Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-15 / 164. szám

Gyakorlati ellenérzés • Munkatársunktól Első alkalommal ellen­őrizték a kereskedelmi és iparkamarák a gyakorlati képzőhelyeket. A munkához a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 54 millió forintot nyert pályázaton az Országos Szakképzési Tanácstól. 1998. január elsejétől a gyakorlati képzőhelyek egyharmadának, elsősorban a nagyobb intéz­mények ellenőrzése feje­ződött be. Az ellenőrzés szempontjai országosan azo­nosak voltak. Június 30-ig mintegy 5750 képzőhely és több mint 44 ezer tanuló el­lenőrzését végezték el. Azokon a helyeken, ahol már korábban is történtek el­lenőrző látogatások, ott a képzési feltételek javulását lehetett észlelni. A kamara javaslatai az alábbiak: El kell érni törvénymódosítás­sal, hogy a kamara, mint a gazdaság képviselője, az egységes vélemény érdeké­ben ne csak a gazdálkodó szervezeteknél, hanem az is­kolákban is ellenőrizhesse a gyakorlati képzést. Ugyan­csak célszerű lenne az OKJ szakképesítések esetén az is­kolarendszeren kívüli képzé­sek gyakorlati oldalának el­lenőrzését a kamarák hatás­körébe utalni. Ahol a látoga­tások megismétlése volt a döntés, oda minél előbb vissza kell térni és ellenőriz­ni, hogy megszűntek-e a problémák, ezt a következő pályázat tervezésénél figye­lembe kell venni. Kamarai program • Munkatársunktól Az idei év februárjában Szegeden megfogalmazott és aláírt kamarai nyilatkozat értelmében - mely a DKMT Regionális Együttműködés Jegyzőkönyvéhez és cél­kitűzéseinek megvalósításá­hoz történő kamarai csatla­kozást rögzíti -, a régió ka­marái részt kívánnak venni a szakmai munkában. Az El­nökök Fóruma, az 1998. áp­rilis 2-3-i ülésén döntött a kamarák csatlakozásának el­fogadásáról. A kamarák 1998. június 25-én, Aradon tartott tanácskozása folytatá­saként, múlt héten Szegeden találkozott a kilenc kamara képviselője. A találkozó főbb napirendjei a DKMT Regionális Együttműködé­sen belüli kamarai mpnka konkrét elkezdése, munkata­lálkozások ütemezése, jövőbeni munkamódszer-ja­vaslat megfogalmazása vol­tak. Továbbá a kilenc kama­ra képviselője megvitatta a CSMKIK javaslatát, mely­nek értelmében elkészül egy kilenc kamarát érintő, kama­rai regionális gazdaságfej­lesztési program. V Y* • Az innováció „házasságközvetítői" A magyar tudás jó üzlet lehet! Az elmúlt héten a Sze­gedi Felsőoktatási Szö­vetség meghívására Sze­geden, a nemzetközi vá­sárban járt dr. Nyiri La­jos, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke. A ku­tatás-fejlesztés, az inno­váció hazai történetében fontos állomáshoz érkez­tünk, hiszen a kormány­váltással minden bi­zonnyal ezen a téren is jelentős változások kö­vetkeznek a jövőben. Az OMFB elnöke - mivel az általa vezetett intézmény a politika és a szakma között „egyensúlyoz" ­inkább arról beszélt, a szakemberek milyennek szeretnék látni a jövőben tudomány, a gazdaság, a bankvilág és a politika kapcsolatát. 9 Sokan, sokféleképpen értelmezik az innovációt, ön melyik definíciót tart­ja pontosnak? - Az elmúlt években ala­posan megváltozott a tudás és a gazdaság kapcsolata. Ta­lán ez is az oka annak, hogy definíciós zavarok alakultak ki. Én alapvetően a klasszi­kus megfogalmazást érzem még helyesnek, ami a vállal­kozások állandó megújulási képességét érti az innováció alatt. Csak ez lehet az alapja egy gazdasági fejlődésnek, s ezen keresztül a társadalmi jólétnek. 0 Említette, hogy meg­dőltek a régi modellek... - Igen. Ma már nem telje­sen igaz az a tézis, hogy az alapkutatás eredményei át­mennek az alkalmazott kuta­tás területére, majd a terme­lésbe, a marketing segítsé­gével pedig a piacra. Ma már ez a folyamat nem te­kinthető lineárisnak, az alapkutatás és a termelés is nemritkán egymásba átnyúl­Dr. Nyiri Lajos: „A kommunikáció szerepe felértékelődött!" (Fotó: Nagy László) va működik. Jó példa erre a gyógyszeripar. 