Délmagyarország, 1998. augusztus (88. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-10 / 186. szám

10 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 1998. AUG. 6. MA A FEHÉR GYÚRÚ Köz­hasznú Egyesület bűncselek­mény sértettjeinek ingyenes jogi tanácsot és felvilágosí­tást ad 10-től 12 óráig az Eszperantó utca 3-5. szám alatti irodaházban. AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13­tól 18 óráig polgári katonai szolgálattal kapcsolatos ta­nácsadás és diákjogi ta­nácsadás; 15.30-tól 18 óráig diáksajtó-műhely. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16 órától agykontrollklub. HOLNAP KISMAMAKLUB a Vér­tó u. 3. szám alatt: 10 órától kötetlen beszélgetés, ta­nácsadás. VÁROSNÉZÉS nyitott panorámabuszon, idegen­vezetővel a Klauzál tér­ről, naponta 10 és 18 óra kö­zött. *** SZEGEDI Vr VAKÁCIÓ Kedden: 10 órától is­merkedés az állatokkal a Vadasparkban. Auschwitzi keresztek • Varsó (MTI) Három újabb keresztet ál­lítottak fel szombaton az egy­kori auschwitzi haláltáborhoz tartozó kőbányában, ahol 1941-ben a hitleristák len­gyel politikai foglyokat vé­geztek ki. Az első kereszt, amelyet az auschwitzi halál­tábor területén 1988-ban állí­tottak fel, annál az oltárnál állt, amelynél II. János Pál pápa 1979. évi lengyelorszá­gi látogatásakor tartott szent­misét. A kereszt eltávolítását kü­lönböző zsidó szervezetek, a héten pedig maga az izraeli kormány nyilatkozatban kér­te, mivel szerintük sérti a hely szellemét, ahol több millió zsidót gyilkoltak meg a második világháború ide­jén. Pénteken a lengyel kül­ügyminisztériumba kérették Izrael varsói nagykövetét, hogy ismertessék vele a len­gyel kormány álláspontját. Jerzy Buzek kormányfő pénteken közölte: a „pápai" kereszt sorsáról csakis az ér­sekség dönthet, a kormány feladata a telek jogi helyzeté­nek tisztázása. Józef Glemp bíboros, lengyel prímás egy nappal korábban úgy foglalt állást, hogy a keresztnek a helyén kell maradnia. • 75 éve A közúti híd villamosforgalma Amikor Újszeged fel­szabadult a szerb meg­szállás alól, a közönség körében mind erősebbé vált az a kívánság, hogy a villamosközlekedést is ál­lítsák helyre a hídon ke­resztül. A kívánságot a ta­nács is magáévá tette és felhívta a vállalat igazga­tóságát, hogy a francia megszállás alatt felszedett síneket rakassa vissza a hídra és indítsa meg a vil­• 50 éve lamos közlekedést. A vil­lamos azonban még a mai napig sem indult meg, pe­dig már eltelt vagy két esztendő. A vállalat a Vas­úti és Hajózási Főfel­ügyelőséghez fordult és kérte a híd szakértői meg­vizsgálását. A vizsgálat eredménye, hogy immár minden akadály eltűnt a villamos közlekedés me­gindulásának útjából. (1923) Kisiparos nagygyűlés A szegedi kisiparos nagygyűlésen a KIDSZ or­szágos főtitkára több fon­tos bejelentést tett. Hang­súlyozta, hogy a munka­versenyek és a kedvező külkereskedelmi szerződé­sek tovább javítják a kis­ipar nyersanyag-ellátását. A hároméves terv kereté­ben januártól havi kétmil­lió, hitelt kap a kisipar. Szükséges, hogy a kisipa­rosság minél előbb felis­merje a szövetkezet je­lentőségét. A kisiparos te­hát, ha szövetkezetbe töm­örül, saját jobb megélheté­sét segíti elő. (1948) • 25 éve A közös raktár alapköve A mostani, a negyedik ötéves tervben sikerült végre megteremteni a kö­zös raktárberuházás me­gindításának feltételeit. Öt nagykereskedelmi vállalat közös vállalkozá­sában épülő közös rak­tár nem csak a megyének és Szegednek fontos, ha­nem az országnak is. A beruházás elősegíti a párt és a kormány életszínvo­nal-politikájának megva­lósítását. Hiszen lehetővé válik a kínálat, az áruvá­laszték javítása úgy, aho­gyan a kereslet megkí­vánja. (1973) Mézvásár • Jászberény (MTI) Magyaroszágon jelenleg csaknem 16 ezer ember fog­lalkozik méhészettel, ami eu­rópai mércével mérve a la­kosságnak kis hányada - kö­zölte szombaton a Jászbe­rényben megrendezett XI. nemzetközi mézvásár és mé­hésztalálkozó sajtótájékozta­tóján Sajermann Géza, a Ma­gyar Méhészék Egyesületé­nek elnöke. A magyar méhé­szet jelenleg a mezőgazdasá­gi ágazatok közül a legked­vezőbb helyzetben van ­hangzott el a sajtótájékozta­tón. A megtermelt méz mint­egy 80 százalékát exportáljuk az Európai Unióba. • Aratóünnep Domaszéken Marhagulyás, áriás bográcsban „Jöhet a pirospaprikái" Csiszár István mesterszakács és segítői a 22 hektós kondér mellett. