Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

KEDD, 1998. JÚN. 2. RIPORT 7 Leginkább a 0-3 éves korú gyermekeket fogadják örökbe. (Fotó: Miskoiczi Róbert) Cserebere fogadom Csongrád megyében az elmúlt esztendőkben évente körülbelül húsz-huszonöt állami gondozottat fogadtak örökbe. 1990 óta a megyéből tizenegy állami gondozott gyermeket adoptáltak külföldi családok. A gyermekek közül azok kerültek az Egyesült Államokba, Dániába, Németországba és Olaszországba, akikért Magyarországon senki sem jelentkezett. Jelenleg százhatvanöt állami gondoskodásban lévő, örökbe adható gyermek él a megyében. A gyermek- és ifjúságvédő intézetnél jelenleg százhetvenkét - köztük kilencvennégy külföldi - adoptációs kérelmet tartanak nyilván. nám. A család a nyugdíjból és a gondozási támogatásból él. Utóbbit tavaly novemberben - az új gyermekvédelmi törvény életbelépésekor - háromszorosára emelték, így most 24 ezer forintot kapnak havonta az államtól. Ám, ha Magdika örökbe fogadja Attilát, ez a támogatás megszűnik. - Nagyon kell ez a segítség, mert csak a nyugdíjamból nem tudom tisztességesen felnevelni Attilát. Elveszíteni viszont nem akarom. Arra gondolni sem merek, mi lesz, ha egyszer választás elé állítanak. Nem hiszem el, hogy ilyen megtörténhet. „A gyermeknek is nyilatkoznia kel\" Galambos Lászlótól, a Csongrád Megyei Gyermekés Ifjúságvédő Intézet igazgatójától megtudtuk, hogy a megyében jelenleg mintegy ezer gyermek él állami gondoskodásban, s közülük négyszáz kiskorú, illetve hatvan nagykorú nevelőszülőknél. Az igazgató elmondta: az új gyermekvédelmi törvény életbelépése előtt az örökbe fogadást helyben intézték, azaz a gyermekeket ők hozták össze a szülőkkel. A törvény nyomán mindez annyiban változott, hogy a Budapesten létrehozott Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetnek adatszolgáltatással tartoznak. Ez annyit jelent, hogy a megyei intézetek kódolt formában felküldik a fővárosba azon gyermekek adatait, akiknek helyben nem találtak szülőket, s a központ országos szinten kezdi keresni azokat, akik szívesen örökbe fogadnák őket. Ha nem találnak az országban örökbe fogadó szülőket, akkor külföldön keresik tovább a megfelelő nevelőcsaládot. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az adatlapon feltüntetik, ha valaki több éve él nevelőszülőnél, s ilyen gyermek esetében nem indítják be a keresést. Már csak azért sem, mert a gyermeket nem lehet erőszakkal kiragadni a családból, arról pedig, miszerint akarja-e, hogy örökbe fogadják, a gyermeknek is nyilatkoznia kell. A tapasztalat egyébként is azt mutatja, hogy a szülők ritkán adoptálnak tízévesnél .idősebb állami gondozott gyermeket. Leginkább a 0-3 éves korú gyermekeket keresik. Galambos László elmondta: munkatársai nem azzal a céllal keresik fel a nevelőszülőket, hogy elragadják tőlük a gyermekeket, de adatszolgáltatási kötelezettségük miatt kénytelenek tájékoztatni a szülőket arról, hogy ha nem fogadják örökbe a gyermeket, akkor az adatait, a megfelelő megjegyzéssel, fel kell küldeni Budapestre. Arra a felvetésemre, miszerint a külföldre örökbe adott állami gondozottak életútját nem kíséri figyelemmel a magyar állam, s hallani olyanokról, hogy a külhonba került gyermekek elkallódnak, gyilkosság áldozatai lesznek, szerveikkel kereskednek, az igazgató a következőképpen reagált: - Mi államilag engedélyezett irodákon keresztül adtuk örökbe a gyermekeket, s külföldre kerülésük óta hiteles információkat kapunk arról, hogyan élnek, s mondhatom, jól érzik magukat. Egyébként, ha valaki örökbe fogad egy állami gondozottat, azt követően nincs jogunk a család életében turkálni. Úgy néz ki tehát, hogy Attila egyelőre örökbefogadás nélkül is maradhat mamájánál, Magyarországon. Szabó