Délmagyarország, 1998. szeptember (88. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-10 / 212. szám
•""Sí Az oldalt szerkesztette: Farkas Csaba Turi Tímea Mi, Idétlenek Anyu azt mondja, hogy idétlen vagyok - mondom. (És igaza is van! szól közite). Aztán tegnap, amikor a kötelező, anyák napi szertartásokat befejeztük, megnyugodott. Rájött, hogy nem csak Én vagyok ilyen. Hanem az egész osztály. Én és az osztályom: Mi, Idétlenek. CSÜTÖRTÖK, 1998. SZEPT. 10. TLNL 9 A pad alatt r inioldalt olvasott a pad alatt egy hetedikes, és ezért oktatói megrovásban részesült. Mikor erről értesültem, nagymértékű sikerélmény kerített hatalmába. Tinioldalt olvasni! Ez már igen! Ez jelent valamit!... Sikerélményemet azonban erősen csökkentette az a körülmény, hogy - mint kiderült matekórán történt az eset. Erősen emlékszem ugyanis boldogult diákkoromból: ez óra alatt én is bármit elolvastam a pad alatt; nem létezett olyan egyébként élénk ásítozásra késztető - szöveg, amely ilyenkor ne bizonyult volna mindent fölülmúlóan érdekfeszítőnek. Matekórán tinioldalt olvasni mindenki tud. (Még én is tudnék). Az nem kunszt. De ha majd azt hallom: óraközi szünetekben rángatják ki egymás kezéből a gyerekek - lapunk tinioldalát! Ha parázs verekedés tör ki az épp aktuális tinioldal tüzetes végigolvashatásáért az iskolaudvaron; ha szerkesztőségünk elé tizenévesek vonulnak, szaktanári felügyelet alatt, a „tinioldalt akarunk!" szókapcsolatot skandálva ütemesen, miközben szülők szendvicset s Coca-Colát osztogatnak a fölvonulóknak; ha nem azért sétálnak lyukat otthon a szőnyegbe a kamaszok, hogy hanyas lett a röpdoga, hanem: „vajon holnap jelenik-e meg a következő tinioldal, vagy csak holnapután?..." £ z lenne ám az igazi! Ennek elérése érdekében - mindent bevet a tinioldal gigantikus stábja. Az általános iskolák és iskolások körében meglehetős ismertségre szert tett rovatunk ugyanis, nyári szünidő múltával, újraindul. Jelszó: tinioldalt a pad alatt! F. Cs. • Turi Timi - a makói zsenitini Az alkotás gyöngyei Szegeden, a Kodály Téri Általános Iskolában is tart már a tanév. (Fotó: Miskoczi Róbert) • Egy év eredményei Fenn az ég... • DM-információ Három filmje van - a legújabb címe: Fenn az ég... egy könyve, alkotásai az Interneten is olvashatók - és még csak tizenhárom éves. Á makói Turi Tímea, ezen túlmenően, annyi kimagasló művészi eredményt s díjazást „szedett össze" az utóbbi időkben, amennyi egy fél városnak elég lenne. Teljesítményeit országosan is „jegyzik". Mellékelten az 1997/98-as tanévben elért helyezéseit ismertetjük. 1997 - az országos diákfilmszemlén „a legjobb mesterségbeli tudásért" a budapesti tavaszi fesztivál díját kapta; IX. 12. makói hagymafesztivál „Az élő hagyma" rajzpályázata: 1. díj; X. 1. Oroszlánköröm-díj; X. 2. a Budai Rajziskola országos kiállításán díjazásban részesült; X. a Belvárosi Altalános Iskola és Művészetek Iskolája helyesírási versenyén 1. helyezést nyert; XII. 9. „Ki tud többet Angliáról?" városi verseny, csapatban: 1. helyezés; 1998 - II. „Ki nyer ma?" zeneiskolai vetélkedő: nyertes; II. 27. zenetörténeti vetélkedő: 1. helyezés; iskolai szavalóverseny: 1. helyezés; III. 13. „A magyar név megint szép lesz" városi rajzpályázat: 2. helyezés; III. 15. városi versmondóverseny: 2. helyezés; ül. 10. magyar karikatúraművészeti fesztivál (országos): különdíj; III. 18. városi balladamondó verseny: 1. helyezés; III. 21. „Talpra, Petőfi!" megyei verseny, versmegzenésítés: 1. helyezés; III. 