Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-09 / 133. szám

II. UNIVERSITAS KEDD, 1998. JÚN. 9. • Vizsgaidőszak a Móra kollégiumban Mindenki másképp csinálja A Móra Ferenc Kollégium lakói kihasználják a közös tanulás előnyeit. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Felvételi kalauz középiskolásoknak (7.) Az informatika Fiatal írók • Munkatársunktól A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola Hallgatói Önkormányzata június 10­én 18 órától megrendezi a fiatal írók, újságírók és ol­vasók második találkozóját a főiskola Boldogasszony sugárút 6. szám alatti Tamá­si Áron Klubjában. Az esten bemutatják a Szegedtől Szegedig című antológiát, amelynek het­vennyolc - Szegedet repre­zentáló - alkotója között több főiskolás, így Bakó Krisztián, Döbör András, Egész Tamás, Hevesi Ta­más, Illés Róbert, Jancsák Csaba és Márton Imre írásai is olvashatók. A Fiatal Sze­gedi írók Köre és a Messze­látó Kiadó vázolja a Makro című, készülő kötetét. A találkozón átadják a Főiskolások a Szegedi Uni­versitasban Alapítvány dí­jait az 1997/98-as tanév tollforgatójának, a grafikus kultúra meghatározó egyé­niségénak, a száguldó-leké­pezó fotóriporternek és a di­ákélet értő megjelenítőjé­nek. Universiade • Budapest (MTI) A jövő évi főiskolás­egyetemista sportversenyek magyar előkészítő bizottsá­ga Som Ferenc elnökleté­vel megtartotta alakuló ülé­sét. A tanácskozáson az Uni­versiadékon való magyar részvételről volt szó első­sorban. A téli Universiade színhelye Poprád-Tátra (ja­nuár 22. és 30. között), a nyári Universiadét pe­dig Palma de Mallorcán (jú­lius 2. és 13. között) rende­zik. A téli diákolimpiák műsorán hét sportág szere­pel. Meglepő lehet, hogy a hagyományos gyorskorcso­lyázásban nem rendeznek versenyeket. A nyári Uni­versiadén a hagyományok­nak megfelelően 13 sport­ágban rendeznek versenye­ket. A magyar főiskolások részvételéről megkezdődött az egyeztetés a sportági szakszövetségekkel. Alpesi sízésben, biatlonban, mű­korcsolyázásban és rövid­pályás gyorskorcsolyázás­ban várható magyar részvé­tel. Katolikus egyetemisták • Munkatársunktól A szegénység és a ke­resztény felelősség címmel tartják Gödöllő-Mária­besnyőn az országos katoli­kus egyetemista találko­zót augusztus 14. és 19. kö­zött. A rendezvényen előadá­sok hangzanak el az egyház társadalmi tanításáról, a fel­szabadítási teológiáról, a szociálpolitikáról, tovább karitatív szervezetek, illetve a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesületének (KEFE) helyi csoportjai mutatkoznak be. Esténként népdaltanulás­ra, szabadtéri filmvetítésre és kiscsoportos beszélgetés­re lesz lehetőség. Délutá­nonként néhány kézműves foglalkozással, így például gyöngyfűzéssel, kosárfonás­sal, kürtőskalács-készítés­sel ismrekedhetnek meg az érdeklődők. Jelentkezni a KEFE szegedi címén le­het (Dóm tér 15., telefon: 323-955). Kollokvium, szigorlat, kötelező irodalom, téte­lek, éjszakai tanulás, bu­kás. Egyszóval: vizsga­időszak. Május közepe és június vége között minden egyetemista és főiskolás ezekkel a kife­jezésekkel és az ezekhez fűződő gondolatokkal a fejében fekszik és kel naponta. Kinek mit jelent a vizsgaidőszak, az ho­gyan változtatja meg a diákok mindennapi éle­tét? Ezekről kérdeztük a Móra Ferenc Kollégium néhány lakóját. Ilyenkor kicsit nagyobb a feszültség a diákokban. A vizsgaidőszak elején ingerlé­kenyebbek, a pótvizsgákkal ez még inkább fokozódik, a vizsgák letétele után pedig levezetődik a feszültség, vagy egyeseknél kirobban. Ennek különböző megnyilvá­nulásai lehetnek. így jelle­mezte röviden a diákok lelké­ben a vizsgaidőszak hatására végbemenő folyamatot Papp László, a JATE harmadéves történelem szakos hallgatója. Vannak, persze olyanok, akikről ez nem mondható el. Nyári Tamás, aki