C. Szilárd Futótűzként terjedt el az a hír az állami gondozott gyermekeket nevelő szülők körében, hogy ha nem fogadják örökbe neveltjeiket, elszakítják tőlük, és külföldre viszik őket. A hír alapját a közelmúltban bevezetett új gyermekvédelmi törvény adta, amely egyebek mellett rendelkezik arról, hogy a gyermek- és ifjúságvédő intézetek kötelesek jelenteni az országos központnak, hogy megyéjükben hány állami gondozott adható örökbe. A Délmagyarország, túl a dolog hivatalos részén, egy nevelőcsalád életébe is bepillantott. Attila - aki szeptemberben tölti be tizenegyedik életévét - hat esztendeje él nevelőszülőnél. A kis testi hibával született gyermekről négyéves korában mondtak le végleg szülei. Édesanyja azonban ennél jóval korábban fogadta meg, hogy soha többé nem szeretné látni a fiát. Attila ekkor négyhónapos volt. „Hittem abban, hogy helyrehozható" Magdika húsz esztendeig dolgozott szakképzett gondozónőként az Agyagos utcai egészségügyi gyermekotthonban. Itt ismerte meg Attilát héthónapos korában. Imádnivaló, tündéri kisbaba volt, éppen ezért, amikor 1992-ben nyugdíjba mentem, úgy határoztam, hogy magamhoz veszem - mondja a hatvanegy éves nő Római körúti, negyven négyzetméteres, másfél szobás lakásukban. - Előtte többször hazahoztam az otthonból, igaz, csak rövid időre, három, hét, tíz napra, de 1992. február 13. óta már én gondoskodom róla. A Klippel-Feil szindrómás, csontfejlődési rendellenességgel született kisfiú évekig küzdött krónikus arcüreggyulladással, mire az orvosok kikezelték. Magdika eleinte két-három naponta hordta szakorvoshoz és gyógytornászhoz nevelt fiát. A szeretetnek és a féltő gondoskodásnak hála a kisfiú ma már egészséges, s ugyanő• Állami gondozottak és szüleik Csak az tud szeretni, akit szeretnek lyan mozgékony és életvidám, mint társai. - A sok kétkedő és rosszindulatú emberrel ellentétben, én hittem abban, hogy Attila helyrehozható, s ezért mindent megtettem. Tudtam, csak az tud szeretni, aki megtapasztalja a szeretetet. Többen a kisegítő iskolába szánták Attilát, de én nem oda adtam. „Ha egyszer fényképen látnám" Attila jelenleg a Dózsa György Általános Iskolába jár. Osztályfőnöke, Kovács Márta szerint a kisfiú átlagos képességű, erős közepes tanuló, s ha szorgalmasabb lenne, jobb eredményt is elérhetne. A gyermekek egyébként elfogadták, nem csúfolják rövid nyaka és púpossága miatt. Attila nevelőanyja egyébként nagy hangsúlyt fektet a taníttatásra, ugyanis az a célja, hogy gimnáziumba adja nevelt fiát, éppen ezért hetente három-négy alkalommal egy teológus hallgatóval korrepetáltatja a negyedikes diákot. Attila tehát olyan életet él, mint a saját korabeli gyermekek: iskolába jár, tornaórán tornázik, bűvöli a számítógépet, házi feladatot ír, szabadidejében pedig biciklizik. Utóbbit nagyon szereti - tudom meg tőle. Büszkén mondja, hogy a mamája alsóvárosi rokonához már egyedül megy kerékpárral. A szüleihez azonban, akik egy Szeged melletti faluban laknak, nem mer elmenni. - Szégyellem magam előttük, és félek is tőlük. Nem tudom ugyanis, hogy szeretnének-e, egyáltalán mit szólnának hozzám. A házuknál már jártam a mamámmal, de nem mentünk be. Azt tudom, hogy van egy tizenhárom éves testvérem. Vele szívesen találkoznék, de már az is elég lenne, ha egyszer fényképen látTermészetvédelmi tábor Krúdys • Munkatársunktól A szakmai tanulmányi versenyeken ismét szép sikereket gyűjtött be a szegedi Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola. A szakmai kiváló tanulója versenyt három kereskedelmi és három vendéglátó szakmában a szegedi iskolában rendezték. A versenyeken az ország 39 iskolájából 97 tanuló vett részt. Az országos döntők tétje: az első helyezést elnyerő diákoknak nem kell szakmunkásvizsgát