Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-13 / 189. szám

6 UNIVERSITAS CSÜTÖRTÖK, 1998. AUG. 13 Rendezik Ady teret Még bekerítve. A tervek szerint meg kell szüntetni az egyetemi épülettömb bezártságát. (Fotó: Gyenes Kálmán) könyvespolc A megkerült Noé-bárka Módosítják a világbanki szerződést • Budapest (MTI) A tandíjak részleges eltör­lése nyomán bekövetkező be­vételcsökkenés miatt az okta­tási minisztérium októberben módosítja a felsőoktatás fej­lesztését célzó kölcsönszerző­dését a Világbankkal - jelen­tette be Pokorni Zoltán. Az oktatási tárca vezetője hang­súlyozta: a többoldalas doku­mentumnak mindössze egyet­len - a felsőoktatási intézmé­nyek finanszírozásáról szóló - pontját szükséges korrigál­ni. A módosításra szoruló ki­tétel jelenleg azt tartalmazza, hogy az egyetemeknek és fő­iskoláknak 2002-ig működési bevételeik 15-20 százalékát kell külső forrásból - tandíj­ból - fedezniük. Ez a hitel egyik feltétele. A tandíj rész­leges eltörlésével jelentős összegtől esnek el az intéz­mények, ezért más forrást kellett keresnie a tárcának. Pokorni Zoltán elmondta: a kieső tandíjbevétel pótlása ér­dekében adókedvezménnyel szeretnék arra ösztönözni a nagyvállalatokat, hogy kuta­tási és fejlesztési programjaik kidolgozásával az egyeteme­ket, főiskolákat bízzák meg, ezzel juttatva többletbevétel­hez a felsőoktatási intézmé­nyeket. Az 50 milliárd forin­tos világbanki hitelből jelen­tős támogatásra számíthatnak azok a felsőoktatási intézmé­nyek, amelyek magas szintű kutató-, oktatói bázist szeret­nének létrehozni. Roger Grawe, a Világbank regionális igaz­gatója elmondta: egyetért az oktatási tárca elképzeléseivel, és nem látja akadályát az ok­tóberi módosításnak. Houstoni együttműködés • Debrecen (MTI) Az egészségügyi oktatás és kutatás minőségi javulá­sát, valamint a betegellátás hatékonyságának javulását várja a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem (DOTE) és a houstoni orvostudomá­nyi központ az aláírt együtt­működési keretszerződéstől. A szerződést a DOTE ré­széről aláíró Udvardy Miklós és Fésűs László rektorhe­lyettesek kiemelték: a két in­tézmény oktatási és kutatási együttműködésén túl a DO­TE számára példaértékű az a szervezeti forma, amiben a houstoni egyetem működik. Az amerikai egyetem szer­vezeti felépítéséhez hasonló­an képzelik el ugyanis a Debreceni Egyetemi Szövet­séget. A DOTE szerződő partnere az orvosképzés te­rén is fontos szövetséges le­het, hiszen a magyar egyete­men tíz éve folyik angol nyelvű orvosképzés, és a medikusok között egyre több az USA-ból érkező hallgató. A két ország orvosképzési rendszere között jelentős el­térés van, ami miatt a ma­gyar diploma elfogadása to­vábbi amerikai vizsgákhoz van kötve, ebben pedig a te­xasi partner a DOTE jelen­tős bázisává válhat. A szer­ződés nem korlátozódik semmilyen tényszerű oktatá­si vagy kutatási témára, csak ezek kidolgozásának kereteit adja meg. A megállapodást az amerikai partner részéről kézjegyével ellátó Thomas F. Burks, a houstoni orvos­tudományi egyetem elnök­helyettese elmondta: a két intézmény között már az idén sor kerül az első diák­cserére. • A Elkészült az Ady tér és a volt Kossuth laktanya rendezési terve. A Sze­gedi Felsőoktatási Szö­vetség által megvalósí­tandó beruházásokra: az új könyvtárépületre vagy - a hivatalos elne­vezése szerint - hallga­tói információs központ­ra hamarosan kiírják a nemzetközi építészeti tervpályázatokat. A nyolcvanas években merült fel először az a kér­dés, hogy a szegedi felsőok­tatási intézmények megnö­vekedett helyigényét hol és hogyan lehet kielégíteni. A szakemberek bizonyos ideig foglalkoztak a volt szovjet laktanya területén létreho­zandó egyetemi campus gondolatával. Ám nyilván­valóvá vált, hogy a várostól