Délmagyarország, 1998. július (88. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-09 / 159. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚL. 9. SZEGED 5 Csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasz­talataikat Hegedűs Szabolcs újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra kö­zött, vasárnap 14 és 15 óra között hív­ható a 06-20-432-663-as rádiótelefon­számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasó­ink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandóju­kat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820­220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóház­ban és hirdetó'irodáinkban. Áramszünet. Többen is telefonáltak a hétfő esti vi­har okozta áramkimara­dással kapcsolatban. Ada­mikné lakásában Szőregen még tegnap sem volt áram, és állítása szerint több ház elsötétült a környéken. Mint mondta, hiába jelen­tette be többször a hibát, a Démász Rt. munkatársai a kora délelőtti órákig nem mentek ki a helyszínre. A 416-842-es telefonszámról egy úr amiatt panaszko­dott, hogy Hattyastelepen már egy enyhébb szélvihar is rövidebb-hosszabb áramszünetet idéz elő, és ez hosszú évek óta problé­mát jelent. Dér Szilvia az Északi városrészből elke­serítőnek tartja, hogy egy órás vihar után hosszú ide­ig áram nélkül marad a vá­ros. Szerinte a Démász Rt. a tavaly produkált nyere­ségéből fejleszthetné be­rendezéseit. Fásítás. Szűcs Istvánné a Körtöltés utcából arra volt kíváncsi, hova szeret­nének fákat ültetni az épülő Tesco parkolójában, mivel már az egész terüle­tet lebetonozták. Szerinte a fásítás nagyon fontos lenne, mert anélkül a par­koWk nyáron ontja a mele­get. A városi önkormány­zat műszaki irodájának kertészmérnöke, Boldog Mária elmondta, hogy az eredeti tervek nem változ­tak, és lesznek fák a par­kolóban. A kivitelezés szempontjából azonban egyszerűbb megoldásnak bizonyult, ha a növények helyét utólag bontják fel. Kedvezményt. Király József Rókusról tetszik a Virágos Szegedért akció ötlete, és ő is szívesen be­kapcsolódna ebbe, ám sze­rinte nem éri meg a köb­méterenként 154 forintos vízzel locsolni a kertjében termesztett virágokat. Arra kérné a polgármesteri hi­vatalt, hogy a kertes há­zakban, ahol zöldséget és virágot termesztenek, a nyári időszakban adjanak kedvezményt a vízdíjra, és ezzel tegyék érdekeltté az embereket a virágosítás­ban. Kormos. Cs. É. az Arany János utcából arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vár utcában lévő kínai éttermet a tűz után szépen felújították ugyan, de a homlokzat és az ablakke­retek kormosak maradtak. Azokat ki fogja megtisztí­tani? - kérdezi olvasónk. PANNON h élvcnal.' GSM Visszatér a Szabadság Civil szervezetek és a média • Munkatársunktól Hazánkban, mintegy 50 ezer nonprofit szerve­zet működik, s közel 60 ezren dolgoznak ebben a szférában. Tavalyi be­vételük megközelíti a 250 milliárd forintot. Csongrád megyében hozzávetőlegesen 1100 civil egyesületet tartanak nyilván. Az irántuk táp­lált hiedelmek miatt gyakran nem fejthetnek ki igazán hatékony tevé­kenységet. Pedig a tár­sadalomnak szüksége van ezekre a szerveze­tekre, ez az elmúlt idő­szakban - a demokrácia kiszélesedése után - is bebizonyosodott. Ha a média a negyedik ha­talmi ág, akkor a nonprofit szervezeteknek meg kell ra­gadniuk az alkalmat, hogy hallassák hangjukat, bemu­tassák magukat a sajtóban, a rádióban és a televízióban. Miként lehetséges ez? Erre a kérdésre kerestek választ a média és a civil szervezetek résztvevői azon a tegnapi ta­nácskozáson, amelyet a