az utolsó évét játja történelemből a JA­TE-n, nem nagyon szokott izgulni. Ez már a tizenkette­dik vizsgaidőszaka, és a szakdolgozat védésén kívül sok vizsgára nem kell készül­nie. Ezért a mindennapjai nem igen változtak a korábbi, szorgalmi időszakhoz képest. • Budapest (MTI) Monique Gatheron fran­cia lektornak Pro Cultura Hungarica-díjat, Jean Claude Rondeaunak, a Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar nyelvi lektorátusa anyanyel­vi lektorának pedig Magyar Felsőoktatásért kitüntetést adományozott Magyar Bá­lint művelődési és közokta­tási miniszter. Az emlékpla­ketteket Dinya László felsőoktatási helyettes ál­lamtitkár adta át a kitüntetet­teknek a Művelődési és Kö­zoktatási Minisztériumban. Monique Gatheron 1994 óta tanít a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegen­A jelenlévők többsége nem találja nehéznek a mos­tani vizsgaidőszakot, egyedül Csepregi Tünde, negyedéves jogászhallgató mondja azt, hogy sok vizsgát kell leten­nie. Ezekből három szigorlat, a legnehezebbnek a nemzet­közi jogot tartja, amelyből szerinte olyan nagy a köve­telmény, hogy szerencse nél­kül szinte teljesíthetetlen. Mint mondja, minden évben van egy nagyon nehéz vizs­ga, bár a diákok - optimistán - mindig úgy gondolják, hogy a következő év köny­nyebb lesz. Szeleczky Balázs negyedéves történelem sza­kos hallgató szerint egy-egy vizsgára általában irreális mennyiségű tananyagot ad­nak fel az oktatók, amit nem lehet elolvasni, ugyanakkor ezt nem is mindig várják el a diáktól. A jelenlévők többsége a kollégiumban készül a vizs­gákra. Balázs is legfeljebb kölcsönözni jár az egyetemi könyvtárba, mert ott szerinte nagy a tömeg, és mindig összefut az ismerőseivel, akikkel elbeszélgeti az időt. Mádai Klára, harmadéves német szakos egyetemista is ritkán megy haza a vizsga­időszakban, mert - egyebek mellett - az utazás is sok időt vesz el. A tanulásra érvényes a szlogen: mindenki másképp csinálja. Eltérd szokások és módszerek léteznek. Tünde reggel hatkor kel, hajnalban könnyebben tud tanulni, mert akkor csend van és hűvösebb forgalmi Főiskolán. Itt-tar­tózkodása alatt a magyar kultúra elkötelezett és na­gyon aktív hívévé vált. A magyar kultúra értékeiről Budapesten megjelenő angol és francia nyelvű lapokban publikált cikkeket. Claude Rondeau 1992-től oktat Ma­gyarországon. Először a szombathelyi Berzsenyi Dá­niel Tanárképző Főiskola, majd egyéves ENSZ-misszi­ót követően a győri Apáczai János Tanítóképző Főiskola tanára volt. Immár második éve tanít a Veszprémi Egye­tem Tanárképző Karán és a Dohnányi Ernő Zeneművé­szeti Szakközépiskolában. az idő. Nem szokott hozzá a folyamatos tanuláshoz, sűrűn megszakítja az olvasást, és mindig elrohan rövid időre valahová. A tervszerűség sem jellemzi a tanulását: a tananyagot nem szokta napra pontosan beosztani. Papp László napirendje teljesen el­térő. Csak dél körül kel fel, megebédel, és kora délután lát munkához. A tanulással töltött egyórás szakaszokat cigarettaszünetekkel szakítja meg, vagy leugrik a büfébe. Szerinte ez nem megy a tanu­lás rovására, hanem inkább még előnyére válik. Akár hajnali három-négy óráig is talpon van, amikor már csak egyedül ő tartózkodik a tanu­lószobában. Mint mondja, ez abból a szempontból nem jó, hogy magányosan hamarabb elnyomja az álom, míg ha többen vannak együtt, és időnként szólnak egymáshoz, könnyebben ébren tud ma­radni. Nem mondható kitar­tónak: elismeri, hogy köny­nyen el lehet csábítani söröz­ni még a vizsga előtti két-há­rom napon is. Pusztai László, a JATE másodéves geográfus hallgatója is hajlamos félváll­ról venni a vizsgákat. Most is a számítógépteremből, játék közben hívta ki egyik lakó­társa, pedig öt nap múlva szi­gorlatozik. László is hajnalig tanul, és délelőtt tízkor kel. A konyhában szeret elmélyedni a tananyagban, mert ott nincs akkora nyüzsgés. Ha már egynél többen vannak körü­lötte, az zavarja a készülés­• Munkatársunktól Az első egyetemisták és főiskolások között zajló túl­élő-kalandtúra bajnokságot július 18. és 25. között ren­dezik meg a Bakony - Bala­ton-felvidék - Balaton útvo­nalon. A verseny fődíja egy afri­kai utazás, illetve a túrát tel­jesítők valamennyien be­lépőt nyernek a Pepsi Szi­get Fesztivál augusztus 5. és 12. közötti rendzvényeire. