Délmagyarország, 1998. június (88. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-09 / 133. szám

HÖK-elnökök Kivárnak A Délmagyarország munkatársa megkér­dezte a szegedi integrá­cióban résztvevő tagin­tézmények - a József Attila Tudományegye­tem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola, a Szegedi Élelmiszeripa­ri Főiskolai Kar, vala­mint a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriu­ma - hallgatói önkor­mányzatainak vezetőit, mit szólnak a tandíj­mentességhez, s azt ho­gyan várják. Németh Lénárd (JA­TE): - A tandíj mindig na­pirenden volt és van a JA­TE Hallgatói Önkormány­zatának munkájában. Vára­kozással tekintünk a jövő­be, hiszen a Fidesz prog­ramja szerint 1998 szeptem­berétől már tandíjmentesség várható a felsőoktatásban. Ettől függetlenül a hatály­ban lévő rendelet szerint őszig ki kell dolgoznunk a differenciált tandíj szabály­zatát, ami alapján az első­sök majd tandíjat fizetnek. Bevallom őszintén: ez az a munka, amit szívesen csi­nálnánk hiába, bízván abba, hogy addig új rendelet lesz hatályos. Fekete Zoltán (SZOTE): - Szerintem nem a tandíj az, ami elviselhetetlen ter­heket ró a hallgatókra és családjukra. Az orvostudo­mányi egyetem hallgatói minden év elején 10-30 ezer forint közötti összeget fizetnek ki jegyzetekre, il­letve tankönyvekre, s akkor még nem szóltam a napi megélhetésről. Az vitatha­tatlan, hogy a tandíjnak ab­ban a formában, ahogy az jelenleg működik, csak szimbolikus szerepe lehet, hiszen a befizetett összegek elhanyagolhatóak az intéz­ményi költségvetéshez ké­pest. Arról nem is beszélve, hogy a tandíjat egy jelenleg is hatályos jogszabály alap­ján a hallgatók támogatásá­ra (kiegészítő szociális ösz­töndíj, sport és kulturális rendezvények támogatása stb.) kell fordítani. Szerin­tem a tandíjmentesség be­vezetésével segítenek ugyan valamelyest a szeré­nyebb anyagi körülmények között élő hallgatókon, ugyanakkor a fent említett támogatások, amelyekből főként a szegényebb hallga­tók részesednek, egyik nap­ról a másikra megszűnnek majd. Jancsák Csaba (JGYTF): - A tandíjmentes­séggel kapcsolatos Fidesz elképzelést fontosnak ér­zem, és átgondolásra méltó­nak tartom, hiszen a hallga­tók életében ez az egyik kardinális kérdés. Várako­zásomat minden bizonnyal árnyalni fogják a választá­sokat megnyert párt köz­gyűlésének döntései, illetve az ennek szellemében be­nyújtott kormányrendelet paragrafusai, valamint az űj Országgyűlés döntései. Kaposvári Andrea (SZÉF): - Szerintem a tan­díjmentességre a hallgatók egyöntetűen reagálnának. Ki ne örülne annak, ha ta­nulmányai kevesebb ki­adással járnak? A főiskola számára azonban ez elég nyugtalanító lépés lenne. Mivel az állam kivonult a felsőoktatásból, a tandíjbe­vételek jelentik a működés alapját. Ha ez megszűnne, valószínűleg máshonnan kellene elvonni a felsőokta­tásnak szánt összeget. Az újonnan felálló kormánynak azonban rövid idő áll a ren­delkezésére, hogy előte­remtse ezt a pénzt. Én azt gondolom: meg kellene fontolni, hogy már idén szeptembertől tandíjmentes­séget adjanak-e a hallgatók­nak, vagy várjanak még ve­le egy évet. Lajos István (LFZF Sze­gedi Konzervatóriuma): ­Azt hiszem, több ezer hall­gatónak dobbant meg a szí­ve, amikor meghallotta a Fidesz bejelentését. Szá­momra csak az a kérdés, hogy ennek az intézkedés­nek van-e megtervezett koncepciója, hiszen a tan­díjmentesség bevezetése sú­lyos milliárdokba kerül az államnak. Remélem, hogy nem az elmúlt négy eszten­dő ígérgetős politikája foly­tatódik tovább. Bevallom, kicsit aggódva, mégis biza­lommal várom a jövőt. Sx. C. Sx. Miniszteri elismerés • Munkatársunktól Az elmúlt hét végén a Környezetvédelmi Világnap alkalmából miniszteri elisme­résben részesült három szege­di. A környezet- és termé­szetvédelem érdekében vég­zett kiemelkedő tevékenysé­géért Környezetünkért-díjat vehetett át Molnár Gyula or­nitológus, ökológus, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Biológia Tanszékének ad­junktusa. Környezetünkért­emlékplakettet kapott Gal­bács Zoltán, egyetemi do­cens, a József Attila Tudomá­nyegyetem Analitikai Kémiai Tanszékének oktatója, az MTA Szegedi Akadémiai Bi­zottság Környezetvédelmi Munkabizottságának elnöke, valamint Surányi Róbert, a Csongrád Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatóhelyettese. Nem varázspálca! Ezután már csak az A Fidesz-Magyar Pol­gári Párt az első diploma megszerzéséig tandíj­mentessé szeretné tenni a felsőoktatást. A tervek szerint szeptembertől már nem kellene tandíjat fizetniük azoknak, akik az első felsőfokú vég­zettségüket az előírt idő­tartam alatt szerzik meg. Mindemellett a Fidesz a hallgatók állami támoga­tását is jelentós mérték­ben, a jelenlegi évi hetven­ezerről, legalább százezer forintra szeretné emelni. Skultéty Tamás, a Hallga­tói Önkormányzatok Or­szágos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint a tandíjmentesség bevezeté­sével a hallgatók életében nem jön el a kánaán. Az elnök ugyanilyen fontos­nak tartja a megfelelő kompenzációs- és hitel­rendszer bevezetését, va­lamint a diákok támoga­tási struktúrájának mi­előbbi megreformálását. A tandíjmentesség köré­nek szeptembertől történő ki­szélesítéséről szóló bejelentés nem érte váratlanul a Hallga­tói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciáját - tudtuk meg a diákszervezet elnöké­től. Skultéty Tamás elmondta: a tandíj, amelyet 1995-ben, a hírhedt Bokros-csomag része­ként igen direkt és durva mó­ösztöndíjat kell felvenni. A don vezettek be, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Bár akkor ígérték, hogy át­vizsgálják a hallgatók támo­gatási rendszerét, és beindít­ják a megfelelő kompenzáci­ós csatornákat, ezek mind a mai napig nem történtek meg. - A hallgatók döntő többsége nem azért nem kedvelte meg a havi kétezer forintos tandí­jat, mert fizetni kell, s azt sen­ki nem szeret. Egyszerűen nem látták értelmét. Ha a bő­rükön érezték volna a pozitív változást, akkor valószínűleg kisebb megrázkódtatásokkal lehetett volna bevezetni a tan­díjat, s hamarabb lecsende­sült volna a tandíj körüli po­litikai vita is. Miután ez nem történt meg, a tandíj az elmúlt há­rom esztendőben folyamato­san téma volt. Ez idő alatt nem sikerült tető alá hozni egy megfelelő kompenzáci­ós- és tandíjhitelrendszert. S míg a diákok kiadásai jócs­kán megnövekedtek az évek során, addig a különböző egyetemi juttatások alig-alig emelkedtek. (Hat esztendő után idén január elsejétől emelték az éves hallgatói normatívát 65 ezerről 70 ezer forintra. - a szerk.) így aztán egy képzeletbeli költségve­tésben a diákok nagy részé­nek kiadási oldala jócskán meghaladja a bevételit. A HÖOK elnöke szerint kevés hallgató bánkódik majd azért, tandíjfizetés elmarad. (Fotó: Miskolczi Róbert) hogy nem kell tandíjat fizet­nie. Skultéty Tamás ugyan­akkor azt is tudni véli, hogy a tandíjmentesség önmagában nem oldja meg a felsőoktatás problémáit. - A dolog nem úgy működik majd, mint egy varázspálca. Nem lehet ugyanis azt mondani, hogy ha az első diplomások tandíj­mentességet kapnak, akkor onnantól kezdve eljött az éle­tükbe a kánaán. A második lépésben teljes egészében meg kell reformálni a diákok támogatási rendszerét, amelybe beletartozik a szo­ciális