Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-14 / 163. szám
6 HELYI TÜKÖR Albánok és kinaiak a zöldhatáron Mozgalmas napjuk volt a mórahalmi határőröknek tegnap. Reggel 4 órakor a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság mórahalmi határőrizeti kirendeltségének munkatársai 10 fős, koszovói albánokból álló csoportot tartoztattak fel a zöldhatáron. Határőrkézre került egy embercsempész is a csoport kísérőjeként. Az öt férfit, két nőt és 3 gyereket, továbbá az alkalmi utaskísérőt egy, a határhoz közeli romos tanyán sikerült elfogni. A magyar nemzetiségű, jugoszláv embercsempésznél 500 német márkát - munkabérét és 5000 forintot találtak, amiből a Szeged felé közlekedő busz költségét és egyéb kiadásait fedezte volna. A háború elől menekülő koszovóiakat a kiskunhalasi közösségi szállásra szállították, egyben a Menekültügyi és Migrációs Hivatal munkatársai megkezdték a menekülrstátusz iránti kérelmek elbírálását. Az embercsempész ügyében a városi rendőrkapitányság jár el. Másfél órával később a Mórahalmot Ásotthalommal összekötő műúton a mórahalmi határőrök hét kínai személyt tartóztattak fel, amint egy Lada tipusú személygépkocsiba igyekeztek poggyászaikat betuszkolni. Az öt férfi és két nő az együttműködés legapróbb jelét sem mutatta a meghallgatás során. Mivel a hazánk területén való tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták igazolni, ezért további vizsgálat céljából beszállították valamennyiüket a kiskunhalasi közösségi szállásra. A Lada magyar sofőrje váltig állítja, hogy csupán stopposokat kívánt felvenni. I. Sz. I. Eltűnt - keresik Józsa Róbertné. (A rendőrség felvétele) • Munkatársunktól A Kisteleki Rendőrkapitányság keresi Józsa Róbertné (született: Almási Judit), 35 esztendős, Balástya, Gajgonya 399. szám alatti lakost, aki eltűnt. Április 28án távozott lakásából, azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Az asszony 175 centiméter magas, vékony testalkatú, haja barna, vállig érő, arca ovális, szemei barnák, fogazata ép, szabályos, járása természetes. Utolsó, ismert ruházata: fekete szövetkabát, kék farmernadrág és farmering, fekete, magas sarkú bőrcipő. A rendőrség kéri, hogy aki az eltűnt személy tartózkodási helyéről tud, az hívja a kisteleki kapitányságot a 259-007-es telefonszámon. A végső megoldás: önkéntes tűzhalál Ópusztaszeri búcsúlevelek B. Ferenc 52 éves rokkantnyugdíjas tegnap délelőtt magára gyújtotta az ópusztaszeri tanyavilágban álló házát. A füstre felfigyelő szomszédok már későn érkeztek a helyszínre, a riasztott mentősök csak a hálál beálltát tudták megállapítani. Az áldozat egyedül élt a Zöldhalom, Tanya 374. számú házában, felesége és négy gyereke tavaly karácsonykor elköltözött töle. V. György és két társa hétfő reggel, szokás szerint nyolc órakor megérkezett a zöldhalmi „telepre", ahol sárból vályogtéglát készítenek. A munkát azonban még nem kezdték el, mert várták társukat, B. Ferencet, aki a párszáz méterre álló tanyán lakott. Idővel arra lettek figyelmesek, hogy Feri bácsi háza felől sűrű füst száll az ég felé. Eleinte azt gondolták, hogy begyújtott és a kémény füstöl, de kiderült, hogy nem az. Odasiettek a tanyához. Szörnyű látvány fogadta őket, a ház ablakai és ajtajai kiégtek, a fal kormos volt és fekete füst dőlt ki a nyílásokon. A legfiatalabb férfi kerékpárra pattant és eltekert a legközelebbi telefonhoz, hogy riassza a rendőröket és tűzoltókat. Eközben az áldozat kollegája, V. György bekúszott a füstölgő szobába és kihúzta a már élettelen testet a szabadba. A kiérkező szegedi tűzoltók 10 perc