és az abban működő oktatási létesítményektől térben elvá­lasztott egyetemi városrész csak teljes megvalósítása esetén lehet életképes. Ekko­ra beruházásra viszont az or­szág nem képes, ezért dön­tött az Universitas Egyesülés és az önkormányzat a belvá­rosi továbbfejlesztés mellett. A „Szegedi Universitas fej­lesztési programját" 1995­ben fogadták el a felsőokta­tási intézmények és a köz­gyűlés. A felsőoktatási in­tegrációkat támogató világ­banki kölcsön lehetőséget te­remt az Ady térre tervezett központi könyvtár, az ottani pályákat kiváltó Kossuth laktanya-béli új sportcent­rum, valamint diáklakások a megépítésére. Az első lépés mára megtörtént: elkészült a két terület részletes szabá­lyozási terve. A hallgatói in­formációs központra várha­tóan a jövő évben kiírják a ­világbank elvárásai és a be­ruházás nagysága miatt ­nemzetközi építészeti terv­pályázatot. - A Szegedi Felsőoktatá­si Szövetség (SZFSZ), mint költségviselő két szegedi és egy budapesti cégtől kért ajánlatot a rendezési terv el­készítésére. Közülük a buda­pestit választották, így a Mű­hely Rt.-t bíztuk meg a fel­adattal - tájékoztat Nóvák István városi főépítész. - A tervek elkészültek, szinte teljesen befejeződött a ható­sági és a szakmai egyeztetés. Az Ady tér több mint 2 hektáros területén helyezke­dik el a JATE egyik legna­gyobb, 16,5 ezer négyzetmé­ter hasznos alapterületű ok­tatási épülete, 1,4 hektár pe­dig sportolási célokat szol­gál. - Tekintettel arra, hogy a jelenlegi, Dugonics téri központi könyvtár épületé­ben kapna helyet az Univer­sitas kancelláriája, az Ady téren a tervek szerint egy új egyetemi információs köz­pont épülne fel - mondja Molnár Ferenc, a feladatot az egyetemek részéről koor­dináló főmérnök. - Az öt­szintes új épület a Szegedi Egyetem 17 ezer hallgatójá­nak - korszerű számítástech­nikai rendszerrel felszerelt, szabadpolcos könyvváloga­tásra is lehetőséget adó ­könyvtára lenne. A könyvtá­ri funkció mellett az épület helyet adna a földszinten és az első emeleten a zsibogó­térből megközelíthető és a könyvtártól külön is üzemel­tethető 700 fős előadóterem­nek, két százfős oktatóte­remnek, egy hetvenfős te­remnek és egy 140 fős klub­nak. A nagy előadóteremre azért van szükség, mert Sze­geden nincs olyan egyetemi helyiség, ahol több száz hall­gató egyszerre összegyűlhet­ne diplomaosztásra vagy év­nyitóra. A földszinten he­lyeznék el a folyóirat-olva­sót és az irodákat. A négy emeleti szintre szabadpolcos könyvtártermeket, kutató­szobákat és minden szinten egy-egy tömör polcos könyvraktárt terveztek. Ez a kialakítás ezer olvasó és 2 millió 770 ezer kötet elhe­lyezését biztosítja. Emellett 445 gépkocsi elhelyezésére kell lehetőséget teremteni az épületben. A rendezési terv meg­szüntetné az Ady tér jelenle­gi bezártságát, és megnyitná azt a Honvéd tér és a Petőfi sugárút irányába. Ezt úgy le­hetne megvalósítani, hogy az új épületegyüttest egy burkolt térrel összekötnék az Universitashoz kerülő Hon­véd téri épülettel. Erre a Vi­téz utcai ingatlanokon álló, avult állagú, kisméretű lakó­házak reális lehetőséget nyújtanak. Az összekötő té­ren nagyobb rendezvénye­ket, gyűléseket lehetne lebo­nyolítani. A tér fő megköze­lítési tengelye így a Dugo­nics tér - Honvéd tér útvonal költözik lenne. A könyvtár főbejára­tát a Honvéd téri volt lakta­nyaépület Vitéz utcai bejára­tával szemben javasolják. Az Ady térről így kiszo­ruló sportlétesítmények az SZFSZ tulajdonában levő Kossuth laktanyában kapnak majd helyet. Itt az alakuló téren az első ütemben két kosárlabdapályát, egy-egy röplabda, lábtenisz és három teniszpályát építenének. A laktanya étterméből és kony­hájából alakítanák ki a fit­ness, aerobic, szertornász és testépítő termeket, a raktára­kat, az őrség épületében he­lyeznék el a tanári testületet, a gyengélkedőből pedig öl­tözőket és mosdókat alakíta­nának ki. Felújítják a régi tornacsarnokot is. A terüle­ten diáklakások építésére is lehetőség nyílik. Nóvák István főépítész el­mondta, hogy a most elké­szült rendezési tervek a be­építés lehetőségeit, kereteit fogalmazzák meg. Nem kí­vántak korlátokat szabni a majdani tervezőknek, mind­össze azt határozzák meg számunkra, amit városépíté­szeti szempontból fontos fi­gyelembe venniük. Például: milyen, a már meglévőkhöz illeszkedő terekben, utcák­ban gondolkodjanak az Ady téren, mit kellene megtarta­niuk a jelenlegi növényállo­mányból, hogyan simuljanak a laktanyába tervezett új épületek a környék kisvárosi karakterébe. A részleteket il­letően az építész lényegében szabad kezet kap. Keczer Gabriella Amikor 1901-ben az új évszázad legelső nagy szenzáciájaként Sir Harry Johnstone, Uganda brit kormány­zója felfedezett egy ad­dig ismeretlen zsiráfsze­rű állatot, a természet­tudósoknak meg kellett változtatniuk azt a véle­ményüket, hogy a XX. század hajnalán min­den nagyobb testű élő­lényt megismertek már. Az okapi szenzációja ­mely annak idején a világ­sajtó címoldalán szerepelt ­alapjaiban rázta meg a fran­cia Cuvier báró elavult hi­tét, s ezt a tanulságot igyek­szik a tudományos közvéle­mény emlékezetébe idézni magyarul nemrég megjelent Noé elveszett bárkája című könyvében dr. Kari Shuker angol zoológus. Kari Shuker egy különös tudományág, a kriptozooló­gia elismert szakértője, aki ellentmondásos állatok vizs: gálatával, új és ismét előke­rült fajok történetével fpg­lalkozik, és természetesen úgy tartja, hogy a mai tudo­mánynak sem szabad elbi­zakodottnak lennie. Az ok­apit ugyanis olyan további újonnan felfedezett állatok követték, mint a négy méter hosszúságot is elérő komo­dói sárkánygyík, az addig helyi legendának tartott ki­rálygepárd, vagy a közel egy évszázad után 1948-ban ismét előkerült tahake nevű papagájféle. Ez utóbbi elő­kerülése a híres angol írót, Gerald Durrellt is megihlet­te, regényt alkotott belőle, mely Hahagáj címmel jelent meg magyarul. Shuker dok­tor könyvéhez, mely a Har­per Collinsnál jelent meg, éppen Gerald Durrell írt el­őszót, a maga részéről szin­tén utalva Cuvier egykori elbizakodott kijelentésére. A Noé elveszett bárkája meglehetős feltűnést keltett öt évvel ezelőtti megjelené­se idején. Nemcsak azért, mert végtelenül érdekes és tárgyszerű könyv, hanem • Munkatársunktól Dr. Telegdy Gyula akadémikust, a SZOTE oktatási rektorhelyette­sét a Rektori Konferen­cia képviseletében a Fel­sőoktatási Tudományos Tanács tagjává válasz­tották. Dr. Csanády Miklós tan­székvezető egyetemi tanárt a Magyar Kardiológus Tár­saság elnökévé választot­ták. Dr. Dobozy Attila rektor, tanszékvezető egyetemi ta­nár az Osztrák Dermatoló­giai Társaság tiszteletbeli tagja lett. A Német-Ma­gyar Dermatológiai Társa­ság dr. Kemény Lajos egye­temi docenst (Bőrgyógyá­szati Klinika) választotta elnökévé. A Lengyel Orvosi Aka­démia jubileumi ülésén tiszteletbeli tagjává válasz­totta dr. Fráter Loránd egyetemi tanárt, aki egyben mert az emberi tudásvágyr apellál, amely számára nin csenek visszavonhatatlanu kijelenthető természeti axió mák. Ahogy a királygepári és a fehér orrszarvú meséje is sokáig megmosolyogtál a tudományos kutatók (ho lott utóbbiról a vadászó Te leki Sámuel gróf már a 1890-es években hírt adott) vagy ahogy a 64 millió éve „kihalás" után feltámad bojtosúszójú hal létébő 1938-tól ismét valóság letl dr. Shuker nem hajiandi behódolni a tudományo gúnyolódásnak, ha a dél floridai mocsarakról, az iz landi mély tavakról, a skó ciai rejtélyes macskákró van szó. Számára nincs ter mészetrajzi lehetetlenség tehát a babiloni Istar-kapi életben maradt dinoszau rusznak gondolt