Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-14 / 190. szám

6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 1998. AUG^K Elmaradnak az állami kitüntetések? • Budapest (MTI) Az augusztus 20-án esedé­kes állami kitüntetésekkel kapcsolatban a köztársasági elnök csütörtökig nem kapott értesítést sem a javaslattételre jogosult miniszterelnöktől, sem a miniszterektől - közöl­te csütörtökön Faragó András elnöki szóvivő az MTI ér­deklődésére. Elmondta: emlé­kezete szerint sem az Antall-, sem a Horn-kormány idején nem fordult eló, hogy március 15-én, augusztus 20-án, októ­ber 23-án ne nyújtottak volna át állami kitüntetéseket. A szóvivő nem tud arról, hogy a javaslattétel határidejére vo­natkozóan létezne törvényi előírás. A Világgazdaság című napilap értesülése sze­rint kormánydöntés született arról, hogy idén augusztus 20­án nem adnak át állami kitün­tetéseket. Erre október 23-án kerül majd sor. Szekszárdi harangszó a Bánságban • Szekszárd (MTI) Harangokat adományoz Szekszárd városa az egykor Tolna megyéből a Bánságba vándorolt családok ma is élő utódainak az augusztus 16-i facsádi templomszentelésre. A történet több mint száz év­vel ezelőttre nyúlik vissza ­mondta el az MTI munkatár­sának Szilvássy Géza refor­mátus lelkész. Annak idején több mint félszáz nyomorgó család vándorolt ki Tolna megyéből az egykori Krassó­Szörény vármegyébe (ma Te­mes megye része), s ott a bánsági hegyek között egy ir­táson letelepültek.A falut szülőföldjükre emlékezve tiszteletből Bunyaszekszárd­nak nevezték.Jóllehet a mos­toha körülmények folytán idővel elnéptelenedett a tele­pülés, s az egykori tolnaiak többsége a közeli Facsádra, Igazfalvára, Lúgosra költö­zött, ma is élnek utódaik, akik emlékeznek származá­sukra, eredetükre. • Sándor János új könyve Szerelmes levelek a színházról • Táborok - tanév előtt Érkeznek a gólyák A JATE hallgatói önkormányzatánál a gólyatáborra készülnek. (Fotó: Mohos Angéla) Hamarosan megér­keznek Szegedre a gó­lyák. Fészket azonban nem raknak, legfeljebb sátrat vernek. Nem a hosszú lábú madarakról van ugyanis szó, hanem azokról a diákokról, akik most kezdik el a főiskolát vagy az egye­temet. A város felsőok­tatási intézményei a tan­évkezdés előtt néhány napos tábort szerveznek a leendő elsősöknek. Az egyetemre, főiskolára bejutó középiskolás egészen más közegben találja magát, mint amit addig megszokott. Az új hely sokkal nagyobb önállóságot és felelősséget követel tőle. Van, akinek elég néhány hét, de van, aki­nek több hónap is kevés ah­hoz, hogy feltalálja magát. Az új diákok beilleszkedését segítik a gólyatáborok, ame­lyek résztvevői néhány nap alatt ismerősöket, barátokat szerezhetnek, és így a tanév megkezdése után már nem a DNS-t károsítja. Emellett káros a komplexebb szer­veződésekre is, például a fo­toszintézis apparátusára, a növények fényenergiát átala­kító rendszerére. - Érthető módon elsősor­ban a haszonnövényeken, gabonán, rizsen, szójababon, kukoricán vizsgálták eddig az ultraibolya sugárzás hatá­sát - mondja dr. Vass Imre, az SZBK Növénybiológiai Intézet molekuláris stressz és fotobiológiai munkacso­portjának vezetője. - Van­nak a stressznek ellenálóbb és kevéssé ellenálló növé­nyek; a mi munkacsoportunk azokat a mechanizmusokat keresi, amelyeken a tűrőké­pesség múlik. • Gondolom, nem a ha­szonnövények tartoznak a fénystressznek ellenál­lóbb szervezetek közé. - A primitív szervezetek ellenállóképessége nagyobb. A zuzmóké például. A zuz­mó egy alga és egy gomba szimbiózisa, mindenféle há­nyattatást jól tűr, hónapokig megmarad teljesen kiszáradt állapotban és igen erős UV­érzik egyedül magukat. A gólyatáboroknak minden in­tézményben külön hagyomá­nya van. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem hallgatói önkor­mányzatának képviselői rendszeresen - és a többi szegedi felső iskolától el­térően - nem a városban, ha­nem szabadtéren, a Balaton mellett szerveznek tábort, mert sok olyan programot kínálnak, amely vízhez kö­tött. A tábor helyszíne idén Balatonakaii, és a hatnapos program holnap zárul. A gó­lyák 6900 forintért tízszemé­lyes faházakban szállást, to­vábbá ebédet és vacsorát kapnak. Idén többen jelent­keztek a táborba, mint az előző években. A József Attila Tudomá­nyegyetem ötszáz jelent­kezőnek tud szállást és ellá­tást biztosítani 5900 forintért az augusztus 18. és 24. kö­zötti gólyatáborban, amelyet a Károlyi Mihály Kollégi­umban rendeznek. A tábor másik helyszíne a JATE sugárzás sem árt neki. Az egyik kutatási témánk - ma­gyar és svéd partnerekkel ­az, hogy honnan van a zuz­móknak ez a toleranciája. • Honnan? Klub, ahol esténként a gó­lyák bulizhatnak, és megis­merhetik az egyetemistákból álló zenekarokat. Fizikai és szellemi képességeiket is próbára tehetik a sport- és műveltségi vetélkedőkön, az éjszakai akadályversenyen és a számháborúban. A diá­kok tájékoztatást kapnak a hallgatói önkormányzatról, a Diákcentrumról, a központi könyvtár és a bankok szol­gáltatásairól. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola a Regős Bendegúz szabadidő köz­pontban rendezi meg a gó­lyatábort augusztus 27. és 30. között. A diákok többsé­ge sátrakban lakik majd, né­hányan pedig a helyszínen található kőházakban. A szervezők úgy próbálják el­helyezni a gólyákat, hogy különböző szakosokat szál­lásolnak el egy sátorban, ez­zel is elősegítve a minél szé­lesebb körű ismerkedést. Ta­valy háromszáznál is többen vettek részt a táborban, amely idén 3900 forintba ke­- Egyelőre ott tartunk, hogy a Svédországból kapott, a sarkkörön túlról származó zuzmókat hasonlítjuk össze a nálunk élőkkel. Ez utóbbiak állandóan ki vannak téve vi­rül. A koncertek, bulik mel­lett a táborozók sok hasznos információt szerezhetnek a főiskolai életről. A hallgatói önkormányzat, az intézmény vezetésének és a könyvtár­nak a képviselői elmondják mindazt, amit a tanévkez­désről, az ösztöndíjutalásról, a támogatások kérelmezé­séről, a könyvtár használatá­ról érdemes tudni. A diákok kétnapos vetélkedő során a városnak azokkal a pontjai­val is megismerkedhetnek, ahol főiskolai éveik alatt rendszeresen megfordulnak. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar vetélkedőkkel és koncertekkel várja a le­endő elsősöket a sziksóstói kempingben szeptember 2. és 5. között. A gólyatábor­ban közel százan vesznek részt minden évben, idén 3500 forintért. A főiskoláról és a városról nem tartanak külön beszámolókat a szer­vezők, de a gólyák kérdései­re válaszolnak. Hegedűs Szabolcs szonylag erős napsugárzás­nak, következésképpen UV­hatásnak. Azt tapasztaltuk, hogy állandó magas szintű ellenállóképességet mutat­nak, a sarkvidékiek pedig ­Az elfelejtett színigaz­gatóval kezdődött. Sán­dor János rendező éppen nem rendezhetett - meg­esik ez mással is. Ám míg ama mások többnyire depresszióba esnek ily esetekben, Sándor úr munkához látott. Most je­lent meg a harmadik könyve, szerelméről, a színházról. Az évtized legelejétől há­rom kerek esztendeig bön­gészte az újságokat és az egyéb forrásokat, hogy Makó Lajos, az elfelejtett egykori színigazgató alakja és tette igenis ismert legyen. S ha már böngészett, cédulázott is, mint minden rendes történész. így esett, hogy néhány év alatt Sándor János rendező lett a szegedi színház történetének, élő és holt művészeinek leg­jobb ismerője. Számtalan írást publikált a Szeged és a Páholy című lapokban, tavaly jött ki az Igaz mesék a színházról című kötete, mától pedig kap­ható a Százados színházkróni­ka című, Szegedi színházi és színészed kataszter alcímű könyve. Elképesztő egy könyv! Színház- és színészélet-törté­nelem, meg valamennyire vá­rostörténet is. Öt év gyűj­tőmunkája van benne, iszo­nyatos mennyiségű adat. De leginkább a szerelem van ben­ne, az a különleges fajta, amelynek nincs eleje, közepe és vége, mint a szokványos szerelmeknek. Ez a könyv rendezőnk szfnházhoz-szfné­szethez fűződő olthatatlan és örök vonzalmának dokumen­tuma. Közel négyszáz színházi • Zalavár (MTI) Ellopták Cirill és Metód bronzszobrát Zalavárról, az augusztus 20-i megyei ün­nepség helyszínéről - közöl­te Berkenyés István, a tele­pülés polgármester csütörtö­kön. A szláv írásbeliség bár ott relatíve nagyobb az ózoncsökkenés, de az abszo­lút UV-hatás kisebb - előbb gyors ütemben károsodnak, majd néhány óra múlva gyors védekező mechanizmusra váltanak és helyreállítják a károkat. A másik érdekes or­ganizmusunk a kék alga. Az evolúció kezdetén a légkör­ben nem volt oxigén, követ­kezésképpen az összes UV­sugárzás elérte a Föld felszí­nét, vagyis semmi esély nem volt az életre... • Ezért alakultak a kez­deti életformák az