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az idei búza betakarí­tásának ünnepén az új kenyeret is megszentel­ték Domaszéken. A falu közösségének összefo­gását példázó ünnepen óriásbográcsban főtt a marhagulyás, a vállal­kozó kedvű vendégek sörivásban és kötélhú­zásban mérték össze erejüket, a legbátrab­bak motoros sárkányon röpülhették körbe a ha­tárt. Zeneszóra ébredtek szom­baton reggel a domaszékiek: a falu aratóünnepére hívott mindenkit a pezsdltő muzsi­ka. Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az életet adó búza betakarí­tásának ünnepét: a helybéli­ek szándéka szerint ezután minden évben hasonló mó­don köszöntik az új kenye­ret. Mire a falubeliek, meg a szomszédos településekről érkező vendégek helyet fog­laltak sátorponyva hűvösé­ben sorakozó asztalok mel­lett, az étterem mögött fölál­lított óriás bográcsban már javában főtt az ebédre szánt marhagulyás. A huszonkét ezer hektoliteres kondért kü­lön erre az alkalomra készí­tette el saját műhelyében Börcsök Lajos vállalkozó, aki a Domaszéki Vállalko­zók Baráti Körének tagja­ként vezető szerepet játszott az ünnepség megszervezésé­ben is. Börcsök Lajos ér­deklődésünkre elmondta, az aratóünnepet közösségte­remtő szándékkal hívták életre. Abban bíznak, hogy a búza betakarításának ünnepe hagyománnyá válik Doma­széken, s a gyarapodást hozó változások jelképe lesz. Az ünnepség bevezetője­ként, mórahalmi mazsorettek kecses táncában gyönyör­ködhettek az érdeklődők. Toronykőy Mártának, a jeles nap háziasszonyának beve­zetője után Lackó Ferenc plébános megáldotta az idei kenyeret. Emlékeztetett az öt árpakenyér csodájára, s azt kívánta, hogy az új búzából sütött kenyér hasonlóképpen adjon erőt az embereknek. Dobó Szilveszter ünnepi megnyitójában fontos társa­dalmi eseménynek nevezte az aratást, a „kenyér betaka­rítását". Mint mondta, a ha­gyomány nagyon beszéde­sen „élet"-nek nevezi a ke­nyéradó búzát. Balogh László, a terület országgyűlési kép­viselője azzal biztatta a do­maszékieket és a környékbe­lieket, hogy az űj parlamenti ciklusban több pénz érkezik majd a térségbe, mint az előző négy évben. Nógrádi Zoltán mórhalmi polgármester a homokháti kistérség önkormányzatai­nak szövetsége nevében szólt. A homoki emberek ki­tartásáról, szorgalmáról, munkabírásáról és akaratáról beszélt - valamint arról, hogy itt minden nemzedék abban a reményben küszkö­dik, hogy az utánuk jövő ge­neráció már jobb körülmé­nyek között élhet majd. „A hasonló sorsú és helyzetű homokháti települések együtt elrendezhetik közös ügyeiket, és segíthetik egy­mást" - mondta Nógrádi Zoltán, aki szerint az arató­ünnep megszervezése példát mutat a település alkotó erőinek együttműködésére. Börcsök Lajos a doma­széki vállalkozók nevében elmondta, hogy az ünnepna­pon gyűjtött adományokkal az óvoda és az általános is­kola támogatására létreho­zott alapítvány működését segítik. Amikor a templomharang elütötte a delet, az egy­begyűltek orrát már igencsak csiklandozták a hatalmas bogrács felől lengedező illa­tok. Csiszár István mester­szakács nem rejtette véka alá az irdatlan mennyiségű mar­hagulyás receptjét. Tehát: végy két marhát (4,5 mázsa húst), három mázsa tisztított krumplit, negyven-ötven kiló répát és gyökeret, fél mázsa vöröshagymát, 30 ki­logramm zsírt és úgy 15 kiló pirospaprikát - az egészet öntsd egy óriási kondérba, rakd körül izzó hasábfákkal, mert úgy nem ég oda a ro­tyogó bográcsos. Á domaszéki aratóünnep délutánján rendeztek még gyorsasági sörivóversenyt és kötélhúzást, később utcabált. A legbátrabbak pedig moto­ros sárkányrepülőkön száll­hattak körbe a falu fölött. Ny. P. • Hétvégi lazítás a repülőtéren A polgárörök rendpártiak Szombaton a pol­gárőrség megyei és sze­gedi szervezete pol­gárörnapot rendezett a város határában lévá repülőtéren. A légi be­mutatót követően az ön­kéntes társadalmi mun­kát vállalók, „rendpárti­ak" bográcsban főzték a pörköltet, kellemes napot töltöttek el, mi­közben arról is szót ej­tettek, já lenne, ha tevé­kenységüket