Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-02 / 205. szám

Kuka \ jyugaton az egyik legjelentősebb iparágának nőtte 1Y ki magát a környezetvédelem. Magyarországon még csak most kezd üzletté válni a szemét. Gyermekkoromban guberáló férfi járta végig akkurátusan a lakótelep konténereit. Már ismertük. Közülünk a „bátrabbak" csapatostul szaladtak utána és kiabálták: kukabúvár. Amikor megelégelte a csúfolódást, fenyegetően hadonászott szúrós végű botjával a gyerekek felé. Az idősebb fiúk mesélték, hogy a guberáló férfi - a koldus szót csak a mesékből ismertük - nem szegény ember. A takarékban egymillió forintot őriz, a fiának Zsigulit vett, és két háza van: az egyikben lakik, a másikban a kukákban talált értékes holmikat tárolja. Később tudtam meg, a történetből csak annyi igaz, hogy nyolc-tíz disznót neveli otthon a lakótelep konyhai maradékaiból, és a hizlalásból egészítette ki nyugdíját. A guberálónak tehát már akkor üzlet volt a szemét, amikor még semmit sem hallottunk a minőségbiztosításról, a környezetvédelem globalitásáról vagy a modem hulladékkezelésről. Ma már tudjuk: a szemét jó üzletté válhat. Magyarországon a környezeti piac forgalma 1995-ben 300 milliárd forint volt, ami 2000-re várhatóan a másfélszeresére nő. A megyei fejlesztési tanácsok pályázati rendszerekkel, a helyi önkormányzatok pedig adókedvezményekkel támogatják a zöldipart. S

zükség is van rá: például a mintegy 2500 önkormányzati szemétlerakó helyből csupán kétszáz felel meg a hazai környezetvédelmi és technológiai előírásoknak, a nyugati szabályoknak pedig egy-két tucat. A szegedi remélhetőleg hamarosan megfelel ezeknek a szabványoknak. És utána még vagy harminc évig hordhatják a kukásautók a szemetet. Amit már nem a „milliomos" guberálók, hanem a kapitalizmus koldusai válogatnak egyre alaposabban. AMA • Fényévekre a megoldástól? Megújuló energiaforrások Magyarországon az energiafelhasználás mina'össze 4 százaiéica származik olyan, úgynevezett megújuló forrásokból, mint például a napenergia. Ausztriában ez az arány 25 százalék körüli. Hogy a kézenfekvő és ésszerű megoldások hazánkban lassan terjednek, annak nemcsak anyagi okai vannak. . Az emberiség természetes törekvése a fejlődés, ám az energiaforrások, az olaj és a földgáz véges készleteiből hosszú távon nem tartható fenn e folyamat. Az úgynevezett megújuló energiaforrások felé nemcsak ezért érdemes fordulni, mert kimeríthetetlenek, hanem azért is, mert a legtisztábban, a környezetet a legkevésbé terhelő módon nyerhetőek. Az Unesco kidolgozott egy Megújuló energetikai világprogramot, melyben Magyarország is részt vesz. Kovács András, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) környezettechnológiai főosztályvezetője elmondta: „Hazánkban számos szakember és intézet foglalkozik az úgynevezett megújuló energiaforrások hasznosításával, e mellett részt veszünk egy olyan európai uniós kutatási keretprogramban, amelynek tétje mintegy 1 milliárd ecu. A csekély propaganda miatt vélik úgy sokan, a napenergia-hasznosttás fényévekre van tőlünk. Hogy a központi törekvések nem esnek ilyen távol a felhasználástól és az alkalmazástól, azt megyei példa is bizonyítja. Közvetlen környezetünkben több tucat tanyában is napenergia segítségével világítanak. Huszár Ká'roly, a hódmezővásárhelyi Napenergia Kft. ügyvezetője szerint az egyszerű emberek szívesen használják a napenergiát, mert a rendszer tiszta, környezetkímélő, a beruházás megtérülése pedig más energia-befektetésekhez képest gyors. Szakemberek véleménye szerint egy családi ház fűtésének, melegvíz-igényének teljes évi ellátása 75 százalékban megoldható a napenergia segítségével. Egy négytagú család melegvízszükségletét biztosító rendszer ára. a beszerelési költségekkel együtt 350-500 ezer forint körül alakul, ez azt jelenti, hogy a beruházás igénye az éves fűtési