alatt fékezték meg a lángokat. A mentősök szerint a halált fulladás okozta. A tragédia helyszínétől fél kilométerre, a főút mellett, a Virág-tanyán lakik B. Ferenc volt felesége négy gyerekével. Ők a házuk melletti nagy jövés-menésre lettek figyelmesek. asszony megállította rendőri, ket, mert sejtette, hogy a volt férjével lehet valami baj ugyanis éppen akkor fedezte fel az ablakban férje búcsúiéveiét. A gyerekeket a szomszédokra bízta, ő pedig az egyenruhásokkal a tanyához sietett. Az öngyilkos férfi egy másik búcsúlevelet is írt: az anyjának. B. Ferenc tavaly óta élt külön feleségétől. Közte és a családja között nem romlott meg teljesen a kapcsolat, naponta találkoztak. A vasárnapot még együtt töltötték, a félj áthozta a kutyáját, mondván, hogy ő most elutazik és nincs aki vigyázzon rá. A feleség ekkor még nem sejtett semmit, pedig B. Ferenc azt is közölte vele, hogy a vályogverésért kapott pénzt a I munkában segédkező két nagyobbik fia között ossza szét az asszony. A brazil-francia meccset még együtt nézték. A döntő után ment haza. Éj-; fél körül még bekopogott a szomszéd tanyára, áthívta V. Györgyöt és a két másik munkatársát, hogy megigyanak egy-két felest. Pálinkázás közben elbeszélgettek sanyarú sorsukról, B. Ferenc elpanaszolta, hogy nincs pénze, a banki kamatokat nem bírja fizetni, sőt még a házából is ki akarják tenni. Poharazgatás után úgy váltak el egymástól, hogy másnap reggel találkoznak ismét a gödörnél. B. Ferencet ekkor látták utoljára élve kollégái. Az áldozat az öngyilkossága előtti estéjén egy kicsivel többet ivott a kelleténél, majd - vélhetően - nyugtatókat szedett be. Lefeküdt, majd hét óra tájban felébredt és meggyújtotta a nagyszobában felhalmozott ruhakupacot... Kormos Tamás • CSOMIBER helyett European Oaktree „Becsődült" kivitelező • Munkatársunktól Cseppben: a tenger címmel számoltunk be a Vitéz utcai „Luca háza" esetéről. A lapunk hétfői számában megjelent írásunk a közgyűlés ad hoc bizottsága által készül jelentést tekintette kiindulópontjának. Az abban rögzítettek alapján írtuk, hány pályázó közül ki kapott megbízást a beruházás lebonyolítására. Az információ pontosítását kérte a cikkünkben is megjelölt CSOMIBER Kft. E gazdasági társaság a Vitéz utca 3. szám alatti „építési beruházásnak csak a lebonyolítását és műszaki ellenőrzését végezte" a vagyonkezelő irodával kötött szerződés alapján. A beruházás kivitelezőjét nyolc pályázó közül választotta ki az iroda. A legolcsóbb ajánlatot tevő, így az építkezéssel megbízott, de késedelmesen teljesítő, majd a ház befejezése előtt csődöt jelentő kivitelező neve: European Oaktree Kft. A CSOMIBER Kft. - közölte lapunkkal Honti György ügyvezető - .jelenleg is prosperál, ellenünk csődeljárás indításának kérdése soha nem merült fel". • Egy amerikai Szegeden „Magyarország a szívem csücske" Ann Galoway: Szegedre mindig örömmel jövök. (Fotó: Miskolczi Róbert) Magyar származású. Ezt mindig külön hangsúlyozza. Hihetetlen energiával rendelkezik: szervez, levelez, utazik. Egy olyan társaságnak a második embere, amely az egész világot „átszövi". Ann Galoway asszony a Testvérvárosok Amerikai Szövetségének alelnöke. Ebben a minőségben látogatott el a közelmúltban Magyarországra, igy többek között Szegedre is. Újszegeden vendéglátóinál, a Várhelyi házaspárnál találkoztunk, amikor rövid időre szabaddá tehette magát a sűrű programok között. Beszélgetésünknek aktív közreműködöje volt a háziasszony, Márta is, aki a vendéglátás feladata mellett, a Délmagyarország számára készült exkluzív interjúban, a tolmács szerepét is