Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-23 / 145. szám

KEDD, 1998. JÚN. 23. UNIVERSITAS 9 í! • könyvespolc Élö múzeumunk • „Nem volt tekintélye a jogi pályának" Molnár dékán úr leköszön Dr. Molnár Imre: Megírom a római büntetőjogot. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Móra Ferenc Múze­um gondozásában a na­pokban jelent meg Csiz­mazia György „Szegedi élö múzeumunk..." címú könyve. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola lo­kálpatrióta biológusá­nak már több alkotása látott napvilágot, s ara­tott sikert az olvasók körében. Apropó, Nap! Körülbelül fél évvel ezelőtt interjút ké­szítettem a madarak nagy ismerőjével, Csizmazia Györggyel. A vérbeli tanár­ral életéről, vitalitásának tit­káról és a természet megsze­rettetéséről beszélgettünk. A kiváló ornitológusról már akkor kiderült, hogy több mint egyszerű tanár és kuta­tó. Szépíró is. Ez legújabb könyvéből is kiderül. De hogy visszakanyarodjak az apropóra, elmondom: cseve­gésünknek azt a címet ad­tam, hogy „Harminckét fog­gal harapom a napfényt". Mivel a centiméterek a saj­tóban korlátokat szabnak, a címen is változtatni kellett, ekképpen: „Amit harminckét foggal harap". Kicsit nyaka­• Munkatársunktól A Szegedi Akadémiai Bizottság Modern Filoló­giai Bizottsága és a JATE Germán Filológiai Inté­zete közös rendezésé­ben „Netz-Werk" cím­mel 1998. június 10-12. között Szegeden került sor a fiatal germanisták országos konferenciájá­ra. A szimpózium, amely az ELTE által 1997-ben elindított rendezvényso­rozat folytatása, a Né­met Szövetségi Köztár­saság nagykövetsége, a svájci Pro Helvétia Ost/West Kultúralapít­vány és az Osztrák Kul­túrintézet anyagi támo­gatásával jött létre. Ahogy dr. Bernáth Árpád egyetemi tanár, a JATE Ger­mán Filológiai Intézetének vezetője megnyitó beszédé­ben elmondta, a konferencia célja, hogy elősegítse a fiatal tudós-irodalmár-germanisták szakmai kommunikációját, a különböző elméleti iskolák diskurzusát. A fórum létre­hozását a szűkebb szakmai indokokon kívül a felsőokta­tásban tapasztalható változá­sok, többek között új germa­nisztikai tanszékek létrejötte is indokolttá tették. A szimpóziumra az or­• Budapest (MTI) Kutatóexpedíciót kezde­ményez Kákosy László egyiptológus annak érdeké­ben, hogy bizonyossá váljon, valóban királysírt találtak-e a magyar kutatók az egyip­tomi Thot-hegyen a közel­múltban. Arra, hogy a kérdé­ses sír valóban királysír-e, nincsenek egzakt adatok ­mondta a kezdeményező. A kutatóexpedíció ide­jéről és módszereiről még korai lenne bármit is monda­tekert, kifordult cím, de cím. E rövid sztorit azért vetettem papírra, mert ennyivel tar­toztam Gyuri bácsinak. Ezek után nézzük a frissiben meg­jelent könyvét. Bátran kije­lentem: ma már nem divat a természetről írni. Csizmazia György azonban mindennek fittyet hány, s egyszerű és szép mondatokkal mutatja be szűkebb pátriánk termé­szeti tüneményeit és kincse­it. A szerző jól tudja, hogy a lírai hangulatú írásos isme­retterjesztés egyenrangú a tudományos munkával. Aki a kezébe veszi a „Szegedi élő múzeumunk..." című al­kotását, az a régészettől és az irodalomtól kezdve a nö­vények és az állatok életé­nek bemutatásán át a népraj­zig fedezhet fel oly sok érde­kes, izgalmas és különleges dolgot. így például megtud­hatja, hogy mi volt Móra Fe­renc kedvenc virága, mi tör­tént a Tisza szimbólumával, a tiszavirággal, s miért tűntek el az óriás harcsák a folyóból. Csizmazia György számára a szakírás és a szé­pirodalom egy. ízlelgessék hát a mondatait! Sz. C. Sz. szág hat egyetemének német tanszékeiről - Budapestről, Debrecenből, Pécsről, Pilis­csabáról, Szegedről és Vesz­prémből - érkeztek részt­vevők, hogy előadásaikban bemutathassák munkájuk eredményeit, megvitathassák nézeteiket, módszereiket és megismerjék az egymás tan­székein folyó