nagyobb megbecsülés övezné és konkrét jogi szabályo­zás is segítené. A megyei polgárőrnap résztvevői szombaton bené­pesítették a szegedi repülőte­ret. A megnyitón többeket kitüntettek, tarka kulturális kfnálat szórakoztatta azokat, akik családostul, baráti kör­ben látogattak ki a rendez­vényre. A polgárőrök tevékenysé­gét sokan megmosolyogják, mondván, azok serényked­nek a mozgalomban, akik egyébként nem tudnak ma­gukkal mit kezdeni. Ám azt is el kell ismerni, hogy a bűnügyi statisztika mutatói igazolják, van értelme a cso­portok tevékenységének. Túrós András, az Orszá­gos Polgárőr Szövetség el­nöke is ellátogatott a szegedi rendezvényre. Elmondta, hogy a szervezet a lakosság kezdeményezésére jött létre a közbiztonság védelmére, a bűnözés megelőzésére. - A legnagyobb gondunk az, hogy nincs jogszabályi felhatalmazás arra, hogy a polgárőrség végezze ezt a te­vékenységet - mondta Túrós András, aki korábban a rendőrség egyik országos vezetője volt. - Ennek hiá­nyát megállapodásokkal pó­toljuk: a rendőrséggel és az önkormányzatokkal. Fi­gyelőszolgálattal és járőrö­zéssel igyekszünk segíteni. Információim szerint Pintér Sándor egy belügyminiszteri rendelettel szabályozza ha­marosan a polgárőrség tevé­kenységét. A későbbiekben pedig az önkormányzatok­nak kellene helyi törvényt alkotniuk ebben a témában. Jelenleg 1050 egyesületet és 41 ezer polgárőrt tartanak számon az országban. A leg­hatékonyabban a kis és kö­zepes lélekszámú települése­ken működnek. Hozzájárul­tak ahhoz, hogy közbizton­sági válság ne alakuljon ki ­vélekedett az országos szö­vetség elnöke. A fővárosban és a nagyobb városokban már nehezebb megszervezni ezeket a civil csoportokat. Megszállott, rendpárti embe­rek áldozzák szabadidejüket, (gy fogalmazott Túrós And­rás. A megyében 50 szervezet tevékenykedik, 1340 a tagok száma - tájékoztatott Ma­gyari Béla elnök. A pol­gárőrnap alkalmas arra, hogy a polgárőrök kicserél­jék például egy-egy éjszakai járőrözés tapasztalatait, megérdemelnek egy napot, amikor gondtalanul szóra­kozhatnak. Szeptemberben a megyei főkapitánysággal kö­zösen tartanak majd egy bűnmegelőzési akciót. Kristóf Pált, a hat éve működő felsővárosi pol­gárőrség vezetőjét a megyei rendőr-főkapitányság tüntet­te ki. Jó érzéssel mesélt ar­ról, hogy hétvégi járőrözése­iknek is köszönhető, hogy a közterületen visszaesett az olyan bűncselekmények szá­ma, mint a gépjármű-feltörés és lopás. És ezért már meg­érte, ha a feleségek olykor pöröltek is a polgárőrökkel, amikor szombaton este a családi program elmaradt, mivel apu portyára indult. V. Fekete Sándor Kutyagála Sándorfalván • Munkatársunktól Nemzetközi német ju­hászkutya kiállítást és versenyt tartottak vasár­nap Sándorfalván. A viadal házigazdája a Magyarországi Német Ju­hászkutya Klub Csongrád megyei szervezete volt, a versenyzők pedig Európa legkülönbözőbb részéből ér­keztek. Jöttek német juhá­szok Szlovéniából, Örmé­nyországból, Horvátország­ból, Hollandiából és termé­szetesen e fajta tenyésztésé­nek őshazájából, Németor­szágból is. A verseny magas színvonalára garancia volt, hogy a bíró, Heinz Henrici, ugyancsak német volt. A 76 induló között, a magyar ku­tyák sorában szép számmal akadtak Csongrád megyei bajnokjelöltek is. A német juhászokat nemenként és korosztályonként tíz csoport­ba sorolták. A legidősebb. legtapasztaltabb kutyáknak őrző-védő ismereteikről is számot kellett adniuk, míg a többieket küllem, mozgás, anatómia alapján tesztelte a bíró. Takács János, a MNJK megyei szervezetének te­nyésztési felelőse elmondta, hogy a verseny rendkívül színvonalas volt, s nagy előny, hogy sok a felkészült külföldi induló. S ezzel nem csak a kutyások jártak jól, hanem azok a sándorfalvi ku­tyabarátok, akik kíváncsiak voltak a vetélkedőre, és a ku­tya meleg időjárás dacára a sportpályán töltötték a vasár­napi napot. Első díjat kapott többek közt a Hoffung-Voll Evelin nevű kölyök szuka (tulajdo­nosa Redenczki János, Algyő), valamint Rotfellige Jockey növendék kan (t.: Ko­vács Péter, Szatymaz) és Holly vom Yugerland munka szuka (t.: Huszti Zoltán, Szőreg). A „munkakutyák" őriztek és védtek is. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents