Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-17 / 140. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 1998. JÚN. 18. •M N 2 ajánló MA AZ IFJÚSÁGI IRODÁ­BAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13­tól Alba óra, 16.30 és 17.30 között mobilitás (speciális külföldi csere­programok), 17 órától Amiga klub. A TECHNIKA HÁZÁ­BAN (Kígyó u. 4.) 15.30­tól 18 óráig energiatakaré­kossági tanácsadás. GA DANMARK cím­mel képeslap kiállítás nyí­lik délután 4 órakor az északvárosi fiókkönyvtár­ban (Gáspár Z. u. 6.), me­lyet szeptember l-ig te­kinthetnek meg. A Ma­gyar-Dán Kapcsolatfej­lesztési Társaság megyei csoportja bemutatóját Hor­váth Dezső újságíró nyitja meg. AZ IFJÚSÁGI HÁZ­BAN 16.30-tól ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Epeijesi Ágnes. A SZOTE-KLUBBAN 22 órától nosztalgiabuli Poór Zsolttal. HOLNAP A VETERÁN REPÜ­LŐK EGYESÜLETE sze­gedi tagozata 14 órakor filmvetítéses összejövetelt tart a Kazinczy u. 2. szám alatti klubhelyiségében. A JGYMK NYUGDÍ­JASKLUBJÁBAN (Kos­suth L. sgt. 53.) délután 3 órakor a Csínom Palkó cí­mű filmet vetítik. KORMO-ARKÁNUM­KLUB: 19 órától Az öröm hatékony gyógytényező! címmel tart előadást Bená­rik Ádám asztrológus a Ju­hász Gyula Művelődési Központban. A JATE-KLUBBAN 21 órától Student-buli. Ház­igazda Mátrai Róbert. " A SZOTE-KLUBBAN 22 órától UNIVersitas party. Dj: MC Fresh. • AZ ALKOTÓHÁZ (Ár­boc u. 1-3.) programja: ma, 15 órától hímzés, 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek, 16-tól kosár­fonás; holnap, 15.30-tól fa­zekas szakkör felnőttek­nek, 16-tól mézesbáb szak­kör. O SZEGEDI VAKÁCIÓ csütörtökön: 9 órától a Pedagógiai Központ­ban szórakoztató szóra­kosgató; 10 órától a szóregi fiókkönyvtár­ban vitamindélelőtt. Falfestésstop Washingtonban két­napos előadás-soroza­tot szerveztek, nem messze a Fehér Háztól, amely előadás-sorozat bevételét Tibet megse­gítésére szánták. Az el­ső napon csak négy óra hosszáig tartott a prog­ram, mert egy villám a közönség közé csapott, és tizen megsebesültek. Akkor most ne keres­sünk összefüggéseket e ritka tragédiában: csak annyit mondhatunk, úgy látszik, nemhogy az Ör­dögöt, de az Istent se nagyon lehet a falra festeni. P. Sz. Eltörnek a hegedűk... ,,Szegedről is eltűnhet a cigányzene műfaja"- mondja Czutor Zsolt. (Fotó: Mohos Angéla) A szegedi éttermekben már csak elvétve lehet ci­gányzenét hallani. A mu­zsikusoknak szinte kö­nyörögniük kell a mun­káért. Ha játszhatnak, csak töredékét kapják az őket besorolásuk sze­rint megillető bérnek. A megélhetési gondok mi­att sokan elhagyják a zenész pályát. Érdekeik védelmére országos szakszervezet alakult. Tizenöt-húsz éve Szege­den még legalább húsz ci­gányzenekar muzsikált a vendéglőkben, kerthelyisé­gekben. Ma talán három he­lyen lehet cigányzenét hall­gatni, ám az együttesek fölál­lása szinte mindenütt hiá­nyos. Mert a cigányzenekar­ban legalább négy hangszer­nek kell szólnia: a hegedű, brácsa, bőgő és cimbalom megléte alapkövetelmény. Az igazi hangzáshoz viszont kellene még a klarinét, cselló, és a másodhegedű (terchegedű) is. Ilyen együt­test már csak alkalmanként hallhatnak a cigányzene ked­velői. Mindezt Czutor Zsolt, a május elején megalakult Ma­gyarországi Előadóművészek és Zeneművészek Demokra­tikus Szakszervezetének Csongrád megyei elnöke (a Szeged Cigányzenekar veze­tője) mondta el. A cigányze­nészek helyzete egyre nehe­zebb: amióta a éttermek nagy része magánkézbe került, sok muzsikus került az utcára. A vendéglősök inkább megta­karítják a zenészek