kutatási és ok­tatási munkát. A magyar germanistákon kívül a szim­póziumon anyanyelvi lekto­rok is részt vettek. A konfe­renciát nyitó elméleti jellegű előadások után a találkozó témáját irodalmi szövegeken keresztül megközelítő refe­rátumok hangzottak el. A rendezvénysorozat célkitű­zésének megfelelően az előadásokat követő szakmai vita különösen nagy hang­súlyt kapott. A szimpózium második napján dr. Vízke­lety András egyetemi tanár, a Magyar Germanisták Tár­saságának elnöke is megtisz­telte jelenlétével a rendez­vényt. A konferenciát mind a résztvevők, mind a szer­vezők sikeresnek ítélték. A fiatalabb tudós-irodalmár­germanista generáció szak­mai fórumát a következő év­ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Német Irodalomtudományi Tanszé­ke szervezi.' ni, hiszen ehhez még sem a szükséges okmányok, sem pedig az anyagiak nem áll­nak rendelkezésre - közölte az egyiptológus. Elmondta: eddig kétszer jártak magyar kutatók a helyszínen, de sem elegendő idő, sem pedig a megfelelő alkalom nem volt adott a komoly kutatáshoz. A sírkamráról csak egy-két fotó áll rendelkezésre, és nincs rajz vagy egyéb felmé­rés sem a kérdéses objek­tumról. Ötévnyi dékánság után leköszön dr. Molnár Imre professzor. A sokak által szeretett és tisztelt, kiváló humorú római jo­gásszal családjáról, isko­láiról, szakmájáról és terveiről beszélgettünk. • Kitől örökölte dékán úr a humorát? - Édesapámtól, akinek kissé fanyar humora volt. Mindig igyekeztünk megra­gadni az élet apró visszássá­gait, és kihozni belőlük vala­mi poént. Még egy fontos do­log, amit szintén apámtól örököltem: az a meggyő­ződés, hogy ha az embert odaállítják valahova, legyen az autóversenyzés vagy dé­kánság, meg kell állnia a he­lyét. 9 Ez lehet az oka annak, hogy az egyik legkemé­nyebb „szórótárgyat", a római jogot tanítja, mégis szeretik a hallgatók? - Valóban nem állok eny­he vizsgáztató hírében, de ez nem annyira rajtam, mint in­kább a tárgyon múlik. A hall­gatók nálunk szembesülnek először a joggal, hiszen ilyet nem tanultak a középiskolá­ban. Új jogi szókincset kell megtanulni, ráadásul a latin terminológiát is el kell sajátí­tani úgy, hogy a legtöbben nem tanultak latint. Ennek el­lenére igyekszünk a leggyen­gébbnek is lehetőséget adni arra, hogy bizonyítson. • Milyen volt otthon, gyerekkorában a családi légkör? - Nagyon jó családban nőttem fel, faluhelyen. Apá­mék gazdálkodó emberek voltak, ez biztosította a nyu­godt, barátságos légkört. Nem kellett rohanni, mindent meg lehetett beszélni, az em­ber lelkét nyomó problémá­kat is. A kormányrúd nem apám vagy anyám kezében volt, hanem együtt irányítot­ták a dolgainkat. Mi, gyere­• Budapest (MTI) A Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Közössége (MEFOK) támogatni kívánja a megalakuló új kormány ok­tatáspolitikáját - közölte a szervezet elnöke. Frenyó V. László elmondta, hogy köz­gyűlésükön a MEFOK fel­ajánlotta segítségét a leendő oktatási tárca számára, bízva abban, hogy az új kormány idényt tart a szakmai testüle­kek meg tartottuk magunkat a szülői szóhoz. 9 Ezt sikerült átvinni a saját családjára is? - Úgy érzem, igen, bár a gyerekeimet nem tudtam a saját képemre formálni. A lá­nyom és a fiam is a jogi pá­lyát választotta, jó a kapcso­latunk, de megvannak a saját elképzeléseik. 