kiadások 68 szorosa, szemben más rendszerek átlagosan 20 év körüli befektetésmegtérülésével. Abban mind a felhasználók, mind az energetikai szakemberek, mind a napelemgyártók egyetértenek: aki Magyarországon ma napenergiát használ, az nem cserélné más rendszerekre. O. K. K. Kevesebb szenny • Munkatársunktól „A megye legszennyezettebb területeiről már csak múlt időben beszélhetünk" nyilatkozta lapunknak dr. Major Tibor, az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség (Atiköfe) igazgatója. Az Országos kármentesítési program keretében Algyő térségében 1997 elejére ártalmatlanították a volt Fémszelekt Ksz. veszélyes hulladékait, bár az el; szennyezett talajt még nem szállították el. Szentesen, a Kontavill Rt. telepén a 3 ezer tonna összegyűlt hulladékot és a szennyezett talajt szállította el a francia tulajdonban • Mekkora üzlet a hulladék? Mindennapi szemetünk / A Sándorfalva felé vezető úton még harminc évig gyűlhet Szeged szemete. (Fotó: Karnok Csaba) Szeged hulladéklerakó telepe várhatóan harminc év múlva telik meg. A nem megfelelő műszaki szigetelés miatt mintegy félmilliárd forintot kell költeni a létesítmény felújítására. Környezetvédelmi beruházásokra állami támogatások igénybe vehetők, de az Európai Unió követelményeitől még messze járunk. Ma Magyarországon a hulladékgazdálkodás nem üzlet - állítja Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ügyvezető igazgatója, aki szerint néhány szűkebb terület, például a színesfémgyűjtés, extraprofitot biztosít, de a háttéripar hiánya miatt nincs piaca a hasznosítható szemétnek. Pedig jóval olcsóbb lenne feldolgozni a hulladékot, mint a szeméttelepre rakni. A fejlett országokban egy család tízszer annyit fizet a hulladék elszállításáért, mint nálunk. Mindezt kiegészíti a „Kellő tájékoztatás" A magyar kormány több mint két éve adta át a brüsszeli bizottság képviselőjének az Európai Unió kérdőívére a kormányhivatalok, szaktárcák és főhatóságok által összeállított válaszkötetet. „Kellő tájékoztatás" címszó alatt az alábbi szöveg olvasható: „A környezetvédelmi törvény az alapelvek között szabályozza a tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság jogintézményét, a környezethasználókat pedig tájékoztatásra kötelezi az általuk okozott környezetterhelés és -igénybevétel, valamint környezetveszélyeztetés tekintetében!...) Ezenkívül az alkotmány 18. paragrafusa szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez; az adatvédelmi törvény előírja a közérdekű adat megismerésére irányuló kérés teljesítésének kötelezettségét." központi támogatási rendszer. így képesek megakadályozni a hulladékok által okozott környezetszennyezést és finanszírozni az újrahasznosítást. A kht. idén kezdte meg a szelektív hulladékgyűjtési programját, amelyre 120 millió forint állami támogatást nyert el. Szeged szemétlerakó telepe a Sándorfalva felé vezető úton nem rendelkezik megfelelő szigeteléssel, ezért a közeljövőben mintegy félmilliárd forintot kell költeni az utólagos műszaki védelemre. A környezetvédelmi kht. által felkért egyik szakértő Mexikóváros mellett, a világ legnagyobb hulladéklerakó telepén is járt. A szegedi telep várhatóan harminc év múlva telik meg. A hulladékkal foglalkozó cégek több helyre tudnak már pályázni. A Központi Környezetvédelmi Alapnál a támogatás nagysága általában a fejlesztés költségeinek 60 százalékáig, vissza nem térítendő támogatás esetén 30 százalékáig terjedhet. A pályázatok egy részénél előny, másoknál feltétel, hogy a cég többségi magyar tulajdonban legyen. A Délmagyarországi MÉH Rt. - amely a menedzsment, illetve a dolgozók tulajdonában van - talán ezért is szerepel sikeresen a pályázatokon. Az Alaptól legutóbb 300 millió forintot kaptak papír- és akkumulátor hulladék visszagyűjtésére. Ehhez 80-90 millió forint saját tőkét kellett felmutatni, a teljes összegből pedig 