Regi­onális Civil Iroda szervezett Szegeden. A Nonprofit szervezetek és a média elnevezésű össze­jövetelt dr. Bódi György, az említett iroda programfe­lelőse nyitotta meg, rámutat­va a két szféra közelítésének szükségességére. Ezt kö­vetően Kirschner Péter (a Magyar Rádió elnökének ta­nácsadója), dr. Besenyi Sán­dor (a Dél-magyarországi Ci­vil Szervezetek Szövetségé­nek elnöke), Reigl Endre (a Magyar Rádió szegedi stú­diójának szerkesztője), Kis­imre Ferenc (a Délmagyaror­szág főmunkatársa) és Mórok Tamás (a városi televízió szerkesztője) fejtette ki véle­ményét a témáról. A referátumok után a nonprofit szervezetek jelen lévő képviselői mondták el véleményüket a sajtóval való kapcsolatukról. Dr. Do­bóczky Károlyné (Munkáért Alapítvány), Marsi Mihályné (Nyugdíjasok Egyesülete), Király Dezső (Magyar-Fla­mand Baráti Egyesület), Rap­csányi Ferenc (Hansági Ala­pítvány) egyaránt azt hangsú­lyozta, hogy a civil szerveze­tek készek az együttműkö­désre, lévén, hogy ez létfon­tosságú számukra. Gyakran azonban olyan akadályokba ütköznek, amelyeket egyedül nem tudnak legyőzni. Jelesül, arra az „apróságra" gondol­nak, hogy ezekben a szerve­zetekben nincs külön sajtófe­lelős, olyan ember, aki a tö­megtájékoztatási eszközök­kel felvenné a kapcsolatot. Pedig, s ebben egyetértettek az előadókkal is, a személyes ismerettség, az állandó kap­csolattartás nagyban elősegíti e szervezetek megjelenését a sajtóban. A megáradt Tiszán sodródó hordalék június 28-án csaknem ketté tépte a Szabadság úszó­házat, amelynek elemeit azóta a téli kikötőben javítják. Ha a folyó nem árad tovább, az úszóhá­zat már a jövő héten visszavontatják eredeti helyére. A becsült kár egymillió forint; a tulaj­donos és a bérlő a biz­tosító segítségében bí­zik. Amikor Szabó János gondnok kinézett a vízre, és meglátta az úszóház felé száguldó rőzse- és farönktö­meget, már semmit sem te­hetett. A megáradt Tisza se­bessége háromszorosa volt a szokásosnak. Az öt vasúti vagonra való uszadék előbb megnyomta a Tisza és a Bé­ke úszóházakat, végigszán­totta a Szőke Tisza diszkó­hajó oldalát, aztán úgy ron­tott neki a Szabadságnak, mint valami buldózer. Az úszóházat öt darab, 25 milliméteres drótkötél tartot­ta - de még tíz is kevés lett volna. Négy kötél azonnal elszakadt - az öt elemből ál­ló „egység" a javítómólónál kettétört, a hajók tárolására szolgáló garázs lassan meg­indult a folyón, kisodródott, és csaknem száznyolcvan fo­kos szöget bezáró útja végén fölcsukódott a két kikötőmó­lóra. Mint valami összehaj­tott colostok... Csodával ha­táros módon egyetlen kikö­tött csónak sem sérült meg, pedig ötmillió forintos hajó is ringatózott a sorban. Még nagyobb szerencse, hogy az ütközés pillanatában a gond­nokon kívül senki más sem volt az úszóházon. Szabó János korábban fo­lyami hajós volt, s a pilla­Szabó János nem vesztette el a fejét az úszóházon. (Fotó: Miskolczi Róbert) natnyi ijedség után azonnal tudta, mit kell tenni. A há­rommázsás vasmacskát nem dobhatta le, mert akkor ele­meire esik szét az úszóház... Mobiltelefonján segítséget kért, rögzítette a köteleket, s csillapította a parthoz csapó­dó pontonok sebességét. A téli kikötőből két hajó jött, és „megfogták" a kettétört úszóházat. Szabó János már a szege­di téli kikötőben idézi föl a június 28-án történteket. A Szabadság most kihalt, a székek az asztalokhoz tá­masztva, a napernyőket rán­gatja a júliusban szokatlan, hideg, viharos szél. A fodro­zódó hullámok fölött néhány sirály kering, a parton kitar­tó horgászok lógatják csali­jukat a hideg vízbe. A