Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-13 / 189. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. AUG. 13. SZEGED 5 nem érti ezt az eljárásmó­dot. • Celeste. Egy Csongrádi sugárúti hölgy (neve, tele­fonszáma a szerkesztőség­ben) azon mérgelődött, hogy vasárnap este öt-hat kábeltévés csatorna süke­tült meg, kedden este pe­dig a Telin Tv adását vár­ták hiába, így lemaradtak kedvenc sorozatfilmjükről, amelyet pedig szerettek volna videóra venni. - A Globe Televízió vezetőitől tegnap megtudtuk, hogy augusztus 11 -én este mű­szaki hiba okozta az adás­szünetet. A Globe Tv munkatársai elnézést kér­nek a hibáért. A Celeste című sorozat elmaradt ré­szét pénteken, 20 óra 30 perces kezdettel vetítik le. VTV SZEGED FESZTIVAL­TERASZ kulturális ajánlóműsor a Dóm térről Műsorvezető: KISISTÓK TÍMEA 22.00-kor 0 A pilóta megszórta. A szentmihályi szúnyogokra tegnap panaszkodó Mar­ton úrnak szól a „szúnyo­girtó pilóta" válasza. Szentmihályon nemhogy „egyszer sem", de éppen öt alkalommal permetez­ték a vérszívókat. Május 28-án, július 13-án és au­gusztus 2-án maga a „Hársfa utcai repülős" szórta meg a szúnyogokat, kétszer pedig kollégái he­lyettesítették őt. 0 Kartonozó. Kois János (281-162) kedden reggel azért utazott Mórahalom­ról Szegedre, hogy egy­éves kisfiát elvigye az ese­dékes szemészeti vizsgá­latra. Vele tartott még fe­lesége, valamint hatéves kislánya is. A Vasas Szent Péter utcai rendelő karto­nozójában viszont közöl­ték, hogy „nem fogadják Onczay Csaba Kossuth-díjas csellóművész lesz ma este a fürdőudvar vendége. (Fotó: DM-archívum) A cselló emberi hangja őket, mert már olyan so­kan vannak", jöjjenek vissza délután, esetleg másnap. Minthogy a csa­lád nem akart másnap új­ra útra kelni, délután 3 óra körül ismét szerencsét próbáltak, de ismét el­akadtak a kartonozónál, ahol megint a sok betegre hivatkoztak. Olvasónkat még föl is küldték a sze­mészetre, nézzen körül maga. ő föl is ment, ahol egyetlen várakozó akadt csak - a rendelőből kilé­pő asszisztensnő pedig nagyon készségesen segí­tett, a kisfiút gyorsan megvizsgálták. Hívónk • Házhoz az ebédet Ételfutárok harca Egy nyugdíjas négy társának viszi az ebédet. (Fotó: Pászka Csanád) Enni pedig kell. Annak is, aki nem képes kimoz­dulni a lakásból, annak is, akit ágyhoz köt be­tegsége, de annak is, aki lusta főzni magának. Er­re a kényszerre építenek az étel házhoz szállításá­ra vállalkozó cégek. E muszáj miatt foglalkozik szociális étkeztetéssel az önkormányzat Humán Szolgáltató Központja. Ám a főtt étel szállítását szigorú szabályokhoz köti a hatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat. így a gombamód szaporodó étel-futárok engedély nélkül szolgáltatnak. Ilyen hőségben kinek van kedve a csőszerű panelkony­hába főzni és főni?! - kérdez vissza a fiatalasszony, mert pillantásomból úgy véli, fur­csállom, hogy ő, a gyesen lé­vő anyuka is házhoz szállít­tatja az ebédet. A futárt fuvarja a panel­negyed szélére szólítja. A beteges nyugdíjas bácsika fia akarja úgy, hogy az előfi­zetéses ebédet apja lakására vigyék. A fiú már középkorú és középosztálybeli, azaz el­foglalt, de megengedheti magának, hogy az apjának szánt meleg koszt árát meg­toldja a házhoz szállítás díjá­val. A belvárosi butikok és bankok délidőben is nyitva tartanak, az ott dolgozóknak is ebédelni kell valahogyan. E kiindulópont alapján kezd­tük el '95 júniusában az éte­lek házhoz szállítását - szól a kezdetekről az e szempont­ból Szegeden piacvezetőnek számító cég, a Hóbiárt biszt­ró első embere, Brcán Zoltán. - Akkora az igény, hogy mára már három tele­fonvonalon vesszük föl a rendeléseket. A munka annyi, hogy ebből hét moto­ros ételszállítót foglalkozta­tunk. A vendég meg örül, mert 60-80 étel közül választhat. S míg a motor csomagtartó­jának speciális termoszában melegen tartott ételt kicso­magolja az egyszer haszná­latos műanyag edényből, s hozzálát falatozni, nem sejti, hogy „tiltott tevékenységet" támogat. - Az intézmények közötti, főző konyháról tálaló kony­hába való ételszállítást sza­bályozza egy 1985-ös rende­let - tudtuk meg dr. Hunyadi Ildikótól, az ÁNTSZ szegedi intézetvezető főorvosától. ­Az ilyen ételt ugyanis 60 fo­kos hőmérsékleten kell tarta­ni, majd