Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-10 / 186. szám

HÉTFŐ, 1998. AUG. 10. BELFÖLD 3 i: röviden Betakarították a búzát • Budapest (MTI) A hét végén gyakorlatilag országosan befejeződött a búza betakarítása - közölték a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumban. Ha­zánkban az idén 1 millió 180 ezer hektárról vágták le a ke­nyérnek valót. A termés az előzetes becslés szerint 5 mil­lió tonna lesz. Ez azt jelenti, hogy a búza hektáronkénti ho­zama átlagosan 4,2 tonnára te­hető. Eddig az állam, mintegy 75 ezer tonna búzát vásárolt fel a gazdáktól. Kínaiak kongresszusa • Budapest (MTI) Húsz ország mintegy 600 meghívottja részvételével meg­kezdődött az Európai Kínaiak Szervezetei Szövetségének 6. kongresszusa szombaton, Bu­dapesten. A háromnapos kon­ferenciát, amelyet Göncz Ár­pád köztársasági elnök levél­ben köszöntött, első alkalom­mal rendezik meg Budapesten, a Magyarországi Kínaiak Egyesületének szervezésében. A kongresszus a tervek szerint békekiáltványt és levelet fogal­maz meg Kofi Annán ENSZ­főtitkár részére, valamint felhí­vást intéz az indonéz kormány­hoz az ott élő kínaiak problé­máinak megoldása érdekében. Jót tesz a meleg • Nyíregyháza (MTI) A száraz meleg naponta 3­400 hektárral szikkasztja a bel­vízzel elöntött területek nagy­ságát, így 2000 hektár alá csök­kent a vízzel borított földek te­rülete Szabolcsban. Szombaton Kisvárda körzetében megszün­tették a másodfokú belvízi ké­szültséget, a következő napok­ban a másik két öblözetben is várható, hogy nem kell éjjel­nappal szivattyúzni a csator­nákból a vizet. A szivattyúk még most is naponta több mint 700 ezer köbméter vizet emel­nek át a csatornákból. Nagytábor Patakon • Sárospatak (MTI) A Sárospatak melletti Háro­mashalomnát vasárnap ünnep­élyes zászlófelvonással meg­nyílt a Magyarország Felfede­zői Szövetség egy héten át tartó nagytábora. A táborban, vala­mint az 1848/49-es magyar for­radalom és szabadságharc zempléni történelmi emlékhe­lyein a határokon túli magyar gyermekszövetségek másfél száz tagját várja igen gazdag program. A táborlakók történel­mi játékokkal tarkított felfedező utakon ismerik meg Patak neve­zetességeit, nagytúrát rendez­nek a távoli Tengerszemhez. Fegyveres rablás • Eger (MTI) Egy ismeretlen bűnöző öt­millió forintot zsákmányolt fegyveres rablás révén szom­baton hajnalban Egerben. A tettes egy fegyvernek látszó tárggyal rátámadt a megye­székhely belvárosában a Labi­rintus üzletház éjszakai szolgá­latot teljesítő biztonsági őrére. A férfit bántalmazta, majd arra kényszerítette, hogy nyissa ki az épületben található utazási irodát. A helyiség átkutatása során megtalálta a cég páncél­szekrényének a kulcsát, amely­ből ötmillió forint készpénzt vett el, majd ismeretlen helyre távozott. • Emberrablás, autós üldözés Lövöldöztek a Váci úton A külső Váci úton összeütközött egy rendőrautó és egy elrabolt férfival menekülő személygépkocsi. (MTI Telefotó) • Budapest (MTI) Autós üldözés közben szombat délelőtt Buda­pesten, a XIII. kerületi külső Váci úton összeüt­között egy rendórautó és egy elrabolt férfival menekülő személygép­kocsi. A rendőrök az egyik futva menekülő bűnözőre rálőttek, a másikat a helyszínen el­fogták. A súlyos, életve­szélyes sérüléseket szen­vedett férfit az ügyeletes kórházba szállították. A két emberrabló a Sza­bolcs utcában tuszkolta áldo­zatát egy Audi tfpusú személy­gépkocsiba, majd nagy sebes­séggel elhajtott. Két rendőrau­tó vette üldözőbe az Audit, amely a külső Váci úti lakta­nya közelében egy kanyarban kisodródott, az egyik rendőr­autóval ütközött, majd a sza­lagkorlátnak vágódott, végül a menetirány szerinti jobb olda­lon az árokba rohant. Az egyik elkövetőt a rendőrök a helyszí­nen elfogták és előállították. Társát, aki futva menekült