31. dél-magyarországi komputergrafika-pályázat: 2. helyezés; IV. 18. országos diákhumor-fesztivál (Magyar Rádió): a Magyar Rádió díja; IV. 25. a Diákújságírók Országos Egyesületétől „Az év diákújságírója" címet kapta; IV. a Filmvilág c. szaklap esszépályázata: dicséret; IV. városi matemaikai verseny (Kertvárosi Altalános Iskola, Bajza épület): 3. helyezés; V. 26. a VII. berlini gyermek- és ifjúsági médiafesztiválon különdíjat kapott; V. a „Magyar Afrika-kutatók" c. országos rajzpályázaton 1. díj; V. 3. városi aszfaltrajzverseny: 1. díj; megjelenés - új versekkel - a Szegedtől Szegedig c. antológiában; V. 29. a budavári mosolynapok „Fantáziánk világa" országos rajzpályázatán díjazott; VIII. a „Talpra, Petőfi!" országos, továbbá határon túli résztvevőkkel indított versenyén a Magyar Televízió előadói különdíját kapta a Szeptember végén c. Petőfivers megzenésítésével; VIII. az V. országos diákfilmszemlén a Fenn az ég... c. filmjével kapcsolatos „kimagasló művészi teljesítményéért" oklevelet s különdíjat kapott; Vigh Róbert operatőrt szintén díjazták. És ez még - lévén, Timi csak e szeptembertől kezdte a nyolcadik osztályt - mindössze a kezdet! HX M M XVVVWWWUIXMM HXXXJOOÍ í, ,1 Utazó és királylány Timi - otthon. Számára minden kiindulópont az alkotáshoz. (Fotó: Karnok Csaba) Filmjei vannak, könyve jelent meg, zenét szerez, rajzversenyek győztese, egyszóval rendkívül sokrétű tehetség a makói Turi Tímea (13). Szerepelt már a Friderikusz-showban, és - a hasonlóképp számon tartott Szász Marci mellett - ó az országszerte ismert csodagyerek. Jól érzi magát a világban (nincs ún. gyöngykagyló-effektusa), művei csak addig érdeklik, míg létre nem hozza őket - szerencsére környezete fölismerte a rendkívüli tehetséget, s tesz is érte. Timi ars poeticája - az igazi, alkotó emberé. Művészéletrajzokból kiderül: a szellemi új értékek létrehozói korántsem mindig érzik jól magukat a világban. Olyannyira, hogy, ezt ellensúlyozandó, alkotásokat termelnek ki - mint gyöngyöt a gyöngykagyló, melynek két héja közé kőkemény kvarcszemcse került. Turi Tímea e képlettől eltér, s nagyon szerencsés módon tér el. A Friderikusz-showban is szerepelt, országszerte ismert, tizenhárom éves, makói diáklánynak filmjei vannak, könyvet írt (versei az Interneten is föllelhetők), gyakorló zeneszerző, rajzpályázatok győztese - ugyanakkor a gyöngykagyló-effektusnál mi sem áll tőle távolabb. Gyöngyöket ugyan létrehoz - csak éppen a kiváltó ok ismeretlen. Sehol a kvarcszemcse, amit be kell vonni az alkotás adta gyöngy házréteggel - jöttem rá, miután diktafonnal fölszerelve igyekeztem a Timititok nyitjára lelni. Sikerült?... Két kazettaoldalt beszélt tele nemrég Timi szerkesztőségünkben - minden harmadik mondata remekbe szabott aranyköpés. Érezhetően „igyekezett interjút adni" jól csinálta, van benne gyakorlata, országos tévék, lapok munkatársai is sűrűn kérnek tőle interjút -, egyik szellemes riposzt a másik után röppent ki belőle, ám ezek önmagukban is elegáns sorát meglepően gyakran szakította meg egy-egy elképesztő gondolati mélységű fölvillanás. Olyan benyomásom támadt, mintha... Mintha szecessziósán díszített, színes csoportképet látnék, melynek minden alakját ő mondta ki, teremtette, s a jólfésült-mégis-eredeti figurák közt fölföltűnne egy-egy nyugtalanító, zseniálisan többdimenziós alak, amelyet akárhonnan nézünk, mindig másnak tűnik, és mindig újat nyújt. Olcsó fogás lenne most ezeket idézni, amellett azt mondhatnák egynémelyek: ,ja, hát