fölforralva és újra átsütve szabad csak fölszol­gálni. E feltételek meglétét nem tudjuk ellenőrizni ma­gán háztartások esetén, ezért nem is adtunk ki engedélyt vállalkozóknak ételszállítás­ra. De mivel egyre többen, köztük neves éttermek is, ér­deklődnek e tevékenységi forma iránt, kértük, hogy a problémáról adjon ki állás­foglalást az ÁNTSZ országos intézete. A hivatali út hosszú, ezért a néhány hónapja föltett kér­désre, vagyis hogy vállalko­zóknak engedélyezhet-e étel­szállítást az ÁNTSZ szegedi intézete, még nem érkezett válasz. Addig is a Hóbiárt bisztró talált egy kiskaput: egy csomagküldő céggel vi­teti házhoz a kaját. A nem­zetközi hálózatú Pizza Hut pedig úgy tesz, mintha nem tudna az engedély hiányáról, gondolván: amit „Ameriká­ban" szabad, az talán Ma­gyarországon sem tilos. - Azt hinné az ember, hogy csak a jómódúak en­gedhetik meg maguknak az otthoni pizzázást, de nem így van - véli a piros inges pizza-futár, Török Balázs. ­Nyolcvan éves, eléggé le­robbant úriembernek is vit­tem már forró pizzát. Az életkoruk és betegsé­gük miatt lakásukhoz kötött, magányos és kisnyugdíjas, idős embereknek az önkor­mányzat intézménye, a Hu­mán Szolgáltató Központ vi­teti helybe az ebédet. - Szociális étkeztetést 1100 személynek biztosí­tunk. Ha győznénk, akár öte­zer ebédet is szétoszthatnánk - mondja sajnálkozva Papp Istvánné, az önkormányzati intézmény vezetője. - Itthonról negyed 11-kor indulok, de fél 12-re már ha­za is érek. Közben sorban ál­lok az étteremben, aztán négy ebédet viszek házhoz, idős embereknek. Ha a gon­dozott kéri, hogy be is vásá­roljak, akkor kicsit később ebédelek. Mert én még fő­zök magamnak - ismerteti „munkarendjét" Ludányi Já­nosáé, aki maga is nyugdí­jas. Saját nyugdija kiegészí­téseként havonta és ételhor­dóként ezer forint „tisztelet­díjért", no meg a társaság és társalkodás kedvéért szál­lít ebédet, vasárnap kivételé­vel minden nap. A havi 13700 forintból él­degélő, rászorultnak minősü­lő kisnyugdíjasok ingyen kapják az ebédet, amit, ha kérik, a lakásukra visznek a tiszteletdíjas gondozók. De akinek például 18200 forint nyugdíjat hoz a postás, an­nak ki kell fizetnie az ebéd 20 százalékát. Kérelem, ala­csony jövedelem, egészség­ügyi és szociális rászorult­ság. Ez szükséges ahhoz, hogy valaki szociális étkezte­tésben részesülhessen. Mert enni: muszáj. Újszászi Ilona Tovább fut a bankrabló • Munkatársunktól A rendőrség eddig nem jutott előrébb a kedden Szegeden történt fegyveres rablás ügyében. A nyomo­zást nagy erőkkel folytat­ják, hogy megtalálják a Kiskundorozsmai Taka­rékszövetkezet Kossuth Lajos sugárúti fiókjának kasszáját megdézsmáló is­meretlen férfit. Az elköve­tő 150 ezer forintot zsák­mányolt. A megyei rendőr­főkapitányság vezetője 100 ezer forint jutalmat ajánlott fel a nyomraveze­tőnek, akinek a személyét titokban tartják. A rendőr­ség a következő telefon­számokon várja a bejelen­téseket: 477-577/14-34 il­letve 107. Zöld számon az inkonti­nenciáról • DM-információ A Magyarországon több százezer embert sújtó in­kontinencia, az önkéntelen vizelettartási zavar sokak számára tabu, s kevesen rendelkeznek információ­val a gyógyítás lehetőségé­ről. A betegek közül sokan nem is fordulnak orvoshoz tüneteikkel, mert szégyel­lik. Elsősorban az ő érde­kükben hozták létre az in­gyenesen hívható telefon­szolgáltatást, az Inkoline-t. Azoknak, akik a 06-80­630007-es számot tárcsáz­zák szakemberek magya­rázzák el, mit jelent ponto­san az inkontinencia, ho­gyan lehet kezelni, kihez fordulhatnak ezzel a prob­lémával? A hívásokat ked­den 16 és 18 óra, pénteken 9 és 13 óra, valamint szombaton 12 és 16 óra között váiják a szakembe­rek. Permeteznek • Munkatársunktól A Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. mától egészen augusztus 20-áig, az éjszakai órákban a bel­város fáit permetezi gesz­tenyeaknázó moly ellen. A növényvédő szer az egész­ségre nem ártalmas. A kiátkozott a vtv-ben • Munkatársunktól Román Sándort, A kiát­kozott című zenés törté­nelmi játék koreográfusát és Frankié Látót, a Szege­dixie '98 jazzgála szerep­lőjét láthatják a nézők a vtv ma este 22 órakor kez­dődő Fesztivál-terasz mű­sorában. Ezen kívül az adás beszámol a Dugonics térről induló Dixie