tenniük. Az országos verseny döntőjében is jó kereskedőnek, jó vendéglátónak minősült az élelmiszer- és vegyi áru szakmában 20, a ruházatiban 14, a vas- és műszakicikk szakmában 10 diák, a szakácsok közül 6, a cukrász szakmában 10, a felszolgálóknál 15 diák. A verseny rendezői, a krúdysok közül többen is elvitték az első helyezettnek járó díjat. A szegedi iskola diákjai közül aranyérmes lett a vasés műszaki kereskedő szakmában Pálnik András (felkészítő tanára Simon Zolsikerek tán), a ruházati kereskedő szakmában Berta Viktória (tanára: Kormosné Szilágyi Mária). A szakmunkásvizsga alól mentességet kapott a ruházati kereskedő szakmában Monostori Szilvia (szakoktatója: Kormosné Szilágyi Mária), élelmiszer- és vegyi áru szakmában Vadicska Andrea (felkészítő szakoktatója: György Károlyné), de Kakuszi Éva is (oktatója: Molnárné Bárkányi Zsuzsanna). A Kecskeméten megrendezett országos szakmai tanulmányi verseny döntősei között is ott voltak a szegedi Krúdy diákjai. Áruismeretből Sutka Margit 5. helyezett lett, aminek felvételi mentességet és jeles érettségit is köszönhet. Angol szakmai nyelvből Mihályi Gyöngyi 9. helyezést ért el, így örülhetett az ezzel járó jeles érettségi eredménynek és a középfokú szakmai nyelvvizsgának. A szakmunkástanulóknak közismeretei tárgyakból hirdetett versenyének Debrecenben megtartott országos döntőjén magyar nyelvből a krúdys Nagy Anita a 6. helyezettnek járó díjat hozta Szegedre. • Munkatársunktól Kömpöcön rendezi meg július 12. és 26. között a XV. természetvédelmi és ornitológiai tábort a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) és a Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület. A tábor célja, hogy a résztvevők bővíthessék biológiai és természetvédelmi isCsongrád és Bács-Kiskun megye határán, a homokhátságon található Öttömös. A 870 lelket számláló, kicsiny falu mezőgazdaságból él, a szőlő és gabonafélék mellett a legfontosabb terménye a spárga. Volt olyan időszak, mikor Ottömös adta az ország spárgatermelésének az egyharmadát. Az 55-ös főúton naponta több százan suhannak, mit sem sejtve arról, hogy nem messze tőlük, a homokháti erdőkön túl, él és virul egy kis falu: Öttömös. Pedig érdemes itt megállnia az utazónak, hiszen a helyiek megmereteiket, megismerjék a környék értékeit, állat- és növényvilágát. A tábor nomád jellegű, de az érdeklődőket részletes programmal várják: délelőttönként kirándulások a környéki füves élőhelyekhez, homoki erdőkbe, szikes tavakélhetését szolgáló spárgaföldek között igen sok látnivaló akad. A település hírét leginkább Magyar László, a híres Afrika-kutató „öregbíti" mondta Bata Ferenc polgármester. Igaz ugyan, hogy a fekete kontinens „felfedezője" Szabadkán született, de apjának, Magyar Imrének Öttömösön volt földbirtoka. A helyiek minden évben megemlékeznek Magyar Lászlóról, megkoszorúzzák az emlékparkban a „nagy vadász" kopjafáját. A falu óvodájába 32 gyerek jár, az általános iskolában pedig 93 „kisdiákot" okítunk - mondta Csákiné Tanács Rozália iskolatitkár. hoz, a délutáni szabadidőt pedig kézműves, madarász, botanikai és fotós foglalkozásokon, valamint természetvédelmi vetélkedőkön tölthetik el a jelentkezők. Részvételi díj 5000 forint (MME tagoknak 4500), amely magában foglalAz iskolások többsége öttömösi, de tanulnak itt rúzsai, balotaszállási és zákányszéki gyerekek is. A kis létszámú iskolában a tanítás minden feltétele adott, a biológiaszertárban táblázatok és kitömött állatok segítik a gyerekek „elmélyedését" a természet megismerésében, a számítástechnikai teremben pedig heteken belül rákapcsolják a gépeket az Internetre. A művelődési házba naponta különféle programokat kínálnak a helybelieknek. A filmvetítéseken kívül öttömösi zenekarok koncertjei, bálok