partra dobott ponton­elem már menthetetlen, he­lyére újat kell beállítani. A javításokkal jól haladnak: csavaroznak, hegesztenek, merevítőket cserélnek. Ha minden jól megy, a jövő hé­ten már visszavontatják a Szabadság úszóházat a Sellő-ház elé. Dóra József, a Szegedi Fürdő és Hőforrás Kft. mar­keting igazgatóhelyettese el­mondta, nem hagyják magá­ra az úszóházat hatodik éve bérlő vállalkozót. A kft. költségére vásároltak új drótköteleket, tárgyalnak a biztosítóval. Az úszóházban keletke­zett kárt egymillió forintra becsülik. De a bevontatásért is fizetni kell: Szabó János éppen ottjártunkkor mondta el az igazgatóhelyettesnek, hogy nem tudja, miből fizeti ki a 215 ezer forintos költsé­get. Az uszadék egyharmada a pontonok alá szorult. Tömérdek szemét, enyészet­nek indult nádcsomók. És óriási farönkök... A legna­gyobb átmérője másfél mé­ter is lehet, hátán éppen csi­ga mászik el egy döglött bé­ka mellett. A szeméthegy te­tején virító műanyag dobo­zok román nyelvű fölirata arról tanúskodik, hogy a hordalék a Maroson érke­zett: a farönök talán egy erdőirtásból szabadultak el. Ha az úszóház elhagyja a téli kikötőt, nincs mit tenni, az uszadékot is útjára enge­dik. Majd leereszkedik a Ti­szán - remélhetőleg semmi sem kerül már az útjába. Nyilas Péter • Munkatársunktól A szegedi önkormányzat közgyűlése ma 9 órától ülé­sezik, a Torony alatt. A kép­viselők módosítják az úgyne­vezett szemétrendeletet (tel­jes nevén: az „egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló" helyi jogszabályt). A testület megalkotja a Szeged város nevének használatát szabályozó rendeletet. Az autóbusz-értékesítésből szár­mazó bevétel felhasználásá­nak ügye ismét terítékre ke­rül. Ennek érdekessége, hogy Ma: közgyűlés a döntés érinti a város közle­kedésfejlesztési koncepcióját is. Újból téma lesz az idei sportalap céltartalékának fel­használása. A közgyűlés tár­gyal a Szeged és térségével kapcsolható lakáskoncepció végrehajtásáról, s jelentés alapján tájékozódik, mi tör­tént a Vitéz utca 3. szám alatti lakóépület építése kö­rül. A Belváros területének sorsáról is szó lesz, ugyanis a terület védettségét rende­lettel fogják elősegíteni. A foghíjtelkek beépítése lesz a tárgya az önkormányzat és az ÉKF Kft. között születő megállapodásnak. Algyő ön­kormányzatával megállapo­dást köt Szeged - a Démász és a Dégáz részvények után járó osztalék elosztásáról; az ottani közoktatási intézmé­nyek fenntartói jogának át­adásáról. Az új tanévre azzal készül a közgyűlés, hogy dönt az álláshelyekről, peda­gógiai programokat hagy jó­vá. Tájékozódik a testület a szociálisan hátrányos hely­zetben lévők adósságterhé­nek enyhítéséről és lakhatási körülményeik javításával foglalkozó kormányrendelet helyi következményeit rög­zítő jogszabály előkészületi munkálatairól. Zárt ajtók mögött a Sze­gedi Paprika Rt. jövőjéről, lakásügyekről és személyi kérdésekről lesz szó. Szalay faxolt - Katonát felmentik? Értesüléseink szerint a mai közgyűlésen Katona András vásárigazgató felmentését kezdemé­nyezik. Egy, a korábbi­aknál sikeresebb vásár közepén ez több mint meglepő. Kérdéseinkre ­melyet idö hiányában fa­xon kért tőlünk Szalay István polgármester ­meglehetősen rövid vála­szokat kaptunk. • Ön polgármesterként, munkáltatóként, polgár­ként elégedetlen-e a vá­sárigazgatóság, Katona András munkájával? - Személyesen Katona András eljárásával az Eötvös Cirkusz Mars téri szerepelte­tésével kapcsolatban mindhá­rom minőségemben elégedet­len vagyok. • Néhány hete vagy hó­napja a közgyűlés 100 százalékos prémiummal