bérét, amit ráadásul gyakran zseb­ből fizetnek. így aztán a szó­rakoztató műfaj előadóművé­szei arra kényszerültek, hogy vállalják a „fekete", vagy „szürke" munka kockázatát. A most megalakult szak­szervezet egyik fő célkitűzé­se éppen az, hogy a cigány­zenészeket legálisan, a kol­lektív szerződés szabályai, s a besorolásukhoz méltó fize­tésért foglalkoztassák. Csak összehasonlításul: egy „A" kategóriás előadóművész tisztességes járandósága 5-6 ezer forint lenne egy estére. Ehhez képest akad olyan mu­zsikus, aki annak is örül, ha alkalmanként 800-900 forin­tot kap. Ugyancsak fontosnak tart­ják a szakmai rang elismeré­sét, s ha szükséges, védelmét. „A mai, ínséges időkben ugyanis gyakran nem a tudás, hanem az ismeretség, a kap­csolati rendszer dönti el, ki milyen lehetőséghez jut, hol muzsikálhat. De ahogyan egy étteremben nem főzhet szak­képzettség nélküli szakács, hasonló módon eló kellene írni azt is, hogy milyen beso­rolású zenészeket lehet alkal­mazni. A különféle kategóri­ába soroló vizsgát mindenki­től megköveteljük" - mondta Czutor Zsolt. A szakszerve­zet - amint neve is mutatja ­nem csak a cigányzenészek érdekeinek védelmére ala­kult: a szórakoztató zene va­lamennyi képviselőjét szíve­sen látják soraikban. A leg­rosszabb helyzetben azonban a cigány muzsikosok vannak: ezért esik róluk a legtöbb szó. Az érdekvédelmi szerve­zet elődje, az Országos Szó­rakoztatózenei Központ (OSZK) 1989-ben megszűnt. Szegeden sok éven át id. Ki­szin Miklós tartotta kézben az irányítást: ismerte a pá­lyán dolgozó zenészeket, s még arra is ügyelt, hogy a , jó helyeken" az igazán oda va­ló, jó képességű muzsikusok játsszanak. A most megalakult szak­szervezet a tehetséges fiata­lok támogatását is feladatá­nak tekinti. A zeneiskolákkal együttműködve képezhetnék a szórakoztatózenei pályára készülő, tehetséges gyereke­ket. Ugyancsak a tehetségek fölfedezését szolgálná a Sze­gedi Szabadtéri Játékok ide­jére tervezett prímásverseny is (az esemény szervezését a Dankó Pista Alapítvány is tervezi). Az országos rendez­vény azonban csak akkor jö­het létre, ha támogatók fede­zik a költségek jelentős ré­szét. Czutor Zsolt minden se­gítségnek örülne. A szakszervezet megyei elnöke tudja, hogy nem lesz könnyű a cigányzenészek ér­dekeinek védelme. De úgy véli, tenni kell valamit a ci­gányzenészekért. Ma még mintegy húsz minősített ze­nész van a városban. De ha a leépülési folyamat folytató­dik. még kevesebben marad­nak, végül pedig Hódmező­vásárhely, Makó és Csongrád után Szegedről is eltűnhetnek a műfaj képviselői. Ny. P. A szegedi székhelyű Kevürak Kft. 640 kocáját és 340 malacát is lefog­lalta a MEP a vásárhelyi Aranyági tsz sertéshizlal­dájában. A szövetkezet, mely közel 350 milliós adósságállományt görget maga előtt, 150 millióval tartozik az egészségbizto­sitónak, s a Kevürak is adósság fejében, opciós szerződéssel szerezte meg a - később a tsz ál­lataival együtt lefoglalt ­sertések tulajdonjogát. A szegedi cég - mely egy idő óta a fizetésképtelen Aranyági tsz állatait is eteti - végrehajtási kifo­gást emelt. Kamarás György, a vásár­helyi Aranyági tsz közel egy esztendeje hivatalban lévő el­nöke az elmúlt héten távol maradt arról az egyeztetésről, melyen a MEP árverés nélkül tett volna egyezségajánlatot a szövetkezet közel 150 milliós tébétartozásának rendezésére. A fizetésképtelenné vált, 350 milliós adóssághalmazt maga előtt görgető Aranyági Mező­gazdasági Gazdaszövetkezet sertésállományára a MEP ve­Kitől is foglalt az egészségbiztosító? vőt