a Duna felé, a rendőrjárőr fi­gyelmeztető lövéssel próbálta megállásra bírni. Mikor ez nem járt eredménnyel, újabb lövést adott le, ami súlyosan megsebesítette az emberrablót. Az elhurcolt személy az emberrablók bántalmazása mi­att könnyű fejsérülést szenve­dett. A lövöldözés súlyos sebe­sültje B. Cs. 23 éves férfi, akit többször elítéltek már lopásért, illetve erőszakos bűncselek­ményekért. A mostani bűncse­lekmény előzményeihez tarto­zik, hogy a szintén büntetett előéletű 32 éves sértett tettle­gességig fajuló konfliktusba keveredett korábban az egyik, férfival azok közül, akik őt ezért bosszúból bántalmazták szombaton. A három budapes­ti lakos már ezt megelőzően is ismerte egymást. A két férfi szombaton, mielőtt az autóba kényszerítette volna, megverte a sértetett, aki orrcsonttörést szenvedett. A meglőtt bűnöző társa Sz. J., 28 éves büntetlen előéletű férfi volt. A két és fél órás műtét után is életveszélyes állapotban van egyébként a meglőtt ember­rabló - közölte az Országos Traumatológiai Intézet ügyele­tes orvosa. Az ágyéki csigo­lyák mellett behatoló golyó szétroncsolta a beleket, a húgycsövet, majd a hasfalban megállt. Az elkövető a kórház­ba szállítás során eszméleténél volt, beszélni is tudott. A Fiumei úti kórházban a műtét során kioperálták a lö­vedéket, ellátták sérüléseket, majd rendőri őrizet alatt az in­tenzív osztályra szállították a férfit. A beteg állapota az eset­leges fertőzés illetve szövőd­mények miatt bármikor válsá­gosra fordulhat - közölte az intézet ügyeletes orvosa. A rendőri intézkedés körül­ményeiről szólva a BRFK saj­tóügyeletese elmondta: az el­követőket állampolgári beje­lentés alapján vették üldözőbe a bevetésirányítási központ, valamint a negyedik kerületi kapitányság rendőrei. Az el­hurcolt férfi fejsebét az Árpád Kórházban látták el, majd a rendőrség megkezdte az ő ki­hallgatását is. A BRFK sajtó­ügyeletese szerint a két elkö­vető cselekményeinek vizsgá­lata során felmerülhet többek között a személyi szabadság korlátozásának, a testi sértés­nek, a közúti veszélyeztetés­nek és a közúti közlekedési baleset okozásának alapos gyanúja is. A rendőri fegyver­használat szakszerűségét és jo­gosságát pedig a járőr parancs­noka, illetve a Fővárosi Főü­gyészség Nyomozó Hivatala • Zalaegerszeg (MTI) Az ország jelenlegi ve­zetése kisebb módosítá­sokkal az MSZP-SZDSZ­kormány elképzeléseit váltja valóra, amikor a Postabank rendbe tételé­ről dönt, ugyanis már az elözö kormány is úgy vélte, hogy a pénzintézet stabilitásának megren­dülése az egész hazai bankrendszert veszélybe sodorná - mondta szom­bati zalaegerszegi sajtó­tájékoztatóján Horn Gyula. Horn Gyula a Postabankról Az MSZP elnöke a párt megyei választmányának ülésén vett részt, ahol a kül­döttek a helyhatósági vá­lasztásokra készülve össze­állították a megyei listákat. Horn Gyula a sajtótájé­koztatón a Postabankkal kapcsolatos kérdésekre vá­laszolva elmondta: az előző kormány e pénzintézetet érintő határozatai nem poli­tikai, hanem szakmai dönté­sek voltak. Ezekben nem játszhatott szerepet Horn Gyula és Princz Gábor kap­csolata, hiszen a pártelnök semmilyen személyes vi­szonyt nem alakított ki a bank leköszönt vezetőjével - hangzott el. Az sem igaz - cáfolta a sajtóértesüléseket Horn Gyula -, hogy megakadá­lyozta volna Medgyessy Péter kezdeményezését Princz Gábor menesztésére, hiszen erre többségi állami tulajdon híján lehetősége sem lett volna a kormány­zatnak. Horn végül hangsúlyozta: az általa vezetett kabinet és a bank összefonódására rá­cáfol az is, hogy az ország­gyűlési választások előtt a Postabank médiabirodalmá­nak lapjai kifejezetten az MSZP ellen agitáltak. • Alkotmánybírósági indítvány Az ombudsmcmok visszavonták • Budapest (MTI) Az ombudsmanok a közelmúltban visszavon­ták az Alkotmánybíró­sághoz mintegy két éve benyújtott indítványukat, amelyben azzal kapcso­latban kértek jogértelme­zést, hogy az országgyű­lési biztosok vizsgálhat­ják-e az ügyészség tevé­kenységét. Az ügy előadó bírója, Só­lyom László, az Alkotmánybí­róság elnöke már kidolgozta a határozattervezetet, ami azon­ban az indítvány visszavonása miatt okafogyottá vált. Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosá­nak helyettese, Majtényi László adatvédelmi biztos és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman egyelőre nem kí­vánt felvilágosítást adni arról, hogy mi indokolta az om­budsmanok közös indítványá­nak visszavonását. Közölték: csak a jövő hét elején hozzák majd nyilvánosságra állás­pontjukat, amikorra Gönczöl Katalin, az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosa ha­zatér külföldi útjáról. Gönczöl Katalin az 1996 novemberében Budapesten rendezett nemzetközi om­budsman-találkozón azon vé­leményének adott hangot, hogy Kelet-Közép-Európában hatásköri probléma áll fenn az ombudsmanok és a kormá­nyoktól független ügyészsé­gek viszonyában. A konferen­cián elhangzottak alapjáig úgy vélte: mivel eljárása során a vádhatóság megsérthet állam­polgári jogokat, az ügyészség tevékenysége is vizsgálható az ombudsman által. A múlt év végén Gönczöl Katalin úgy nyilatkozott, hogy - a hatásköri bizonyta­lanságok ellenére - hazánk­ban a két intézmény együtt­működése korrekt, sőt jónak mondható. Jelezte, hogy a kialakult gyakorlat szerint az ombudsman nem intéz ajánlást az ügyészséghez, hiszen nem egyértelmű, van-e erre jogosítványa, ugyanakkor megkapja a kért iratokat, információkat az ügyészségtől. Szakértők nem zárják ki, hogy az ombudsmanok azért vonták vissza indítványukat, mert a jelenlegi kormány sze­retné elérni az ügyészség al­kotmányjogi státusának meg­változtatását, és ez automati­kusan megoldaná a hatásköri problémát. Ennek ellentmon­dani látszik azonban az, hogy az ügyészség kormány alá rendeléséhez a parlament két­harmadának jóváhagyására lenne szükség, ám a mandátu­mok több mint egyharmadá­val rendelkező MSZP nem ért egyet a kabinet elképzelésé­vel. múlt időben 4 vígszínházi csata C satákban és háborúkban múlnak a hetek. Koszovóban az albán kisebbség csatázik alapvető emberi jogaiért. Ellenük - az ősi birodalmi szabályzat szerint - bevetik az ugyancsak jogfosztott magyar kisebbség fiait is. Ellentét­ben a korábbi, hosszú, hosszú magyar állami gyakorlattal, a budapesti Külügyminisztérium most tiltakozik a szerbiai magyar fiatalok behívása ellen. Az érintett helyeken, és „globális partnereiknél" a budapesti tiltakozás ultranacio­nalizmusnak minősül, de ehhez már hozzászokhattunk, hisz alig tíz éve még az is nacionalizmusnak számított pél­dául bukaresti politikai csúcskörökben, ha egy magyar vi­szonylag rendszeresen levegőt akart venni. A koszovói harcokban arról a belgrádi cinizmusról is szó van, hogy a kisebbségi problémák úgyis megoldódnak, ha a kisebbsé­geket kivéreztetik az egymás elleni csatákban. Hiszen ha nincs kisebbség, nincs vele probléma. A búzacsata is tart, nem is egy, hanem mindjárt három országban. Lengyelországban és Romániában a magyar­országi búza ellen csatáznak a kenyérgazdák, itthon pedig a búza és a búzatermelők gazdasági bizlonsága a tét, ma­gasabb felvásárlási árért küzdenek a termelők a Viharsa­rokban. Akik háborút csak a tévében látnak, s a kenyeret nem termelik, hanem a boltban veszik, azok a maguk kis hőcsatáját vívják hetek óta. A szocialisták árnyékkor­mányba vágynak, a közember meg döbbenten néz a képer­nyőre, látva, hogy milyen kíméletlen háborút folytat a ter­rorizmus - ki tudja, milyen politikai célok érdekében? A kenyai és tanzániai amerikai követségek ellen elkövetett brutális merénylet még azokban is ellenérzést