9 Az embernek sokszor az az érzése támad, mint­ha a folyamat szereplői nem egy nyelvet beszélné­nek! - Sajnos, ez valóban így van. A hálózat szereplői, já­tékosai nem mindig értik meg egymást. így azután a kommunikáció szerepe felér­tékelődött. A három pólusú rendszerben - a tudás, a ter­melés és a finanszírozók kö­zött - sokkal szorosabb együttműködés kellene ah­hoz, hogy valóban jól működjék a hazai innováció. Főleg a tudásbázis és a másik két játékos között akadnak kommunikációs zavarok. A negyedik szereplő, a kor­mány fontos feladata, hogy ne bízza az egyezkedést tel­jes egészében a mikroszférá­ra. Olyan gazdasági környe­zetet kell teremtenie, amely a műszaki fejlődés, a vállalko­zások és technológiai válto­zások folyamatát nem testálja át a kicsik egyezkedésére. 9 A nyelvi problémák fel­oldásáért mit tud tenni az OMFB? - A tudás birtokosai sok­szor nem is érzik, mit is ér árujuk a piacon. A szereplők között ma még erőteljes a bi­zalmatlanság, s nincs megha­tározott értéke sem tudásnak. Éppen ezért tolmácsokra van szükség ahhoz, hogy a sze­replók megértsék egymást. Az OMFB tervei között sze­repel, hogy a tudásnak afféle házasságkövető irodáit segít­se életre, amelyek intézmé­nyesen is segítenek az egy­másratalálásban. Lényegében olyan mechanizmusok kiala­kítása itt a cél, amelyek kikü­szöbölik ezeket a kommuni­kációs zavarokat. Az máris egyértelmű, hogy az ezred­forduló körül megváltozik a helyzet. A befektetők például kezdenek másként tekinteni a tudásra. Ha az infláció egy­számjegyűvé válik, motiváci­ójuk ezen a téren is erősödik. • Lehet-e szerepe az in­novációban a külföldi tőkének? - Nemzetközileg elismert, erős tudásbázis alakult ki Magyarországon. A külföldi tőke innovatív kedvét ez ala­posan befolyásolja már ma is. • Vannak-e már hazai jó példák? - A közvélekedéssel ellen­tétben egyetlen statisztika sem támasztja alá, hogy a külföldiek nem lennének ér­dekeltek a magyar kutatás­fejlesztésben. Sőt, egyes ve­gyes vállalatok egyenesen élen járnak ebben. Az Erics­son, a Nokia, a Knorr Brem­se, a Furukawa teljesen új stí­lust honosított meg az inno­vációban Magyarországon. Akad olyan nyugati cég is, amely szoftverfejlesztést kí­ván Magyarországra telepíte­ni. • A vidéki egyetemek, kutatási bázisok mintha továbbra is hátrányos helyzetbe lennének. - Pedig előnye is lehet a vidékiségnek. Például az, hogy könnyebb leküzdeni a kommunikációs zavarokat. Persze az erős „krahácsi" effektus zavarólag hathat. Én mégis úgy látom, or­szágszerte kezd kiala­kulni egy új tartalmú együttműködés a gazdaság és a tudomány képviselői között. Ha lassan is, de ki fog alakulni a tudás keres­leti piaca hazánkban. Ebből az OMFB is igyekszik ki­venni részét. Útjára indítot­tuk például azt a technoló­giai előretekintési progra­munkat, amely a szereplők közötti kommunikációt igyekszik segíteni, remélve, hogy előbb-utóbb megjele­nik majd a kutatás-fejlesz­tés finanszírozásában egy olyan kör, amely a mainál nagyobb kockázatot vállal a növekedés érdekében. Rcrfai Gábor Bővebb információért keressék hirdetési képviselőjüket, vagy hívják a 481-281/133-as melléken értékesítési előadónkati ingyenes hirdetési felülettel szeretnénk kedveskedni azoknak a hirdetöpartnereinknek, akik az 1998. július 29-én megjelenő 1% Pótkerék mellékletünkbe hirdetést adnak fel! K Zalakerámia CSEMPEMÁRKABOLT A Zalakerámia Rt. teljes választéka: padlóburkolók és falicsempék 10% - engedménnyel kaphatók a Baltex Kerámia Kft. üzleteiben. Fugázóanyagok és ragaszlók rendkívül kedvező áron! Szeged, kálvária .sgt. 1(14. Tel/Fax: 62/444-5(18 Szentes, Arany J.u. 8. TeL4ax:h.V.'t lít-726 n BALTEX HIMIt VT Ha célja a gondtalan gyarapodás, NYISSON FAMÍLIA BETÉTSZÁMLÁT A BUDAPEST BANKNÁL! Fiavonta, vagf bármelyik nap tegyen hozzá tetszőleges összeget állandó lekötési megbízással, s azt követően döntsön betétje sorsáról... AZOKNAK A CSALÁDOKNAK AJÁNLJUK • amelyek megtakarításaikat lépésről-lépésre szeretnék gyarapítani, • amelyek nem kívánják, vagy nem tudják előre eldönteni, hogy pénzüket mennyi időre kössék le, • amelyek előnyben részesftik a magas és gyakorlatilag kockázatmentes kamatokat. Família Betétszámla. A gondtalan gyarapodás. Budapest Bank fiók: 6720 Szeged, Klauzál tér 4. Tel.: (62) 485-58S • Pontyban diktálhatunk Halászati joganyag - Magyarországnak • Brüsszel (MTI) Magyarországnak a közös halászati EU-poli­tika joganyagának át­vételével különösebb problémája nem lesz ­állapította meg a múlt héten, a téma átvizsgá­lása után a magyar tár­gyalóküldöttség ve­zetője, Vajda László, a Földművelésügyi Minisz­térium főosztályve­zetője. Hozzátette: bár az EU közös politikája döntően a mélytengeri halászatra vonatkozik, Magyarországnak pe­dig sem tengere, sem tengeri flottája nincsen, a 270 átveendő jogsza­bályból mintegy 1 5-20 érinti az édesvízi halá­szatot is. Az Európai Bizottság és Magyarország tárgyalói ezúttal az unió halászati jog­anyagát vizsgálták át. Vajda László és Pintér Károly főosztályvezető-helyettes a brüsszeli találkozó után el­mondták: Magyarország kész lesz arra, hogy a közös halászati politika vala­mennyi intézkedését a csat­lakozás napján átvegye, és az országban alkalmazza. FAO-tagság A joganyag átvételének érdekében Magyarországon törvényi módosításra nincs szükség. Fejleszteni kell azonban az ellenőrző intéz­kedések intézményi hátterét, és fel kell készülni az édes­vízi halászatot is érintő adatszolgáltatás kötelezett­ségére. Az adatok egyéb­ként már ma is rendelkezés­re állnak a magyar adat­gyűjtési rendszerből és a FAO-tagságból fakadó kö­telezettségek miatt. Magyarország számára fontosak lehetnek azok a struktúrapolitikai intézkedé­sek is, amelyek a halászati tevékenység fejlesztését szolgálják. Ezeket Budapest átveszi, és készül arra is, hogy kihasználja őket. Itt lé­nyegében arról van szó ­mondta Vajda László -, hogy Magyarország is kö­zös pénzügyi alapokat fog tudni igénybe venni a halá­szat és haltenyésztés fejlesz­tésére. Ezzel kapcsolatban osztrák tapasztalatok állnak a magyar illetékesek rendel­kezésére. Tenger nélkül A tengerhalászati kvóták esetében Magyarországnak áttételes érdekeltsége van. A kvóta nagyságáról végül is döntő miniszteri tanács­nak ugyanis a magyar illeté­kes miniszter is tagja lesz. Ebből a szempontból merül­het fel az, hogy az ebbe való beleszólás joga bizonyos le­hetőséget teremt arra, hogy az egyéb mezőgazdasági ér­dekek ügyében az ország szövetségeseket találjon. Az EU-szabályok szerint az érintett tagországokban tipi­kus pontytenyésztő körzete­ket jelölnek ki, amelyek fo­lyamatosan jelentik a ter­melői árak alakulását is. Magyarországon a tárgya­lók szerint három ilyen kör­zetet kellene kijelölni: a Hortobágy, a Dél-Alfóld és a Dél-Dunántúl térségét. Az országot beszállítóként már most is érintik a közösségi referenciaárak, a belépés után pedig jelentős hatása is lesz az árakra, mert becslé­sek szerint 20-25 százalékát fogja adni az EU pontyte­nyésztésének. Ez azt is je­lenti, hogy a piac igazodni fog a magyar termelési költ­ségekhez és viszonyokhoz. Élő hal Az elmúlt napokban ren­deződött egy vitatott téma ­mondta egy kérdésre Pintér Károly. Korábban a közös­ségi előírások az oda expor­táló országok körét úgy ha­tározták meg, hogy az csak a feldolgozott termékekre vonatkozott. Magyarország egyetlen feldolgozót sem je­lentett be, és így nem is sze­repelt a listán. Ez azonban nem okozott gondot, mert az ország élő halban érde­kelt. A most született szabá­lyozás szerint július else­jétől a listák élő halra is vo­natkoznak, és immár Ma­gyarország is felkerült rá­juk. Hűtő-fűtő klímaberendezések * rendkívüli árengedménnyel •á / természetes.. BUDAPEST BANK FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT 6723 Szeged, Rómái krt. 23 Tel.: 421-533, Fax: 421-637 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Tel.: 321-676, Fax/üz.r.: 311-136

Next

/
Thumbnails
Contents