vállalta. • Galoway asszony, hogy érzi magát Szegeden? - Köszönöm, kiválóan. Itthon vagyok... • Először jár városunkban? - Ez az ötödik alkalom, hogy ellátogattam az önök szép városába - mondja Ann Galoway. • Magyarországon az elmúlt egy évtizedben lendült fel igazán a testvérvárosi kapcsolatok iránti „kereslet". Önöknél, az USA-ban, jóval korábbi az ilyen együttműködési forma. Mikor alakult meg a testvérvárosok szövetsége és hogyan működik? - Eisenhower elnök kezdeményezésére alakult meg ez a szövetség, 42 évvel ezelőtt. Alapvető célkitűzése, hogy, az emberek közötti kapcsolatok kiszélesítése révén, megismertesse és elfogadtassa a másságot, tehát mások életét, kultúráját. Nem hiszem, hogy Eisenhower elnök agyában már megszületett az a gondolat is, hogy gazdasági és politikai tartalma legyen az együttműködésnek. Akkor ez még túl távolinak tűnt. Gondolata abban a kitételben gyökerezett, miszerint békében, szorosan együttműködve lehet igazán jól és eredményesen dolgozni. • Hogyan fejlődött a szervezet? - Ma 122 országban van képviseletünk, több, mint 2000 testvérvárosi kapcsolatot alakítottunk ki szerte a világban. Azt hiszem eddigi kapcsolataink inkább a gazdasági és a kultúrális szférában jöttek létre, mintsem politika terén. A tudományos kutatás területén is számos közvetlen és sikeres kapcsolatról van tudomásunk. Ez az ágazat nyilvánvalóan azért gyorsult fel, mert korszerű számítástechnikai segédlettel mind gyorsabb a kapcsolatteremtés lehetősége. Kicsivé vált a világ és egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Véleményem szerint azonban majd a mi gyermekeink, a következő generáció tudja igazán élvezni e kapcsolatok gyümölcsét. Ők tudják megismerni és -valósítani azt az elképzelést, amelyet a kultúrák egymáshoz közelítésének szükségességében Eisenhower elnök oly' szépen megfogalmazott. • Hány testvérvárosi kapcsolata van az Egyesült Államoknak Magyarországgal? - Eddig Szeged, Debrecen, Budapest és Miskolc városokkal létesítettünk ilyen együttműködést. Van még hely.... • Miként képzelik el a kapcsolatok kiszélesítését Magyarországgal? - Egy debreceni példát hoznék fel ennek érzékeltetésére. Az egyetemi képzésen keresztül, tanárok és diákok cseréje által sikerült komoly eredményeket elérnünk. Ezáltal pedig a kapcsolatok is tartalmasabbá váltak, mitöbb ennek kisugárzó hatása van az élet más szféráira is. Létezik egy amerikai segélyprogram, amelyet mi is felhasználhatunk, és ennek köszönhetőleg, például a környezetvédelem, az orvosképzés és a kultúrális tevékenység juthat jelentős támogatáshoz. • Szeged és Toledo kapcsolata immár hat évre tekint vissza. Hogyan ítéli meg a két város eddigi együttműködését? - Rengeteg lehetőség rejlik még benne... Egy dolog aggaszt engem: ha a kapcsolattartás átcsúszik politikai síkra, nem pedig a polgárpolgár kapcsolata lesz, az csak ront az eddigi együttműködésen. Amit én egyébként kedvezőnek Ítélek. • Mi a véleménye a személyes kapocsolatok fontosságáról ebben az együttműködésben ? - Mindennél fontosabbnak tartom. Ha nincs bizalom egymás iránt, akkor elmarad az eredmény is. Ha valamilyen politikai álláspont vagy szemlélet irányítja ezt az együttműködést, az nem vezethet jóra. A kultura az a terület, amely a legtöbb kapcsolatot teremtheti. Egy példát mondanék ennek illusztrálására, ami azt bizonyítja, hogy a zene ereje miként köthet össze embereket, városokat és teremthet új kapcsolatokat. Koczka Ferenc, szegedi zongoraművész ott, ahol én lakom, Clevelandban és környékén, többször is fellépett, hatalmas sikerrel. Akkor fogalmazódott