Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-23 / 145. szám

KEDD, 1998. JÚN. 23. UNIVERSITAS 9 í! • könyvespolc Élö múzeumunk • „Nem volt tekintélye a jogi pályának" Molnár dékán úr leköszön Dr. Molnár Imre: Megírom a római büntetőjogot. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Móra Ferenc Múzeum gondozásában a napokban jelent meg Csizmazia György „Szegedi élö múzeumunk..." címú könyve. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola lokálpatrióta biológusának már több alkotása látott napvilágot, s aratott sikert az olvasók körében. Apropó, Nap! Körülbelül fél évvel ezelőtt interjút készítettem a madarak nagy ismerőjével, Csizmazia Györggyel. A vérbeli tanárral életéről, vitalitásának titkáról és a természet megszerettetéséről beszélgettünk. A kiváló ornitológusról már akkor kiderült, hogy több mint egyszerű tanár és kutató. Szépíró is. Ez legújabb könyvéből is kiderül. De hogy visszakanyarodjak az apropóra, elmondom: csevegésünknek azt a címet adtam, hogy „Harminckét foggal harapom a napfényt". Mivel a centiméterek a sajtóban korlátokat szabnak, a címen is változtatni kellett, ekképpen: „Amit harminckét foggal harap". Kicsit nyaka• Munkatársunktól A Szegedi Akadémiai Bizottság Modern Filológiai Bizottsága és a JATE Germán Filológiai Intézete közös rendezésében „Netz-Werk" címmel 1998. június 10-12. között Szegeden került sor a fiatal germanisták országos konferenciájára. A szimpózium, amely az ELTE által 1997-ben elindított rendezvénysorozat folytatása, a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetsége, a svájci Pro Helvétia Ost/West Kultúralapítvány és az Osztrák Kultúrintézet anyagi támogatásával jött létre. Ahogy dr. Bernáth Árpád egyetemi tanár, a JATE Germán Filológiai Intézetének vezetője megnyitó beszédében elmondta, a konferencia célja, hogy elősegítse a fiatal tudós-irodalmár-germanisták szakmai kommunikációját, a különböző elméleti iskolák diskurzusát. A fórum létrehozását a szűkebb szakmai indokokon kívül a felsőoktatásban tapasztalható változások, többek között új germanisztikai tanszékek létrejötte is indokolttá tették. A szimpóziumra az or• Budapest (MTI) Kutatóexpedíciót kezdeményez Kákosy László egyiptológus annak érdekében, hogy bizonyossá váljon, valóban királysírt találtak-e a magyar kutatók az egyiptomi Thot-hegyen a közelmúltban. Arra, hogy a kérdéses sír valóban királysír-e, nincsenek egzakt adatok mondta a kezdeményező. A kutatóexpedíció idejéről és módszereiről még korai lenne bármit is mondatekert, kifordult cím, de cím. E rövid sztorit azért vetettem papírra, mert ennyivel tartoztam Gyuri bácsinak. Ezek után nézzük a frissiben megjelent könyvét. Bátran kijelentem: ma már nem divat a természetről írni. Csizmazia György azonban mindennek fittyet hány, s egyszerű és szép mondatokkal mutatja be szűkebb pátriánk természeti tüneményeit és kincseit. A szerző jól tudja, hogy a lírai hangulatú írásos ismeretterjesztés egyenrangú a tudományos munkával. Aki a kezébe veszi a „Szegedi élő múzeumunk..." című alkotását, az a régészettől és az irodalomtól kezdve a növények és az állatok életének bemutatásán át a néprajzig fedezhet fel oly sok érdekes, izgalmas és különleges dolgot. így például megtudhatja, hogy mi volt Móra Ferenc kedvenc virága, mi történt a Tisza szimbólumával, a tiszavirággal, s miért tűntek el az óriás harcsák a folyóból. Csizmazia György számára a szakírás és a szépirodalom egy. ízlelgessék hát a mondatait! Sz. C. Sz. szág hat egyetemének német tanszékeiről - Budapestről, Debrecenből, Pécsről, Piliscsabáról, Szegedről és Veszprémből - érkeztek résztvevők, hogy előadásaikban bemutathassák munkájuk eredményeit, megvitathassák nézeteiket, módszereiket és megismerjék az egymás tanszékein