9 Örömet okozott, hogy a gyermekei is ezt a pályát választották? - Igen, mert tudtam, hogy biztos megélhetést adok a ke­zükbe. Nekem sokkal jobban meg kellett küzdenem azért, hogy tanulhassak. A Rákosi­érában ferde szemmel néztek azokra, akiknek volt egy kis földje, osztályidegennek szá­mítottam, ezért csak segítség­gel juthattam be az egyetem­re. 9 Az iskoláira hogyan emlékszik vissza? - Nagyon szerettem isko­lába járni. A négy elemit a falumban, Tataházán végez­tem. Tanítóm Donáth Gyula, egy Erdélyből ide szakadt székely ember volt, aki be­lénk oltotta a haza, a magyar­ság és a történelem szerete­tét. Ez elkötelezetté tett a hu­mán tárgyak iránt. Ezután Bajára kerültem a III. Béla cisztercita gimnáziumba. Igen jól szervezett iskola volt, kiváló paptanárokkal. Ezek az emberek a tanításért éltek-haltak, bár szigorúak voltak. Amikor az egyházi is­kola megszűnt, családi kap­csolatok révén Szegedre ke­rültem a Baross Gábor gim­náziumba. Rendkívül jó reál­iskola volt, a szegedi „élvo­nal" tanított benne. Az isko­láimnak valóban nagyon so­kat köszönhetek: tudáson kí­vül erkölcsi rendet és köte­lességérzetet oltottak belém. 9 Miért a jogi pályát vá­lasztotta? - Szerettem a történelmet és a magyart, de nem akar­tam tanár lenni. Szegeden az tek szakértelmére. A tanács­kozáson határozatot hoztak arról, hogy a MEFOK a szep­temberi újabb közgyűlésig készítsen elemzést a felsőok­tatás problémáiról, a Nemzeti Alaptanterv bevezetése ese­tén felmerülő gondokról, a közoktatás és a felsőoktatás viszonyáról, a tandíj és kre­ditrendszer kérdésköréről, to­vábbá az új típusú doktori (Phd) képzés ügyéről. egyik rokonom jogász volt, ő biztatott. 9 Milyen volt akkoriban a jogi pálya presztízse? - A lehető legrosszabb. A felvételt erősen korlátozták, évente csak 20-25 embert vettek fel a szegedi karra. A Rákosi-rendszer szétverte az oktatói gárdát, és nem hi­szem, hogy egy bíró akkori­ban többet keresett, mint egy rakodómunkás. 9 Ez nem tántorította el? - Úgy emlékszem, nem­igen foglalkoztam azzal, mennyit fogok keresni. 9 Az egyetem után azon­nal bent maradt a tanszé­ken? - Szerettem volna marad­ni, de éppen nem volt hely. Egy-két év kitérő után a Csongrád Megyei Vendéglá­tóipari Vállalatnak lettem a jogtanácsosa. 1968 nyarán azután az utcán találkoztam Pólay professzorral, aki meg­kérdezte, hogy nem jönnék-e vissza a tanszék egy megüre­sedett helyére. Természete­sen visszamentem. 9 Az anyagiakat tekintve nem annyira természetes, hogy valaki egy vállalattól visszamegy az egyetem­re... - A váltás természetesen jövedelem-visszaeséssel járt, de hát: valamit valamiért. Éppen az anyagiak miatt folytattam az oktatás mellett bizonyos jogtanácsosi tevé­kenységet is. Ennek a kettős életnek sajnos az lett az ered­ménye, hogy sem gyakorlati jogászként, sem a tudomá­nyos életben nem értem el olyan sikereket, amilyeneket talán elérhettem volna, ha csak az egyik területre kon­centrálok. 9 Az egyetemi fizetések és a bírói, ügyvédi jöve­delmek közötti különbség ma is megnehezíti a tehet­séges fiatalok megtartá­sát? - Egy négy éve itt dolgozó tanársegéd úgy negyvenezer forintot keres, míg egy bíró százezret, egy ügyvéd pedig ki tudja, hányszorosát. Ezért sajnos, most is igaz, hogy nem mindig a legjobb képes­ségűek maradnak bent az egyetemen. Ezért is szorgal­maztam dékánként a kihelye­zett tagozatok, tandíjas kép­zések elindítását, hogy a kol­legák a szakmájukban ma­radva, oktatással juthassanak többletjövedelemhez. 9 Mit tart a legfonto­sabbnak dékánsága öt évéből? - Karunkon újra beindult a levelező oktatás, de most már nem azzal a céllal, hogy különböző pártkáderek diplo­mához jussanak. Elkezdő­dött a közgazdasági képzés, létrejött a kecskeméti kihe­lyezett tagozatunk. Számos posztgraduális tanfolyamot indítottunk. Ezek az új for­mák a kar oktatási kínálatát igazították a társadalmi igé­nyekhez, ugyanakkor je­lentősen stabilizálták a kar anyagi helyzetét. Azt is fon­tosnak tartom, hogy ezidő alatt a karon öt egyetemi ta­nár és négy docens került ki­nevezésre. 