jutalmazta Katona And­rás teljesítményét. Igaz-e Pillanatkép a borfesztiválról. Mára elszakadt a babaruha. (Fotó: Nagy László) ez, s hogy kapcsolódik a történésekhez? - Igaz, de a történtekhez nem kapcsolódik. • Miért kötöttek vele szerződést újabb három esztendőre? - Akkor az Eötvös Cir­kusz esete számomra még is­meretlen volt. 0 A polgármester talált-e kivetnivalót az ügyve­zető igazgató munká­jában, s ennek adott-e hangot a nyilvánosság előtt? - Igen. Lásd a Délmagyar­ország július 7-i számát. (Eb­ben a polgármester úr közle­ményben tudatta olvasóink­kal, hogy a vásár vezetősége sem a közgyűléstől, sem a hi­vataltól, sem a város ve­zetőségétől nem kért és nem kapott engedélyt a cirkusz felállítására és üzemeltetésé­re. A szerk.) 0 Katona András a Pol­gári Szegedért Egyesület elnökségi tagja. Van-e a kérdésnek politikai hátte­re? - Nincs. 0 A kiállítók és a látoga­tók szerint az elmúlt né­hány esztendő legjobb vá­sára az idei. Ennek tükré­ben mi a véleménye a fel­mentési kezdeménye­zésről? - A kérdés nincs össze­függésben a felmentés kezde­ményezésével. K. A. Szívós állat Hallottam egy öreg horgásztól, hogy az ezüstkárászok mit művel­nek a víz alatt. Azt műve­lik, hogy iszonyatosan elszaporodnak, és példá­ul a szaporodásra vára­kozó hím pontyokat rá­csalogatják a lerakott ik­rákra, addig teszik-ve­szik magukat, amíg a fel­tüzelt férfi pontyok nem bírják tovább, a későn érkező nőstény pontyok meg hoppon maradnak és petrezselymet árul­nak. Ereztem ebben némi népmesei szövést és szö­vésmintát, de kiderült, hogy csak az előadás il­lik mesébe. Ugyanis egy neves kutató ugyanezt állítja, s van, ahol már a vizek ötven százalékát az ezüstkárász uralja. Gon­doltak már lehalászásra is, de becslések szerint annak az az eredménye, hogy az életképesebbek megússzák a hálózást, és így csak erősödik a po­puláció. Azzal is próbál­koztak, hogy kísérletileg leengedtek egy kisebb tavat, amiben előzőleg ezüstkárász is volt, le­fertőtlenUették, kimeszel­ték a medret, majd újból fölengedték, és láss cso­dát, megint lett benne ezüstkárász. Állítólag valahogy az iszapból, abban húzta ki a „szapo­ra". Ritka szívós állat, és ennél fogva veszélyes a vizeinkre, és pláne a horgászokra nézve. Egyedül a csuka eszi, de annak se feneketlen a gyomra, mármint nem végtelen. Annyi bizonyos, hogy az ezüstkárászt nem fe­nyegeti kipusztulás, mi­közben más fajok éppen fennmaradásuk határán lézengenek. Csak egyet nem tudni világosan: mit csináltak eddig az ezüst­kárászok, hogy pont most, amikor más dol­gunk is akadna, pont most indultak be ennyi­re? Podmaniczky Szilárd Belvárosi kisgazdák • Munkatársunktól A Független Kisgazdapárt Szeged-belvárosi szervezete tisztújító taggyűlést tartott a hét elején. A vezetőség összetétele jelentősen válto­zott, számos fiatal értelmisé­gi került a tagok közé. A belvárosi kisgazdák új elnö­ke Gyapjas József, titkára Szarka Imre, alelnöke Bog­dándi Győző lett. Bírság • Budapest (MTI) Az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyelet (ÁPTF) 200 ezer forintos bírságot vetett ki az OTP Értékpapír Rt.-re - közölte a felügyelet a Ma­gyar Tőkepiac című hivata­los lap szerdai számában. Az ÁPTF július 3-i dönté­sét azzal indokolta, hogy a brókercég a Mol részvények nyilvános forgalomba hoza­talakor megsértette a fel­ügyelet által jóváhagyott ki­bocsátói tájékoztatóban fog­laltakat és ezzel hátrányos helyzetbe hozta azon ügyfe­leket, akik más forgalmazó helyekkel szemben az OTP Értékpapír Rt.-nél jegyezték a részvényeket.

Next

/
Thumbnails
Contents