folyó kutatási és oktatási munkát. A magyar germanistákon kívül a szimpóziumon anyanyelvi lektorok is részt vettek. A konferenciát nyitó elméleti jellegű előadások után a találkozó témáját irodalmi szövegeken keresztül megközelítő referátumok hangzottak el. A rendezvénysorozat célkitűzésének megfelelően az előadásokat követő szakmai vita különösen nagy hangsúlyt kapott. A szimpózium második napján dr. Vízkelety András egyetemi tanár, a Magyar Germanisták Társaságának elnöke is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt. A konferenciát mind a résztvevők, mind a szervezők sikeresnek ítélték. A fiatalabb tudós-irodalmárgermanista generáció szakmai fórumát a következő évben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Német Irodalomtudományi Tanszéke szervezi.' ni, hiszen ehhez még sem a szükséges okmányok, sem pedig az anyagiak nem állnak rendelkezésre - közölte az egyiptológus. Elmondta: eddig kétszer jártak magyar kutatók a helyszínen, de sem elegendő idő, sem pedig a megfelelő alkalom nem volt adott a komoly kutatáshoz. A sírkamráról csak egy-két fotó áll rendelkezésre, és nincs rajz vagy egyéb felmérés sem a kérdéses objektumról. Ötévnyi dékánság után leköszön dr. Molnár Imre professzor. A sokak által szeretett és tisztelt, kiváló humorú római jogásszal családjáról, iskoláiról, szakmájáról és terveiről beszélgettünk. • Kitől örökölte dékán úr a humorát? - Édesapámtól, akinek kissé fanyar humora volt. Mindig igyekeztünk megragadni az élet apró visszásságait, és kihozni belőlük valami poént. Még egy fontos dolog, amit szintén apámtól örököltem: az a meggyőződés, hogy ha az embert odaállítják valahova, legyen az autóversenyzés vagy dékánság, meg kell állnia a helyét. 9 Ez lehet az oka annak, hogy az egyik legkeményebb „szórótárgyat", a római jogot tanítja, mégis szeretik a hallgatók? - Valóban nem állok enyhe vizsgáztató hírében, de ez nem annyira rajtam, mint inkább a tárgyon múlik. A hallgatók nálunk szembesülnek először a joggal, hiszen ilyet nem tanultak a középiskolában. Új jogi szókincset kell megtanulni, ráadásul a latin terminológiát is el kell sajátítani úgy, hogy a legtöbben nem tanultak latint. Ennek ellenére igyekszünk a leggyengébbnek is lehetőséget adni arra, hogy bizonyítson. • Milyen volt otthon, gyerekkorában a családi légkör? - Nagyon jó családban nőttem fel, faluhelyen. Apámék gazdálkodó emberek voltak, ez biztosította a nyugodt, barátságos légkört. Nem kellett rohanni, mindent meg lehetett beszélni, az ember lelkét nyomó problémákat is. A kormányrúd nem apám vagy anyám kezében volt, hanem együtt irányították a dolgainkat. Mi, gyere• Budapest (MTI) A Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Közössége (MEFOK) támogatni kívánja a megalakuló új kormány oktatáspolitikáját - közölte a szervezet elnöke. Frenyó V. László elmondta, hogy közgyűlésükön a MEFOK felajánlotta segítségét a leendő oktatási tárca számára, bízva abban, hogy az új kormány idényt tart a szakmai testülekek meg tartottuk magunkat a szülői szóhoz. 9 Ezt sikerült átvinni a saját családjára is? - Úgy érzem, igen, bár a gyerekeimet nem tudtam a saját képemre formálni. A lányom és a fiam is a jogi pályát választotta, jó a kapcsolatunk, de megvannak a saját elképzeléseik. 9 Örömet okozott, hogy a gyermekei is ezt a pályát választották? - Igen, mert tudtam, hogy biztos megélhetést adok a kezükbe. Nekem sokkal jobban meg kellett küzdenem azért, hogy tanulhassak. A Rákosiérában ferde szemmel néztek azokra, akiknek volt egy kis földje, osztályidegennek számítottam, ezért csak segítséggel juthattam be az egyetemre. 