és kiállítások szórakoztatják a kicsiket és nagyokat egyaránt. A település kulturális életét színesíti a ja a szállás és étkezés költségeit, a programokon való részvételt és egy, a tábor emblémáját ábrázoló pólót. Jelentkezni lehet június 20-áig az egyesület címére írt levélben. (MME 15. számú helyi csoportja, 6701 Szeged, Pf. 708.) A részletekről érdeklődni lehet a 06-30-851-570-es telefonszámon, Lovászi Péternél. minden évben megrendezett falunap, spárgafesztivál és a Magyar László emléknap. A legközelebb június 6-án, a spárgafesztiválra várják a vendégeket, hogy megismerjék Öttömös nevezetességét: a spárgát. Ezt a növényt már évtizedek óta termelik a helyiek, s nemcsak Magyarországon, hanem Európa számos országában ismert az öttömösi spárga. A rendezvényen bárki megkóstolhatja ezt a növényt, a legkülönbözőbb módon elkészítve. A gasztronómiai ínyencségek mellett kulturális programokkal is szórakoztatják a fesztiválra ellátogatókat. Kormos Tamás • Fesztiválra készülnek az öttömösiek Megyeszéli spárgaföldek Libatalálkozó • Pusztamérges (MTI) A Csongrád megyei Pusztamérgesen, a település hagyományos nyári fesztiválja keretében, Lúdas Matyi libatalálkozót rendeznek július 18-án - közölte Börcsök Antal helyi polgármester. Az Európa-díjas, a tanyai turizmusáról itthon és külföldön egyre ismertebb településen a libák és gazdáik mérhetik össze tudásukat és ügyességüket. Lesz lúdszépségverseny, liba divatbemutató, gyalogliba akadályverseny, valamint liba fogathajtóverseny két-, négy- és hatszárnyas futamban. A találkozóra az ország minden részéből várják az önkormányzat munkatársai a libatartók jelentkezését. A versenyszámok mellett egyéb programokra is számíthatnak az érdeklődők. Egyebek között töpörtyű + só-t, Döbrögi-parádét, pityókaverő bajnokságot rendeznek. A nyári fesztivál és libatalálkozó este bállal ér véget. • Szentesen taroltak a szegediek Szeretik az anyanyelvet • Tudósítónktól Szentesen, a Kiss Pál Attiláné igazgató vezette Petőfi Sándor Altalános Iskola pedagógusainak munkáját dicséri, hogy hosszú ideje ők adhatnak otthont a Verseghy Ferenc nevét viselő nyelvművelő verseny megyei döntőjének. A minapi nemes megmérettetésen a főszervező, Kis-Rácz Antalné szaktanácsadó szerint nem volt könnyű dolguk a tanulóknak. Hiszen mind az írásbeli, mind pedig a szóbeli feladatok meglehetősen nehéznek bizonyultak. Az ítészek Bácskai Mihály, a Horváth Mihály Gimnázium ny. igazgatója, Bácskai Mihályné ny. pedagógus, Fári Istvánné és Komáromi Ferencné, mindketten a Boros szakközépiskola tanárai - azonban azt tapasztalták, hogy a diákok sikeresen vették az akadályt. A versenyről, amelyet nemcsak a házigazda város helyhatósága, hanem a megyei önkormányzat is támogatott, a két kategória győztesei jutottak tovább az országos döntőbe. Ezt Szolnokon rendezik majd meg júniusban. Az 5-6. osztályosok mezőnyében első lett Tóth Anett (Szeged, Arany János iskola, felkészítő tanár: dr. Kónya Lászlóné), 2. Fülöp Tímea (Szeged, Csongor téri iskola, felkészítő tanár: Hammer Márta), 3. Gellérfy Gergő (Szeged, Gutenberg iskola, felkészítő tanár: Doszpod Endre), 4. Kókai Katalin (Csongrád, Kossuth iskola, felkészítő tanár: Nagyistók Margit), 5. Papp Tímea (Makó, 2. sz. ált. iskola, felkészítő tanár: Széli Zsuzsanna). A 7-8. osztályosok mezőnyéből Lantos Ágnes került ki győztesen (Szentes, Petőfi iskola, felkészítő tanár: KisRácz Antalné), 2. Horváth Anikó (Szeged, Odessza II. iskola, felkészítő tanár: Annus Erzsébet), 3. Lajos Ágnes (Szeged, Béke utcai iskola, felkészítő tanár: Hegedüsné Gera Éva), 4. Udvarhelyi Boglárka (Szeged, Gutenberg iskola, felkészítő tanár: Szabó Mária), 5. Túri Rita (Szeged, Juhász Gyula gyakorló iskola, felkészítő tanár: Péter M. László).