9 Most, hogy leköszön a dékáni tisztről, mit fog csinálni temérdek szabad­idejében ? - Egyrészt pótolom, amit a szépirodalom terén a dé­kánság elvett tőlem, másrészt szeretném megírni a római büntetőjogot. Az emberek úgy tudják, hogy a római jog: magánjog, kutatásaim során ezzel szemben azt találtam, hogy a ma érvényesülő bün­tetőjogi és büntető eljárásjogi elvek 90 százaléka megvolt a rómaiaknál. Úgy gondolom, az egyetemi hallgatók számá­ra is megfelelő megalapozása lenne a büntetőjogi stúdium­nak a római büntetőjog tanul­mányozása. Keczer Gabriella Felsőoktatási ankét • Szombathely (MTI) A kormányváltás nem be­folyásolhatja a megindult felsőoktatási reform folyama­tát, abban csupán hangsúlyel­tolódások várhatók - hangoz­tatta egy Szombathelyen tar­tott felsőoktatási ankéton Di­nya László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára. Az el­múlt hónapokban vitái inkább a közoktatás körül zajlottak, a felsőoktatás fejlesztésének fő irányait illetően nem voltak nagy véleménykülönbségek ­mondta. Az új kormány sem akaija például a nemzeti alap­tantervet mindenestül kidobni az ablakon, a tandíj eltörlése helyett pedig a tandíjmentes­ség körének kiszélesítése ke­rült előtérbe. Ahhoz azonban, hogy a tandíjmentesség min­den első diplomát szerzőre kiterjedjen, legalább 3,6 mil­liárd forintra van szükség. Azzal, hogy a munkaügyi mi­nisztériumot meg kívánják szüntetni, a szakképzés is in­tegrálódik a közoktatásba, ez a pénz pedig jól jönne a fel­sőoktatás számára, az összeg egy részéből akár fedezhető lenne a tandíjmentesség is. Dinya László elmondta: ezekben a hetekben kezdődik meg annak a 250 millió dol­láros világbanki kölcsönnek a folyósítása, amit a felsőokta­tási integráció segítésére, a felsőoktatás fejlesztésére szántak. Nem lenne célszerű ennek a világbanki kölcsön­nek az újra tárgyalása, mert az esetleg befagyasztaná a pénz folyósítását - jelentette ki. Valószínűleg lehetőség van viszont arra, hogy az új kormányzat bizonyos-kérdé­sekben, így a tandíjrendszert illetően is, értelmezést kérjen a Világbanktól - mondta Di­nya László. Menedzser­diplomák • Debrecen (MTI) Sikeres záróvizsga után át­vették a diplomájukat a Deb­receni Universitas Egyesülés felsőoktatási menedzsment központjának első végzős hallgatói. E felsőoktatási me­nedzsment központ - amely egyedülálló képzési lehetősé­get biztosít az országban ­egy 1993-ban elnyert Tem­pus projekt keretében, angol és holland programok fel­használásával jött létre. Az első évfolyam 37 hallgatója ­posztgraduális képzésként ­1996-ban kezdte meg tanul­mányait a központban. Vala­mennyien hazai egyetemeken és főiskolákon dolgozó admi­nisztratív vezetők, akik im­már az ország első felsőokta­tási menedzserei. A 37 vég­zős közül 22-en kiváló minő­sítéssel szerezték meg diplo­májukat. Az első évfolyam hallgatói közül 30-an debre­ceni felsőoktatási intézmé­nyek középvezetői. A no­vemberben induló következő évfolyamra már nagyobb számban iskoláznak be hall­gatókat az ország más főisko­láiról, egyetemeiről is. Kitüntetés • Munkatársunktól A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem múlt hónapban tartott ülésén döntött a „Kiváló fogorvos­tanhallgató" cím odaítélé­séről. A kitüntetést az egye­temi tanács egyhangú határo­zata alapján Szigeti Csaba ötödéves fogorvostanhallgató kapta. Germanisták szimpóziuma Kutatóexpedíció Támogatják Egyezség • Budapest (MTI) Az oktatásról és a kép­zésről szóló együttműködési megállapodást írt alá szerdán a Rendőrtiszti Főiskola és a Hanns Siedel Alapítvány ve­zetése Budapesten. A meg­állapodást Hans-Friedrich Freiherr, az alapítvány bu­dapesti képviseletének ve­zetője és Blaskó Béla ezre­des, a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatója írta alá. A köl­csönös együttműködés kere­tén belül az alapítvány és a főiskola kiemelt területként kezeli az oktatási programok támogatását, a graduális és posztgraduális képzést. A megállapodás értelmében nemzetközi konferenciákat, tanulmányutakat is szervez­nek az uniós országok felsőfokú rendvédelmi kép­zésének helyszíni tanulmá­nyozására.

Next

/
Thumbnails
Contents