meg bennem és bennünk, hogy a zene az a közvetítő, amely révén megoszthatjuk egymással gondolatainkat. így is jöhetnek létre kapcsolatok. • Egy személyes kérdés: azt hallottam ön nagyon szereti Szegedet... - így igaz. Ezt nem udvariasságból mondom, azért, mert éppen itt vagyok. Amúgy is Magyarország a szívem csücske, de Szegedre mindig úgy jövök haza, hogy valóban otthon vagyok! Olyan emberek vesznek körül, akik már családtagként kezelnek, és ez csodálatos érzés! Kisimre Ferenc Tegnap délelőtt a városházán dr. Szalay István polgármester sajtótájékoztatón ismertette a hamarosan induló önkormányzati szervezésű kulturális rendezvények a VII. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé és a Muzsikáló Udvar programját. Szombaton 17 órakor rendhagyó módon az erre az időre lezárt Horváth Mihály utcában - dr. Vörös Gabriella megyei múzeumigazgató nyitja meg a VII. Szegedi Táblaképfestészeti Biennálét, amely szeptember 13-ig látható. A magyar festők országos seregszemléjére 81 művész 91 alkotását válogat• Táblakép-festészeti biennálé> Muzsikáló Udvar Tulipatan szigete a városházán ta be a Kéri Ádám, Aranyi Sándor, Kovács Péter, Nóvák András, Pataki Ferenc és Szalay Ferenc festőművészekből, valamint Prókai Gábor osztályvezetőből (Képzőés Iparművészeti Lektorátus) álló zsűri. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium díját Fischer Emő: Tengeri vitorlás, a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Kollégiumának díját Székhelyi Edith: Emlékeim, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművészeti Tagozatának díját Vilhelm Károly: Osmin, a Csongrád Megyei Közgyűlés diját Aknay János: Kapcsolat, a Mezőbank Rt. Szegedi Területi Igazgatóság díját Kéri László: Festmény zárójelben, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft. díját Végh András: Gólem és Szeged Város Önkormányzatának díját Kaimámé Horóczi Margit: Rekviem című alkotása kapta. Július 27-én a városháza udvarán a Salieri Kamarazenekar Mozart-estjével indul a több mint negyedszázados múltra visszatekintő Muzsikáló Udvar egyhetes rendezvénysorozata. Július 28-án a megalakulásának 40. évfordulóját ünneplő Vaszy Viktor Kórus romantikus estjét hallgathatják meg az érdeklődők. Július 30-án és 31-én az immár hagyománnyá vált nyári kisoperái bemutatók sorában ezúttal Offenbach 130 évvel ezelőtt született „buffonériáját" a Tulipatan szigete, avagy egy felettébb különös házasság című darabot mutatják be Pál Tamás dirigálásával, Bárdi Sándor és Toronykői Attila rendezésében, Szilágyi Béla, Keszei Borbála, Andrejcsik István, Vajda Júlia és Böröcz László szereplésével. Augusztus l-jén Felletár Melinda hárfaművész, Drahos Béla fuvolaművész és Konrád György brácsaművész kamaraestjét rendezik meg. Másnap Oberfrank Péter közreműködésével Frankó Tünde, Gémes Katalin és Gregor József ad ária- és dalestet. Mindegyik előadás 20 óra 30 perckor kezdődik, eső esetén a Szegedi Nemzeti Színház fogadja be a produkciókat. A jegyek egységesen 300 forintért a Kárász utcai és a Deák Ferenc utcai jegyirodában, valamint az előadások előtt a helyszínen kaphatók. Kulturális kiegészítő rendezvényekkel is készül a város a kajak-kenu világbajnokságra. Az év szegedi sporteseményének tiszteletére szeptember 2-án a Roosevelt téren felavatják Farkas Pál Szegedről elszármazott szekszárdi szobrászművész „Tiszavirágzás" című bronzkompozícióját. Szeptember 3-a és 6-a között sokféle programmal sörfesztivált rendeznek a Ligetben, s a vb idején néptánc és népzenei együttesek lépnek fel a Széchenyi és a Dugonics téren. H. T-s-