sárkányái lata éppúgy előkerülhet ahogyan az az Isten hát: mögötti kis indonéz sziget Komodo hüllőivel megtör tént. A könyv alcíme egyéb ként: A XX. század új és új ra felfedezett állatai, t szerző hat fejezetre osztja ; rejtélyes állatok megtalálá sának és leírásának történe tét, az emlősök, a madarak a kétéltűek és hüllők, a ha lak és a gerinctelenek utái külön fejezetet kapott : „lapzárta utáni hírek", vagy is a jövő, melyről néhán; esetben sejteni lehet, hog; meglepetést tartogat a kuta tők számára. Dr. Shuker ez zel kapcsolatban megjegyzi hogy „egy bölcs tudós so sem azzal foglalkozik, hog; mennyit tud, hanem azt tart ja szem előtt, hogy mennyi kell még tanulnia". A természet titkait szere tő olvasó számára nag; öröm hogy ez az érdekfe szító könyv elfogadhat! áron magyarul is napvilága látott. (Dr. Kari Shuker: No, elveszett bárkája - A XX század új és újra felfedezel állatai; Alexandra Könyvki adó). Panek Józsa az Albert Schweitze Aranyérem kitüntetésben i részesült. Prágában tartotta kong resszusát az European Soci ety of Contraception. A tát saság közgyűlése tisztújítás hajtott végre, és dr. Bártfc György, a Szülészeti és Nó gyógyászati Klinika docens a társaság vezetőségébe ke rült. Dr. Mayer Péter kliniks tanársegéd augusztus 1-jétc a hódmezővásárhelyi Erzsé bet Kórház-rendelőintéze Neurológiai Osztályán veze tői megbízást kapott. Dr. Balás-Piri Lajos, SZOTE egyetemi magánta nára, az MTA Központi Ké miai Kutató Intézetének tu dományos tanácsadója nyol hónapos sikeres japán kutat programja befejeztével stockholmi Karolinsk Egyetemre nyert hét hóna pos meghívást, mint a Wei ner-Greens Alapítvány prc fesszora. Főiskolai integráció Nyíregyházán Tanárképző és mezőgazdász • Nyíregyháza (MTI) Többkarú integrált főis­kolát hoznak létre az ez­redfordulóra Nyíregyhá­zán. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara már ko­rábban elfogadott egy olyan közös integrációs és fejlesztési tervet, amelynek keretében a két intézmény Nyíregyhá­zi Főiskola néven egyesül. A felkészülésre a két fő­igazgató, Balogh Árpád és Nagy Kálmán együttműködé­si megállapodást kötött a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzattal. A térség igényeinek megfelelően az egységes főiskolában bölcsé­szettudományi és művelődési, természettudományi, műszaki és agrártudományi, valamint gazdaság- és társadalomtudo­mányi karokat hoznak létre. Az integráció lehetővé teszi, hogy a megyében továbbta­nulni szándékozó fiatalok két­harmadát fogadják: a mai öte­zer hallgatóval szemben 2000 után már több mint tizen­egyezren tanulhatnak az in­tézményben, ezen belül a nap­pali képzésben résztvevők száma másfélszeresére emel­kedik. A terv szerint - a mun­kaerőpiaci kereslethez iga­zodva - a mostaninál keve­sebb tanárt képeznek, viszont a gazdálkodási szakokra több fiatalt vesznek fel; növelik a rövid képzési idejű szakok számát, ezzel szemben né­hány szakon megszervezik az egyetemi szintű képzést. A megyei önkormányzat az együttműködési megál­lapodásban vállalta, hogy igyekszik minél több általa fenntartott iskolát alkalmassá tenni a gyakorló oktatás célja­ira. Segíti továbbá a főiskola tangazdaságainak fejlesztését, valamint ösztöndíj alapításá­val és adományozásával lehe­tővé teszi, hogy a megyéből a tehetséges, de szegény sorsú fiatalok is a főiskola hallgatói legyenek. Az új, integrált Nyíregyházi Főiskola mind a megyében, mind tágabb kör­nyezetében (beleértve az uk­rán és román határon túli terü­leteket is) vezető szerepet kí­ván betölteni a kulturális, tu­dományos életben. Célja, hogy az Európai Unió köve­telményeinek megfelelve a maga eszközeivel hozzájárul­jon a kelet-magyarországi tér­ség lemaradásának csökkenté­séhez. Hírek a SZOTE-rál

Next

/
Thumbnails
Contents