9 Az iskoláira hogyan emlékszik vissza? - Nagyon szerettem iskolába járni. A négy elemit a falumban, Tataházán végeztem. Tanítóm Donáth Gyula, egy Erdélyből ide szakadt székely ember volt, aki belénk oltotta a haza, a magyarság és a történelem szeretetét. Ez elkötelezetté tett a humán tárgyak iránt. Ezután Bajára kerültem a III. Béla cisztercita gimnáziumba. Igen jól szervezett iskola volt, kiváló paptanárokkal. Ezek az emberek a tanításért éltek-haltak, bár szigorúak voltak. Amikor az egyházi iskola megszűnt, családi kapcsolatok révén Szegedre kerültem a Baross Gábor gimnáziumba. Rendkívül jó reáliskola volt, a szegedi „élvonal" tanított benne. Az iskoláimnak valóban nagyon sokat köszönhetek: tudáson kívül erkölcsi rendet és kötelességérzetet oltottak belém. 9 Miért a jogi pályát választotta? - Szerettem a történelmet és a magyart, de nem akartam tanár lenni. Szegeden az tek szakértelmére. A tanácskozáson határozatot hoztak arról, hogy a MEFOK a szeptemberi újabb közgyűlésig készítsen elemzést a felsőoktatás problémáiról, a Nemzeti Alaptanterv bevezetése esetén felmerülő gondokról, a közoktatás és a felsőoktatás viszonyáról, a tandíj és kreditrendszer kérdésköréről, továbbá az új típusú doktori (Phd) képzés ügyéről. egyik rokonom jogász volt, ő biztatott. 9 Milyen volt akkoriban a jogi pálya presztízse? - A lehető legrosszabb. A felvételt erősen korlátozták, évente csak 20-25 embert vettek fel a szegedi karra. A Rákosi-rendszer szétverte az oktatói gárdát, és nem hiszem, hogy egy bíró akkoriban többet keresett, mint egy rakodómunkás. 9 Ez nem tántorította el? - Úgy emlékszem, nemigen foglalkoztam azzal, mennyit fogok keresni. 9 Az egyetem után azonnal bent maradt a tanszéken? - Szerettem volna maradni, de éppen nem volt hely. Egy-két év kitérő után a Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalatnak lettem a jogtanácsosa. 1968 nyarán azután az utcán találkoztam Pólay professzorral, aki megkérdezte, hogy nem jönnék-e vissza a tanszék egy megüresedett helyére. Természetesen visszamentem. 9 Az anyagiakat tekintve nem annyira természetes, hogy valaki egy vállalattól visszamegy az egyetemre... - A váltás természetesen jövedelem-visszaeséssel járt, de hát: valamit valamiért. Éppen az anyagiak miatt folytattam az oktatás mellett bizonyos jogtanácsosi tevékenységet is. Ennek a kettős életnek sajnos az lett az eredménye, hogy sem gyakorlati jogászként, sem a tudományos életben nem értem el olyan sikereket, amilyeneket talán elérhettem volna, ha csak az egyik területre koncentrálok. 9 Az egyetemi fizetések és a bírói, ügyvédi jövedelmek közötti különbség ma is megnehezíti a tehetséges fiatalok megtartását? - Egy négy éve itt dolgozó tanársegéd úgy negyvenezer forintot keres, míg egy bíró százezret, egy ügyvéd pedig ki tudja, hányszorosát. Ezért sajnos, most is igaz, hogy nem mindig a legjobb képességűek maradnak bent az egyetemen. Ezért is szorgalmaztam dékánként a kihelyezett tagozatok, tandíjas képzések elindítását, hogy a kollegák a szakmájukban maradva, oktatással juthassanak többletjövedelemhez. 9 Mit tart a legfontosabbnak dékánsága öt évéből? - Karunkon újra beindult a levelező oktatás, de most már nem azzal a céllal, hogy különböző pártkáderek diplomához jussanak. Elkezdődött a közgazdasági képzés, létrejött a kecskeméti kihelyezett tagozatunk. Számos posztgraduális tanfolyamot indítottunk. Ezek az új formák a kar oktatási kínálatát igazították a társadalmi igényekhez, ugyanakkor jelentősen stabilizálták a kar anyagi helyzetét. Azt is fontosnak tartom, hogy ezidő alatt a karon öt egyetemi tanár és négy docens került kinevezésre. 