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Hallgatói Önkormányzata által szer­vezett bajnokság célja az, hogy újszerű módon öt­vözze a különböző tűi­ben. Sok diák az utolsó napra hagyja a kiadott tételek nagy részét, akárcsak Klára, aki sok időt szán a felkészülésre, ám azt mindig halogatja, és előfordul, hogy nem fekszik le a vizsga előtti éjszaka. Mint mondja, akkor már csak az számít, hogy másnap át­menjen a vizsgán. A megkérdezett diákok többségének fontos, hogy ösztöndíjat kapjon, ezért ­még ha egyes szakokon csu­pán néhány ezer forintot ad­nak is egy négyes feletti tel­jesítményért - a vizsga­időszak elején elhatározzák, hogy a lehető legjobbat hoz­zák ki magukból - a vége­redmény, persze nem biztos, hogy így alakul. Pusztai László úgy véli, kétszakos­ként már érdemes az ösztön­díjért tanulni, mert a kitűnő eredményre tízezer forintnál is többet kaphatnak. A Móra kollégium lakói számára a vizsgákra készülést számító­gépek és könyvtár segítik, ez utóbbi ugyan elsősorban tár­sadalomtudományi irodalmat nyújt. A közösségben élő hallgatók kihasználják a cso­portos tanulás előnyeit. Ba­lázs elmondja, hogy általá­ban négyen összeállnak, mindegyikük megtanulja az anyag egynegyedét, és a vizsga előtti éjszaka fel­mondják egymásnak. Szerin­te ez kétségtelenül nem a tar­tós tudásra épít, de eredmé­nyes. HagmiAi Szabolcs élőversenyek feladatait egyéb szellemi erőpróbák­kal. A versenyben nemcsak a fizikai állóképesség számít, hanem a műveltség és a lo­gikai ismeret is. A kalandtúrán 8-12 fős csapatok vehetnek részt, amelyek tagjai a verseny rajtjának napjáig betöltötték a tizennyolcadik életévüket, egészségi állapotuk alkal­mas a megmérettetésre, és jártasak a szárazföldi és a vízi sportokban. A részvéte­li díj ötezer forint. Az egy­hetes rendezvényt nagysza­bású koncertek és borfeszti­vál zárja. Az informatikához értő szakemberek iránt nagy az igény, éppen ezért sokan szeretnének ilyen jellegű képzésben részt venni. A József At­tila Tudományegyetem Informatikai Tanszék­csoportjának egyes szakjaira évek óta há­rom-négyszeres a túlje­lentkezés. Az itt végzó hallgatók jó eséllyel tudnak elhelyezkedni. A JATE Informatikai Tanszékcsoportjához négy szak tartozik: a programozó matematikus, a programter­vező matematikus, a köz­gazdasági programozó ma­tematikus és az informatika tanári szak. Az ezekre je­lentkezők már megírták ma­tematikából a közös érettsé­gi-felvételi dolgozatot. A szóbeli felvételi vizsgákat június 29. és július 4. között tartják. Azoknak, akik az írásbelin szerzett pontjaik megkétszerezését kérik, ezeken nem kell részt ven­niük. A jelölteknek a szóbeli vizsgán is matematikai tu­dásukról kell számot adni­uk. Gyenizse Pál, a tanszék­csoport tanársegédje el­mondta, hogy elsősorban nem az a lényeg, ki mennyi­re tudja tényszerűen a kö­zépiskolás tananyagot, ha­nem az, hogyan gondolko­dik, hogyan oldja meg a problémákat, vagyis tudja-e alkalmazni a megtanult is­mereteket. A felvételin nem veszik figyelembe, hogy a jelöltek otthon vannak-e a számítástechnika területén. Gyenizse Pál szerint ugyan­is ma még nem mondhatjuk el, hogy minden háztartás­ban van számítógép, és min­den iskolában megfelelő az informatika oktatás. A szó­beli felvételin előforduló té­makörök