Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-14 / 190. szám

PÉNTEK, 1998. AUG. 14. KITEKINTŐ 7 NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHAT/A A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN ISi KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baks, Ffl út 88. Tel.: 62/269-397. BaUstya, Felszabadulás u. 10. Tel.: 62/278-330. Csengele, Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031. Ópusztaszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/27S-I88. " Pusztaszer, Köztársaság tér l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogarasl u. 1. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány, Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, Ú| u. I. Tel.: 62/287-156. Öttömös, Rúzsai u. 1. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges, Tolbuhln u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, F6 u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 2S-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva, Alkotmány kőrút 21/A. Tel : 62/251-254. Zsombó, Felszabadulás u. 104. Tel.: 62/255-504. A mundial'ciklon ri gészséges ütemben tisztességesen vénülök ugyan, de I2j ne legyen sértés belőle, a focibolondság jeleit még nem fódözteirt föl magamon. Észrevettem viszont, úgy elbambult a világ a világbajnokságon, nem is gondolt rá, miért árad idén a Tisza, a Maros, a Körös, a Szamos, meg a többi mellékfolyó? Most tetőzött a huszonnyolcadik esztendő, amióta tudom. Vizesmérnököktől fakad a tétel, és ezen kicsit se csodálkozzunk. Vágás Istvántól hallottam, akiről már akkor elsütöttem, hogy feje vízállásokkal van tele. Azóta nagydoktor lett, és az akadémiával is jegyben jár, de belvilága nyugdíjasként se változott. A vizeseknek volt legkönnyebb párhuzamot vonni a világméretű bajnokság és az árvizek között, ügyeletben egyik szemük a partot figyelte, a másik meg a televíziót. Telefonon beszéltem a tudós mérnökkel. - Mindig bevált? - Néhány kivételtől eltekintve. - Mi számít kivételnek? - Ami nekünk nem tetszik, mindig az a kivétel. Ennél pontosabb meghatározást se hallottam még. Ne mondja senki, hogy nekik az tetszene, amikor recseg a gát, és buzgárok elfogására kell csatárláncot szervezniük, netán föl kell robbantaniuk az alpári nyári gátat. Csak a teória tisztasága miatt hangzik el. - Tehát 1970-től érvényes? - Ezt senki nem mondja! Csak akkor találtuk ki a Mundial-ciklont. Mert tartós eső nélkül nincsen árvíz. Már 1954-ben bekövetkezett, amikor elvesztettük a döntőt. Tudod, mit mondott akkor Puskás? Azért vesztettünk, meri a másikak több gólt rúgtak. Azóta se cáfolta meg senki! Ötvennyolcban volt világbajnokság, de árvíz nem, hatvankettőben bejött, hatvanhatban az évszázad második legnagyobb belvize ellen védekeztünk a világbajnoksággal egyidőben, a hetvenes évet te is tudod, a hetvennegyediket is. Emlékszem rá, 1970-ben annyira fáradt voltam, hogy a döntő első gólja után hősiesen elaludtam, de a hosszabbítást már pihent fejjel láttam. Tűzijáték volt az a döntő. Hetvennégyben is fel kellett robbantanunk Alpárnál a nyári gátat, tehát akkor is bejött az elmélet, sajnos, négy üres forduló következett: 1982,1986,1990 és 1994. - Miért sajnos? - Iszonyatos szárazságok voltak. Nem emlékszel? Nem győztetek aszályról írni. Az a legritkább, hogy aszályban áradnának a folyók. Az idei, az 1998-as év azonban cáfolhatatlan bizonyítékokkal szolgál megint. jy araszti ésszel