juttatások, a jegyzet- és tankönyvtámogatások és a kollégiumi szállások biztosí­tása is, egyszóval minden, ami a hallgatói léttel kapcso­latos. A március elején aláírt, 150 millió dolláros világban­ki hitelről szóló szerződésnek igen jelentős, hallgatókra vo­natkozó pontjai is vannak. Amellett, hogy kollégiumépí­téseket és infrastrukturális fejlesztéseket is finanszíroz­nak a pénzből, a Világbank egy komoly hallgatói hitel­rendszer kidolgozását is tá­mogatja 3 millió dollárral. A rendszernek - amelyen egyébként külföldi szakértők bevonásával már hónapok óta dolgozik a Diákhitel Munkacsoport - olyannak kell lennie, amely a hallgatók megélhetését finanszírozza, s amit majd igénybe is vesznek a diákok. Őszre kész lesz az első tervezet, s 1999 szep­temberében valamelyik nagy egyetemi városban kísérleti jelleggel beindítják a progra­mot, majd 2000-ben az egész országban bevezetik. A Fidesz normatívaemelé­si szándékáról, miszerint az úgynevezett fejkvótát het­venezerről legalább százezer forintra emelnék, Skultéty Tamás is csak az újságban olvasott. - A bejelentést óva­tosan kezeli a HÖOK ­mondta az elnök -, mivel az számításaink szerint körülbe­lül négy és fél milliárd forin­tot jelentene az állami költ­ségvetésnek. A dolog akkor válik élessé, amikor ismertek lesznek az 1999-es büdzsé sa­rokszámai, s leülünk tárgyal­ni az új oktatási miniszterrel és apparátusával. A HÖOK erre vonatkozóan körülbelül két héten belül leteszi az asz­talra az anyagát. Mindettől függetlenül optimista vagyok, s kívánom, hogy a közeljövő­ben jelentős mértékben emel­jék a hallgatók állami támo­gatását. Skultéty Tamás a beszélgetés végén hangsú­lyozta: az elmúlt nyarakon a diákszervezet leginkább csak mentőakciókat - úgymint őszi diáktüntetések előkészí­tése, aláírásgyűjtés stb. ­szervezett, s csak remélni tudja, hogy idén nyáron elin­dul az építő korszak. Sxabő C. Szilárd Szakképzési hozzájárulás • Budapest (MTI) A szakképzési hozzájá­rulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatá­sáról szóló törvény módo­sítása legkorábban szep­temberben kerülhet az Or­szággyűlés elé - jelentette ki Madarász Sándor, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője egy szakmai konferencián, hétfőn, Budapesten. A törvénymódosítás koncepciója a szakképzé­si hozzájárulásra kötele­zettek körének bővítése. A tervezet szerint a gaz­dálkodók a jelenlegi 0,2 százalék helyett béralap­juk 0,5 százalékát fordít­hatnának saját munkavál­lalóik képzésére a szak­képzési hozzájárulás ter­hére. A koncepció alap­ján a szakképzési támo­gatás felhasználását a kormányzati szervek he­lyett a jövőben a helyi munkaügyi központok, il­letve a kamarák ellenőriz­nék. Hírek a SZOTE-ról • Munkatársunktól Rio de Janeiróban, ápri­lis végén rendezték meg a 13. Kardiológus Világ­kongresszust. Ezen a fóru­mon a résztvevők dr. Papp Gyula akadémikust, a SZO­TE tanszékvezető pro­fesszorát és tudományos rektorhelyettesét négy évre a Kardiológus Világszövet­ség fótitkárává választották. A professzor világszerte a szlv-érrendszeri betegségek és a szívre ható gyógysze­rek kutatása terén vált is­mertté. Dr. Kemény Lajos, a SZOTE Bőrgyógyászati Klinikájának, és dr. Thomas Ruzicka, a düsseldorfi Hautkliniknak a professzora a tacrolimus hatásmechaniz­musának vizsgálatában elért eredményeikért elnyerték a Paul-Martini Alapítvány idei díját. Dr. Boda Mártát, a SZOTE Főiskolai Karának főigazgatóját a pécsi fő­igazgatói értekezleten az egészségügyi szekció el­nökévé választották. Ebben a tisztségében a főigazgatói konferencián és más orszá­gos testületekben képviseli az egészségügyi főiskolai