óceán mélyén? - Igen, például a kék al­gák, amelyek az óceánok mélyén elkezdték termelni az oxigént, ez az oxigén fel­dúsult a légkörben, s a nap­fény UV-sugárzásának hatá­sára kialakította az UV-su­gárzás elleni védőpajzsot, az ózonréteget. Az életformák ezután tudtak a földfelszíre kerülni. A kék algák tehát hosszú ideig magas UV-su­gárzásban éltek. Védőme­chanizmusuk vizsgálata ezért roppant érdekes szá­munkra. ember életútját dolgozta fel a szerző: azokét, akik ebben a városban születtek vagy ut haltak meg. Mentegetőzik is az előszóban: ha minden teát- ' rista helyet kapott volna a la­pokon, aki valaha is megfor­dult a szegedi színpadokon, akkor majdnem a teljes ma- ! gyar színésznévsort kellett volna a könyvbe gyömöszöl­ni... Az életrajzok között leüja a nevezetes helyi színházi eseményeket is, s hogy viszo­nyítani lehessen, az országos színháztörténeti adatokat is. Az első dátum 1719. május 21. III. Károly kiváltságleve­léből szerepel itt az az idézet, mely szerint a városnak jogá­ban áll - egyéb közjók mellett - színházat állítani. Az utolsó dátum 1998. február 16. Meg­halt Paál István. Nem, még­sem! Van frissebb adat, a 283. oldalon: a Vígszínház társula­tának szavazatai alapján az 1998-as évadzárón Hegedűs Gyula-gyűrűvel tüntették ki a fiatal művészt, Király Attilát. 1970. augusztus 25-én szüle­tett Szegeden - Isten éltesse sokáig közelgő születésnapja alkalmából! -, édesanyja Nó­vák Judit pedagógus, iskola­igazgató, édesapja a Szegedi Nemzeti Színház népszerű színésze Király Levente érde­mes művész. Aki, ha jól sej­tem, éppen a festői kis falu­ban, Gyugyon nézegeti, ho­gyan nő a fű, s nyilván vissza­várja a nyaralásba barátját, Sándor Jánost, aki hazaugrott Szegedre új könyvének pre­mierjére. Ez persze már nincs a színházi és szlnészeti ka­taszterben, amelynek - re­méljük - folytatása követke­zik. S. E. megteremtőinek szobrai 1985 óta álltak a Vár-szige­ten. A szerzetesek bronz­alakjait az elmúlt héten lát­ták utoljára, hétfőn már csak a talapzat éktelenkedett Ci­rill és Metód munkásságá­nak helyszínén. • Lehetséges, hogy egy­szer azokat a géneket, amelyeknek a kék algák az UV-sugárzás elleni védekezést köszönhetik „átsebészkedik" a ma­gasabbrendű növények­be? - Talán. Dudits Dénes professzor munkacsoportjá­ban állítanak elő száraz­ságtűrő transzgénikus do­hányt és a szárazságtűrés kapcsolódik az UV-sugárzás tűréséhez. A két stresszhatás elleni védekezési mechaniz­mus között van valami összefüggés, amelynek vizs­gálata az egyik fontos kuta­tási témánk. A fénystressz okozta nö­vényi károsodás folyamatá­nak és a természetes védeke­zési mechanizmusnak a vizs­gálatával, az ellenállóbb nö­vények előállításának le­hetőségeivel foglalkozó tu­dósok közül 90-en jönnek a szegedi konferenciára, az európai országokból, vala­mint Ausztráliából, Japán­ból, Indiából Izraelből, Észak- és Dél-Amerikából. A szervező szegedi munka­csoport vezetője, dr. Vass Imre egyébként egy Európai Unió által támogatott, e té­makört kutató nemzetközi projekt koordinátora. Sulyok Erzsébet • Nemzetközi fénystressz-konferencia Szegeden Favorit algák, ellenálló növények Dr. Vass Imre: A szárazságtűrő növények az ultraibolya sugárzásra is kevésbé érzékenyek. (Fotó: Gyenes Kálmán) Szobortolvajok A növények számára stresszhatást jelent nem­csak az erösebb ultra­ibolya sugárzás, amely az ózonréteg elvékonyo­dásának következmé­nye, hanem a napfény látható komponense, az úgynevezett fehér fény is. Más szóval a fény nemcsak éltet, hanem károsít is. A napfény vá­rosában erről a témáról kezdődik ma, pénteken nemzetközi konferencia, amelyet a Szegedi Bioló­giai Központ dr. Vass Imre által vezetett kuta­tócsoportja rendez. A napfény ultraibolya tar­tományának három, az ábécé első betűivel megkülönböz­tett része van. Az UV-C a legveszélyesebb az életre, ám ez nem jut el a Földre, mert teljes mértékben kiszűri az ózonréteg. Az ugyancsak veszélyes UV-B sugárzást szelektíven nyeli el az ózon­réteg; ha ez elvékonyodik, az UV-B eléri a Földet. Az 1995-ös kémiai Nobel-díjat az a három tudós kapta, akik az ózonréteg elvékonyodásá­nak kémiáját tisztázták. Az ózonkémia kutatóin kívül a biológusokat is nagyon ér­dekli az ultraibolya sugár­zás, hiszen ez mindenféle sejtben az átörökítő anyagot,

Next

/
Thumbnails
Contents