úgy is fordíthatnám szavait, vagy a víz 1 pusztítja nálunk a termést, vagy a szárazság, de világbajnoksággal együtt említve szentségtörés lenne ilyesmit kimondani. Mindenestre most, amikor másodszor nézhetik a szegediek Gangesz-partnak a rakpartot, annyian járnak a szent folyóba lábuk áztatására, nem nagyon gondolnak arra, hogy a világbajnokságnak köszönhetik. - Tudod, hogy mi Szegednek a szerencséje? Itt a Tisza már lassabban gondolkodik, mint följebb. De mérnökeire nem érvényes! A tanyai iskolák jó részén az idő vasfoga „harapásának" jelei fedhetők feL Udvarukat fölveri a gaz, épületei rongyolódnak és a benne lakók nem igazán törődnek azzal. Ami munkát lehet - például az épület állagának megóvása, villanyszámla-rendezése - elhanyagolják. A perczeli általános iskolán ennek iskolapéldáját fedezhetjük fel, merthogy Radetzky Pál, az ottani lakó nem igazán ad a rendteremtés ebbéli formájára. Bár a valamikori iskolalakás udvarán szép rendet tart, de a jókora épület fenntartásának terhével nehezen birkózik. Az iskola tantermének pallata beszakadozott, faláról pereg a mész, melléképületének gerince pedig megroggyanton viseli az „üvöltő szeleket". Emiatt az iskola képe akár olyan is lehetne, mint ahol a madár se jár. Pedig a Délmagyarország napilap kihordója és a posta nap mint nap tiszteletét teszi e vadnak látszó helyen. Mi több: a feszület és a régi iskolák idejét idéző címer még megtalálható! Mondhatjuk, hogy nem veszett el még a fejsze - csupán a jele. Dóc • Munkatársunktól Harmadik alkalommal rendeznek Dócon falunapokat. Augusztus 21-én és 22-én a legkülönbféle programokkal váiják az érdeklődőket. A péntek délelőtt a gyerekeké. A kicsik kerékpározásban, görkorcsolyázásban és kosárlabdázásban mérhetik össze az erejüket és ügyességüket. Ezenkívül focizhatnak, zsákbafuthatnak és homokvárat építhetnek. A délutáni versenyek már a felnőtteket mozgatják meg. Lesz lövészet, sakk, sörivóverseny és szkander. Aki nem kíván részt venni a versenyeken, az meghallgathatja a művelődési házban az egészséges életmódról szóló előadásokat. Másnap reggel Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök tart ünnepi szentmisét. Utána felavatják a község zászlaját és címerét. Délután pedig a baksi citerazenekar, a sándorfalvi mazsorettek, a helyi óvodások és divatbemutató szórakoztatja a közönséget. Pusztaszer • Munkatársunktól Szent István-napi ünnepséget rendeznek augusztus 20-án Pusztaszeren. A programok 11 órakor kezdődnek. A Tisza Néptánc együttes műsora után motokrossz-bemutatót nézhetnek meg az érdeklődők. A község címerét Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök avatja fel. A komolyságot ismét a vidámság váltja fel, a közönség az akrobatikus rock and roll csoport produkciójának és a Frédi-Béni shownak tapsolhat. Az egész napos rendezvényt tűzijáték és hajnalig tartó szabadtéri diszkó zárja. Öttömös • Munkatársunktól Augusztus 20-án Öttömösön is megemlékeznek Szent Istvánról. A faluban két helyszínen, a Majális téren és az iskola udvarán rendeznek különféle programokat. A Majális téren hagyományos bográcsos főzőversenyt tartanak, a győztesek értékes konyhai eszközöket vihetnek haza. A „pályamunkák" elfogyasztása után játékos vetélkedőkőn vehetnek részt kicsik és nagyok egyaránt. Délután pedig a Magyar Német Juhászkutya Klub szegedi szakosztályának és a Dégáz hőlégballonosainak bemutatóját nézhetik meg az érdeklődók. Az