szerzett, ám az elnök nem jelent meg az egyeztetésen, így sokáig kétséges volt, kap­nak-e enni az állatok. A tsz ugyanis már ezt a költséget sem tudta fölvállalni. Az egykori Marx Tsz még Brenda Péter elnöksége ide­jén halmozta föl óriási adós­ságállományát, ám Kamarás György tavaly, hivatalba lé­pésekor még bízott abban, hogy a helyzeten úrrá tudnak lenni. Az idén májusban kap­tak szárnya először azok a hí­resztelések, melyek szerint a Rákóczi Mezőgazdasági Szö­vetkezet veszi meg az Arany­ági tsz növénytermesztési ág­azatát, de - bár Petkó Béla, a Rákóczi Szövetkezet elnöke nem titkolta, hogy folytak er­ről tárgyalások - az üzlet meghiúsult. Ekkor vált vilá­gossá, hogy" a szövetkezet képtelen az adósságait ren­dezni. A MEP 1994 óta hat­szor adott fizetési haladékot a cégnek, miközben tudomá­sukra jutott az is, hogy a szö­vetkezet a pénzükre váró hi­telezők elől eltitkolta nagyér­tékű balatonbogiári nyaraló­ját. Miután a MEP lefoglalta az Aranyági tsz sertéstelepét, a szövetkezet vezetői levélben jelezték: képtelenek gondos­kodni az állatok takarmányo­zásáról. Dr. Gudmann Tibor, a MEP végrehajtási osztályának vezetője elmondta, a foglalás nem változtatta meg az állatok tulajdonjogát, (gy azokat to­vábbra is a szövetkezetnek kell ellátnia. Az igazi bonyodalom az ál­latok tulajdonjoga körül kez­dődött. A MEP szakemberei szerint ugyanis a sertések pa­pírjaiból egyértelműen az de­rült ki, hogy azok a tsz tulaj­donában vannak, ám erről mást mond a szegedi Kevürak Kft. ügyvezetője, Bársony Je­nő. A cég ugyanis - mivel képtelen volt a pénzéhez jutni - május elején opciós szerző­déssel a tulajdonába vett 640 anyakocát és 340 malacot. A határidő, melynek lejárta előtt a tsz. rendezhette volna adós­ságát. június 4-én járt le, s mi­vel nem került sor a számla kiegyenlítésére, az állatok hi­vatalosan is a Kevürak tulaj­donába kerültek. A MEP azonban ezt nem vette figye­lembe. s a foglalás során eze­ket az állatokat is zárolta. A Kevürak - amellett, hogy vég­rehajtási kifogást emelt - a to­vábbiakban is gondoskodik ál­latairól, sőt, a telepen élő töb­bi sertés takarmányszükségle­tét is kielégítik. Ám azt nem tudják, vajon mikor látják vi­szont állataikat, és a pénzüket, hiszen az Aranyági tsz to­vábbra sem fizet azért, hogy a szegedi cég ellássa állataikat. Dr. Gudmann Tibor szerint az OEP néhány napon belül rea­gálni fog a Kevürak végrehaj­tási kifogására, s akkor kide­rül, megkaphatják-e az állato­kat, vagy bírósági úton kell érvényt szerezniük követelé­süknek. Egy azonban biztos: a Ke­vürak jóvoltából a sertéseknek - egy darabig legalábbis ­nem kell éhezniük, s nem kell tartani tömeges megbetegedé­süktől sem. Kéri Barnabás miről írt a DM? • 75 éve Hatvanmillió valuta ügye Ma délelőtt kezdték tárgyalni a szegedi kihá­gást büntetó bíróság előtt azoknak a bankoknak ügyét, ahol a néhány nap előtti bankrazzia alkalmá­val idegen valutákat talál­tak a detektívek, akik sze­rint a kérdéses bankok jo­gosulatlanul, illetve a De­vizaközpont megkerülésé­vel jutottak az idegen va­luták birtokába. Az egyik bank társtulajdonosa elő­adta, hogy a razzia alatt lefoglalt deviza egy része a saját tulajdona, a másik jelentékeny része pedig rokonoké, és magánfeleké volt. Ezek után a cég össze idevonatkozó üzleti könyvét, levelezését letet­te a rendőrbíró asztalára, amelynek áttekintése né­hány napot vesz igénybe. (1923) • 50 éve Horger Antal fasiszta professzor Szegedre érkezett Ber­zeviczy Gizella a Szov­jetunióban élt kiváló pe­dagógus. Eletének szo­morú