ilyet az én gyerekem is tud...". Ami előfordulhat, ám Petőfi verseiről is ilyesmit mondott az epigonok hada. Jellemző egyébként: eredményeit melléktermékeknek tekinti Timi; egy-egy dolog csak addig foglalkoztatja, amíg el nem készül vele. S itt lép be a szülő, a pedagógus, és általában a környezet szerepe. Mert bizony az is kell, hogy a lépten-nyomon szertehullajtott remekműveket értő szemek-fülek meglássák, s meghallják, nevükön tudják nevezni, és értékükön értékelni. Ha Timi édesanyja, Turiné Gonda Julianna, nem teremt olyan körülményeket, melyek közt a tinizseni megszerezheti a tehetsége igényelte ismereteket; ha olyan pedagógusok, mint - például - Gilinger Katalin, Jámborné Balog Tünde, Almási Pál, továbbá Czibolya Kálmán, a Makói Videó- és Művészeti Műhely vezetője nem kezeli kimagasló tehetségének megfelelőképp Timit - akkor alkotásai, lett légyenek bármily kimagaslóak, „a gyerek rajzolta, írta, egészen jó..." címkével ellátva eltűnnek az ismeretlenségben, s meglehet: személyiségfejlődése egészen más irányt vesz. Szerencsére ez azonban nem következett be - jelenthetjük ki itt, hangsúlyozva a Belvárosi Altalános Iskola és Művészetek Iskolája, illetve a Magánzeneiskola képzőművészeti tagozata jelentőségét Timi fejlődésében. Föltétlen hozzátéve azt is: az elsődleges mindenképpen Timi. Ám térjünk vissza eredeti kérdésünkre: vajon miért alkot Turi Tímea? - Alkotni annyi, mint a szabályoktól eltérni, s új szabályokat hozni létre - mondja, tizenhárom évesen. És nemcsak mondja, hanem a szabályoktól való eltéréssel létrehozott művei megállják helyüket a világban, azaz érvényes szabályoknak tesznek eleget - ám e szabályokat már Timi hozta létre. S az alkotás eszközével átalakítja, legalábbis maga körül, a világot. Szerinte ugyanis, Tamási Árontól eltérően: „azért vagyunk a világon, hogy otthon legyünk benne". A Tamási-szöveg tartalmazta „valahol" nélkül. Mindenhol. Nem oda menni, ahol élni lehet - hanem élhetővé tenni a helyet, ahol vagyunk. Ez Timi, a gyöngykagylóeffektus nélkül gyöngyöt szóró, alkotó ember ars poeticája. F. Cs. • Rajzolni - legfelsőbb fokon • Munkatársunktól „Magyar utazók, felfedezéseik Fekete-Afrikában". E címmel hirdetett országos gyermekrajzpályázatot a veszprémi művelődési ház, és a Magyar Afrika Társaság. Az első díjas Turi Tímea - rajta kívül az akkor másodikos Márta Renáta is ugyanezen előkelő helyezésben részesült - három rajza Magyar László életét mutatja be. Egyikükből (lásd képünket) levelezőlap készült. Az eredetiben is fekete-fehér alkotás szemléletesen mutatja be a helybéli fekete törzsfő lányát feleségül vett Magyar László életét, az északi s féli félteke és égbolt egymásra hatását, s - alkalmasint - egybeolvadását. Feketén fehéren. Turi Timi olyan képeslapot küld ismerőseinek, amelyet ö maga állított elő. (Rajz: Turi Tímea) Timi - önmagáról „9 óra 27 perckor születtem, az évre és a hónapra nem emlékszem, bár nem is akarok... Makón élek. Sok dolgot szeretek csinálni: filmezek, furulyátok, zongorázok, zenét szerzek, énekelek, táncolok, rajzolok, és amint látszik: verset írok. Nemrég jelent meg első kötetem ... gyereknek lenni... címmel. Ezen kívül szeretek enni, aludni, beszélgetni stb. Szabadidőmben tanulok. E sok dolog mellett a legjobban szeretek: ÉLNI!" - vallja önmagáról Turi Tímea, a Szegedtől Szegedig c. antológia egyik szerzője (Bába és Társai Kft., 1998, szerkesztette: Simái Mihály), amely könyvben - több más mellett - a következő verse is olvasható.