9 Most, hogy leköszön a dékáni tisztről, mit fog csinálni temérdek szabadidejében ? - Egyrészt pótolom, amit a szépirodalom terén a dékánság elvett tőlem, másrészt szeretném megírni a római büntetőjogot. Az emberek úgy tudják, hogy a római jog: magánjog, kutatásaim során ezzel szemben azt találtam, hogy a ma érvényesülő büntetőjogi és büntető eljárásjogi elvek 90 százaléka megvolt a rómaiaknál. Úgy gondolom, az egyetemi hallgatók számára is megfelelő megalapozása lenne a büntetőjogi stúdiumnak a római büntetőjog tanulmányozása. Keczer Gabriella Felsőoktatási ankét • Szombathely (MTI) A kormányváltás nem befolyásolhatja a megindult felsőoktatási reform folyamatát, abban csupán hangsúlyeltolódások várhatók - hangoztatta egy Szombathelyen tartott felsőoktatási ankéton Dinya László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Az elmúlt hónapokban vitái inkább a közoktatás körül zajlottak, a felsőoktatás fejlesztésének fő irányait illetően nem voltak nagy véleménykülönbségek mondta. Az új kormány sem akaija például a nemzeti alaptantervet mindenestül kidobni az ablakon, a tandíj eltörlése helyett pedig a tandíjmentesség körének kiszélesítése került előtérbe. Ahhoz azonban, hogy a tandíjmentesség minden első diplomát szerzőre kiterjedjen, legalább 3,6 milliárd forintra van szükség. Azzal, hogy a munkaügyi minisztériumot meg kívánják szüntetni, a szakképzés is integrálódik a közoktatásba, ez a pénz pedig jól jönne a felsőoktatás számára, az összeg egy részéből akár fedezhető lenne a tandíjmentesség is. Dinya László elmondta: ezekben a hetekben kezdődik meg annak a 250 millió dolláros világbanki kölcsönnek a folyósítása, amit a felsőoktatási integráció segítésére, a felsőoktatás fejlesztésére szántak. Nem lenne célszerű ennek a világbanki kölcsönnek az újra tárgyalása, mert az esetleg befagyasztaná a pénz folyósítását - jelentette ki. Valószínűleg lehetőség van viszont arra, hogy az új kormányzat bizonyos-kérdésekben, így a tandíjrendszert illetően is, értelmezést kérjen a Világbanktól - mondta Dinya László. Menedzserdiplomák • Debrecen (MTI) Sikeres záróvizsga után átvették a diplomájukat a Debreceni Universitas Egyesülés felsőoktatási menedzsment központjának első végzős hallgatói. E felsőoktatási menedzsment központ - amely egyedülálló képzési lehetőséget biztosít az országban egy 1993-ban elnyert Tempus projekt keretében, angol és holland programok felhasználásával jött létre. Az első évfolyam 37 hallgatója posztgraduális képzésként 1996-ban kezdte meg tanulmányait a központban. Valamennyien hazai egyetemeken és főiskolákon dolgozó adminisztratív vezetők, akik immár az ország első felsőoktatási menedzserei. A 37 végzős közül 22-en kiváló minősítéssel szerezték meg diplomájukat. Az első évfolyam hallgatói közül 30-an debreceni felsőoktatási intézmények középvezetői. A novemberben induló következő évfolyamra már nagyobb számban iskoláznak be hallgatókat az ország más főiskoláiról, egyetemeiről is. Kitüntetés • Munkatársunktól A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem múlt hónapban tartott ülésén döntött a „Kiváló fogorvostanhallgató" cím odaítéléséről. A kitüntetést az egyetemi tanács egyhangú határozata alapján Szigeti Csaba ötödéves fogorvostanhallgató kapta. Germanisták szimpóziuma Kutatóexpedíció Támogatják Egyezség • Budapest (MTI) Az oktatásról és a képzésről szóló együttműködési megállapodást írt alá szerdán a Rendőrtiszti Főiskola és a Hanns Siedel Alapítvány vezetése Budapesten. A megállapodást Hans-Friedrich Freiherr, az alapítvány budapesti képviseletének vezetője és Blaskó Béla ezredes, a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatója írta alá. A kölcsönös együttműködés keretén belül az alapítvány és a főiskola kiemelt területként kezeli az oktatási programok támogatását, a graduális és posztgraduális képzést. A megállapodás értelmében nemzetközi konferenciákat, tanulmányutakat is szerveznek az uniós országok felsőfokú rendvédelmi képzésének helyszíni tanulmányozására.