karok érdekeit. Aradi-békési együttműködés • Békéscsaba (MTI) Arad a magyarországi román, Békéscsaba és Szar­vas az Arad megyei magyar tanító- és óvóképzésben, valamint továbbképzésben vállal szerepet - egyebek közt ezt tervezi a békéscsa­bai-szarvasi Körös Főiskola és az aradi Vasile Goldis Alapítványi Egyetem. A két tanintézet kölcsö­nös előnyökkel járó (s az eddigi alkalmi kapcsolatok helyett több területre kiter­jedő folyamatos) együtt­működését az európai egyesülési folyamat része­ként képzeli el a Körös Főiskola és a Goldis Egye­tem. Az oktatásban az óvó­és tanítóképzésbeli együtt­működés mellett a ma­gyar-román gazdasági sza­kértő-képzés megszerve­zését, amerikai mintára ki­alakítandó gazdasági szak közös létrehozását és a tananyag együttes fejlesz­tését szeretnék megvalósí­tani. Tankönyv­bemutató • Budapest (MTI) Az idén 170 esztendős Akadémiai Kiadó a tudo­mányos müvek megje­lentetése mellett fontos feladatának tartja nyelv­könyvek közreadását, a tőle megszokott színvo­nalon - mondta Sós Péter János, a kiadó vezetője Budapesten. A könyvbe­mutatóval egybekötött sajtótájékoztatón az igazgató fontos lépésnek nevezte a nyelvkönyv­szerkesztőség létrehozá­sát, mert az ott készülő kiadványokkal is hozzá­járulhatnak a nyelvi kul­túrák fejlődéséhez. Az idegen nyelveket sok­féle tanulási módszerrel lehet elsajátítani, de ismeretüket csak egyféleképpen lehet be­bizonyítani, mégpedig sike­res nyelvvizsgával - tette hozzá Sós Péter János. A nyelvvizsgákra való felké­szülésben ad segítséget az Exam Pass tankönyvsorozat két új, júniusban megjelenő kötete, valamint az a nyelv­könyvcsomag, amelyet az Idegennyelvi Továbbképző Intézet és az Akadémiai Ki­adó között létrejött exkluzív szerződés keretében jelentet­nek meg. Király Zsolt Black­bird című munkája a közép­fokú angolnyelvi vizsgákra felkészítő kurzuskönyvek között a legújabb, és talán a legátfogóbb - hangzott el a tájékoztatón. A 400 oldalas kötet nagy erénye, hogy a ta­nulót fokozatosan, hasznos tippekkel, tanácsokkal fel­vértezve vezeti be a nyelv­vizsga feladatsorának megol­dásába. A német nyelvből vizsgázóknak nyújt hasznos tanácsokat Dömők Szilvia Themenkompass című mun­kája. A kiadvány három részből áll: kurzuskönyvből, nyelvtani gyakorlókönyvből és tanári kézikönyvből. A könyvhöz hangkazetta is tar­tozik. A szintén 400 oldalas tankönyvben 20 leckén ke­resztül a mindennapi életből vett témákkal találkozhatnak a nyelvtanulók. A tanköny­vekben megtalálhatók nyelv­vizsgákon lehetséges tesztek, feladatsorok, a megoldások­kal együtt. SZAB-napok • DM-információ A Szegedi Akadémiai Bi­zottság Modern Filológiai Munkabizottsága és a József Attila Tudományegyetem Germanisztikai Intézete más rendezőszervekkel együttmű­ködve háromnapos szimpózi­umra várja az érdeklődőket június 10-én 14 órától a SZAB székházában. Az elő­adók német nyelven nagyon változatos témakörből, egye­bek között a posztmoderniz­mus eredményeit elemezve, és Jung munkásságának né­hány jellemzőjére rámutatva adnak számot kutatási ered­ményeikről. A Neurológiai Munkabi­zottság és a „Dr. Joó Ferenc Alapítvány az Agykutatásért" kuratóriuma Kása Péter el­nökletével június 12-én 15 órától a SZAB székházában előadást szervez, amelyen Joó Ferencre emlékeznek, majd két díjazott beszámoló­ját hallgathatják meg a részt­vevők. Diplomaosztó • Munkatársunktól A Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola június 20-án tart­ja diplomaátadó ünnepségét a Belvárosi moziban. A végzős hallgatók három turnusban vehetik át okleveleiket: fél 10-kor, 11-kor és délután fél 1-kor.

Next

/
Thumbnails
Contents