minket is hátráltat egy kicsit. De mérnökeink már dolgoznak a tervek részletein, s ígérhetem, ha semmi nem akadályozza dolgozóinkat, az előirt határidőn belül elkészülünk a Holt-Maros első ütemének rehabilitációjával - összegezte mondandóját Bárányi Sándor, a Szeviép Rt. vezérigazgatója. • Ha valaki azt várja riportunk utolsó bekezdésétől, hogy a cikk írója szintén összegzéssel zárja krónikáját, sajnos csalódni fog. Ugyanis még véletlenül sem szeretnénk véleményünkkel befolyásolni a tisztelt olvasót, netán a nagy a döntés előtt álló Közbeszerzési Tanácsot. Mindössze arra törekedtünk, hogy bemutassuk mai vállalkozói viszonyaink egy kis szeletét s beleskelődjünk pályázati rendünk kulisszái mögé. Most pedig várjunk együtt türelemmel a Közbeszerzési Tanács ítéletére. Megígérjük: határozatát elolvashatják lapunkban... Bátyi Zoltán