65 millió forintot nem kell visszafizetni. „Egy profitorientált cégnek nem mindegy, hogy a környezetvédelemmel összeköthető beruházások hol térülnek meg" mondja Ambrus Ferenc, a MÉH Rt. kereskedelmi igazgatója, aki szerint cége olyan beruházásokat is végrehajt, amiből közvetlen hasznot nem lehet húzni. Lebetonozták például a szegedi és kecskeméti telepet, így a vas nem érintkezik a talajjal. Más kirendeltségeken nem ilyen kedvező a helyzet, de ezeket a beruházásokat az EU-csatlakozásig végre kell hajtani. A cég, amelynek 1950 előtti jogelődje még a Belkereskedelmi Minisztérium Tollkereskedelmi Vállalat Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Főosztálya volt, megszerezte az ISO 9002-es minősítést. Ennek feltétele volt a veszélyes hulladék megfelelő kezelése. Mire megpályázhatnák az ISO 14002-t, több 100 millió forintot kell még a MÉH Rt.-nek környezetvédelmi beruházásokra fordítania. Az önkormányzati tulajdonú környezetgazdálkodási kht. közfeladatainak ellátása nem termel elég nyereséget, de a környezetszennyezések, (gy az illegális hulladéklerakók felszámolására szükségesek a díjbevételek. Az Európai Unió követelményeinek megfelelő gyűjtőrendszer, szállítás, valamint a számítógépes háttér kiépítése az elmúlt öt évben több mint 200 millió forintot emésztett fel. - A környezetvédelemhez valamilyen módon kötődő vállalkozókat három részre lehet osztani - állítja dr. Major Tibor, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. - Egy részük tisztességes, szakmailag megalapozott munkát végez, egy másik csoportba tartoznak azok, akiknek nincs elég pénzük arra, hogy vállalt feladatukat teljesítsék. A legtöbb kárt a szélhámosok okozzák, akikkel nehéz felvenni a versenyt. Szinte lehetetlen ugyanis tetten érni mikor, mit és hová szállítanak. Tóth-Szenesi Attila lévő cég a saját költségén, amely több tíz millió forintot tett ki. A MOL Rt. algyői olajos, iszapos gödreit 99 százalékban kármentesítették, míg a volt szegedi szovjet laktanya egyes területein észlelték a talaj szennyezettségét az Atiköfe szakemberei. Igaz, az 5-ös út menti bázis a viszonylag tiszta kaszárnyák közé tartozott, így pánikra nincs ok. Az Országos kármentesítési programot 1996 júliusában fogadta el a kormány. Célja „az állami felelősségi körbe tartozó, hátrahagyott szennyezések felszámolása". ADÓNAPTÁR Szeptember 5. Gyakorított áfa Áfa gyakoribb áfaengedély alapján 10. Külföldi személytől levont adó; kifizető által levont osztalékadó 12. Az előző havi kifizetésekből a munkáltató által levont jövedelemadó-előleg, a kifizető által levont jövedelemadó és jövedelemadó-előleg; kifizető által a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adó. 15. Havi beszedett idegenforgalmi adó; adatszolgáltatás a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolások kiadásáról. Az augusztusra esedékes adók, illetve költségvetési támogatások; a fogyasztási adó nettó összegének és előlegének különbözete; sertésállomány-mentesítési hozzájárulás, fogyasztóiárkiegészítés, termelésiár-kiegészítés és -dotáció, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás; engedély alapján gyakoribb költségvetési támogatási előleg; a helyi adók második félévi összege és a vállalkozók helyiadó-előlege; a gépjárműadó második félévi részlete; a beszedett idegenforgalmi adó. 20. A havi adóbevallásra kötelezettek előző havi adói és költségvetési támogatásai; havi és gyakorított áfa; jövedéki adó Áfa; jövedéki adó nettó összegének és előlegének különbözete; a havonta fizetők társaságiadó-előlege; játékadó; munkaadói, munkavállalói járulék. 28. Fogyasztásiadó-előleg; jövedékiadó-előleg. TOSHIBA klímaberendezéssel * POSTABANK áruhitel konstrukcióval FOSZER-ELEKTROPROFIL KFT Szeged, 42 1 -S33 6 7 2 3 Tel. : 6722 Szeged Tel. : 3 2 1 -67 6 Római krt. 23. Fax: 42 1-63 7 Moszkvai krt. 30. Fax/üz.r.: 311-136