érdekessége, hogy baloldali magatartásáért Horger Antal, a szegedi egyetem volt nyelvészp­rofesszora juttatta bör­tönbe. Horger volt az, aki demokratikus versei­ért üldözte és eltanácsol­ta az egyetemről annak idején József Attilát is. Horger feljelentése alap­ján Horthyék fasiszta bí­rósága nyolc évre ítélte Berzeviczy Gizellát az 1919-es forradalomban tanúsított magatartásáért. Berzeviczy Gizella a Klauzál Gábor gimnázi­umban, majd a Magyar­Szovjet Művelődési Tár­saság nőcsoportjában ne­velési kérdésekről be­szél. (1948) O 25 éve Az E5-ös út sorsa A közelmúltban fogad­ta el a kormány a magyar­országi autópálya-építés további programját. A jár­műforgalom rohamos nö­vekedése ugyanis arra kényszeríti a Közlekedés ­és Postaügyi Minisztériu­mot, hogy - bármilyen nagy anyagi megterhelést jelent is az országnak a szokásos utak sokszorosá­ba kerülő sztrádák építése - a jövőben az eddiginél gyorsabban kell építeni a hazai autópályákat. Ebben a programban első helyen szerepel a legnagyobb nemzetközi átmenőforgal­mat lebonyolító útvona­lunk, az E5-ös út. Tíz éven belül négy nyomvo­nalas, korszerű utat építe­nek Szegedig. (1973) • Rendőrt vertek a JATE-klubban „Szórakozás" az éjszakában * Mulatozásnak, könnyed szórakozásnak indult, később azonban elnehezedett. Ünnepel­ték a nyereményt - mi mást lehet tenni, ha 130 ezer forint pottyan az ember ölébe? -, koccin­tással, újabbal. Aztán: bele az éjszakába! Majd: bele a verekedés­be. Amikor már rendőr­nek is leakaszt valaki néhány fülest, az rázó­sabb. Hogy mennyire az, az majd a bíróságon derül ki. A szegedi bíróságon ha­marosan tárgyalják majd T. Flórián és Sz. Tamás ügyét. A vád ellenük: hivatalos sze­mély elleni erőszak. Az ese­mények - amelyekre az ügyészség alapozta a vádat ­hét hónappal ezelőttre nyúl­nak vissza. Öttagú társaság szórakozott a Budapesti kö­rút egyik játéktermében. Egyikükre rámosolygott a szerencse: 130 ezer forintot nyert az automatán. A kaszi­nóban két pincérnő is csatla­kozott a fiatalemberekhez, akik éjfél körül az orvosi egyetem klubját célozták meg. Onnan átugrottak a JA­TE-klubba. És ott történt a baj. A társaság egyes tagjaival már máskor is problémájuk a klub rendezőinek, ezért nem tapsoltak örömükben a társaság megjelenésekor. A zömmel ittas vendégek nem óhajtottak belépőt fizetni. Mindegyikük hátra mutatott: majd az utolsó fizet. A ren­dezők nem akartak engedni az igazukból. A lépcsőn du­lakodás kezdődött. Az egyik vendéget - aki csak éppen ott tartózkodott a lépcsőn ­Sz. Tamás többször meg­ütötte, a földre került fiata­lembert pedig rugdosni kezdték T. Flóriánnal. Utób­bi aztán a rendezők vezető­jének is nekitámadt. Ököllel ütött az arcába, miként an­nak a*- civilben lévő - rend­őrnek is, aki próbálta a táma­dót jobb belátásra bírni. A főtörzsőrmester ekkor elő­vette igazolványát, közölte, hogy rendőr. Ez sem hatotta meg a felbőszült T. Flóriánt, aki ismét támadásba lendült. Kétszer ököllel sújtott a fő­törzsőrmester arcába, majd tenyérrel a fülét is megütöt­te. Összekapaszkodtak, a lépcső alján kötöttek ki. Eközben Sz. Tamás az egyik rendezőt püfölte. A dulakodásnak a megtá­madott rendőr vetett véget. Elővette szolgálati könny­gáz-palackját, amivel sike­rült „lehiggasztania" T. Fló­riánt. A botrányt, verekedést kirobbantó társaság sietve távozott, miként a klubban szórakozók egy része is. Az ügy főszereplője, T. Flórián ellen a vád: fogyaté­kosságot okozó testi sértés, hivatalos személy elleni erő­szak és garázdaság. K. V.

Next

/
Thumbnails
Contents