vált ki, akik különben ellenszenvvel figyelik az ugyancsak erőszakos és kíméletlen amerikai nyomulást a szegény, kiszolgáltatott térségekben, amilyen például Afrika, vagy épp Közép- és Kelet-Európa. A kínai és dél-koreai Ottó tájfun már csak a természeti aláfestést adja ehhez a borzalmas filmhez. Ottohoz képest a horvátországi erdőtűz tényleg turisztikai ügynek látszik csupán, pedig nem az. A feltörekvő, s hozzánk hasonlóan egyáltalán nem gazdag Horvátországnak gazdaságilag is nagyon rosszul jönnek az erdőtüzek: Dalmácia kopár szik­lákban sokkal dúsabb, mint erdőkben. Hogy a csapások skálája változatosabb legyen, földrengés is volt a közel­múltban, aztán meg bányaomlás. Áldozatai, a lassingi bá­nyamentők még mindig a föld alatt vannak, élve vagy hal­va, ki tudja. f-t hatalmas történelmi-természeti kulissza előtt szinte S-j üde bohózatnak látszik a Postamaci távozása a Pos­tabankból. A vígszínházt nagy finálén Princz Gábor le­mondott elnök-vezérigazgató már meg se jelent, mégis ró­la szólt minden; illetve a Postabank tavalyi 13 milliárdos veszteségéről, meg arról a talán 100 milliárdnál is na­gyobb hiányról, amely Princz Gábor uralkodásának idején szaporodott fái a széfekben. A nagy csöndből, amelyet Princz Gábor bocsát ki magából a médiumokban, úgy lát­szik, hogy távozását már mindenki várta, őt magát kivéve. Hisz Princz Gábor nagy harcos, és sármos szerencselovag - ez utóbbit francia eredetű szóval, szoktuk ugye fezőrnek is mondani. Kellemes, diszkrét és potens partnerre talált benne az MDF, az MSZP, Princz Gábor bőkezűen pénzelt volt kommunistákat és újdonsült keresztényeket, neofita nemzetieket, és euro-atlanti szörfnadrágba átöltözött, el­szánt internacionalista manőverezőket. Most vége. A rendszerváltás befejeződött, hajtogatják már néhány éve a közéleti szövegelők, arról azonban hallgatnak, hogy az igazán nagy rendszerekhez se az Antall-Boross-, se a Horn-kormány nem mert, nem akart hozzányúlni. Abban az értelemben, hogy egy olyan hatalmas szervezetet, mint amilyen a társadalombiztosítás, átformál a kormány, vagy egy olyan, mindenkit lekötelező Menő Manót is meneszte­nek, amilyen Princz - a rendszerváltás csak most kezdő­dik. El tudom képzelni a percet, amikor Princzet, valószínű­leg váratlanul, berendelték, és közölték vele: „Gáborkám, az volna a legjobb, tudod, ha szépen lemondanál." Egy ér­tetlen, és meghökkentett embernek néhány másodpercre rettenetes túlsúlya tud lenni. Princz alatt behorpad a bőr­fotel, az alatta lévő emeleten a titkárnő rémülten nézi a plafont, mi történt, miért hajladozik a födém? „Hát a Princznek mondanak föl" - súgja oda a másik titkárnő. ,Ja, az más." És akkor odafönt megszólalt Princz is, és talán valami ilyesmit mondhat: „Akkor, tehát, ha nem leszek elnök­vezérigazgató, hanem lemondok a vezérigazgatói posztom­ról, nem maradhatnék az igazgató tanács elnöke?!" D e ha már egyszer el van döntve, hogy menni kell, ak­kor nincs mese. Akkor hiába a nagy ötletelés, cso­magolni, dobozolni kell, Princz ajánlatára a válasz nem lehetett más: „Gáborkám, nem leszel az igazgató tanács elnöke. Kizárt." Princz Gábor, a törvények fölötti magyar, nyilván nem hajlandó megérteni, hogy most tényleg befe­jeződött az 6 postabanki ívelése. Eszébe juthat egy újabb lehetőség: „És a felügyelő bizottság? Akkor ha nem leszek se elnök-vezérigazgató, se vezérigazgató, se az igazgató ta­nács elnöke, hát akkor én leszek a felügyelő bizottság el­nöke. Nem?" „Nem. Gábor, a felügyelő bizottságnak sem leszel az elnöke." És ekkor - igen; egy kis eltűnés után Princz és társai megírták lemondásukat, majd pompa és külsőségek nélkül lement a Vígszínházban a Postabank közgyűlése. De mi lesz a folytatás? Persze, nemcsak a Pos­tabankban... I^'UJL

Next

/
Thumbnails
Contents