iskola udvarán felállított színpadon a horgosi művelődési egyesület néptánccsoportja lép fel. Majd mindenki hajnalig táncolhat a szabadtéri bálon, a zenéről a helyi Túlterhelés együttes gondoskodik. Röszke • Munkatársunktól Augusztus 15-étől 21-éig marosvásárhelyi középiskolások látogatnak Röszkére. A közel húsz gyerek a Kós Károly Alapítvány jóvoltából utazhatott Magyarországra. Az erdélyi építész, író és agrárszakember életével kapcsolatos pályamunkákat kellett beküldeni a jelentkezőknek és a legjobbak nyerték ezt az egyhetes nyaralást. A vendégek is részt vesznek az augusztus 20-i ünnepségen. A szentmise után játékos vetélkedőkön mérhetik össze a tudásukat. A délután folyamán pedig Szegedre jönnek, hogy többek között megnézzék az V. Stefánia Party rendezvényeit. ' • Máshol is lesznek falunapok és búcsúk, ezekről a jövő héten számolunk be. • Életképek a kihalt Majsai úti iskolából Tanítás helyett - marógép Falusi vendégfogadás • Budapest (MTI) Nagyobb a kereslet a falusi vendéglátás iránt jelenleg, mint a falusi vendégfogadók kínálata - hangoztatta Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Gazda-Vendégfogadók, Vendégek Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke egy budapesti sajtótájékoztatón. - Mintegy 10 ezer vendégágy áll a vidéki turizmust kedvelók rendelkezésére hazánkban - mondta a szakember. Véleménye szerint a szálláshelyek számát 25-30 ezerre lehetne növelni, ha megfelelő támogatást kapnának a falusi gazdák a szálláshelyek kialakításához. Elsősorban higiéniai célú korszerűsítésre és a környezet rendbetételére lenne szükség. Ebben az évben pályázat útján, mintegy 400 millió forintot lehet elnyerni abból pénzügyi keretből, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium különített el a falusi vendégfogadás támogatására. További, csaknem ugyanennyi pénzre pályázhatnak a falusi gazdák a vállalkozásfejlesztési alapítványnál, a területfejlesztési alapnál és igényelhetnek azokból a Phare-pénzekbői is, amelyeket regionális fejlesztésre kaptak egyes nagyobb hazai területek. A szövetség elnöke szerint azonban még ez a pénz is kevés ahhoz, hogy európai színvonalú falusi vendéglátási hálózat alakuljon ki Magyarországon. Gera Imre és Kovács Sándor a volt iskolában gépalkatrészeket gyárt. (Fotó: Gyenes Kálmán) Évtizedekkel ezelőtt még gyermekzsivaj verte fel az ódon falak csöndjét, ma már csak a szú halk percegése hallatszik a gerendák közül - legalábbis mi így halljuk. A Kistelek környéki tanyai iskolák is erre a sorsra jutottak, a kihalt épületeket megvásárolták és a legkülönbfélék célokra használják. Az egyikben például alkatrészek készülnek, a másikban galambok vertek tanyát. Az öreg almamáterek nem hasonlíthatóak a mostani városi iskolákhoz. Annak idején a családias légkörű oktatásnál a kisdiák sokkal könnyebben elsajátította az élet dolgait. Az egyértelmű szemléltető eszközök segítségével a tanulók azonnal megértették a legbonyolultabb számításokat, megtudták, hogy az egészségük és a testük védelmében legfontosabb a higiénia. A mai gyerekek az ópusztaszeri emlékpark öreg iskolájában sétálgatva csodálkozva tekingetnek a muzeális értékű táblákra, vetítőkre és a rend őrére, a nádpálcára. Ezelőtt tíz-húsz évvel helyi, főleg egykori téesz érdekek miatt, sorra számolták fel a tanyai iskolákat. A rendszerváltás után az elárvult épületeket megvásárolták és némi felújítást, átalakítást követően saját