megtalálhatók a Felvételi vizsgakövetelmé­nyek a felsőoktatási intéz­ményekben című kiadvány­ban. Túljelentkezés Elsősorban a programo­zó, illetve a közgazdasági programozó matematikus szakokon nagy - három-, négyszeres - a túljelentke­zés. Például idén a progra­mozó matematikus képzésre meghirdetett 160 helyre összesen 432-en, első he­lyen pedig 183-an szeretné­nek bejutni. A közgazdasági progra­mozó matematikus szakon 80 helyre 237-en jelentkez­tek, közülük 119-en első he­lyen. Az informatikai sza­kok népszerűsége azzal ma­gyarázható, hogy nagy az igény az ilyen jellegű isme­retekkel rendelkező szak­emberek iránt. Az szükségletek kielégí­tése, és az egyetemre való könnyebb bejutás érdekében az utóbbi néhány évben többszörösére emelték a ke­retszámokat. Szakok A Természettudományi Karon folyó informatikai oktatás alapja a három éves, főiskolai diplomát adó prog­ramozó matematikus szak, amelyről a hallgató belső felvételi alapján továbblép­het az egyetemi szintű prog­ramtervező matematikus szakra, amely további két év alatt elsősorban elméleti tu­dást, és külön egyetemi ok­levelet nyújt. Az idén először a középiskolából közvetlenül is jelentkezhet­tek a diákok programter­vező matematikus szakra. Ők három évig szintén programozó matematikusi ismereteket szereznek, és csak az utolsó két évben ta­nulnak programtervezést. A programozó és programter­vező matematikusok jó es­éllyel el tudnak helyezkedni az informatika területén. A közgazdasági programozó matematikusok öt év alatt az előző két szak ismeretein túl közgazdaságtant is tanul­nak. A diákok az első három évben közgazdaságtanból alapozó képzést kapnak, majd két félévet töltenek el a Budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetemen. Az ezen a szakon végzőknek nincsenek elhelyezkedési problémáik, többségük már az egyetemi évek alatt talál munkahelyet főleg közgaz­dasági területen. Az infor­matika tanári szak hallgatói részben a programozó mate­matikus szak egyes tárgyait tanulják, részben pedig az informatika tanításának módszereit sajátítják el. Az informatika tanároknak arra is alkalmasnak kell lenniük, hogy ellássák a középiskolai informatikai rendszerek fe­lügyletét. Az informatika tanárok nem minden eset­ben találnak maguknak ál­lást. Ennek - Gyenizse Pál szerint - az az oka, hogy az irántuk mutatkozó igényt nem mindig új tanárok al­kalmazásával, hanem - az elbocsátásokat elkerülendő - átképzéssel próbálják ki­elégíteni. Mentességek Programozó matematikus szakra nem kell felvételiz­nie annak, aki a matemati­kából rendezett OKTV, to­vábbá az Arany Dániel-, va­lamint a Kürschák József­matematikaverseny valame­lyik gimnáziumi kategó­riájának 1-50. helyén, illet­ve szakközépiskolai kategó­riájának 1-25. helyén vég­zett. Ezenkívül annak sem kell felvételiznie, aki har­madik vagy negyedik osz­tályban a Bolyai Matemati­kai Társulat által megyei versenynek minősített mate­matikai verseny valamelyik gimnáziumi kategóriájának 1-3. helyezettje, továbbá a Szőkefalvy-Nagy Gyula­matematikaverseny össze­sítésében az első három hely valamelyikét szerezte meg. Közgazdasági programo­zó matematikus szakra nem kell felvételi vizsgát tennie annak, aki a matematikai OKTV, továbbá a Kürschák József matematikai verseny 1-25. helyén végzett. Az in­formatika tanári szakon a felvételi mentesség meg­egyezik a programozó mate­matikus szakon érvényes engedményekkel. Ezeken kívül plusz pontok járnak a nyelvtudásért (középfokú C 5 pont, felsőfokú C 8 pont, minden további nyelvvizsga 2 pont), a nemzetközi érett­ségiért, és különböző mate­matikai versenyeken elért helyezésekért. A négy szak­ról az interneten is tájéko­zódhatnak (www.inf.u-sze­ged.hu). H. Sz. Pro Cultura, franciáknak Túlélö­kalandtúra

Next

/
Thumbnails
Contents