lovas­kocsi-parádéról, valamint Fellegi Ádám fürdőudvar­beli zongoraestjéből is lát­hat részleteket a közön­ség. Kedves Olvasóink! Közérdekű észrevéte­leiket, problémáikat ezen a héten Nyilas Pé­ter újságíró munkatársunkkal oszthatják meg. Ügyeletes kollégánk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06-20-432-663­as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat keresű, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfel­vétel 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld (ingyenes) telefon­számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Onczay Csaba Kos­suth-dijas csellómüvész lép fel ma 20.30-kor a „Nyári esték a fürdőud­varban" előadássoro­zatban, Baranyai László zongorakíséretével. A szegedi származású elő­adóművész japán turné­járól visszaérkezve adott interjút lapunk­nak. 0 Milyen műsort hallhat a fürdőudvar közönsége? - A műsor első felében klasszikus műveket adunk elő: az első szám egy három tételes Haydn-divertimento, amely egy eredeti Haydn ba­riton trióból készült. Szép klasszikus zene, amelyben a cselló játssza a főszerepet. A másik klasszikus szám Beet­hoven híres A-dúr szonátája, amely viszont igazi cselló­zongora kamaraszonáta. A koncert második részében kilépünk a klasszikus térből és Kodály, Schubert és Kre­isler művei hangzanak el, ki­csit a nyári hangversenyek hangulatához igazodva, könnyedebb hangvételben. Kodály népdalfeldolgozás­fűzére, a Magyar rondó után Schubert, eredetileg ének­hangra Íródott Hét dalát játsszuk, saját átiratomban csellón és zongorán. Ez a csokor tartalmazza a két leg­népszerűbb Schubert-dalt, a Pisztrángot és a Röslein, rös­lein kezdetűt is. A hangver­seny végén, mintegy ráadás­ként, Kreisler Szerelmi öröm ;s Szerelmi bánat című pá­os darabját adjuk elő. 0 Mit gondol, ki lehet fe­jezni csellón az emberi hangot? - Éppen ez az amit meg­próbáltam. Régóta vágytam már Schubert-dalok átiratá­•a, sót hamarosan Brahms­lalokkal is megpróbálko­zom. Nagy rokonságot érzek jgyanis a cselló hangja és az ;mberi énekhang között. Azt mondják, a cselló a vonós íangszerek közül a legembe­-ibb hangú hangszer. Hálás Jolog tehát énekszerepet ját­szani vele, ugyanakkor pe­lig nagy feladat is, mint minden Schubert-mű előadá­sa. • 0 Ön szerint van-e ma az autentikus klasszikus ze­nei előadói stílus? - Manapság számos rányzat van, és mint minden előadó, én is igyekszem ha­ladni velük. A Beethoven­szonátát például, amely a ze­neszerző romantikus korsza­kában keletkezett, igazán ro­mantikusan, érzelmekkel tel­ten lehet játszani, manapság azonban olyan új zeneműki­adások vannak, amelyeket figyelembe véve mégis „kar­csúbban" próbáljuk a művet előadni. A mű összhatását azonban végső soron a kö­zönség jelenléte határozza meg. A közönség pedig első­sorban azt érzékeli az elő­adásból, hogy mennyire hat rá. Persze a zenehallgatók is haladnak az előadói irányza­tokkal, s így az autentikus előadásmód és a közönségíz­lés közel kerül egymáshoz. 0 Előadás közben érzé­keli, hogy a közönség mi­ként reagál a műre? - Természetesen. A na­pokban érkeztem vissza Ja­pánból, ahol hét koncertem volt és tapasztalhattam, hogy a japán közönség milyen mozdulatlan csendben és el­képesztő figyelemmel hall­gatja a zenét. Csend persze mindenütt lehet, de csend és csend között nagy különbség van. Az ember érzi azt a be­fogadó feszültséget, ami a közönség soraiból árad. Ez alkalmanként és országon­ként más és más lehet, de mindig nagy hatással van az előadóművészre. 0 Árulja el: soha nem szeretett volna hegedül­ni? - Mindig is csellózni akartam, de mindig is nagy hatással volt rám a hegedű. A nagy művészek kezében a magas fekvések éteri tiszta­sággal tudnak megszólalni. 0 Az ön temperamentu­mához milyen zene áll legközelebb? - Talán a romantikus ze­ne, de sokat és szívesen ját­szom barokkot is. Végső so­ron azonban a nagy szerző­ket, a legnemesebb zenét ér­zem magamhoz legközelebb, s ide a klasszikus szerzők is beletartoznak. Olyan ez, mint a színház: az ember mindent játszik. A különb­ség annyi, hogy egy színész egy este, egy szerzőtől, egy karaktert alakít, míg a zene­művész akár többet is, és előfordul, hogy e műveket évszázadok választják el egymástól. S. P. S.

Next

/
Thumbnails
Contents