céljukra használták. Ahol korábban a tanító felelésre szólító hangjára ijedt szemek meredtek a padokra, mára már gépek dohognak vagy az enyészet honol. Kistelektől szinte egy karnyújtásnyira lévő Majsai úti iskola is hasonló sorsra jutott. Az egytantermes épületben a hetvenes évek vége felé még az utolsó tanár, Csókási Mihály tanár úr „verte" a gyerekek fejébe az egyszer-egyet. Hetvenhat végére felszámolták az iskolát és a gyerekeket a kisteleki tantermekbe irányították. Az állami épületbe Bácskai József költözött, ott kapott menedéket. A Bácskai család azonban hazajött Kistelekre, így az üresen álló épület a jelenlegi gazda, Gera Imre, a kisteleki önkormányzat képviselő testületi tagja, az ipartestület elnöke birtokába került. Vele beszélgettünk: • Gera úr, hogy tett szert a Majsai úti iskolára? - Már húsz éve fájt a fogam erre az épületre. Sokan bontásra akarták megvenni, a sok tégla miatt. Szerencsére időben kaptam el a fonalat, és sikerült megvásárolnom. Az iskolát 1976-ban szüntették meg, s Bácskai Józsefék költöztek ide, mert a kisteleki házukat kisajátították. Tőlük 1987-ben megvettem az épület, sajnos úgy nézett ki, mint egy szellemvettem, itt egy parkot szeretnék kialakítani. A terület mögötti víztározó azonban nincs kihasználva, a vize túl lúgos, így ha öntöznék vele, az összes növény megsárgulna. Jelenleg a hat méter mély tónak nincs gazdája. Ennyit a környezetről. Más kérdés: • Sok munka volt az épülettel? - Ahhoz képest, hogy fél évig lakatlanul állt, kívülről nem volt rossz állapotban, csak a belsejét kellett egy kicsit kipofozni. A legelső helyiség volt a tanterem, amit Bácskaiék közfalakkal szobákra osztották. A homokra lefektetett padló teljesen elrohadt, így felszedettem és lebetonoztattam. A nagy belmagasság miatt, ami négy-öt méter, nagyon nehéz felfűteni. Központi fűtést csináltattam, télen ugyan nem kell ingbe dolgozni, de azért elviselhető a hőmérséklet. 9 Az iskolához tartozik melléképület. Mi lett a sorsuk? - A volt gazdasági épületből irodát csináltattam. Nekem ez a kis ház nagyon sokat jelent, ugyanis itt született a legkisebb unokám. Két lányom van, a kisebbik, Judit szeptembertől lesz elsós a szegedi Deák Ferenc gimnáziumban. A nagyobbik, Márta pedig a férjével Balástya mellett lakik. Mindketten Krisna-hívók, így a három lányunokáimnak igen furcsa a nevük: az ötéves Raszika, a négy Amrita, a három pedig - Vrinda. Kimondani igen nehéz ezt errefelé. A Csengeléről Kistelekre autózók talán nem is sejtik, hogy a gyönyörű vöröstéglás épületben valamikor betűvetést, olvasást tanítottak. A környékbéliek nagyon fájlalják, hogy amíg ők ide jártak iskolába, addig csemetéik már a másfél kilométerre lévő kisteleki tantermekben koptatják a padokat. Azonban, ha úgy vesszük, az ódon falak között most is tanítás zajlik, mint ahogy korábban a tanítók, akik a gyerekekből embert faragtak, úgy válik a mesteremberek gépe alatt az egyszerű fémből csavar. Mindnyájunk kérdése: jó ez?! Kormos Tamás kastély. Az összes ablakot kicseréltem, bevezettem a villanyt és a korhadó padló helyett lebetonoztam a szobákat. • Mire használja a régi tantermeket? - Gépeket telepítettem bele és forgácsoló műhelyt rendeztem be. Kovács Sándor, Sisák Sándor és Szálkái Árpád mezőgazdasági gépekhez alkatrészeket gyárt most. Az iskolához még tartozik egy 1100 szögölös terület, ahová barackost ültettem. Ezenkívül még egy közel négy hektáros földet is